Bőripari Dolgozó, 1982 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1982-01-01 / 1. szám
/ Világ proletárjai, egyesüljetek! XXIX. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 1 FORINT 1982. JANUÁR Az 1981 -es év várható eredményei és az 1982-es év főbb feladatai Tanácskozott központi vezetőségünk A Bőripari Dolgozók Szakszervezetének központi vezetősége december 16-án ülést tartott, amelyen két napirendi pont szerepelt. 1. Tájékoztatás az 1981. évi gazdálkodás várható eredményéről, az 1982. évi feladatokról, és a termelést segítő szakszervezeti tennivalókról. Előadó: Dr. Szabó Imre miniszerhelyettes és Csikós Pál titkár. 2. Javaslat szakszervezetünk 1982. évi költségvetésére. Előadó: Lugosi Lajosné főkönyvelő. Németh János, szakszervezetünk elnöke köszöntötte az ülés résztvevőit, majd dr. Szabó Imre miniszterhelyettes tájékoztatta a központi vezetőséget az elmúlt év várható teljesítéséről és az 1982. évi tervekről, elképzelésekről. Dr. Szabó Imre miniszterhelyettes: Legfontosabb feladatunk a versenyképesség és a minőség javítása — A bőr-, cipő-, szőrme-, kesztyű- és bőrdíszműipar az 1981. évre egy mérsékelt termelést irányzott elő, amelyet az iparág globálisan teljesített — mondotta. — Ezen belül a bőr, szőrmeipar várható termelési értéke 1981-ben 100,7, míg a cipőiparban 101,5 százalékra alakul. Termelés — A felügyeleti cipőipar 1981- re várhatóan 31,3 millió pár cipőt gyárt, amely 0,5 százalékkal magasabb az előző évinél. Ezzel tulajdonképpen a szerződésekben vállalt kötelezettségeinek eleget tesz. — A szőrme-, kesztyű- és bőrdíszműipar mintegy 2,5 százalékkal marad el az 1980 évi termeléstől. Ennek egyik legfőbb oka a tőkéspiaci értékesítésben jelentkező gondok, problémák. Minőség — A bőripari termékek minősége elfogadható volt. A cipőiparban a belföldi fogyasztói reklamációk 1981-ben is kedvezően alakultak. A kifogásolt lábbelik aránya az elmúlt esztendőben 1,2—1,3 százalék körül volt. Kisebb növekedés tapasztalható a demokratikus export visszájuknál. — Szőrme-, kesztyű- és bőrdíszműiparban jelentősebb minőségi probléma nem volt. Értékesítés — A fő irányai és arányai a népgazdasági terv célkitűzéseit közelíti meg. A kiemelt termékekből a puhabőrök belföldi értékesítése várhatóan 3,4 százalékkal lesz magasabb a tervezettnél. A szocialista országokba irányulótermékek értékesítése mintegy 15 százalékkal marad el a célkitűzésektől, amelynek egyik oka a nyersbőr-leszállítás elhúzódása. A nem szocialista export az erőfeszítések ellenére is kb. 12 százalékkal lesz alacsonyabb, mint a tervezett. Ezen a területen az elmaradást a marhabőr nem kielégítő versenyképessége okozza, viszont a sertésbőrök eladása lényegesen kedvezőbbek. A felügyeleti cipőipar várható belföldi értékesítése 26,5 százalékkal lesz magasabb a tervezettnél. Ennek oka, hogy az ipar közel 1 millió párral több cipőt szállított a belkereskedelemnek, mint a szerződésben lekötött mennyiség. A szocialista export közel a tervezettnek megfelelően alakul. Ugyanakkor a nem szocialista exportot menynyiségben nem sikerült — az elképzelések szerint — teljesíteni. — A szőrme-, kesztyű- és bőr díszműipar várható teljesítése a vállalati terveket 26 százalékkal haladja meg. A szocialista export 6 százlékkal magasabb az előirányzottnál, míg a tőkésexportot csak 88 százalékra teljesítették. Termékszerkezet változás a Jelentősen emelkedett a marha- és sertésszínbőrök mennyisége. örvendetes, hogy ezen belül a teljesbarkás bőrök aránya nőtt. Kedvezőnek ítélhető, hogy a Pécsi Bőrgyár termékei mellett, a másik két bőrgyárban is sikeres fejlesztést hajtottak végre. A Budapesti Bőripari Vállalat például továbblépett a bútor- és ülésbőrök gyártásában. Az elért eredmények mellett azonban a bőrgyártó és a feldolgozóipar között megtalálhatók a feszültségek is. Ezek között említjük meg a minőséget, a szállítási határidők elhúzódását, egyes keresett cikkek hiányát és menynyiségét amelyek kisebb problémákat okoztak. A cipőipar termékösszetétele tovább differenciálódott. Növekszik az olyan gyártmányok száma, amelyeket a jó konstrukció, a magas esztétikai színvonal és megfelelő anyagösszetétel jellemez. Né Az elnöki asztalnál helyet foglalnak balról jobbra: Kiss Lajos, mond Csikós Pál és Móczi András Demeter Piroska, Petrák Ferenc, Németh János, dr. Szabó Imrebeszédet hány vállalat a nem szocialista piacon is komoly eredményeket ért el. Szükséges megemlíteni azonban azt is, hogy több vállalatnál a termékösszetétel fejlesztése nem eléggé megfontolt és átgondolt. Ezért ezeknél a vállalatoknál határozottabb termékpolitika kidolgozására és végrehajtására van szükség. Az elmúlt évben szinte általános tendenciává vált a termékeknél a munkaigényesség növelése. Ezt indokolja a divat gyors változásai, a növekvő igények. Ugyanakkor a vállalatok többsége megfeledkezik a technológia és a konstrukció fontosságáról. A régi módszerek alkalmazása következtében jelentős kapacitás-veszteségek keletkeznek. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy a cipőiparban állandósulnak a kapacitásproblémák, így feszültségek keletkeznek a belföldi, és szocialista export mennyiségi ajánlásoknál. De úgy gondoljuk, hogy az ipar jelenlegi technikai és létszám feltételei — jó kapacitásgazdálkodással, növekedő műszaki színvonal mellett — nagyobb termelést is lehetővé tesznek. A szőrme-, kesztyű- és bőrdíszműipar termelési és termékszerkezete, összhangban a piaci igényekkel tovább fejlődött. Az alacsonyabb hatékonyságú gyártmányok részaránya csökkent, ugyanakkor a választék folyamatosan korszerűsödik. A vállalatok kiemelt feladatként kezelik a gyártmány- és modellválaszték állandó megújítását, a divatigényekhez való rugalmas alkalmazkodást. A választék évente mint-*egy 100—600 modell variációval bővül. Anyagellátás — A cipőiparban az anyagellátás az év folyamán kiegyensúlyozott volt. Ez vonatkozik mind a belföldi, mind az importból beszerzett anyagokra. Problémák voltak viszont a talp- és sarokellátással, amely részben a szállításból, különböző tételek egyenetlenségéből adódott. Előreláthatólag 1982-ben is gond lesz a mikroporózus talpellátással. — A szőrme-, kesztyű- és bőrdíszműiparban az anyagellátás alapvetően kielégítő volt. Komolyabb ellátási problémát csak a ruházati sertésvelus okozott a Kesztyűgyárnak. — A feldolgozóipar termelési színvonalának további emeléséhez elengedhetetlen az alapanyagok kellék- és szerelvényanyagok választékának, minőségének növelése. Beruházások — Az év háromnegyedévi tapasztalatai alapján a bőr- és szőrmeiparban 121 százalékkal, a cipőiparban 113 százalékkal magasabbak mint az előző évben. A Budapesti Bőripari Vállalatnál például felgyorsult az V. ötéves tervben megkezdett beruházások teljesítése. Jelentősebb új beruházásra a szakágazatban nem került sor. Az 1982. évi feladatok A miniszterhelyettes a továbbiakban az 1982. évi fontosabb feladatokat vázolta, hangsúlyozta, hogy az előzetes számítások szerint a bőr-, szőrme- és bőrfeldolgozó iparban 5,3 százalék, a cipőiparban, 2,5 százalékos növekedés várható. A bőr-, szőrme- és bőrfeldolgozó ipar a belföldi szintentartás mellett, a szocialista exportot változatlanul, míg a tőkésexportot mintegy 20 százalékkal kívánja növelni. A cipőipar tervei közt szerepel a szocialista export növelése, ugyanakkor a belföldi ellátás szorgalmas munkával, megfelelő tervezéssel megoldható, majd a következő feladatokat emelte ki a miniszterhelyettes: — A termékszerkezet-változás fő feladatait a versenyképesség és a minőség javításában határozzuk meg. A bőriparban a kikészítésszínvonalának emelése, a hasíték gyártmányok nemesítésének szélesítése, a szőrme-, kesztyű- és bőrdíszműiparban a gazdaságos termékek modellezése a fő feladat. A cipőiparban a lakossági igények differenciált kielégítése, új választék megteremtése tartozik a legfontosabb tennivalók közé. — Az anyaggazdálkodási komplex programban szereplő feladatok végrehajtása között szerepel többek között: — a nyersbőr-manipuláció javítása, a nyersbőrösszetétel megjavítása; — vágóhídi zöldbőrök bedolgozásának növelése; — a hasíték-nemesítés új eljárásainak bevezetése; — a cipőipari nagyhulladék feldolgozásának bevezetése; — tovább kell folytatni a háttéripari termelés fejlesztésére irányuló munkákat, a gyártási feltételek megteremtésére, illetve a meglevők minőségének fejlesztése céljából; — a cipőipari méretprogram bevezetése; — be kell fejezni a kéreggyártási rekonstrukciót; — folytatni kell a puhabőrgyártás korszerűsítését szolgáló beruházási munkákat. (Folytatás a 2. oldalon)