Bőripari Dolgozó, 1984 (30. évfolyam, 1-12. szám)

1984-01-01 / 1. szám

1984. január BŐRIPARI DOLGOZÓ Az ország legjobb szabászainak versenye Szakszervezetünk XX. kong­resszusának határozata feladata tűzte ki: „A takarékosság elsődle­ges célja változatlanul a tőkés im­portból drágán vásárolt nyersből hasznosítása legyen. Ezért a ter­melési fegyelem javítását kell se­gítenünk az előkészítés, a gyártás minden mozzanatában és a fel­dolgozás során is, mert a legtöbb megtakarítást az eredményezi, ha a bedolgozott nyersbőrből a szi­gorú normatíváknak megfelelő mennyiségű, jó minőségű termék készül és jut el a fogyasztókhoz.” E feladatot fogalmazta meg központi vezetőségünk 1982. de­cemberi határozata is, ezzel segít­ve a kiemelkedően fontos társa­dalmi és gazdaságpolitikai cél el­érését, a vonatkozó kormányzati munkaprogram, valamint a szak­­szervezeti mozgalom irányelvei­nek realizálását. Terveinket, tevé­kenységünket főként az Ipari Mi­nisztérium komplex anyaggazdál­kodási programjának megfelelően konkretizáltuk és szervezzük. Fe­lelősségünket, a társadalmi segítés fontosságát meghatározza, hogy a nyersbőr­szükségletünk több mint felét csak tőkés importból tudjuk beszerezni és nettó anyagköltsé­günk megközelítve a bruttó ter­melési érték háromnegyedét, fe­lette van mind a könnyűipar, mind az egész ipar átlagának. A határozat éppen ezért a cipő­gyártó iparban főként azt kezde­ményezte, hogy: — erősödjön és javuljon a a manipulációs tevékenység; — növekedjék a társas sza­bás aránya; — kiemelt felújító és tovább­képző tanfolyamok segítsék a manipulációs dolgozók tudásá­nak növelését. Folytassuk a ci­pőipari szabászok rendszeres országos vetélkedőjét, mert ez­zel jelentősen késztetünk az önképzésre. Az Ipari Minisztérium, vala­mint az ehhez igazodó vállalati anyaggazdálkodási komplex prog­ramok előirányozzák, hogy ugyan­annyi, vagy kevesebb anyaggal, nagyobb termelési eredményt tu­dunk elérni. Gazdasági fejlődé­sünk egyre sürgetőbb követelmé­nye, hogy a gazdasági növekedé­sünket fajlagosan mérséklődő anyagfelhasználás mellett való­sítsuk meg.­­ A határozatokat és az intézke­dési terveket figyelembe véve hirdette meg szakszervezetünk és az Ipari Minisztérium immár har­madik alkalommal, az iparági szabászversenyt. A verseny a múlt év december 17-én került meg­rendezésre a Sab­­ria Cipőgyár­ban. Szombathelyen, az ország 10 cipőgyárában dolgozó 865 sza­bászt, 24 versenyző és az 1982. évi verseny győztese képviselte. A versenyzők a vállalatoknál előző­leg megrendezett háziversenyeken biztosították részvételi lehetősé­güket. Szakszervezetünk és az Ipari Minisztérium a verseny megfelelő előkészítése érdekében szervező bizottságot hozott létre, amelynek feladata volt a szükséges felté­telek előzetes biztosítása. Ez nem kis körültekintést igényelt, hiszen többek között biztosítani kellett a 25 versenyzőnek az anyagmeny­­nyiséget, a gépeket és szerszámo­kat, és nem utolsósorban a nyu­godt versenyzési lehetőségeket is. Ezek megoldásához minden segít­séget megadott a Sabaria Cipő­gyár gazdasági és szakszervezeti vezetése. A verseny kezdetekor a ver­senyzőket és a vendégeket — a vállalatok gazdasági és szakszer­vezeti vezetésének képviselőit — Csikós Pál, a Bőripari Dolgozók Szakszervezetének titkára kö­szöntötte. Hangsúlyozta, hogy a verseny elérte célját, mert a vál­lalatoknál alkalmazott ösztönzés­sel együtt, segítette és serkentette a bőrök takarékos felhasználását. Az értékes, többnyire tőkés im­portból származó felsőbőrből mintegy 138 ezer, bélésbőrből pe­dig 22 ezer négyzetmétert takarí­tottak meg a szabászok, az előver­­seny időszaka alatt. Ez, értékben kifejezve 85 millió forintot jelent.­­A döntőbe került, itt jelenlévő 25 szabász is majdnem 4 millió fo­rinttal járult hozzá a Vállalati anyagköltségek csökkentéséhez. Ezen túl, a versenyek segítették a szabászok készségének fejleszté­sét, elméleti és gyakorlati isme­reteik felfrissítését. Reméljük, ez­zel a mostani vetélkedővel is le­hetőséget teremtettünk a legjobb szabászok és munkamódszereik megismerésére — mondotta a tit­kár —, majd szakszervezetünk és az Ipari Minisztérium nevében si­kereket kívánva nyitotta meg a versenyt. Ezután a korábbi gyakorlatnak megfelelően, Bodóczy Sándor, a zsűri titkára tartott tájékoztatót. Hangsúlyozta:­­ valamennyi ver­senyző azonos feltételek mellett dolgozhat (azonos mennyiségű bőr, azonos típusú gép és szer­szám, stb.). A kiadott mennyiség­ből 40 pár leányka és 20 pár ba­­bycipő felsőrész-alkatrészeket kell kiszabni, társas szabással. Felhív­ta újra a figyelmét arra is, ami az előre kiadott versenyszabályzat­ból már ismert volt, hogy a ver­senyen elérhető pontokat három forrásból lehet megszerezni: gya­­korlati, elméleti és a hozott taka­rékossági pontok alapján. Arra is felhívta a versenyzők figyelmét, hogy a gyakorlati verseny során külön bírálják el a mennyiségi teljesítést, a gazdaságos anyagki­hozatalt és a munka termelékeny­ségét, a szabásra fordított idő ará­nyában. Az­ összes elérhető pont­szám 50 százalékát lehet a gya­korlati verseny során megszerez­ni, 30 százalékát az elméleti ver­sennyel, és 20 százalékát a hozott takarékossági eredmények alap­ján. Hangsúlyozta azt is, hogy az egyes kiszabott alkatrészeket na­gyon szigorúan minősítik. Ameny­­nyiben nem megfelelő helyről, vagy hibásan szabnák ki azokat — és így nem felelnek meg a kö­vetelményeknek —, súlyos hiba­pontokat szerezhetnek a verseny­zők, amelyek az összes teljesít­ményből levonásra kerülnek. Ezt követően indult el a gya­korlati verseny. A verseny pártat­lansága és a versenyzők zavar­talan munkája érdekében a zsű­ri tagjain kívül senki sem tar­tózkodhatott a munkateremben. A­gyelemmel és szorgalommal dol­goztak, többségük normaidőn be­lül teljesítette a mennyiségi kö­vetelményt. A szabás befejezése után került sor a kiszabott alkat­részek és a rendelkezésre bocsá­tott anyag felhasználásának elő­zőekben ismertetett hármas kö­vetelmény szerinti értékelésére. A nagy érdeklődésre számot tartó rendezvényen a televízió stábja is jelen volt és felvételt ké­szített a gyakorlati versenyről. A gyakorlati munka­­ után — amíg az átvevők az alkatrészek átvizsgálását végezték és értékel­ték azokat­­, a versenyzők szá­mot adtak elméleti tudásukról. A rendelkezésükre bocsátott tesztla­pok kitöltése során válaszolniuk kellett azokra a szakmai kérdé­sekre, amelyek közvetve, vagy közvetlenül összefüggnek a cipő­gyártással, a gépi szabással, a bőrféleségekkel, a szabászgépek biztonsági berendezéseivel. Ezert túlmenően arra is választ várt a zsűri, hogy a résztvevők mennyi­re ismerik a szakszervezet szere­pét, jogait és az üzemi demokra­tikus fórumokat. A verseny nagyon nagy küzdel­met, szoros eredményt hozott, amit bizonyít az is, hogy az első és a hatodik helyezett között csak 27 pont különbség döntött. Az 1982. évi győztes is alig-alig szo­rult a negyedik helyre. Az átvevők és a zsűri szakszerű értékelésével véget ért a verseny, következett az eredményhirdetés és a jutalmak átadása. A versenyzők és a vendégek iz­gatottan várták, vajon ki lesz a győztes? Horváth László, a zsűri elnöke rövid értékelést adott az elméleti és gyakorlati versenyről, majd ismertette az eredményt. Ezután a Bőripari Dolgozók Szak­­szervezete megbízásából, az Ipari Minisztérium nevében gratulált minden versenyzőnek, és kifejezte azt a kívánságát, hogy a követke­ző időszakban is gazdasági mun­kájuk során hasonló eredménye­ket érjenek el, és szerezzenek hír­nevet munkájukon keresztül vál­lalataiknak és szakmánknak. Az első hat helyezést elért verseny­zőnek pénz- és tárgyjutalmat, va­lamint oklevelet, valamennyi résztvevőnek kisebb értékű tárgy­­jutalmat és emlékplakettet adott át. A VERSENY EREDMÉNYE: I. Vámos Antalné, Sabaria Ci­pőgyár; II. Szalai Gyula, Sabaria Cipő­gyár; III. Havasi Erzsébet, Sabaria Cipőgyár; IV. Cseke Ferencné, Bonyhádi Cipőgyár; V. Takács László, Sabaria Ci­pőgyár; VI. Kovács­ György, Szabolcs Ci­pőgyár. Köszönet illeti a Sabaria Cipő­gyár szakszervezeti és gazdasági vezetését a verseny feltételeinek biztosításáért, a zsűrit, önzetlen és szakszerű tevékenységéért, va­lamint a közreműködőket a za­vartalan lebonyolításért. Csikós Pál köszönti a résztvevőket A versenyzők és a meghívott vendégek Nagyobb felelősséggel, hatékonyabb munkával oldjuk meg feladatainkat 1984-ben A Minőségi Cipőgyárban ha­gyomány, hogy az év utolsó, il­letve az új év első napjaiban a vezérigazgató munkásgyűlésen ad számot a leköszönő év eredmé­nyeiről, s szól az új esztendő fel­adatairól. Így történt ez a közel­múltban is, amikor Manheim Lászlóné vezérigazgató a két mű­szakváltás közben, a központi gyáregység tűződésében adott számot a vállalat gazdálkodásá­ról. A munkásgyűlésre olyan idő­szakban került sor, amikor mind több ember aggódik a békéért, s felméri magában, hogy az elkö­vetkezendő esztendő talán még nehezebb lesz, mint az 1983. Ezen gondolatokkal vezette be értékelő szavait a vezérigazgató, majd a következő szavakkal folytatta: — Ismét eltelt egy év és az ed­dig követett gyakorlatot folytat­va, tájékoztatom a jelenlevőket az 1983. év várható eredményei­ről és az 1984-es esztendő felada­tairól. — Bizonyára még emlékeznek rá — azok akik itt voltak — hogy egy évvel ezelőtt azt mondtam: az 1983-as esztendő nem lesz könnyű, mert az egyre nehezedő külső- és belső gazdasági feltéte­lek közepette kell munkánkat úgy végezni, hogy vállalatunk gazdasági eredménye növekedjen. — Az éves munkánkat sok kül­­­­ső- és rajtuk is múló belső té­nyező nehezítette. Gyakran nagy erőfeszítésre, többletmunkára volt szükség a dolgozók és a vállalat­­vezetés részéről, hogy a kitűzött feladatokat meg tudják oldani.­­ Gondolom sokan emlékez­nek rá, hogy az egy évvel ezelőtt megtartott munkásgyűlést ezzel fejeztem be: bízom abban, hogy a vállalati kollektíva eleget tud tenni a magasabb követelmé­nyeknek, feladatoknak és egy év múlva jó eredményekről adhatok számot. Túlteljesítések — Az 1983. év végleges adatai még nem állnak rendelkezésem­re, de a zárás előtt örömmel ad­hatok számot arról, hogy bizako­dásunk bevált, ha gondokkal ter­helten is, de eredményes eszten­dőt zárunk. Az éves tervünkben meghatározott fő célkitűzéseink teljesülnek, a vállalat hatékony­sága, gazdaságossága, az előirány­zottnál is nagyobb mértékben nö­vekedett. Íme néhány fontosabb mutató alakulása: A négymillió páros termelésünket túlteljesí­tettük és öt százalékkal több ci­pőt gyártottunk, mint 1982-ben. A termelési értékünk pedig ki­lenc százalékkal növekszik.­­ Kiemelt feladatunk volt az elmúlt évben a tőkésexport nö­velése, amelyet teljesítettünk, s a végeredmény 20 százalékkal lesz magasabb az 1982. év tényszámai­­nál. Budapesten az éves szinten várható 700 ezer párból az első félévben mindössze 260 ezer pá­rat teljesítettünk, s a fennmaradó mennyiséget — a nyári szünidei leállás miatt rövidebb idő alatt — a második félévben kellett realizálnunk. Ehhez jön még, hogy az év folyamán — vállala­tunk történelmében első alkalom­mal — tőkésexport felsőrész-bér­munkát is vállaltunk és közel 200 ezer párat elkészítettünk. — Az év elején 2,5 százalékos bérfejlesztést terveztünk, amelyet várhatóan 3 százalékra teljesí­tünk. Ezzel párhuzamosan a vál­lalati nyereség a tervezett 94 mil­lióval szemben 110 millió forint lesz, amely 12 százalékkal több az előző esztendő tényszámánál. Beruházások — Arról is szólnunk kell, hogy az esztendő során sok energiát (Folytatás az 5. oldalon) Manheim Lászlóné vezérigazgató tájékoztatót tart .

Next