Bőripari Dolgozó, 1978 (24. évfolyam, 1-12. szám)
1978-01-01 / 1. szám
1978. január hó Iparágunk egyetlen kereskedelmi tevékenységet folytató vállalata a BÖRKER. jó vagy rossz gazdálkodása nagymértékben befolyásolja a cipő- és a bőrdíszműgyárak munkájét, eredményeit. Ezt hangsúlyozza Wimmer Gyuláné igazgató is, amikor felkerestük, hogy választ kérjünk a kérdésre ,melyek legfontosabb célkitűzéseik a tervidőszak végéig? Korszerűsítés — Tervkészítésnél néhány főbb követelményt vettünk alapul — mondja az igazgató. — Elsősorban a népgazdasági és az iparági célkitűzések vállalatunkra háruló feladatainak a megvalósítását. Nem hagyhattuk figyelmen kívül a cipő- és bőrdíszműipar fejlesztésének fő irányait: az alap- és kellékanyagok, valamint a gyártmányösszetétel változása elénk is új követelményeket állít. Ugyanakkor, mivel nemcsak szállítók, egyben vevők is vagyunk, a partner szállító vállalatok fejlesztési, értékesítési elképzeléseire, terveire is tekintettel kellett lennünk. Sikerült, több csatornán keresztül, megfelelő információtömeget beszereznünk, így, jól megalapozott, teljesíthető középtávú tervet állíthattunk össze. Eszerint 1980-ra hárommilliárd forint forgalom elérését tervezzük, ez 35—40 százalék forgalomfelfutást jelent az 1975. évihez képest. — A tavalyi eredményünk nem úgy sikerült, mint szerettük volna, az előirányzott forgalmat sem értük el. Miért? A népgazdasági egyensúly biztosítására több intézkedést is hoztak — például a tőkés devizákat leértékelték —, s ezek negatív hatást gyakoroltak vállalatunk forgalmára. Az importtermékek árszínvonalának nagyarányú mérséklése következtében mintegy 130 millió forinttal csökkent a tervezett forgalmunk. S ugyancsak kedvezőtlenül hatott tevékenységünkre — hatása 200 millió forint volt (!) — egy másik tényező: a cipőiparban jelentősen csökkent a műbőrfelhasználás. A borforgalmazás pedig kis hányadot képvisel vállalatunknál. Tény, hogy egyetlen kereskedelmi tevékenységet folytató vállalat sem teljesítheti túl a tervét, ha vevőik az előírtnál kevesebb terméket gyártanak, mint például 1978-ban a Sabaria Cipőgyár. Úgy kellett tehát a BÖRKER-nek gazdálkodnia, hogy e negatív hatásokat ellensúlyozni tudja. Sikerült is. Tavaly már elérték a tervezett 2,4 milliárdos forgalmat. 1978-ra pedig 2,6 milliárd forint forgalom elérését tűzték ki célul. — Milyen eszközök állnak rendelkezésükre terveik megvalósításához? — Hadd említsem elsőként a külső segítséget. 1977-ben 119 millió forint forgóalappótló hitelt kaptunk, ebből fedezhetjük, a vevők kiszolgálása érdekében tervszerűen megnövelt készletek értékét. Szükségesnek láttuk ugyanis, hogy legalább a standard cikkekből — formatalpak, köpper melegbélés stb. — egész évben folyamatosan nagyobb készletet raktározzunk. A hitel ellenére is nyereségünknek mintegy 25 százalékát elviszik a készletfelfutás miatti költségek. Az V. ötéves tervidőszakra számos, köztük több nagy jelentőségű munka- és üzemszervezési intézkedést terveztünk. Csak egy példa: 1977-re 43 pontban rögzítettük tennivalóinkat. Ezek között szerepel például: együttműködési szerződések kötése a szállítókkal, a jól bevált lehívásos rendszer kiterjesztése, raktár létesítése Bonyhádon. Nagyon fontos feladatunknak tartjuk az egész kereskedelmi tevékenységünk korszerűsítését. Az áru mozgatásában máris sikerült előrelépnünk. Gondolok itt a raklapos árumozgatásra, a középkonténeres szállítás megkezdésére. Befejeztük az 1800 négyzetméteres alapterületű rákoskeresztúri raktárunk magas állványozását és milliókat fordítottunk gépesítésére. Ezáltal jelentősen csőkent a nehéz fizikai munka. Már 1977-ben megkezdtük a budafoki raktárunk teljes rekonstrukcióját, ez a tervezettnél jobb ütemben halad. Az ügyvitel átszervezésére, korszerűsítésére számítógépet vásárolt a BÖRKER. A berendezés 1978. januártól már „önállóan", direktben adja az adatokat. Ezáltal javul a kereskedelmi tevékenységük, az információellátottságuk. Lehetőség nyílik például a vevők eddiginél alaposabb tájékoztatására is. Több információt tudnak adni a vásárlási, beszerzési lehetőségekről. Szociálpolitika — A gépesítés, a korszerűsítés automatikusan maga után vonja a munkakörülmények javulását, a fizikai munka csökkenését — veszi át a szót Pázmányi János, a vállalat szakszervezeti bizottságának a titkára. — Nálunk olyan a gazdasági vezetés, mindent megtesz, hogy ne szoruljon háttérbe a szociálpolitika, nem kell ,,harcolnunk” a dolgozók érdekeiért. Tavaly több mint ötmillió forintot fordítottunk a munkakörülmények javítására és az üzemegészségügyi ellátás fejlesztésére. Az anyagmozgatás gépesítésére pedig 4 millió 648 ezer forint jutott.. . Rákoskeresztúron telket vásároltunk, melyen nyolcvan férőhelyes, korszerű munkásszállás épül... A budafoki raktárunk közelében nyolc-tíz lakás készül a munkáslakás-építési akció keretében ... Idén befejeztük a zamárdi vállalati üdülőnk nagy rekonstrukcióját, s így kulturáltabb körülmények között üdülhetnek dolgozóink... Tekintettel arra, hogy sok nőt foglalkoztató vállalat a miénk, különös gondot fordítunk a gyermekgondozási segélyen levő kismamákra. Azok, akik előbb visszajönnek, havonta ötszáz forint fizetéskiegészítést kapnak a három év leteltéig ... A tervekben előírt technikai fejlesztés nem valósítható meg, ha nem képezzük megfelelő ütemben dolgozóinkat. Tavaly 400 ezer forintot költöttünk oktatásra, az 1976—1977-es tanévben 106-en gyarapították ismereteiket. A rövid időtartamú különféle szaktanfolyamoktól — a tudományos konferenciákon való részvételen keresztül — az egyetemi oktatásig igen gazdag a tanulási lehetőségek sora. Élnek is velük alkalmazottaink ... A BÖRKER tervei reálisak, teljesíthetők, ezt bizonyítja az ötéves tervidőszakból eltelt két esztendő eredménye. 1977-re 42 millió forint nyereséget terveztek, s azt, gondjaik és nehézségeik ellenére is, sikerült elérniük. Annak is megvan tehát a reális alapja, hogy 1980-ban 55 millió forintot könyvelhessenek el. Dodó Györgyi Wimmer Gyuláné Pázmányi János (Folytatás az 1. oldalról) leletére egy kommunista szombattal járulnak hozzá a vállalati célkitűzések megvalósításához, ezenkívül természetesen ki-ki a saját műhelyében részt vállal a kollektíva felajánlásainak teljesítéséből. A két munkásgyűlésen elhangzott hozzászólások alapján tehát elmondható, hogy a Duna Cipőgyár budapesti kollektívája egy emberként csatlakozott a Lánggyáriak munkaverseny-felhívásához. A szakszervezeti bizottság által kezdeményezett munkásgyűlések tehát eredményesek voltak. De nem csupán ezért. Balogh Klára, Nagy Jánosné, Pataki Sándor és mások is örömüket és köszönetüket fejezték ki a munkásgyűlések összehívásáért, azért az őszinte hangú tájékoztatásért, amivel a vállalat gazdasági és mozgalmi vezetői megkeresték a dolgozók kollektíváját. A munkásgyűlés zárszavaként Szabó Mihály pb-titkár jóleső érzéssel tolmácsolta a gyár kollektívájának a IV. kerületi pártbizottság és személy szerint Somogyi Imre első titkár köszönetét és elismerését az 1977-es esztendőben végzett eredményes munkáért. Szabó elvtárs szavait nagy tapssal köszönték meg a résztvev Kovács E. 3 Napjainkban, amikor a tudomány, a kutatómunka egyre inkább termelőerővé válik, természetszerűleg megnő a kutatóintézetek jelentősége is. Nem véletlen tehát, hogy a BŐR-, MŰBŐR- ÉS CIPŐIPARI KUTATÓ INTÉZETBEN is választ kértünk a kérdésre: milyen célokat tűztek maguk elé az ötödik ötéves tervidőszakban? Mint sorozatunk eddigi írásaiban, ezúttal sem adunk átfogó képet azintézmény tevékenységéről. Csupán a legfontosabb feladataikról kértünk tájékoztatást. Beszélgetőpartnereink ezúttal dr. Lóránt Iván, a kutató igazgatója, valamint Seltenreich Győző, a szakszervezeti bizottság titkára. — Jó alapot teremtettek-e az ötödik ötéves terv készítéséhez? — Az egyre növekvő gazdaságossági szempontokat figyelembe véve, megállapítottuk, hogy a IV. ötéves tervidőszakban egy forint kutatási ráfordítással három-négy forint értékű népgazdasági eredményt ért el intézetünk a kutatási témák üzemesítése, hasznosítása által — mondja dr. Lóránt Iván. — Célkitűzéseinket úgy állítottuk össze, hogy az általunk veszett munka szervesen kapcsolódjék az iparágunk előtt álló feladatokhoz. Vagyis, segíteni szeretnénk céljaink megvalósítását A bőrgyártásról... — ötéves tervünkben nagy súllyal szerepelnek a bőripari kutatások. Ezen belül elsődleges tennivalónk a hazai nyersbőrök legcélszerűbb felhasználását elősegíteni. Célunk: közreműködni a nagy mennyiségű nyersbőrimport csökkentésében. Ezzel kapcsolatosan olyan konzerválási módszereket dolgozunk ki, amelyek jól alkalmazhatók a magyar nyersbőrök viszonylag rövid idejű tartósításához. Kutatásainkkal olyan bőripari technológiák kidolgozásán munkálkodunk, amelyekhez hazai és szocialista piacról beszerezhető vegyi- és segédanyagok használhatók. Kikísérleteztünk például egy gyártási technológiát a Szovjetunióból vásárolható cirkonsó feldolgozásával. Az új cserzési eljárásokkal a cipőipar igényeinek megfelelő minőségű bőrök gyárthatók. — Kutatómunkánk során együttműködünk szocialista kutatóintézetekkel. A hazai nyersbőrök mennyiségének növelését szeretnénk elérni az NDK társkutató intézetünkkel közösen végzett kutatással. Azt vizsgáljuk, milyen eszközökkel, módszerekkel növelhető a hazai sertésbőrök lefejtett mennyisége. A bőripar egyik megoldatlan problémája a környezetvédelemmel kapcsolatos. Sok gondot okoz a keletkezett szennyvíz. Célunk kettős: egyrészt olyan bőrgyártási technológiák kidolgozása, amelyeknek kisebb a környezetszennyező hatása, másrészt a szennyvizek tisztításának a megoldása. A cipőgyártásról... — Intézetünk munkájára az utóbbi években a cipőcentrikus szemlélet a jellemző. Ezt még növeli, hogy a Minisztertanács 1977 augusztusában foglalkozott a cipőipar helyzetével, s egy sor határozatot is hozott. Felettes szervünk megbízásából ezek végrehajtásában közreműködünk az iparág vállalataival. Egyik legfontosabb témakörünk a cipőipar alapját képező kaptafa szerkesztése. Az úgynevezett kaptafa-normalizáció megteremtése. Ezáltal ugyanis nagymértékben csökken a cipőgyártás eszközigénye. Lehetővé válik a csereszabatos alkatrészek előállítása Kevesebb kaptafát kell felhasználni, kisebb lesz a szabaszkésszükséglet is. Céljaink között szerepel új cipőipari technológiák kidolgozása is. További kemizálással szeretnénk elősegíteni a termelékenység növelését; a minőség javítását; a munkavédelmi lábbelik gyártását; a nyugdíjasoknak alkalmas és olcsó cipők előállítását; valamint a 4—14 éves korosztály gyermekcipő-ellátását. — A cipőipari nyersanyagok között az utóbbi években nagy mennyiségben szerepelnek a különböző műbőrök. Ezek a cipőipari technológia fejlesztésének jelentős eszközei. Kutatási feladataink e téren is szerteágazóak. Foglalkozunk a talpbélések és keretanyagok nyersanyagaként szolgáló rostműbőrök hazai fejlesztésével. S egy másik fontos célunk: a különböző talpműbőr termékek közül elsősorban a méretpontos mikrocellás formatalpak gyártási technológiájának kidolgozását szeretnénk üzemi gyártássá fejleszteni 1980-ig. Nagy jelentőségű az a munka is, amelyet a minőségellenőrzéssel kapcsolatban végez a kutatóintézet. Számítástechnika alkalmazásával kívánják elősegíteni a hibák feltárását. Sokat beszélhetnek arról is, mit tesznek a korszerű iparszervezés terén, s hogy döntéselőkészítési tanulmányokat, elemzéseket készítenek a Könynyűipari Minisztérium számára. Munkakörülmények... — Szóljunk inkább végezetül arról — veszi át a szót az szb titkára —, milyen körülmények között élünk, dolgozónk. Az előző tervidőszakban saját anyagi erőnkből egy nagyobb rekonstrukciót hajtottunk végre. Annak eredményeként — régi, bőrgyári épületeket használtunk fel — néhány modern laboratóriumot, irodát alakítottunk ki. Sajnos, jelenleg is nagy helyhiánnyal küszködünk. Már két éve húzódik egy háromszintes épület építése nincs kivitelezőnk. A mintegy 11 millió forintos beruházás talán a tervidőszak végére elkészül Ezen kívül — felettes szerveink segítségével — szeretnénk hozzájutni az intézetünk melletti termelőegységhez. Azok kitelepítését tervezik ugyanis. Ott, megfelelő átalakításokkal, új munkahelyeket hozhatnánk létre. Gondjaink mellett eredményeket is felmutathatunk. Orvosi szoba áll dolgozóink rendelkezésére, ahol biztosítottuk a rendszeres üzemorvosi ellátást. Ezenkívül női munkatársainknak új, korszerű, valóban minden igényt kielégítő öltözőt-fürdőt létesítettünk. Dr. Lóránt Iván Seltenreich Győző