Bőripari Dolgozó, 1970 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1970-01-01 / 1. szám

Tanácskozott szakszervezetünk Központi­­ (Folytatás az L oldalról) legjobbak, a legnagyobb fej­lődés is itt tapasztalható. Az elmúlt két év bizonyít­ja, hogy a hatáskörök és jogkörök elhatárolása jó. Az alapvető kérdések a dol­gozók egészét, vagy nagy több­ségét érintő kérdések, a taná­csok, az operatív irányítás és ügyintézés pedig a, szakszer­v Ha figyelembe vesszük, hogy különböző jogkörök, kü­lönböző hatékonysággal érvé­nyesülnek, akkor megállapít­hatjuk, hogy a legeredménye­sebben a döntési és egyetér­tési jogkör érvényesül a szak­­szervezeti szervek munkájá­ban. Ehhez hozzájárult az is, hogy ezek a hatáskörök gya­korlása közvetlenül érintik a dolgozókat, és a gazdasági ve­zetők sem nélkülözhetik. Az volt az általános tapasztalat és vélemény, hogy ebben a kér­désben mindenhol nagy fe­lelősséggel, és a dolgozók vé­leményét kikérve döntöttek. Szakszervezeti szerveink nagy érdeme, hogy a központi cél­kitűzéseket az 1967. évi béren kívüli juttatások szinttartását mindenhol érvényesítették, sőt a termelési és gazdasági ered­ményekkel arányosan növel­ték. Véleményezési hatáskör A gazdasági vezetés, mielőtt az alapvető döntéseket meg­hozná, kikéri a szakszervezet véleményét. Ez a hatáskör ép­pen azért fontos, mivel előse­gíti a dolgozók bevonását a vállalat vezetésébe, szélesíti a demokráciát. Sajnos ez a jogkörgyakorlás egy­értelműen nem mondható kedvezőnek. Itt jelentkezik ma még a leg­több helytelen szemlélet, a mű­ködési és módszerben­ fogya­tékosság is. Igaz, hogy a ko­rábbi időszakhoz viszonyítva, itt is nagy a fejlődés.­­ A véleményezési hatás­kör gyakorlására általában az útkeresés a jellemző. A válla­lati tervezés újszerűsége ese­tenként a mozgalmi szervek és gazdasági vezetők túlzott óvatossága még sok bizonyta­lan tényezőt takar. Egyes he­lyeken nem tartják szükséges­nek pl. a termelési programról kikérni a szakszervezeti taná­csok véleményét. Úgy gondol­ják, elég, ha az szb-titkárral vitatják meg a kérdést. De hozzájárul ehhez az is, hogy egyes gazdasági vezetők ne­hézkesnek, lassúnak tartják a testületi tevékenységet, mond­ván, ez lelassítja a sürgős vál­lalati kérdések eldöntését. Ve­vezeti bizottságok hatáskörébe tartoznak.­­ Szakszervezeti szerveink az elmúlt két évben a felada­tokkal való ismerkedés, az új módszerek kialakítása, keresé­se közben gyakorolták jogai­kat, hatásköreiket Ezt pozití­van kell értékelni, mivel a vállalatok önállósága folytán alapvető kérdések sokaságá­ban kellett állást foglalniuk és dönteniük. reményünk szerint ezt a ma­gatartást a gazdasági vezetés előrelátásának kellő hiánya okozza. Az ellenőrzési hatáskör tapasztalatai A végrehajtás realizálásá­nak eszköze az ellenőrzés. Ezt a munkát általában pozitívan lehet értékelni, mivel szak­­szervezeti szerveink rendsze­resen ellenőrzik a dolgozókat érintő határozatokat. Jó né­hány példát lehetne elmonda­ni, amikor pl. a kell. szerző­dés egyes jogszabályainak el­­mulasztására hívták fel az igazgatók figyelmét. Ennek ellenére mégis azt kell mon­danunk, hogy az ellenőrzési hatáskör kisebb súllyal szere­pel a vezető testületek és tiszt­ségviselők munkájában, mint pl. a döntési, vagy egyetérté­si jogkör. A kifogásolási jog gyakorlá­sával kapcsolatban is nagyon differenciáltak a tapasztala­tok. A kifogásolási jog módot ad arra, hogy a törvények be nem tartása, a kellő­szerződé­sek megszegése, vagy a szo­cialista erkölcsnek ellentmon­dó vezetés megnyilvánulása esetén a szakszervezeti szerv kifogásolási jogával élhet. Szakszervezeti szerveink több­ségében helyesen értelmezik, hogy e jog lényege nem azt je­lenti, hogy elhamarkodottan, mechanikusan alkalmazzuk, hanem hogy a vitákat, problé­mákat politikai eszközökkel, meggyőződéssel, helyes érve­léssel oldják meg. Tapasztal­ható azonban, bizonyos bátor­talanság is. Helyenként a gaz­dasági vezetéstől való függő­ségi viszony is visszatartja a tisztségviselőket, hogy akkor, amikor törvénytelenséget ta­pasztalnak ilyen esetekben gyorsan cselekedjenek. Alapszerveinkben a külön­böző jogkörök és hatáskörök érvényesülését vizsgálva meg­állapíthatjuk, hogy egyre job­ban gyakorolják feladataikat és jogaikat, egyre inkább a tagság jogaiként fogják fel. Bár a szakszervezeti tanácsok rövid múltra tekintenek visz­­sza, tevékenységükkel jelentős tekintélyre tettek szert, mun­kájukban, működésükben ja­vult a tervszerűség — fejezte be beszédét Bihari Sándorné. Hának illetve stagnálásának jó néhány oka van. Így többek között: a) a munkaidő-csökkenté­si tervben előirányzott mű­szaki, szervezeti intézkedé­sek megvalósulásának elhú­zódása. b) Kedvezőtlenül hatott a munkaerőmozgás mértéke is, amely a cipőiparban 17,6%, a bőriparban pedig 28%-ot tett ki. c) A túlórák növekedése az I—III. negyedévben már elérte az 1968. évinek a 96,5 %-át. A fenti néhány példa is bi­zonyítja, hogy sok tényező be­folyásolja jelen időszakban a termelékenységi mutató ala­kulását. Ezen mutatók javítá­sa a jövő időszak egyik na­gyon nehéz, de fontos felada­tai közé sorolandó. A vállalati nyereség várható alakulása A bőr-, cipőipari vállalatok 1969. évi I—III. n. évében 634 millió Ft vállalati eredményt értek el, amely az 1968. évi azonos időszakának 81,5%-a. Ha figyelembe vesszük, hogy az utolsó negyedévben valószí­nűleg növekedett az értékesí­tés és árbevétel, akkor az 1969. évi összes vállalati eredmény — kisebb eltéréssel — azonos lesz az 1968. évivel. Kivételt képez a Duna Cipőgyár, ahol az ebből képződő részesedési alap azonban csak a bérfej­lesztés fedezésére lesz elegen­dő. Az 1969-ben az alapbér fej­lesztés az előirányzatnak a cipőiparban a duplája, míg a bőriparban három­szorosa. Természetesen az alapbér-nö­vekedés arányában csökkent a felhasználható év végi részese­dés, mivel a dolgozók már év közben alapbérnövekedésként megkapták. A felhasználható részesedési alap, a bérfejlesz­tés levonása után kb. 23 napi munkabérnek megfelelő ösz­­szeg lesz átlagosan mindkét iparágban. A vállalati munkarend általános tapasztalatai Az MT-nek rendelkezése alapján a munkaidő kereten belül, a munkaidő-beosztás fel­tételeit, korlátait, és módját a vállalati kollektív szerződésben kell szabályozni. A vállalatok a szakszervezeti szervvel egyetértésben olyan munka­idő-beosztást alkalmaznak, amely a gazdaságos termelés érdekében a legcélszerűbb, de ugyanakkor a dolgozók egyé­ni alapvető érdekeinek is meg­felel. A gyakorlati tapasztalat ez­zel szemben, különösen az utóbbi időben jelentősen megnövekedtek a túlórák, valamint a szabadszomba­tokon elrendelt munka­végzések. Helyenként még az egészségre ártalmas munkakörökben is túlóráztattak. A jogok és kötelességek be­tartásával véleményünk sze­rint sokkal jobb eredmény ér­hető el, mintha a szabadszom­batokon kívánnák a mulasz­tásokat pótolni. Nagy jelentő­ségű intézkedésnek tartják dol­gozóink a rövidített munkaidő­re való átállást. Éppen ezért nagyon fontos, hogy a kollek­tív szerződésben szabályozott munkarendet következetesen betartsák. Az 1970. évi terv-célkitűzések A bőr és cipőipari vállalatok 1970. évi termelési tervüket a feldolgozó iparágak és a ke­reskedelmi szervek igényeinek figyelembevételével határoz­zák meg. Az 1969. évi tényle­ges termeléshez viszonyítva, a bőriparban 10,9%-os, a cipő­iparban 5,8%-os termelési nö­vekedést irányoztak elő. Ah­hoz, hogy e tervet teljesíteni tudják a vállalatok, igen nagy erőfeszítésre van szükség, mi­vel lényegében a meglevő ka­pacitással kell a többletet telje­síteni. Az 1970. évi vállalati tervvel összefüggő szakszervezeti feladatok A vállalati tervezésben, fon­tos feladata a szakszervezeti szerveknek, hogy a dolgozók észrevételeit és javaslatait fi­gyelembe véve véleményt mondjanak a vállalati és gyár­egységi terv célkitűzésekről és termelési programokról. Az aktív részvétel lényeges poli­tikai kérdés, mivel erősíti az üzemi demokráciát, és a válla­lati tervek megalapozottságát. A továbbiakban az előadó foglalkozott még a felszabadu­lási munkaverseny feladatai­val, amelynek fő célkitűzése­ként a vállalat gazdasági ered­ményeinek teljesítése, és ezen belül a fogyasztók igényeinek maximális kielégítése, az ön­költség csökkenés, és bizton­ságos munkavégzés szabta meg. Majd így folytatta: Különösen nagy jelentőség­gel bír az 1969—70. évi kollek­tív szerződések módosítása. Lé­nyeges változások, amelyeket figyelembe kell vennünk a kö­vetkezők: — a részesedési alap válla­laton belüli módosítása, —■ a bérfejlesztés feltételei mértéke, továbbá a bér­formákban történő vál­toztatások, — munkarend és túlóra sza­bályozása meghatározása, a tapasztalatok alapján, — jogszabállyal ellentétes és pontatlan szabályozá­sok rendezése, — az 1969. január óta meg­jelent újabb jogszabá­lyok, amelyek kihatással vannak a kollektív szer­ződés tartalmára. 1970. év hazánk felszabadu­lásának jubileumi esztendeje, legméltóbban akkor ünnepel­hetjük, ha az 1970. évi terv célkitűzések teljesülnek, és a bőr-, cipőipari vállalatok gaz­dálkodása még eredményesebb lesz, fejezte be beszédét Szat­mári László. * A vitában többek között fel­szólaltak: Kálmán Sándor, Lie­be István, Hatvan József, Per­­ger Imre, Pardi Kiss Tibor és Vámos Géza elvtársak. A vita után a Központi Ve­zetőség az alábbiakban foglal­ta össze az 1970. évre szóló tennivalókat­­. a Központi Vezetőség elfogadja és az alapszerve­ken keresztül segíti, támo­gatja a vállalati, gyáregysé­gi, 1970-re vonatkozó ter­melési feladatokat, ez irány­ban szervezi a dolgozókat hazánk felszabadulásának 25. évfordulójára indított szo­cialista munkaversenyre. 2. A termelékenység javí­tását elsősorban a műszaki, technikai és technológiai in­tézkedésekkel, a munka fo­lyamatos biztosításával, a munkafegyelem javításán keresztül kell elérni. Vi­gyázni kell arra, hogy a ter­mékek minősége tovább ja­vuljon. Ezt kell minden esz­közzel elősegíteni. 3. A 44 órás munkaidőt és a kéthetenkénti szabadszopi­­ratot biztosítani kell. Ezt a szakszervezeti bizottságok mindenütt követeljék meg. Ettől eltérni a szakszerveze­ti bizottsággal egyetértésben csak előre nem látható ter­melési akadályok esetén le­het. 4. A kollektív szerződést módosítani kell. Különösen ügyelni kell arra, hogy a nyereséget differenciáltan úgy osszák el, hogy a jobb munkát végző dolgozók és vezetők olyan arányban kapjanak többet, amilyen arányban ők munkájukkal a nyereséghez hozzájárulnak. A Központi Vezetőség bízik abban, hogy az 1970-es válla­lati célkitűzéseket a fizikai, műszaki, adminisztratív dol­gozók összefogásával teljesíte­ni fogják. Egyes jogkörök érvényesítésének főbb tapasztalatai és azok hatása a tagság élet- és munkakörülményeire A bőr-, cipőipari vállalatok 1969. évi várható gazdasági eredményeiről, 1970. évi termelési célkitűzésekről, valamint az ezzel összefüggő szakszervezeti feladatokról Szatmári László a Közgaz­dasági Osztály vezetője részle­tes tájékoztatást adott az el­múlt évek gazdasági, politikai helyzetéről. A termelési ered­mények alakulásáról egyes meglevő hiányosságokról, va­lamint az 1989. év várható eredményeiről, és az 1970. év feladatairól. Többi között eze­ket mondotta: — A bőr- és cipőipari vál­lalatok 1969. évi gazdálkodá­sának eredményei — a keres­kedelmi rendelés bizonytalan­ság ellenére — mennyiségben és értékben várhatóan azonos lesz az 1968. évivel. Kisebb csökkenés várható a BIV-nél, amelyet a bőráruk árcsökke­nése, és a cipőgyárak rende­léshiánya okozott. A Duna Ci­pőgyárnál viszont e kereske­delmi igény, létszámhiány, valamint különböző vezetési problémák miatt valószínűleg alatta marad az 1968. évinek. Ha figyelmesen vizsgáljuk az 1969. évi termelést iparágunk­ban, akkor megállapíthatjuk, hogy a termelés­növekedés le­lassult és egyenetlen volt. Az első félévben az iparág rende­léshiánnyal küszködött, addig a második félévben a növeke­dés fokozódott, ennek követ­keztében valamennyi vállalat­nál sok problémát okozott az anyag és munkaerő biztosítása. A termelékenység alakulása A változatlan termelés mennyisége mellett 2,5%-kal emelkedett a létszám, amely­nek következtében az egy fog­lalkoztatott főre átszámítva 6—7%-os a csökkenés. A ter­melékenységi mutató romló- Szellemi vetélkedő a Pécsi kesztyűgyárban Felszabadulásunk 25. évfor­dulójának méltó megünneplé­sét azzal is szeretnénk emlé­kezetessé és színessé tenni, hogy ebből az alkalomból szellemi vetélkedőt rendez­tünk. E vetélkedő anyaga töb­bek között felöleli az elmúlt 25 év politikai életét. Lenin munkásságát, 1944 és 1960 kö­zött a nemzetközi helyzet ala­kulását, irodalom, kollektív­­szerződés, 25 év a sportban, szakmai, valamint közgazda­­sági és kulturális kérdések szerepeltek a műsorban. Az elődöntők december hó folyamán kerültek lebonyolí­tásra. Igen nagy érdeklődés előzte meg e rendezvényeket és a vártnál nagyobb sikert hozott. Meglepő volt, hogy a részt vevő brigádok milyen alaposan felkészültek. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy az első négy brigád kö­zött holtverseny alakult ki. Azt lehet mondani, hogy sok­szor az árnyalati különbsé­get csak a szerencsének kö­szönhették egyes brigádok, hogy a döntőbe kerültek. Ez a vetélkedő nagyban­ hozzájárult a jó kollektív szellem kialakításához. A bri­gádok tagjai szinte egy em­berként küzdöttek, és a sike­rekben, kudarcokban egyaránt osztozva még jobban összeko­­vácsolódtak. Bízunk abban, hogy a dön­tők során még sok szép él­ményben lesz részünk Karácsonyi csomag Kedves Hagyomány üze­münkben, hogy a szakszerve­zet karácsonyi csomagokat ké­szít dolgozóink gyermekeinek. Az ajándékozásnak az embe­rek között ma már nem anya­gi, hanem erkölcsi értéke van. Törődést és figyelmességet éreznek ki dolgozóink ebből és ez így igaz. Ma már egyre ke­vesebb az olyan család, ahol e kedves kis figyelmességnek az anyagi oldalát néznék. Az édességcsomag belekerül a szülők táskájába, és haza érve minden szülő kicsit pot-ter­­apóvá válik a gyermekek nagy örömére. Az év vége nemcsak az ün­nepek, hanem a számadások ideje is. Szakszervezeti bi­zottságunk jól gazdálkodott a rendelkezésre álló összeggel, mert minden kisgyermeknek készített csomagot. Szakszervezetünk e régi jó szokását dolgozóink örömmel és jó érzéssel fogadták. „Kese" Tatai Cipőgyár Kiállítás a szocialista brigádok történetéről Érdekes és tanulságos kiál- az eredményeket és a kitülitó lítás megnyitására került sor­téseket mutatja be. A Dózsa a Pannónia Szőrme központi brigád tagjai a szép zászlók gyárában. A szocialista brigád­ mellett szemléltetően ismerte­­mozgalom tízéves jubileuma­­ik, hogyan harcolnak a felei- és felszabadulásunk közelgő 25 é­vős munka ellen, éves évfordulója alkalmából. Az üzem szocialista brigádjai kiállítást rendeztek eddigi éle­tükről. Az üzem­ nyolc legrégibb brigádja egy-egy nagyméretű tablón mutatja be, sok-sok öt­lettel a brigád tízéves mun­kájának eredményeit, üzemen belüli és üzemen kívüli életét. Egyik legötletesebb tablót a vadbőr-műhely tízszeres, aranyjelvényes Béke brigádja állította ki. A brigád tagjai­nak fényképeivel díszített, va­lamint a Hold felé repülő űr­hajó azt a nagy fejlődést és eredményt szimbolizálja, ame­lyet az elmúlt évtized folya­mán elértek. Különösen szí­nessé és változatossá teszi a tablót a szépen kikészített kü­lönböző vadbőrök. Hasonlóan szép a karban­tartás Ságvári brigádja részé­ről kiállított tábla is, a méh A zsűri a kiállított tablók közül az első hármat oklevél­lel tüntette ki, és ezek tagjait könyvjutalomban részesítette. A brigádok nagy többsége igen nagy szorgalommal, lel­kesedéssel készült erre a kiál­lításra. Számtalan újságcikk, társadalmi munkát és kirán­dulást megörökítő fénykép, és a selejt elleni küzdelem teszi színessé a kiállítást. A bejáratnál elhelyezett vendégkönybe beírt sok-sok dicsérő sor és a nagyszámú látogatottság bizonyítja, hogy érdemes volt megrendezni ezt a kiállítást. Úgy gondoljuk, hogy e szerény szemléltető ki­állítás hozzájárul a brigád­mozgalom további fejlődésé­hez, valamint a felszabadulá­sunk 25 éves méltó megünnep­léséhez. Presse György Pannónia Szőrme I

Next