Bőripari Dolgozó, 1967 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1967-01-01 / 1. szám
Megkezdődtek a szakszervezeti választások A szakszervezeti tanácsok az üzemi demokrácia fórumai Az MSZMP gazdasági mechanizmus reformjának bevezetésére szóló határozat kimondja:az üzemi demokráciát, a dolgozók bevonását a vállalaton belüli vezetésbe, ameddig lehetséges közvetlen módon, ezen túl pedig közvetve, a szakszervezeti képviselet útján kell megvalósítani.« Tehát az új gazdasági mechanizmus és az üzemi demokrácia fejlesztése nem ellentétes, hanem szervesen összefüggő, egymást kölcsönösen feltételező fogalmak. A dolgozók a termelési tanácskozásokon véleményükkel, javaslataikkal kapcsolódnak a vezetésbe. A szakszervezet szerepe, tevékenysége, az üzemi demokrácia fejlesztésében a jövőben még fokozódik. Ezért kerül sor a szakszervezeti tanácsok megválasztására. A tanácsokba a választások alkalmával olyan tisztségviselőket kell javasolni, akik élvezik a dolgozók bizalmát. Szükséges, hogy többségében bizalmiakból, szakszervezeti bizottsági tagokból, szakszervezeti aktivistákból válasszák meg az új szervet. A vállalati szakszervezeti tanács az egész alapszervi munkát, így a szakszervezeti bizottság munkáját is irányítja, ellenőrzi. Szükség szerint ülésezik, megtárgyalja az alapszervezet életével, munkájával, a tagság érdekvédelmével és képviseletével kapcsolatos legfontosabb kérdéseket, meghatározza a következő időszak alapvető feladatait A két tanácsülés között, a szakszervezeti munka operatív irányítója a szakszervezeti bizottság; szervezi, irányítja, ellenőrzi a szakszervezeti tanács, a felsőbb szakszervezeti szervek és a saját határozatainak végrehajtását. Fejleszti az üzemi demokráciát, végzett munkájáról beszámol a szakszervezeti tanácsnak. Szakszervezetünk központi vezetőségének határozata alapján a 200 létszámon felüli alapszervezetekben gyári szakszervezeti tanácsot, az összevont nagyvállalatoknál pedig nagyvállalati szakszervezeti tanácsot is kell választani Ezek a szervek az üzemi demokrácia fórumai lesznek és nagyobb létszámukkal az üzemi demokrácia kiszélesítését is biztosítják. Az új szervekre komoly felelősség hárul, mert ők fogják képviselni, tolmácsolni, a dolgozók véleményét, javaslatait. A gazdasági vezetők szakszervezeti partnerei lesznek. Átveszik az üzemi tanácsok hatáskörét, azt magasabb szinten fogják gyakorolni. Értelemszerűen véleményezési, döntési, egyetértési, ellenőrzési és vétójogot fognak gyakorolni. A véleményezési jogkör azt jelenti, hogy a gazdasági vezető kikéri a szakszervezeti szerv véleményét, de a véleménytől eltérően is dönthet. A döntési jogkör szerint meghatározott kérdésekben főleg a dolgozók életkörülményeit alapvetően befolyásoló szociális, kulturális, és munkásvédelmi kérdésekben, a szakszervezeti tanács dönt. Az egyetértési jog értelmében a gazdasági vezető meghatározott kérdésekben csak a szakszervezettel egyetértésben dönthet A vétójog mint új fogalom, azt jelenti, hogy a vétó bejelentése után a gazdasági vezető nem foganatosíthatja a tervezett intézkedést addig, amíg a felettes gazdasági, illetve szakszervezeti szerv, a kérdésben nem dönt A szakszervezeti tanácsok hatásköre olyan tényezőt is magába foglal majd, hogy a gazdasági vezető megítélésében, megerősítésében, vagy leváltásában, véleményeznek. A különböző bérformák kialakításában, a gazdasági vezetéssel együttesen döntenek. A kollektív szerződések megkötésekor, a végrehajtás ellenőrzésekor az üzemi szakszervezeti tanácsok képviselik az üzem dolgozóit. A jövőben a szakszervezeti taggyűlések a tájékoztatás, a beszámolás fórumai lesznek és a két taggyűlés között végzett munkáról, a szakszervezeti tanács köteles beszámolni a taggyűlésnek. Az új gazdasági mechanizmusban megnő az egyes gazdasági vezetők önállósága. Kevesebb központi utasítással, önálóbban, helyi intézkedéssel és felelősségvállalással fognak tevékenykedni. Intézkedéseiktől, vezetési módszereiktől nagymértékben fog függeni a vállalati eredmény, illetve a gazdaságos működés. A gyakorlatban egyre kevesebb az olyan gazdasági vezető, aki nem igényli döntéseihez a dolgozók véleményét, javaslatát. A jövőben a szakszervezeti tanácsokon keresztül megfelelő szervezeti keretben fog a dolgozók véleménye, javaslata érvényesülni, ami segíti a gazdasági vezetés munkáját, és az üzemi demokrácia kibontakozását. Az eredmények még az átgondolt, jó vezetés mellett sem önmaguktól teremtődnek meg. A vállalati eredmény nagymértékben befolyásolja a dolgozók jövedelmét, élet- és munkakörülményeit. Szükséges, hogy legyen olyan szerv, aki felkelti a dolgozókban azt a tudatot, hogy minden ember munkája egy hasznos láncszem abban a láncolatban, mely a több érték előállításához segít. Ez a szerv a szakszervezeti tanács, kinek több irányú, törvényben biztosított joga mellett, kötelessége lesz, a jobb eredmények eléréséhez hozzásegíteni, és az üzemi demokráciát magasabb szinten biztosítani. Holapfel Károlyné osztályvezető helyettes A nagy család bizalmija A szűk családja éppen Szilveszterkor fogadta új otthonában a Derkovits lakótelepen: a két évvel ezelőtt megnősült Laci fia és menye. A másik családja — maga vall erről így — a Szombathelyi Cipőgyár tűzödése. Farkas Jánosné még fiatalasszony, innen a negyvenen, viszont az üzemben törzsgárda tag, és régi bizalmi, így beszél magáról: — Tizenöt évvel ezelőtt kerültem a gyárba. Ettől az időponttól vagyok szakszervezeti tag. Nem tudom, de úgy vagyok vele, hogy szeretem az igazságot, és nemcsak a magam igazáért verekedtem már az első napokban, hanem a dolgozó társaimért is. Hamarosan megválasztottak bizalminak és azóta igyekszem megfelelni ennek a bizalomnak. Így történt aztán, hogy 1957-ben tagja lettem az MSZMP-nek is. Munkatársai és vezetői, de a szakszervezeti bizottság tagjai is elismerik nagy szorgalmát, álhatatosságát. Jellemző vonása, hogy szerény, de nem megalkuvó. Csendes, de ha kell tudja hallatni szavát dolgozó társai érdekében. Mindamellett szókimondó, de csak ott, ahol erre szükség van. Amikor kerestük tetteinek mozgató rugóját, nem maradt szófukar. — Férjem korán meghalt, s a munkában találom meg életem célját, értelmét. Boldog vagyok, hogy kis családom sorsa rendes vágányra került. Éppen úgy, miként a fiamat és a menyemet vérszerinti családomnak tartom, ugyanúgy a gyári kollektívában is egy nagy családban érzem magam. Most, hogy a szakszervezeti választásokra készülünk, ez egybeesik az új gazdasági mechanizmus kidolgozásával. Ha újra rám esik dolgozótársaim választása, igyekszem az eddigiekhez hasonlóan végezni munkámat. Gáspár Dezső tudósító Bálint Károlyné immár nyolcadik éve dolgozik a Pécsi Bőrgyárban Bálint Károlyné. Amikor az üzembe lépett, mindjárt olyan munkahelyre"került, ahol festették a bőröket különböző színekre. Azóta nagyon megszerette ezt a munkát, így lett a műhely legjobb festőnője. De ha bármilyen munkára is teszik, mindenütt megállja a helyét A jó munkáját nemcsak a műszakiak ismerik el, de a közvetlen dolgozótársai is. Nem véletlen, hogy évekkel ezelőtt bizalminak választották és a csoport őt jelöli most is. Legutóbb bírósági ülnöknek is megválasztották. Amikor elbeszélgettem vele, elmondotta, hogy egy kicsit sokat vállalt de úgy érzi, hogy minden megbízatásának becsülettel eleget tud tenni. Kibédi Béla Pécsi Bőrgyár Munkában a jelölő bizottság A szakszervezeti választások előkészítésének időszakában nagy feladat hárul a jelölőbizottságokra. A Finombőrök Gyárában Szivrov Lajos elnök irányításával gyakran összeülnek kicserélni tapasztalataikat. A bizottság másik két tagja Farkas Vendelné és Jaksa László. Előkerülnek a jegyzetek, van miről vitatkozni. Egy szívvel Bozsó Ferencné a Tisza Cipőgyár 49-es körén a műhelybizottság gazdasági felelőse. Tizenegy éve dolgozik az üzemben és dolgozó társai szeretik. Mint tűzőnő állandóan 1500 Ft-on fölül keres, de amellett képezi is magát, a középiskola III. osztályát végzi. Földi Lajos 13 éve dolgozik a Tisza Cipőgyárban, és 1959 óta mint a 38-as kör műhelybizottságának titkára tevékenykedik. Tizennyolc éves korában került az üzembe, és több kulcsgépen kifogástalanul dolgozik. A talpszélmaró-gépen dolgozik hosszabb ideje, és hogy nem rosszul, arról a 2300 Ft-os kereset tanúskodik. Méri Júlia ugyancsak 13 évvel ezelőtt lépte át a Tisza Cipőgyár kapujának küszöbét. Mint szakszervezeti bizalmi dolgozó társai szeretik, becsülik. Minden kérdésben segítségükre van, és a tagdíjbesorolásban is az elsők között végzett. Teljes a bizalom Vínyédi Nándorné 1960 óta tagja a Székesfehérvári Bőrgyár szakszervezeti bizottságának. Mint TT-felelős mindenben segítségére van dolgozó társainak. Ugyanúgy foglalkozik a nyugdíjasok gondjaival, bajaival, akár a sajátjáéval. A termelő munkában is helytáll, s nem véletlen, ha majd dolgozó társai újra rá adják szavazatukat. Sárosi József húsz éve dolgozik a Székesfehérvári Bőrgyárban és azóta tagja a szakszervezetnek. Mint bizalmiaz egyik legnehezebb területen, az építkezés dolgozói körében végez lelkiismeretes munkát. Ebben a csoportban a legnagyobb a munkaerő vándorlás, mégis a tagdíjfizetés, és a szervezettség 100%-os. Március 19. Általános választások A Népköztársaság Elnöki Tanácsa, az alkotmány rendelkezéseinek megfelelően 1967. március 19-re kitűzte az országgyűlési képviselők és a tanácstagok általános választását. Az Elnöki Tanács meghatározta az országgyűlési választókerületek számát, területét, székhelyét; ennek megfelelően 349 országgyűlési képviselő megválasztására kerül sor. Meghatározta az Elnöki Tanács a fővárosi, a megyei, és a megyei jogú városi-tanácsi választókerületek számát is Országgyűlési képviselők és tanácstagok választása Már a napilapok hírül adták, hogy március 19-én sor kerül az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választására. A kormányrendelet szabályozza a jelöléssel kapcsolatos feladatokat. Az eddigiekhez mérten újszerű, hogy a képviselőjelölteik és tanácstag-jelöltek jelölése választókerületenként történik. A törvény értelmében egy választókerületben egy, vagy több személy jelölhető. Az országgyűlési képviselőjelöltekre és a tanácstag-jelöltekre a választópogároknak a lakóterületeken, továbbá az üzemekben, vállalatoknál, stb. helyeken a február 2-a és 21-e között tartott gyűléseken tesznek javaslatot. A jelölő gyűléseket a Hazafias Népfront helyi bizottságai szervezik a választási elnökségek és a választókerületi bizottságok közreműködésével. A választási elnökségek március 6-án, választási hirdetményt jelentetnek meg. Ez tartalmazza majd a szavazókörök sorszámát és területi beosztását, a szavazóhelyiségek pontos megjelölését, és azt, hogy az egyes kerületek választói hol szavazhatnak. Január másodikén megkezdődött a választók összeírása. A kormányrendelet szerint a választásra jogosult állampolgárokról, új névjegyzéket kell összeállítani. Ebbe fel kell venni minden nagykorú magyar állampolgárt, tehát azokat, akik 1949. március 20-a előtt születtek. Továbbá azokat, akik házasságkötésük folytán váltak nagykorúvá. A mostani országgyűlési képviselők és a tanácstagok választása egybeesik a szakszervezeti választásokkal. Szakszervezetünk elnöksége ezúton is kéri a szervezett munkásokat, hogy mindkét választás előkészítésében és lebonyolításában öntudatos munkásokhoz méltóan vegyenek részt. Törekedjenek arra, hogy minden fórumon olyan egyénekre essen a választás, akik a közösség ügyében akarnak és tudnak cselekedni.