Bőripari Dolgozó, 1983 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1983-01-01 / 1. szám
2 Tanácskozott szakszervezetünk központi vezetősége (Folytatás az 1. oldalról) ország részéről. Ennek ellensúlyozására az új piacok és az új vevők felkutatása is csak részleges eredményt hozott. Ehhez járult továbbá az, hogy sem a termelők, sem a külkereskedelmi vállalatok piacszerző tevékenysége nem tudott elég gyorsan felzárkózni az állandóan változó külső és belső körülményekhez. Éppen ezért — az év hátralevő időszakában — minden erőt arra kell koncentrálni, hogy a még lehetséges exportot leszállítsuk. A továbbiakban a miniszterhelyettes a lészámmal és a bérezéssel foglalkozott. Elmondta, hogy az 1932-es bérgazdálkodás nem volt kiegyensúlyozott. Az átlagbérek növekedése lényegesen meghaladta a népgazdasági irányzatot. A létszám az iparágban átlagosan 3 százalékkal csökkent, viszont a cipőiparban eléri a 3,5- 4,5 százalékot. Javult az ágazatban amunkaerőgazdálkodás, azonban a létszámcsökkenéssel továbbra is számolni kell, ez elengedhetetlenné teszi a szervezési intézkedések meggyorsítását, a korszerű módszerek bevezetését. Anyagellátás — Az utóbbi időben előfordultak kisebb gondok és problémák — mondotta. — Nagyobb zavarokra azért nem került sor, mivel hatékonyabb importgazdálkodás történt. Nehezítette a vállalatok helyzetét a nyersanyagok világpiaci árának további növekedése, esetenként anyag- és alkatrészhiány is előfordult. Az ebből adódó zökkenőket a vállalatoknak a szakszervezet közreműködésével többnyire sikerült gyorsan áthidalni, átcsoportosították a munkásokat, illetve átprogramozták a termelést. Egyes vállalatok elsősorban a kevésbé importigényes termékek gyártását helyezték előtérbe. Nagyobb problémát okozott a cipőiparnak — és egyben jelentős erőfeszítést követelt meg az —, hogy nem ütemesen kapta a Tisza Cipőgyár a talphoz szükséges alapanyagot. Ennek következtében csökkentett kapacitással dolgozhatott, amely kihatott a feldolgozó iparágakra is. Kisebb gondokat okoztak a vegyi-, és segéd-, a kellékanyagok és a gépalkatrészek hiánya. Szervezések a bőr- és cipőiparban — A bőriparban rejlő tartalékok szervezéssel történő hasznosításában a Pécsi Bőrgyár a kezdeményező. A lehetőségek azonban — főleg az anyagkihasználás területén — még változatlanul nagyok. A cipőiparban a legjelentősebb üzem-és munkaszervezést a Sabaria Cipőgyárban végezték szép eredménnyel. A szervezési módszerek adaptálása azonban inkább csak néhány kisebb tanácsi felügyeleti vállalatnál valósult meg, vagy van folyamatban. — Az 1982-es év folyamán tapasztalható volt néhány — főleg ffibdellezésre és technológiái 'korszerűsítésére vonatkozó á“szervezési kezdeményezés, amelyek viszonylag alacsony ráfordítással, figyelmet érdemlő eredményeket hoztak. — összességében megállapítható — mondotta a miniszterhelyettes —, hogy különösen sokat kell tenni a bőr- és cipőiparban az üzem- és munkaszervezés területén, de valamennyi szakágazatban nélkülözhetetlen a fajlagos költségek, de főleg az alapanyag ráfordítások számottevő csökkentése. Az egyensúlyi helyzet és piacképesség javítása nagy mértékben függ az anyagköltség színvonalától, következtében növelni kell az értékesítés mennyiségét. A belföldi ellátásban a lakossági felhasználást célzó termelés az 1982. évihez hasonlóan alakul. A változatlan volumenen belül azonban nagyobb hangsúlyt kell kapnia a rétegigényeknek. Ahhoz, hogy bőr-, cipő- és szőrmeipar a még szigorúbb belső és külső feltételek mellett élő. A miniszterhelyettes, att al elmondottak után a napirend másik előadója, CSÍKOS PÁL, a központi vezetőség titkára tartott beszédet. Bevezetőben a tagság helyzetét érintő legfontosabb eseményekről és azokról a fő folyamatokról szólt, melyeknek mindannyian alakítói és cselekvő részesei voltunk 1982-ben. Hangsúlyozta, hogy a búcsúzó esztendő több tekintetben rendhagyó volt a szakágazat vállalatainál. Örvendetes, hogy nehezebb körülmények között értünk el figyelemre méltó eredményeket. Ezek sorából kiemelkedik, hogy a rossz világpiaci helyzet ellenére, cipőiparunk tőkés exportja túlszárnyalta az előző évek nagyságrendjét. A tervezettől van ugyan lemaradás, de a tőkés export érdekében végzett tevékenység sikerességét az is aláhúzza, hogy ez a csúcsjavítás növekvő hatékonysággal együtt történt. Szakszervezetünk XX. kongresszusa határozatában egyik fő feladatként jelölte meg annak a célnak a megvalósítását, elérésének segítését, hogy a felügyeleti vállalatok tőkés deviza bevételei összességükben haladják meg a tőkés import értékét. Sajnos, 1932-ben ezt a célt nem fogják elérni, a bőr szőrme konfekció vártnál alacsonyabb tőkés exportja, az ár- és árfolyamváltozások miatt. A titkár ezután arra emlékeztetett, hogy a dolgozók és a vezetők számára jelentős gondot okozott a második félévben az anyaghiány, elsősorban a cipőgyárakban a tanuellátás zavara. A problémák jelentős részét nagyobb kapacitásvesztés nélkül sikerült megoldani. Ez azonban a vállalatok többségénél jelentős túlórázással járt, és elsősorban a munkásnőkre rótt nagyobb terheket. Ajánljuk a központi vezetőségnek — mondotta a titkár —, hogy fejezze ki köszönetét, tiszteletét azoknak a munkásoknak, vezetőknek, akik abban az időszakban és most is becsülettel, lelkiismeretesen és megértéssel végezték munkájukat. Dolgozóink azokat a kényszerű intézkedéseket is fegyelmezetten tudomásul vették, amelyek mérsékelték a lakossági vásárlóerőt. Mi ezt a magatartást nagyra értékeljük, de tisztában get tehessen a jövő évi magasabb követelményeknek, mindenekelőtt a vállalatok és a termékek versenyképességét kel fokozni. Ebben az ágazatban, ahol a nyersanyagok jelentős hányada importból származik, alapvető feladat, hogy a behozatallal egyenértékű, illetve annál magasabb legyen a kivitel. — fejezte be tájékozatóját a miniszterhelyettes. vagyuunk azzal, hogy tagságunk érzékenysége az életszínvonal valamennyi eleme, társadalmunk visszás, a szocializmustól idegen jelensége iránt alaposan megnövekedett, és így növekvő várakozással tekint a szakszervezeti mozgalomra, nagyobb követelményt támaszt minden tisztségviselőjével és testületével szemben. A titkár ezután azokról a fontos tényezőkről szólt, amelyek hatással voltak a tagság életkörülményeire. Kiemelte, hogy a bérek növekedése kedvezőbb a tervezettnél, amely a vállalatok többségénél teljesítménnyel is megalapozott. Említést tett az öt munkanapos hét bevezetésének kedvező tapasztalatairól, majd áttért a termelés és gazdálkodás szakszervezeti segítésének minősítésére. Megállapította, hogy a fejlődés alapvetően megfelel kongresszusi határozatunknak és a központi vezetőség 1979-es állásfoglalásának. Erőteljesen , kritizálta azonban, hogy nem kellő még az előrehaladás a szocialista brigádmozgalom segítésében, a brigádok tevékenységének célszerű felhasználásában és kevés az eredmény az egyéni ifjúsági versenyformák terjesztésében, majd így folytatta: Kongresszusi dokumentumaink is szóvá tettek néhány akut problémát, amelyet főként a szabályozásnak, a gazdasági vezetésnek kell megoldani, de rendkívül fontos szerepe lehet a megoldás szakszervezeti kezdeményezésének és támogatásának. A figyelemfelkeltés, a segítés szándékával teszszük szóvá ezeket a gondokat, mert úgy tartjuk, hogy 1 932-ben, hatásuk nélkül kedvezőbb lett volna vállalataink teljesítménye, a fogyasztók és az irányító szervek értékítélete termékeinkről, tevékenységünkről. Az alapanyaggyártók, a feldolgozók és a kereskedelem közös érdekeltsége alig érvényesül. Még mindig túl sok az egymásra való hivatkozás és mutogatás, a közös érdeken alapuló üzletkötés és gyors lebonyolítás helyett. Úgy tűnik, hogy az alapanyag- és a késztermékgyártók piacán még nem kellő mértékben érvényesül a vevő szándéka és akarata. Mindez csökkenti a divatérzékeny termékeink külföldi értékesítési lehetőségét, a reális belföldi fogyasztói igények kielégítését. Késztermékeink, elsősorban a cipő minősége változatlanul foglalkoztatja a vásárlókat, de a közvéleményt is. A cipők minősége kétségkívül javult, ennek ellenére egyes vállalatoknál az eredmény jelentős hányadát kell a minőségi veszteségek kompenzálására fordítani. Azért is irányítjuk erre a figyelmet, mert 1983- ban még inkább szükség lesz minden fillérre, amivel a vállalati eredmény növelhető. Az eddig alkalmazott módszerek nem minden vállalatnál adnak garanciát a minőségi veszteségek csökkentésére. Ezért szükséges, többek között az eddigi gyakorlat kritikus vizsgálata. El kell dönteni, hogy kötött ütemű futószalag mellett, 10—15%-os létszámhiány esetén szabad-e a terv szerinti mennyiséget követelni. A mennyiség hajszolása a búcsúzó évben is minőségrontó tényezőnek bizonyult. — A sürgősen megoldandó problémák között kell szóvá tennünk, hogy vállalatainknak gyakorlatilag nincs fejlesztési lehetősége. Időszerű annak vizsgálata, hogy technikai fejlesztés nélkül, csökkenő létszám mellett, képes lesz-e iparcsoportunk a tőkés piacok megtartására, az export növelésére. Aktuálisnak tartjuk, hogy a kormányzati szándéknak megfelelően többlett konvertibilis exportot, javuló hatékonysággal produkálni képes iparcsoportok teljesítményükkel arányosan juthassanak fejlesztési lehetőségehez is, mert a ma feladata megelőzni az export csökkenését. A titkár ezek után rámutatott, hogy az 1982-es esztendőre való visszatekintés a központi vezetőség ülésén most sem lehet teljes, a gazdasági és a szakszervezeti munka minősítését, minden vállalatnál azüzemi demokratikus fórumokon kell konkréttá és részletessé tenni. ' ÁftJefHi¥,váz 1983-as év fő feladataira hangsúlyozta, hogy azokat az MSZMP KB és a SZOT legutóbbi ülésén hozott döntésekből kell levezetnünk. Világosan látjuk, hogy a szakszervezeti testületek és tisztségviselők tevékenységének jelentősége tovább növekedett a határozatok megvalósításában — mondotta a titkár — majd kiemelte a legfontosabb tennivalókat. A vállalati tervek készítése és véleményezése során új megközelítésben szükséges elemezni a fejlesztési források alakulását, felhasználását, mert a fejlesztés, a jövedelmezőségi mutatóra hatva meghatározza a bérek és a részesedés alakulását. Sokoldalúan kell mérlegelni a részesedési alap képzését is, az életbelépő bér- és keresetszabályozás adózási rendszere miatt. A vállalati bérpolitika és bérezési gyakorlat alakításához fontos útmutatást ad központi vezetőségünk ez évi határozata. Meg kell kezdeni végrehajtását, alkalmazását, kiemelten segítve és támogatva az önelszámolási rendszerek újraélesztését, bevezetését. A bérfejlesztési lehetőségek növelése szempontjából is fontos a tőkés export fokozása, a kitermelési mutatók javítása, mert ez automatikusan igénybe vehető bérpreferenciát eredményez. A vállalat szociálpolitikai tervekben és azok megvalósítása során a munkabizottságnak, valamint az egészségvédelemnek elsőbbséget kell biztosítani. A szociálpolitikára fordítható összegek a gyárak többségénél a korábbi szinten maradnak vagy mérséklődnek. Ezért a célok sorrendbe állításánál roppant fontosságú a kollektíva véleményének ismerete, érvényesítése. A gazdasági körülmények arra késztetnek minket, hogy a vállalati terveket, elképzeléseket rugalmasan igazítsuk az évközi változásokhoz. A szakszervezeti testtrmok helyesen teszik. Ha időről időre tájékozódnak a kapacitások és a rendelések összhangjáról, a tervek megvalósulásáról, a mozgósítás első állomásának kell tekinteni a tervezésben való részt (Folytatás a 3. oldalon) Alapvető érdekünk az eredményesebb vállalati munka A résztvevők egy csoportja A könnyűipar 1983 évi feladatai A továbbiakban a miniszterhelyettes a könnyűipar előtt álló alapvető feladatokat ismertette. Többek között a következőket fogalmazta meg: — biztosítani kell a lakosság részére a fogyasztási cikkek megfelelő kínálatát, választékát és színvonalas ellátását; — maradéktalanul teljesíteni a szocialista országok felé vállalt szállítási kötelezettségeket; — növelni kell a gazdaságos nem rubel elszámolású exportot, hatékony, nyereséges gazdálkodás szigorúbb és szervezettebb létszám, anyag- és költséggazdálkodás érvényesítésével, csökkenő létszám és beruházás mellett. A nehéz külpiaci helyzet ellenére is növelni kell a könnyűipari fogyasztási cikkek exportját, elsősorban a nem rubel elszámolású viszonylatban. Ezt többek között a termékek színvonalának, versenyképességének javításával és jobb piackutatási munkával kell elérni. A bőr-, cipő- és szőrmeipar előtt állő feladatok — A bőriparban biztosítani kell az import nyersanyag struktúra és készárutermelés összhangját, a hazai nyersbőrök racionálisabb felhasználása mellett. El kell érni, hogy a bőripari készáru jobban feleljen meg a feldolgozó vállalatok igényeinek. Fokozott figyelmet kell fordítani a tervezett export teljesítésére és a feldolgozóipari export elősegítésére. T- A szőrmeiparban a korábbi nem szocialista export pozíciók visszaszerzését tűzzük ki célul a modellválaszték és a külkereskedelmi tevékenység javításával. — A bőrdíszműiparnak az export-kötelezettségek teljesítése mellett nagyobb figyelmet kell fordítani a belföldi ellátás differenciáltabb minőségi igények kielégítésére. — A bőrruházati és kesztyűipar kiajánlási kollekciók javításával és a rugalmas termelési szerkezet alakításával növelje a nem szocialista export értékesítését. — A cipőiparban a várható létszámcsökkenés ellenére a termelési volumen szinten tartását tervezzük. A Ház elszámolású piacok előre jelzett fellendülése BŐRIPARI DOLGOZÓ 1983. január