Bőripari Dolgozó, 1981 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1981-01-01 / 1. szám

Az Új év küszöbét átlépve proletárjai, egyesüljetek! MINTHA MÉG CSAK TEGNAP formálta volna kezünk sokszor tévesztve az évszánk harmadik szokatlan jegyét, először a nyolcast, és máris elszáguldott velünk a nyolcvanas évtized első esztendeje. Az idő rohanásának, gyorsulásának közismert az oka: egymást követték a minket is közvetlenül érintő, kiemelkedő belpolitikai események, a tevékeny emberi élet természetes velejárójaként mind­két kezünk tele volt, van feladatokkal, munkával. A sikerek és ered­mények mellett jelen voltak gondjaink, gyengeségeink. Az idő múlá­sát természetesen nemcsak a nagy kollektívák mértékegységeivel mérhetjük, családunk, szeretteink, barátaink körében is sok minden történt egy esztendő alatt. Tovább nőttek az unokák, a gyerekek, közülük sokan tavaly értek el életük egy-egy fontos állomásához: elkezdték az iskolát, vagy éppen befejezték, és megismerték a mun­kát. Régi szerelmek lángja hunyt ki, újak szövődtek, de ki tudná felsorolni azokat az eredményeket, azt a rengeteg tényezőt, amelyek minősítenek, emlékezetessé tesznek egy-egy esztendőt az ember éle­tében.­­ Az egyén sorsának alakulásában jórészt meghatározó az a nagyobb közösség, amelynek tagja. Az utóbbi időben azonban mind jobban értjük, érezzük azt is, hogy az egyes ember teljesítményétől milyen­­mértékben függ a vállalati eredmény, végső soron pedig az ország gazdasági teherbíró képessége. Ennek a felismerésnek, a felelősség­tudat növelésének jelentős szerepe van abban, hogy 1980-ra, mint nehéz, de sikeres esztendőre tekinthetünk vissza. Legnagyobb ered­ményünk, hogy a múlt évben a szakágazat nem rubel elszámolási­ mérlege pozitív, vagyis tőkés vásárlásaink értéke kisebb volt, mint amit termékeinkért dollár elszámolásban kaptunk. " Szerény népgazdasági súlyunk miatt természetesen ezzel nem old­juk meg az ország problémáját, de bebizonyítottuk: megértettük azt, és hozzá tudunk járulni az egyensúlyi helyzet javulásához. Ered­ményünk jelentőségét növeli, hogy a nyersbőr nagy mennyiségű tő­kés importja miatt, néhány évvel ezelőtt mindez még megvalósítha­­tatlannak látszott. A FELELŐSSÉGÉRZET JAVULÁSÁNAK IS KÖSZÖNHETŐ, hogy a közvéleményt visszatérően foglalkoztató végtermékünk, a cipő mi­nőségét 1978-as, az azt megelőző évekhez képest lényegesen kedve­zőbb színvonalon sikerült stabilizálni. Várhatóan csökkenés jellemzi a cipőgyárak rossz minőség miatti anyagi veszteségeit. Változatlanul problémát jelentett azonban, hogy a bőrök minősége nem egyenle­tes és néhány esetben nagyobb tételeknél is a boltokban, vagy a fo­gyasztónál derül ki: a bőr fizikai, esztétikai tulajdonságai miatt nem megfelelő. A gondolkodásban és gazdálkodásban a már eddig meglevő kedve­ző folyamatok erősödésének következményeként is vállalataink több­ségénél a tervezettnél magasabb a nyereség. A múlt esztendőt meg­előző időszakkal ellentétben nem lesz veszteséges, vagy ahhoz közel álló gazdálkodó egységünk. A nagyobb nyereség tette lehetővé, hogy csaknem mindegyik vállalatunknál a tervezettnél többet tudtak a bé­rek fejlesztésére, a jól végzett munka jutalmazására fordítani. Ez azt jelenti: saját erőből differenciáltan ugyan, de a vártnál és a ko­rábbi évekhez képest is dinamikusabban növekedett a nominálbér, az életkörülmények alakulásának fontos tényezője. A kongresszusok évei 1980 után talán elégséges csak ezeknek az eredményeknek a tudatosítása, felelevenítése, mert az alapszervezeti választásokon és kongresszusokon részletes számvetést készítettünk mindarról, ami tovább szépítette, gazdagította életünket, vagy éppen nehezítette munkánkat az V. ötéves tervben. Van azonban olyasmi, amit most is meg kell ismételni az új esztendők beköszöntése alkal­mából. Ez pedig az elismerés és köszönet, amely tagságunkat illeti azért, hogy 1980-ban nehéz körülmények között, becsületesen­, ered­ményesen, fáradhatatlanul dolgozott, végezte mindennapi új értéket létrehozó munkáját. Nem frázis ez a köszönet! A sokat használt „nehéz körülmények között” meghatározást értik mindazok, akiknek nemegyszer haza kellett menni a gyárból nem sokkal a munkaidő kezdete után, mert nem jött meg az anyag, majd sokkal gyorsabban dolgozva, gyakran fárasztó túlórával kellett behozni a lemaradást.­­ Azért is jár ez a köszönet, mert a nagyobb követelmények, az akadá­lyok, a zavarok ellenére sikerült olyan eredményeket elérni, amelyek bebizonyítják: a vállalatok dolgozóinak nagy többsége képes becsü­lettel, felelősséggel dolgozni. Most is példaadó volt az önkéntes, a társadalmi tenniakarás, a kongresszusi és felszabadulási munkaver­­senyben való részvétel, a szocialista brigádok tevékenysége, az ifjú­sági, termelési, gazdálkodási mozgalmakban a fiatalok munkája. PONTOSAN TUDJÁK MIT JELENT, mert végig érezték a nehéz körülményeket azok a vezetők is, akik nagy erőfeszítésekkel tudták biztosítani a folyamatos munkát, akiknek kockázatos döntéseket, eset­leg népszerűtlennek tűnő intézkedéseket kellett hozni, tenni. A fele­lősségteljes, becsületes, idegőrlő, a népgazdálkodás és a vállalati kol­lektíva érdekeinek egyaránt szolgáló munka megbecsülést érdemel. Szakszervezetünk tisztségviselői és testületei a bizalmitól a köz­ponti vezetőségig, nagy igyekezettel, növekvő hozzáértéssel, egyre konkrétabban segítették a termelést, gazdálkodást. Tevékenységünk­nek is szerepe van a vállalatok eredményeiben. A munkatársaikért önkéntesen vállalt és jól végzett munka felemelő érzése mellett tisz­telettel tesszük oda köszönetünket, köszönjük az elmúlt évi fára­dozást! Az elbúcsúztatott 1980-as esztendő tehát alapvetően kedvező volt. Az eredmények a nem elkényeztetett, több gonddal küzdő „bőrös” családunknak, vállalatainknak elbizakodottság nélküli önbizalmat adhat az 1981-es feladataink megoldásához. Ebben az évben kezdjük meg a kongresszusi határozatok végrehaj­tását. Nem lehet vállalkozni — nem is kell — még a feladatok körvo­nalazására sem. Nagy szükség van viszont az alkotó feldolgozásra, arra, hogy az alapszervezeti helyi célokat ne a kongresszusi doku­mentumok szavaival, mondataival fogalmazzuk meg, hanem azt vizs­gáljuk: mit, hogyan csináljunk, tegyünk az alapszervezetben, a válla­latnál a határozatok szellemében, azok megvalósításáért. A VÁLLALATI VI. ÖTÉVES TERVEK KÉSZÍTÉSÉNEK befejezé­se és a szakszervezeti testületek elé történő terjesztése is a közeljö­vő feladata. Jó lenne megvalósítani a dolgozók nagy többségének valóságos beleszólását a terv kialakításába és biztosítani a vélemé­nyek jobb összegyűjtését, összegezését. Tapasztalataink bizonyítják: a vállalat dolgozóinak van álláspontja minden olyan témában, amely­ben a felkészültségének is megfelelő ismereteket biztosítottak szá­mára. Minél előbb odáig kell eljutni, hogy minden gazdasági vezető úgy gondolja: „az üzemi demokráciára vonatkozó előírások nélkül is megbeszélném a tervet a dolgozókkal, mert sok gondolatot, jó ja­vaslatot kapok, ezért az a vállalat, a vezetés és így az én érdekem is”. A vállalati tervek megvalósításának segítése az 1981-es esztendő­ben is a szakszervezeti munka egyik fő feladata marad. Tagságunk kongresszusunk határozatában is megfogalmazott véleményének, akaratának megfelelően, minden eszközünkkel, testületeinknek szorgalmaznia kell a vállalati kapcsolatok és­ együttműködés norma­lizálását. Tovább javultak a körülmények, ugyanakkor növekedtek a kényszerítés erői ahhoz, hogy megkeressük a vállalaton belüli fele­lősöket és a felelős vállalatokat, akik és amelyek szállítási késedel­met, majd hajrá­munkát okoznak és rontják a minőséget, a fegyel­met, a munkakedvet, a kapacitások kihasználását, végső soron a vár­(Folytatás a 3. oldalon) XXXVIII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM 1 FORINT 1981. JANUÁR, Az 1980-as év várható eredményei és az 1981-es év főbb feladatai Tanácskozott központi vezetőségünk A Bőripari Dolgozók Szakszervezete központi vezetősége december 17-én ülést tartott a szakszervezet új oktatási léte­sítményében, amelyen részt vett KISS KÁROLY, a SZOT al­­elnöke, szakszervezetünk központi vezetőségének tagja. A ta­nácskozáson két napirendi pont szerepelt: 1) Tájékoztatás az 1980. évi gazdálkodás várható eredmé­nyeiről, valamint az 1981. évi gazdálkodás feladatai és az ehhez kapcsolódó szakszervezeti tennivalók. , Előadó: DR. BAKOS ZSIGMOND államtitkár CSIKÓS PÁL TITKÁR 2) Javaslat szakszervezetünk 1981. évi költségvetésére. Előadó: LUGOSI LAJOSNÉ főkönyvelő NÉMETH JÁNOS elnöki meg­nyitójában röviden arról szólt, hogy a szakszervezetek 1980-ban eredményesen vettek részt a mun­­káltataiom gyakorlásában, pár­tunk XII. kongresszusa határoza­tainak végrehajtásában. Majd hangsúlyozta, hogy szakszerveze­tünk központi vezetősége és el­nöksége eredményesen képviselte a dolgozók érdekeit, és minden­kor a XIX. kongresszusunk hatá­rozatainak szellemében végezte munkáját. A közelmúltban át­adott új oktatási létesítményünk­kel kapcsolatban a következőket mondta: — Központi vezetőségünk és el­nökségünk ezzel az új létesít­ménnyel , is azt kívánta elérni, hogy megfelelő körülmények kö­zött végezhessük munkánkat. Is­meretes a központi vezetőség tag­jai előtt, hogy évek óta ülésein­ket — az országos szb-titkári ér­tekezleteket, a különböző tanfo­lyamokat stb. — mindig más-más szakszervezet székházában kellett megrendezni. Ennek a korszak­nak vége. Önök is láthatják, e szép, korszerű épületben biztosít­va van mindennemű tanácskozás, összejövetel, fiatalok és idős nyug­díjasok, találkozása, amelyek hoz­zájárulnak a jobb munka végzé­séhez.­­ A létesítmény 185 négyzet­­méter alapterületű, mintegy 5 mil­lió forintba került. Ezért enged­jék meg, hogy köszönetet mond­jak mindazoknak a személyeknek, szerveknek és vállalatoknak, ame­lyek segítséget nyújtottak és mun­kájukkal hozzájárultak ezen épü­let felépítéséhez. NÉMETH JÁNOS rövid beszéde után DR. BAKOS ZSIGMOND könnyűipari államtitkár tájékoz­tatta a központi vezetőséget az 1980. év várható eredményéről, és az 1981. évi tervekről, elképzelé­sekről­ vezettől. Ennek ellenére azt mond­hatjuk, hogy eredményes évet zártunk. , Termelés — A CIPŐIPARBAN 1980-ra 45,2 millió pár cipő gyártását irá­nyozták elő, amely az előző év termelésének szinten tartását irá­nyozta elő. Ezt azonban nem si­került megvalósítani. Az ipar vár­hatóan 2 millió pár cipővel ter­melt kevesebbet a tervezettnél, ami 5 százalékos elmaradást je­lent. Az elmaradáshoz több tényező is hozzájárult, többek között a demokratikus exportkötések el­húzódása, a legnagyobb vevőkkel való kapcsolatok bizonytalansága, bizonyos termékek megnövekedett, ■ munkaigénye. Ugyanakkor a vál­lalatok többsége nem tudott meg­birkózni a kooperációs zavarok­kal, az ebből következő anyag- és kellékhiányokkal. A BŐRIPARBAN az 1980. évi tervszámok a bázishoz viszonyít­­­a 1,5 százalékos csökkenést irá­nyoztak elő. Ezzel szemben 2 szá­zalékkal termeltek kevesebbet. Csökkent a cipőipar igénye. El­tolódott az arány a sertésfelső­bőrök felé, ezen a téren dicsére­tes munkát végzett a Pécsi Bőr­gyár, amely rugalmasan váltotta termékszerkezetét. A BŐRDÍSZMŰIPAR a terme­lés szinten tartását tervezte. Ága­zati szinten mintegy 1,5 százalé­kos növekedést értek el. A KESZTYŰIPAR nehéz hely­zetben volt ebben az évben, amely a világ kesztyűkereskedel­(Folytatás a 2. oldalon) 1980. várható eredményei — Az 1980. évi feladatok meg­­képzelést a tavalyi évben nem határozásánál külön hangsúlyt sikerült 100 százalékban megva­­kapott, hogy a VI. ötéves terv lósítani, mert mind a cipőipar, megalapozó, báziséve volt Az el- mind a bőripar elmaradt a tér­ Németh János elnök köszönti a tanácskozás résztvevőit , .... . •. ...... . ... . . I, V, L .

Next