Bőripari Dolgozó, 1980 (26. évfolyam, 1-12. szám)
1980-01-01 / 1. szám
2 BORIPARI DOLGOZÓ Az 1980. évi feladatokról tárgyalt központi vezetőségünk (Folytatás az 1. oldalról) gazdálkodási körülmények között tovább erősítik egymás közti kapcsolataikat, megszigorítják a technológiai fegyelmet, gondoskodnak a gyártókapacitások kihasználásáról, s ■ helyestermékgalítikával a termékszínvonal ál- Csikós Pál a központi vezetőség Ezt követően Csikós Pál szakszervezetünk központi vezetőségének titkára korreferátumában szólt az 1979. évi feladatok teljesítéséről. Elmondta, hogy vállalataiknál megkezdődött a népgazdasági követelményeknek mindinkább megfelelő, fegyelmezettebb gazdálkodásra való törekvés. Ennek bizonyítéka többek között az is, hogy a nyereség általában a terveknek megfelelően, illetve annál kedvezőbben alakult, a tőkés export értéke növekedett, és a vállalatok egy részénél konkrét eredmények mutatkoztak a gyártmányszerkezet korszerűsítésében. Hangsúlyozta, hogy az utóbbi évek kedvező tendenciája után az 1979-es évben visszaesés következett, be a cipők minőségében. Az 1978. évi jó., eredmények megtartása helyett, tavaly mind a belföldi, mind a szocialista exportnál növekedett a reklamációk mértéke. Ezért, a legfontosabb feladat a minőségi kifogások okainak feltárása és megszüntetése, a szubjektív gyártási hibák kiküszöbölése, a rosszul minősített termékek kiszállításának megakadályozása. Ezután, szólt az anyagellátásról, a szállítási fegyelemről, majd a következőket mondotta: — Az elmúlt év gazdálkodásának kedvező eredményeihez — úgy véljük — hozzájárult szakszervezeti testületeink tevékenysége is, ugyanakkor a meglévő gondokban és problémákban is jelentkeznek munkánk fogyatékosságai. Az elért eredményeket nagyban segítették a vállalatok dolgozóinak, brigádjainak, az MSZMP XII. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére tett kiegészítővállalásai. Ezek között említhetjük: — a fogyasztói reklamációk csökkentését, a biztonsági tartalék részarány visszaszorítását; ■— az export visszára csökkentését; — a bérhelyettesítő anyagok nagyobb volumenű alkalmazását; — egyes területeken a DH-munkarendszer bevezetését; — a tőkés export növelését, — az importanyagokkal való fokozottabb takarékosságot, — a fajlagos anyagkihozatali mutató csökkentését. — Ez a felsorolás csak néhány példa a kollektívák sokszínű vállalásaiból, de jól érzékelteti azt az aktivitást és törekvést, amit a jobb és hatékonyabb munkavégzés érdekében tettek. • , Az 1979-es esztendőben tovább gazdagodott szakszervezetünk, vezető testületeinek a termelést és gazdálkodást segítő terékenysége. Az elmúlt időben a termeléshez és gazdálkodáshoz kapcsolódó szakszervezeti munka ■javult, azonban ennek mértéke elmaradt a követelményektől. Ezért szükséges a fejlődés felgyorsítása a régi módszerek hatékonyabb felhasználásával és újak keresésével. Központi vezetőségünk határozatot hozott, módszertanilag hosszú távra jelölve meg azokat a feladatokat, amelyekkel hatékonyan, tudják, alapszervezeteink segíteni a termelést és gazdálkodást . Hosszú távú tartalmi célként határoztuk meg:landó növeléséről. Fokozott gondot kell fordítani a hasítékgazdálkodásra, és ,,a. í-iyasítékmentesítést tegyék a gyártmányfejlesztés központi feladatává. Ki kell fejleszteni a természetes és felszínhibás bőrökből tetszetős felületi készítésű termékeket. — fejezte be tájékoztatóját az államtitkár. az ésszerű, takarékos gazdálkodás, a gazdaságos, jó minőségű, korszerű termékek gyártásának, a szakágazati tőkés devizamérleg javításának segítését. Elnökségünk az elmúlt év folyamán többször is foglalkozott a termelést és gazdálkodást segítő tevékenységünk különböző részterületeivel. Megtárgyalta a termékek minőségének javítása érdekében tett intézkedéseket, a reklamációk alakulását. Beszámoltatott több vállalatot, szakszervezeti bizottságot: — a munkaverseny-mozgalom helyzetéről; — a termékstruktúra korszerűsítéséről; — a bérezési és ösztönzési rendszer alakulásáról, annak minőséget javító szerepéről; — a tőkés importanyagok megtakarításáról és — a munkaerő hatékony foglalkoztatásáról. — Örvendetes, hogy alapszervezeteink is egyre rendszeresebben foglalkoznak testületi üléseinken, termeléssel és gazdálkodással. Olyan tépiákat tűznek napirendre, amelyek megtárgyalásával mélyebben ismerhetik meg a vállalati munka speciális területeit és így konkrétan, érdemben tudják saját feladataikat is meghatározni. A továbbiakban részletesen szólt a közelmúltban megrendezett cipőipari szabászversenyről, annak jelentőségéről, majd ,az 1980. évi feladatokról a következőket mondta:— A mai központi vezetőségi ülés egyik fontos állomása az 1980-as esztendőre való felkészülésnek. Az ez évi feladatok megismertetése érdekében több igazgatói és tszt-titkári értekezletet is tartottunk. Követelmény, hogy az 1980. évi feladatokra való felkészülés azzal fejeződjék be. Hozzászólások BALÁZS ISTVÁNNÉ, a Pannónia Szőrmekészítő és Szőrmekonfekció Vállalat tszt titkára felszólalásában a kongresszusi és felszabadulási munkaversennyel összefüggő brigád vállalásokról szólt. Elmondta, hogy a vállalat 88 brigádja csatlakozott a versenyfelhíváshoz, felülvizsgálták és kiegészítették előző vállalásaikat. A felajánlások között szerepelt az 1979. első félévében jelentkező lemaradások behozása, különösen azok a pótvállalások jelentősek, amelyek hozzájárulnak a konfekcionáló részlegek zavartalan alapanyag-ellátásához. Szintevalamennyi brigád pótfelajánlásában szerepel a jobb minőségre való törekvés, a hatékonyabb munka és takarékosabb gazdálkodás. A versenyfelhívás a vállalások értékelésében is változást hozott. A brigádok havonta önértékelést végeznek, negyedévenként pedig egy bizottság ellenőrzi a vállalások teljesítését. Szólt még az elért eredményekről, melyek eddig az elképzeléseknek megfelelően alakultak, mivel a vállalat kollektívája az I. féléves lemaradást az év végére ledolgozta, sőt éves termelési tervét túl is teljesítette. A gazdasági és mozgalmi vezőminden vállalati dolgozó ismerje, értse gazdaságunk helyzetét, az azt tükröző vállalati feladatokat, és hajlandó lgyen azok megvalósításáért munkaköri kötelességén felül is telír at. Javasoljuk, hogy a termelés és gazdálkodás segítésének 1980. évi feladataira központi vezetőségünk ne hozzon új határozatot, mert — véleményünk szerint — az 1979- re kiadott állásfoglalásunk ma is időtálló, így azt tekintsük 1980- ra is érvényesnek. Titkárságunk is állást foglalt a kongreszszusi munkaversenyről, és 1979 szeptemberében módszertani határozatot hoztunk e témáról. Ezek a dokumentumok tartalmazzák mindazokat a kiemelt feladatokat, amelyeket az 1980-as évben is meg kell oldanunk. Hangsúlyozni szeretnénk, hogy a végrehajtás folyamatos megszervezése a legfontosabb tennivaló. Ezután az anyagi ösztönzésről beszélt, mint olyan tényezőről, amely a termelés és gazdálkodás eredményeiben jelentős szerepet tölt be, a jobb munkára való serkentésben, a minőség javulásában, majd így folytatta: — A bőr cipőipar 1980-tól a teljesítményhez kötött bértömegszabályozási rendszerbe került át — kivétel a Simontornyai Bőrgyár— és ezáltal csak a vállalati teljesítmény növekedésnek megfelelően fejlesztheti bértömegét, bérszínvonalát. Ismert az is, hogy a rendelet egyszeri bérfejlesztési kedvezményként a bázisbértömeghez viszonyított kétszázalékos adómentes bérszínvonal növekedést engedélyezett mindazoknak a vállalatoknak, ahol nem javul a bérfejlesztési mutató és sem bértartalékból, nem létszámcsökkenésekből , nem képesek bért fejleszteni. A bérek növelését oda kell összpontosítani, ahol a leghatékonyabban lehet befolyásolni a vállalati termelés alakulását, a minőségi és kiszállítási fegyelem javítását. A gazdaságos, a hatékony munka teremtheti meg ugyanis a további megalapozott bérnövelés lehetőségét. Végezetül Csikós Pál javasolta a központi vezetőségnek, hogy fejezze ki köszönetét tagságunknak, a tisztségviselőknek, a testületeknek, az 1979. évi gazdasági munka segítéséért. Kérjük, hogy a meglevő határozataink szerint 1980-ban is serkentsék és szervezzék a tagság részvételét a vállalati tervek teljesítésére — fejezte be beszédét a titkár,és a brigádok jó munkáját anyagiakban is elismeri, s évente mintegy 80 ezer forintot oszt szét a brigádok között. OLÁH LÁSZLÓNÉ a Minőségi Cipőgyár vszt-titkára a vállalat 1979. évi termeléséről adott számot. Elmondta, hogy a termelési tervüket 94,7 százalékra teljesítették, és a lemaradás ellenére is komoly munkát végzett a vállalat kollektívája. A lemaradás elsősorban a 3,6 százalékos létszámcsökkenésből és a tőkés exportra való termelés miatt átszervezésből eredt. Az 1980. évi feladatokról a következőket mondta: — 1980-ban 6,6 millió pár cipő gyártását tervezzük, ezen belül a tőkés exportot háromszorosára kívánjuk emelni. Nyereségünket 21 millió forintban határoztuk meg. Mindez azt bizonyítja, hogy a terv teljesítése nem lesz könnyű feladat. Ennek ellenére a vállalat gazdasági és mozgalmi vezetése optimizmussal néz a jövő felé. A megvalósításegyik biztosítékának azt tartják, hogy a feladatok ismeretében a szocialista brigádok 80 százaléka módosította eddigi vállalásait. Végül egyetértését fejezte ki azzal, hogy a központi vezetőségnek nem kell új határozatot hozni a szakszervezetek termelést segítő tevékenységével kapcsolatban, mert a feladatok ezen a területen változatlanok, továbbra is a központi vezetőség 1979. szeptemberi ülésén jóváhagyott határozat szellemében és annak megvalósításán kell dolgozni. ANTAL GÉZA, a Bonyhádi Cipőgyár tiszt-titkára a bérgazdálkodásról szólt.. — Nálunk a bérezésnél már a megelőző években gyakorlattá vált a „jobb munkáért több bér" elve ,— mondotta. A differenciálás alapja a minőség. Az a dolgozó, aki eléri a 95 százalékos kereskedelmi első osztályt, az többletbérben részesül. A havi 5—600 forintot is kitevő mozgóbért a művezető és a szakszervezeti bizalmi együtt osztja szét. A differenciált elosztás alapján, a dolgozók mindent megtesznek a magasabb minőségért, a munkaidő jobb kihasználásáért, a technológiai fegyelem szigorúbb betartásáért. A továbbiakban, azalapanyaggyártók szerepéről, az alapanyagok minőségértek fontosságáról szólt. Elmondta, hogy a problémák megoldása érdekében a vállalat vezetése brigádszintű találkozókat szervez a cipőgyár és az alapanyagot szállító bőrgyárak között. Az első látogatásra a közelmúltban került sor.A Simonstanyai Bőrgyár brigádjai végigjárták a cipőgyárat, baráti beszélgetést folytattak a cipőgyári brigádokkal a termelésről, a bőrök minőségéről. Sok kérdésre kaptak választ. Igaz, a vendégek ígéretet nem tettek, de valamenynyien tudatában vannak, hogy a problémák megoldásának kulcsa az ő kezükben van. Ugyancsak sokat tehetnek a reklamációk csökkentéséért a kereskedelem dolgozói is, akiknél a cipőgyári brigádok tettek látogatást. A pécsi áruház szocialista brigádjával folytatott beszélgetéskor például kiderült, hogy gyakran nem a cipők tartósságával, divatos küllemével van a baj, hanem sok esetben az árakkal, a próba közben elkeveredett páratlan cipőkkel. SZABÓ ATTILA, a Tisza Cipőgyár tiszt titkára hozzászólásában arról beszélt, hogy az 1979- es év összességében eredményes volt. A dolgozókat sikerült megnyerni a megnövekedett feladatok megoldásához. A gazdasági és mozgalmi vezetés úgy értékeli, hogy az igényeknek megfelelően dolgozott a vállalat kollektívája. A továbbiakban azt hangsúlyozta, hogy a belker részére 1 százalékkal többet termeltek a tőkés exportot viszont nem teljesítették, ugyanakkor azonban 11 százalékkal növelték a dollárbevételt. A termelékenység 10, a termelési érték 7 százalékkal, a vállalati nyereség pedig 17 százalékkal több a tervezettnél. Ezeket az eredményeket sokszor akadozó anyagellátás, valamint 2 százalékos munkaerő-csökkenés mellet érték el. A továbbiakban az 1980-as tervekkel kapcsolatban kiemelte, hogy a tervet 11,9 millió pár lábbeliben határozták meg, mely az V. ötéves terv utolsó évére előirányzattal szinkronban van. A tőkés exportnál 10 százalékos növekedést terveztek, mely 2.5 millió párnak felel meg. A terv teljesítésével 3 millió forint nyereségre számítanak. 1980-ban változatlanul jelentős összeget — mintegy 27 millió forintot fordítanak szociális célokra. A vállalati szakszervezeti bizottság állásfoglalása szerint ezen a területen nincs megállás, vagy viszszalépés A rendelkezésre álló összegből ez évben 35—40 munkáslakás vásárlásához adnak segítséget. Végül a munkaerővel való jobb gazdálkodásra hívta fel a figyelmet. Javasolta, hogy az élőmunkával való takarékoskodás érdekében meg kellene nézni, hogy a nem fizikai területen milyen a realitása a teljesítménybérezésnek. SIMON ATTILÁNÉ a Pécsi Bőrgyár szb-politikai munkatársa az 1980-as év feladataival kapcsolatban elmondta, hogy jelentős termékszerkezet-váltás mellett a tavalyi mennyiség szintentartására törekszenek. Hangsúlyozta: fokozott figyelmet kell fordítani a költséggazdálkodásra, ezen belül a nyersbőrrel való takarékosságra. Példaként említette, hogy 1 százalékos nyersbérveszteség 13 millió forint kárt jelent. Nagyon fontos feladat a tőkés importból származó — mintegy 75 százalék — vegyi anyaggal való takarékosság is. Ennek érdekében az elképzelések között háromféle megoldás is szerepel a vegyianyagok felhasználásában: a tőkés import hazaival való helyettesítése, a szocialista exportból származók alkalmazása, esetleg a drága tőkés importanyag helyett, olcsóbb tőkés vegyianyag behozatala. Végezetül felhívta a szakszervezeti bizottságok figyelmét, hogy fokozzák a termelést segítő tevékenységüket. Keressék és tegyék közkinccsé azokat a módozatokat és módszereket, amelyeket a — központi vezetőség szeptemberi állásfoglalásából adódó — feladatok megoldása során alkalmaznak. KÁLMÁN SÁNDOR, a Budapesti Bőripari Vállalat Díszműbőrgyárának szb-titkára arról szólt, hogy az elmúlt esztendőben a Budapesti Bőripari Vállalat a feszített tervet is sikeresen teljesítette. Ez az eredmény biztosíték arra, hogy az ez évi előirányzatot is teljesítik. Igaz, ehhez segítséget kérnek és kapnak a szocialista brigádoktól és a szakszer -vezeti tisztségviselőktől. A továbbiakban a Díszműbőrgyár és a feldolgozóipar két vállalata — Minőségi Cipőgyár és Pécsi Kesztyűgyár — közötti szocialista szerződésről szólt. Hangsúlyozta: mindkét partner számára igyekeznek jó minőségű alapanyagot szállítani, hogy azzal is eleget tudjanak tenni exportkötelezettségeiknek. A központi vezetőség ezután a szakszervezeti választásokkal kapcsolatos kérdéseket tárgyalta meg, majd elfogadta a szakszervezet 1980. évi költségvetését. Végül Móczi Andrásnak szakszervezetünk elnökének zárszavával ért véget a központi vezetőség ülése, titkára. A szakszervezet termelést segítő munkáját magasabb szintre kell emelni mint A tanácskozás résztvevőinek egy csoportja 1980. január hó (A szakszervezet termelést segítő tevékenységére a februári számunkban visszatérünk.)