Bőripari Dolgozó, 1977 (23. évfolyam, 1-12. szám)

1977-01-01 / 1. szám

2 TÁJÉKOZTATÓ az Országos Találmányi Hivatal Új Technika Szolgálatáról Az Országos Találmányi Hivatal 1976 októberétől kezdve, minden hétfőn 16—20 óráig „Új Technika Szolgálat”-ot tart; célja, hogy a szocialista brigádok, munkásújítók újítási ja­vaslataik kidolgozásához műszaki tanácsadásban részesülje­nek. Az OTH a szolgálatot a Szabadalmi Tár olvasótermében (Budapest, V., Perczel Mór u. 2—4., telefon: 110—896, 128— 015) tartja, ahol az OTH szakemberei állnak az érdeklődők rendelkezésére. A szolgálat keretében az OTH műszaki szakemberei szak­mai tanácsokat adnak azoknak az újítóknak, újítani szándé­kozóknak, akik kisebb-nagyobb ötleteik, elgondolásaik ki­dolgozásához nem rendelkeznek megfelelő tájékozottsággal. Az ötletek, elgondolások kidolgozásához a műszaki informá­ció adás a Szabadalmi Tárban található több millió darab hazai és külföldi származású szabadalmi leírás alapul véte­lével történik, biztosítva az új és legújabb technikai megol­dások megismerését. A tanácsadás vonatkozik a szabadal­mazott találmányok ismertetésére, a szabadalmi leírások szakszerű feltárására, a leírásokban foglalt műszaki meg­oldások újításként való felhasználásának lehetőségeire. A tanácsadás keretében lehetőség nyílik arra is, hogy az ér­deklődők tájékoztatást kapjanak az újításokkal kapcsolatos jogszabályokról, azoknak a vállalati gyakorlatban történő alkalmazásának módjáról. Az információ­nyújtás kiterjed az újítási javaslat kidolgozása, összeállítása, elbírálása, megva­lósítása, az újítók erkölcsi-anyagi elismerése, az újítások ha­zai és külföldi értékesítésének szabályaira. Sor kerül az újí­tásokkal kapcsolatos panaszos, vitás ügyekben jogi felvilá­gosítás nyújtására is. Az OTH feltételezi, hogy „Új Technika Szolgálat’-a ha­tékony segítséget nyújt a szocialista brigádtagok, munkás­újítók újítási tevékenységének fellendítéséhez. Ezért kéri az érdeklődőket, hogy a megjelölt napon személyesen vegyék igénybe a tanácsadó szolgálatot. Küzdelmekkel, örömökkel... Sajátos művelődési formák a Duna Cipőgyárban Nem nagy épület a Duna Cipőgyár művelődési háza, arra viszont alkalmas, hogy egyszerre több csoport kaphasson benne helyet a kulturálódásra, az ismeretek bővítésére,­ vagy éppen az okos szóra­kozásra. Dé utáni látogatásunk alkalmával azonban nem találkoztunk ilyen csoportokkal. — Talán később jönnek? — kérdeztük Száraz Gedeont, a Duna Művelődési Ház igazgatóját. — Lesznek ma is látogatóink, csakhogy nem a klubfoglalkozások, hanem a büféasztalok melletti beszélgetés reménye hozza ide őket — válaszolja kissé keserűen az igazgató. — Milyen klubokba járhatnának? Száraz Gedeon több stencilezett lapot vesz elő. „Kedves Kismama!” — olvasható az egyiken — a jelenleg még és már dolgozó, továbbá a GYES-en levő kismamákat szeretnénk bevonni annak az előadássorozatnak a meghallgatásába, amely hasz­nos tanácsokat és tudnivalókat ad a csecsemők és a kisgyermekek neveléséhez ,­majd hat előadás címe következik, csupa gyakorlatias, a mindenna­pok gondjait enyhíteni alkalmas tanácsokat ígé­rő. — Kétszáz lapot küldtünk ki, hárman jelentkez­tek — jegyzi meg az igazgató. Ott a másik lap: „Kedves Autóstárs! örömmel értesítjük, hogy az általános érdeklődésre való te­kintettel ez évben beindítjuk ismeretterjesztő elő­adásainkat.” Ismét hat téma, ismét gyakorlatiasak.­­ A nagy sikerű KRESZ-tanfolyam hallgatói­nak küldtük el, százhúsz embernek. Ide is hárman jelentkeztek. A „Kiskert tulajdonosok figyelem!” kezdetű lap már nem talált süket fülekre, illetve szemekre. Száraz Gedeon azt mondja, ez a klub jól működik. — A kiskert tulajdonosok kedvéért mégsem tart­ható fenn egy művelődési ház. — Nem is — élénkül fel most először az igazga­tó. — Ez a ház a szocialista brigádok otthona. Egy újabb stencillapot nézünk, iletve kettőt, mert a szöveg két gépelt oldalnyi. A Duna Cipőgyár szocialista brigádjai ilyen for­mában kapják meg minden évben a művelődési vállalásaikhoz segítséget nyújtó ajánlásokat. Az idei ajánlások a technikai előkészítés útját járják, ellenben az 1976-os kéznél van. Tizenhat pontban ismerteti az esztendő művelődési lehetőségeit. Javasolja például a művelődési ház vezetősége, hogy minden brigádtag legyen rendszeres olvasó­ja a házban működő könyvtárnak. Ajánlja, hogy vegyenek részt két-két irodalmi délutánon. A ja­vaslatok között szerepel a színház, a mozilátogatás. A zenei műveltség emelését a ház öt előadás meg­szervezésével szorgalmazza. Kínál a művelődési ház egészségügyi sorozatot, földrajzi előadássoroza­tot, a politikai események magyarázatával foglal­kozó sorozatot. A kirándulások megszervezését is vállalja. Jellegzetessége az ajánlásnak, hogy úgynevezett komplex vállalásajánlásokat is összeállított. Egy példa: aki a 9-es pont teljesítését vállalta, az ellá­togatott az újonnan megnyílt Nemzeti Galériába, részt vett egy irodalmi délutánon, megnézett egy magyar filmet és látott egy színházi előadást Az ajánlások egy év alatt teljesíthetők. Különzöz­ben úgy, hogy nem is kell mind a tizenhat pontot vállalni, a gyakorlat szerint egy-egy brigád, ezen­ belül egy-egy ember három pont teljesítését vállal­ja. — Megkapom a vállalások listáját, minden bri­gádról, minden brigádtagról tudom, mire készül abban az évben. És én vezetem a teljesítést is, így értékeléskor tőlem tudható meg, ki mennyit tett önmaga műveléséért — mondja a művelődési ház igazgatója. — Komolyan veszik az értékelésnél a kulturális teljesítést? — Pontosan annyit számít, mint bármi már. A gyár tartja olyan fontosnak, mint a termelési moz­galmat. — Csaknem mindenki vállalja az ismeretterjesz­tő előadások meghallgatását. Ezek szerint mégsem mindig üres a művelődési ház. — Nem. Nyugodtan elmondhatjuk, hogy 150—200 ember most már rendszeresen jár hozzánk, továb­bi 200 ember fordul meg gyakran a szakszervezeti és a pártoktatásokon, amiket szintén nálunk tar­tanak. Csupán arról van szó, hogy ebben a főleg nőket foglalkoztató gyárban nehézkesen működnek a klubok. Az asszonyokat az otthoni munka is vár­ja, tehát szívesebben eljönnek egy ismeretterjesz­tő előadásra, mert arról tudják, hogy mondjuk fél háromtól fél négyig tart. De ha a kötetlen klubfog­lalkozásról van szó, már úgy érzik, nem tudják jól beosztani az idejüket. — A hírek szerint mégis alakult egy klub? — Igen, a fiatal műszakiak és közgazdászok klubja megalakult, már össze is állította az idei programját. A lapon a legkülönbözőbb szakmai rendezvények címét olvashatjuk. Szó lesz például a párizsi bér­hétről, a korszerű ragasztókról és ragasztási tech­nológiákról, a vállalati ötéves terv feladatairól, a műszaki-gazdasági szempontok alapján, az új tech­nológiai irányzatokról, és más hasonló, vállalati zsebbevágó témáról. Valószínű, hogy ez a klub lá­togatott lesz, hiszen a fiatal szakembereknek a mindennapi munkához nyújt segítséget. — A brigádvállalásokban lesz-e az idén vala­milyen újdonság? — Az 1977-es ajánlásokban­­már a sport is sze­repel. — Van-e valamilyen titka annak, hogy a Duna Művelődési Ház ilyen jól tudja mozgósítani a szocialista brigádokat? — Van titka, ami nem is titok. Nagyon nagy je­lentősége van a személyes kapcsolattartásnak. Ha a művelődés munkásait jól ismerik a brigádtagok, m­indjárt nem úgy gondolnak a kultúrára, mint egy elvont valamire, s az érdeklődés sem lesz kínos kö­telesség. Erdélyi Ildikó BŐRIPARI DOLGOZÓ Társadalmi vezetőségválasztás a Tisza Cipőgyár Művelődési Központjában A Tisza Cipőgyár Művelődési Központjában is sor került a társadalmi vezetőség és a szám­­vizsgáló bizottság újjáválasztásá­­ra. Mintegy 120 fő — a művelő­dés és kultúra lelkes barátja, ak­tívája — jött el a társadalmi ve­zetőségválasztó közgyűlésre. Már a meghívottak, jelenlevők össze­tétele is biztosíték volt a sikeres munkavégzéshez, a széles körű demokratizmushoz, mivel az ál­talános iskolásoktól a nyugdíja­sokig. Martfű nagyközség intéz­ményeinek­ a társadalmi élet va­lamennyi képviselője megjelent. A leköszönt társadalmi vezető­ség nevében Ibolya László, az in­tézmény igazgatója adott részle­tes, mindenre kiterjedő tájékoz­tatást, a választások óta végzett munkáról, eredményekről és a meglevő gondokról, feladatokról. A beszámoló is kiemelte, hogy az MSZMP XI. kongresszusa a fejlett szocialista társadalom kapcsán alapvető feladattá tette a szocialista ember formálását. A kongresszusi határozat megvaló­sítása azt kívánja, hogy a köz­­művelődés mindenek előtt szol­gálja a közösségi életet. A szo­cialista társadalom sokoldalúan fejlett emberének kialakításában is jelentős feladatok hárulnak a közművelődési intézményekre. A művelődési központ társa­dalmi vezetőségéről szólva hang­súlyozta, hogy az intézmény de­mokratizmusának egyik leglé­nyegesebb feltétele a művelődésért tenni akaró, tervszerűen és rendszeresen működő, aktív társadalmi ve­zetőség. Ez a társadalmi kontroll segíti az intézmény egyszemélyi felelős vezetőjét a körültekintő, megala­pozott döntések meghozatalában. A beszámoló további részében szólt arról az elvégzett munká­ról, amely az 1972. évi társadal­mi vezet­őség választó közgyűlés óta eltelt, felvázolva azokat a je­lentősebb eredményeket, ame­lyek a fejlődést jelzik. Az országos szervek által meg­hirdetett „Kiváló Művelődési Otthon” cím elnyeréséért az in­tézmény is benevezett és a két­éves megfeszített munka ered­ményeként, az 1974. évi országos értékelés alapján Szolnok megyében egyedül nyerték el a Kiváló Művelő­dési Központ címet. Az ismeretterjesztés területén alkalmazott formák sokrétűsége is bizonyítja a fejlődést: például az akadémiai előadássorozatok, an­kétok, kerekaszt­al - beszélgeté­sek, munkás—művész találkozók, kiállítások, szocialista brigádve­zetők fóruma, különböző vitakö­rök a korszerű tudományos is­meretek, társadalmunk fejlődésé­nek, ideológiai és politikai isme­retek elsajátításának a lehetősé­ge, a marxista világnézet erősíté­sét, a szakmai műveltség fejlesz­tését, az általános műveltség nö­velését. A szocialista brigádok számára 1972-től minden évben kiadásra kerültek azok az aján­lások, amelyek az élni és tanulni jelszó alatti vállalásaik teljesíté­séhez nyújtott segítséget. A kiállítások látogatóinak szá­ma 1972-ben 24 ezer fő volt, 1976-ban ez a szám már csaknem háromszorosára emelkedett. Az általános műveltség fejlesztése terén a felnőttoktatás segítése, a korrepetálás, vizsgákra való fel­készítés terén is szép eredmé­nyek születtek. Meghonosodtak és népszerűvé váltak olyan új kezdeményezések mint pl. a ba­lett és a művészi torna 4—10 éves gyermekek részére, szabás­varrás tanfolyam a női dolgozók részére, nyelvtanfolyamok a fia­talok részére stb. A művészeti nevelés terén és a tartós közösségekben végzett munka eredményei is figyelemre méltóak, 1972-höz viszonyítva számuk megduplázódott. 1976- ban a művészeti csoportok száma 12-re, klubok száma 7-re, szak­körök száma 5-re növekedett. E csoportok nemcsak szá­mukban nőttek, hanem a végzett munka tartalmában és minőségében is jelentős javulás tapasztalható. A különböző csoportok a közös­ségi élet, a közéletiségre nevelés színtereivé váltak. A művészeti csoportok — különösen az utóbbi években — a helyi rendezésű társadalmi ünnepek műsorában is felléptek, de országos rendez­vényeken is részt vettek. A szakmunkástanulók énekkar­­rával 1975-ben rádiófelvétel ké­szült. Klubok közül még ugyan­ebben az évben a Kilián György Ifjúsági Klub harmadszor nyerte el a kiváló címet. A fotós, a magnós klub, gyermekbábcso­­port, az énekkar, a tánccsoport, a kémia-biológia szakkör is szá­mos elismerést, dicséretet kapott eredményes tevékenységéért. A színház, színművészet terén is jelentősek az eredmények. A Kecskeméti Katona József, a Szolnoki Szigligeti Színházak 8 előadásából álló bérleti sorozat előadásai telt házzal zajlottak le. Örvendetes az is, hogy közel 500 fő rendelkezik bérlettel. Már hagyománya van és 1972- től rendszeresen megrendezésre kerülnek „a munka és művelő­dés hetei Martfűn” című rendez­vény sorozatai, ahol tartalmas és változatos műsor között válogat­hatnak a látogatók. 1971 óta min­den év november első vasárnap­ján, a Népszavával közösen or­szágos szavalóverseny került megrendezésre, amelyet a forra­dalmi és minkástémájú versek kategóriájában hirdettek meg. A versenyen 50—90 versmondó vett részt az ország minden részéről. Színvonalas versmondásukkal hozzájárultak a NÖSZ Forra­dalom évfordulójának méltó megünnepléséhez. 1976-ban nyitt meg az intéz­ményben a munkásmozgalmi és gyártörténeti állandó kiállítás, amely fontos helytörténeti mú­zeum lett. A beszámoló szólt még a könyvtár kiemelkedő munkájá­ról is, ahol a beiratkozott olvasók száma közel 1900 fő és a fiókkönyv­tárak száma eléri a 10-et. Igen pozitív a könyvtár és a szocialista brigádok között kiala­kult kapcsolat, a szerződések, védnökségvállalás, a kölcsönös segítés gyakorlata. A felsorolt eredmények a be­számolóból kiragadott legfonto­sabb események, ezért koránt­sem teljes. Azonban — mint a beszámoló is hangsúlyozta : az eredményeket úgy sikerült elérni, hogy a társadalmi ve­zetőség, a kultúra és a köz­­művelődés lelkes barátai, szívvel, lélekkel segítették pártunk közművelődésre vo­natkozó határozatainak helyi megvalósítását. A vita során a véleményt nyil­vánítók is elismerték és dicsér­ték­­ az intézmény­ tevékenységét, de újabb igények is megfogalma­zásra kerültek. A számvizsgáló bizottság be­számolója után került sor a 11 fős társadalmi vezetőség új­jává­­lasztására. A javasolt személye­ket a közgyűlés egyhangúlag megválasztotta. Befejezésül az intézmény mű­vészeti csoportjai adtak érdekes, színvonalas műsort a társadalmi vezetőségválasztó közgyűlés rész­vevőinek. Tóth Imre szb szervező titkár Hírek A Simontornyai Bőrgyárban fo­lyó rekonstrukció eredményeként megnőtt a napi meszezési és cser­­zési kapacitás. Így több nyersbőr­re van szükség. A beruházás kö­vetkeztében a talpgyártás Simon­­tornyán leáll, amelynek gyártását a Pécsi és a Hajdúsági Bőrgyárak veszik át. A BIVIMPEX beruházásai jó ütemben haladnak. Az érintett ki­­rendeltségeken a dolgozók kultu­­ráltabb körülmények között dol­gozhatnak. A központban új tárgyalószoba létesült az Export raktárban. En­nek célja a bőrök helyszíni bemu­tatása utáni tárgyalások meg­könnyítése. Lélegző műanyag A műanyagok egyik leghátrá­nyosabb tulajdonsága, hogy, nem „lélegeznek” — ezért cipő, kardi­gán, kesztyű és sok más dolog nem készíthető belőlük. E probléma megoldására szov­jet kutatók a műbőrt elektromos szikrákkal kezelik. Ehhez komp­lex készüléket szerkesztettek. A fémből készült görgők között át­haladó műanyag szalagot sokmil­lió elektromos szikra pásztázza át, ugyanannyi csatornát hagyva az anyagban. E nyílások a leve­gő számára átjárhatók, a folya­dékok viszont egyáltalán nem képesek áthatolni rajtuk. 1977. Január

Next