Bőripari Dolgozó, 1985 (31. évfolyam, 1-11. szám)
1985-01-01 / 1. szám
(Folytatás az 1. oldalról] A kongresszusi és a felszabadulási munkaverseny keretében az újítási, tevékenység fokozása érdekében, szakszervezetünk az Ipari Minisztériummal és a Bőr-, Cipő- és Bőrfeldolgozóipari Tudományos Egyesülettel közösen, éves újítási versenyt indított. Augusztusban újítási ,,csere-beré”-t szerveztünk a Tisza Cipőgyár szakszervezeti bizottságával és gazdasági vezetésével együttműködve. A tapasztalatcsere során, 47 különböző újításra 50 átadás-átvételi előszerződést kötöttek a vállalatok. Eredmítéryt hozó erőfeszítéseknek lehettünk részesei és tanúi a búcsúzó esztendőben is. Az igénybevétel még a tavalyinál is nagyobb volt, hiszen a rubelexport többlet gyártása, a félév táján jelentkező nehézségek miatt rendkívüli feladat volt. Ezért is kell megköszönnünk a fáradságos munkát, a becsületes helytállást, a sok zokszó nélküli túlmunkát a munkásoknak, az alkalmazottaknak, a vezetőknek egyaránt. Külön a munkásédesanyáknak, mert rájuk most is több jutott a terhekből. Illesse külön elismerés a szocialista brigádokat példamutatásukért, de szakszervezeti aktivistáinkat is, akik nagy igyekezettel mozgósították tagságunkat a munkaversenyben való részvételre, a gazdálkodás társadalmi segítésének formájában. Mindezekre a jövőre is igen nagy szükség lesz. Kedves Elvtársak! A jövő esztendő kiemelkedő politikai, gazdasági jelentőségéről igen sokat hallhattunk. Felszabadulásunk jubileumi esztendeje, a XIII. pártkongresszus, a szakszervezeti választások, a középtávú terv záró éve, a gazdaságirányítás továbbfejlesztésének próbaesztendeje lesz 1985. Jelentőségét az arra az évre készített népgazdasági terv céljai is meghatározzák. Olyan terv készült, amely célul tűzi ki a reálbérek és a beruházások csökkenési folyamatának megállítását. Ez így jelentős fordulópont lehet gazdaságunk fejlődésében. A közvélemény, tagságunk is ilyen jellegű tervet várt, ezt az igényt a párt fogalmazta meg, és továbbította a tervkészítőknek. Mindez igen kedvező kilátást jelent, de helyes, ha realitásérzékünk is talpon marad. Először azért, mert ezt a tervet bevételi oldalról is teljesíteni kell, mert csak akkor érhető el a kedvező irányváltás. Másrészt azért, mert még jövőre is ütköznek politikai szándékaink, érdekképviseleti céljaink gazdasági lehetőségeinkkel. Tudnunk kell, hogy a tervhez 7 százalék fogyasztói árszínvonal-növekedés tartozik. Kilátásba helyez a terv kompenzációt is jövedelem, illetve szociálpolitikai intézkedésként. Érdemes arra irányítani a figyelmünket, hogy nagy jelentőségű a hosszú távra szóló népesedéspolitikai elhatározások kimunkálása is. A célok elérésének két, programja van: a gazdasági többletteljesítmény; és a meglévő szociálpolitikai források átcsoportosítása. Mindezeket azért szükséges feleleveníteni, mert józan, kiegyensúlyozott politikai, mozgalmi felvilágosító munkára van szükség a terv intézkedéseinek megértetése, elfogadtatása során. Nem szabad a gondmentesség kellemes illúziójában ringatni magunkat és mindent meg kell tennünk azért, hogy az 1985. évi tervet teljesíteni tudjuk, és így a tervezett irányváltást megvalósítsuk. Hogyan, mivel tudjuk mi szakszervezetünk munkájával elősegíteni a jövő évi célok elérését? Munkaprogramunk elvi részében körvonalaztuk ezeket, de néhány témában szükséges a kiegészítés, és vannak friss információk is. Tervezésben való részvételünk sajátosságai: a napokban megkapják a vállalatok a feladatot, vizsgálják meg előterveiket a ráfordítások csökkentésének érdekében. Itt elsősorban a holt munkáról, anyagenergiáról van szó. A tervben levő bér- és munkaügyi fejezet túlnő 1985-ön. Három évre kell vállalataink többségének választani, dönteni arról, hogy a növekmény vagy a szint szabályozást választja. A képlet nem is olyan egyszerű, most merőben eltérő gazdasági évek is lehetnek a cikluson belül. Reméljük, a szigorított formát senki sem választja. Új fajta optimalizálási feladatot kell megoldani, vegyenek részt az elemzések, próbaszámítások készítésében, konzultáljanak apparátusunkkal. Mindez azt jelenti, tovább nőtt és kiterjedt a szakszervezeti testületeink felelőssége a termelésben való részvétel és a véleményezés során. Természetes, a vállalati tervnek a szabályozás szerint a vállalat érdekét kell kifejezni. Nem tartjuk magunkat felelősnek az ellátásért, ez állami feladat. Mégis munkaprogramunkban megfogalmaztuk: különös figyelmet érdemel a gyermekcipőellátás a sok probléma miatt. Legyen figyelmünk arra, hogy vállalaton belüli szubjektív elhatározások, kényelmesség ne rontsa az ellátást. A munkaversenynek, a munkamozgalomnak a jubileumi évben még nagyobb szerepet kell vállalni a tervek teljesítésének segítésében. Munkahelyi mozgalom a munkaverseny, ami azt jelenti, hogy reagálni kell az erőforrások átértékelésére. Vegyük észre: egyenrangú feladattá válik az anyagtakarékosság az eleven munka racionális, takarékos felhasználásával! Ezt a gazdálkodás társadalmi segítésében és a munkamozgalmakban szükséges helyesen értelmeznünk, tudni, hol lehet megtakarítani és hol nem. Amit nem szabad: csontig lehántott normát, jelentős fizikai igénybevételt, nagy intenzitást, a termék minőségét, az ember egészségét. Ahogyan lehet: munkafeltételek biztosításával, a termelők jobb kiszolgálásával. Ahol kell: kisegítő részlegekben, adminisztrációban, minden tele összehasonlító elemzéssel. Kedves Elvtársak! A gazdálkodás szakszervezeti segítésének, de érdekképviseleti tevékenységének is felfogjuk, hogy elősegítjükaz irányítási rendszer továbbfejlesztésének jobb megismerését, a helyes cselekvési irányok kialakítását. A módosításoknak nem elsődleges és kizárólagos célja az elvonás növelése. Világosan látjuk: cél a vállalati hatékonyság fokozása, a jövedelmezőség javítása, a többletjövedelem. Ugyanakkor kötelességünk arra irányítani a figyelmet, hogy a bér- és konfekcióipar esetében az élőmunka terhek hirtelen megnövelése, a cipőiparnál pedig a szocialista export elismerésének változása, csökkenése aggodalommal tölt el minket. Termékeink iránt növekvő keresletet prognosztizálunk a jövő évre mindhárom piacon! Úgy látjuk, nem tudjukkellőképpen kihasználni a kedvező lehetőségeket, beruházások híján, az elavult technológia korszerűsítése és munkásaink bérének növelése nélkül. Ezért: " partnerek vagyunk minden jogos vállalati kezdeményezésben, amelyek megvalósítása egybeesik a vállalati és a népgazdasági érdekekkel. Kérjük, hogy a nehéz helyzetben levő vállalatok a megoldásra vonatkozó javaslataikat juttassák el felettes szerveikhez és hozzánk is. Az első negyedév végén az Ipari Minisztériummal áttekintjük ezeket, és a legégetőbb jogos problémák megoldását minden erőnkkel segítjük;— tovább folytatjuk annak bemutatását, hogy iparcsoportjaink kedvezőtlenebb helyzetben vannak, mint amit teljesítményük indokol. Ez főként bérhelyzetükre vonatkozik. Ma is időszerű az 1983-ban kidolgozott bérpolitikai kérelmünk, amelyben bemutattuk, hogy javuló és magas színvonalú jövedelmezőségmellett — pl. a cipőipari bérek — az A főtitkár beszámolóját követően felszólalások hangzottak el. Elsőként Enyedi Lajosné, a Tisza Cipőgyár stb. politikai munkatársa emelkedett szólásra., Bevezetőben arról szólt, hogy a cipőipar mindent elkövetett annak érdekében, hogy az igényeknek maximálisan eleget tegyen márcsak azért is, mert a népgazdasági feladatok végrehajtása döntő volt a VI. ötéves terv megvalósításában. Majd a vállalat termelésével kapcsolatban többek között a következőkkel folytatta: — Elképzeléseink alapvetően megvalósultak, és a tervet öszszességében teljesítettük, igaz, a termékféleségeknél kisebb eltérések történtek. A belföldi szállításaink a tervezettet kisebb mértékben meghaladják. Több gondot okozott viszont a szocialista export többletigény teljesítése, amely rendkívül nagy erőfeszítést követelt. Külön is öröm számunka, hogy a szovjet exportkötelezettségeinknek sikerült eleget tenni. Sajnos a legnagyobb erőfeszítéssel sem tudtuk teljesíteni a tőkés exportot, igaz, a lemaradás nemcsak rajtunk múlott... A továbbiakban a minőségről és a takarékosságról szólt, majd az 1984. évi gazdálkodással kapcsolatban elmondta: mintegy 300 millió forintos nyereséggel zárják az esztendőt, amelyhez hozzájárult az újítás és az anyagtakarékosság is .... — Oláh Lászlóné, a Minőségi Cipőgyár vszb-titkára. minden tájékoztatta a központi vezetőséegész szakágazat bére is egyre messzebb került az ipari átlagtól, indokolatlanul megnövekedett bérelmaradásunk. Tudjuk, nem könnyű a kevés központi erőforrásból adni, de úgy véljük, ha saját erő nincs, azokat az iparcsoportokat kell támogatni, amelyek mindhárom relációban képesek értékesítésünk növelésére. Örömmel kell szólni arról, hogy az utóbbi időkben több tanújelét láttuk annak, hogy mind az Ipari Minisztérium, mind a SZOT egyre inkább támogatja törekvéseinket, amelyet ez alkalommal is megköszönünk és a jövőben is szükségesnek tartunk. A gazdálkodás segítésének mérget a vállalat 1984. évi gazdálkodásáról, a várható eredményekről, gondokról és a meglevő problémákról. Többekközött a következőket mondta: — Tudjuk, hogy az 1935-ös esztendőben még szigorúbban veszik az exportot, nemcsak a tőkés piacon, de a szocialista országok megrendelői is. Ez természetes, de az is természetes, amit megrendeltek, azon lehetőleg ne változtassanak.. Egy finom puhabőrből készült cipőnek az anyaga iserre nem lehet olyan kemény, mint egy bakancsé. Sajnos, az elmúlt időben volt rá példa, hogy egy jelentős tételt visszakaptunk amiatt, hogy a cipő felső része kemény volt. Ez a meghiúsulás az eredményekben is negatívan jelentkezett, mivel csak alacsonyabb áron tudtuk,a terméket értékesíteni. Rendkívül fontos számunkra, ha a piaci igényeknek maradéktalanul eleget akarunk tenni, azt is tudnunk kell, hogy a partner milyen réteget kíván kielégíteni a vásárolt termékből. A továbbiakban a létszámmal kapcsolatban egyetértett azzal, hogy a cipőiparban az elmúlt évben a létszám számszerűleg kedvezően alakult. Hasonló a helyzet a Minőségi Cinőgyárban is, viszont szerkezetileg már nem ilyen kedvező a helyzet, sőt, kimondottan negatív a változás. Ezért a vezetésnek, a régi begyakorolt munkásoknak nagy erőfeszítésébe kerül, hogy megfelelő minőségben tudják legyártania terméket. A következő szavakkal fejezte be hozzászólását: — Öröm lenne számunkra, hadekképviseleti tevékenységünk célja és középpontja, de közege is a dolgozó ember. Feladatainkat velük együtt látjuk el, tevékenységünket érdekükben, értük fejtjük ki. Cselekvésünk fontos színtere lesz a jövő évben is a vállalati szociális tervezés is. Munkaprogramunk szűkszavúan, de utal erre. A szűkszavúság miatt hangsúlyozzuk: helyes megítélni a középtávú vállalati szociális terv teljesítését az 1981-es határozatunk alapján. Ha indokolt, korrigálni lehessen még a teljesítést! Következtetéseinket nemlehet nélkülözni a VII. ötéves tervi vállalati szociális tervek kialakításában sem. Jövő évi feladataink felsorolásában és értelmezésében most sem törekedhettünk teljességre. Kérjük, hogy a gazdálkodáshoz kapcsolódó, most felsorolt tennivalóinkat a központi vezetőség, az alapszervezetek az 1985-ös munkaprogramunkkal együtt tekintsék cselekvési tervnek, feladatnak. Nincs szükség most írásos határozathozatalra, hiszen tevékenységünkhöz minden bizonnyal jó útmutatást adnak korábbi elnökségi és központi vezetőségi határozataink, illetve az ülésrendjeinek napirendi pontjai nyomán születő dokumentumaink. Szeretnénk emlékeztetni arra, hogy már mostani ülésünk előtt is több tekintetben munkálkodtunk az 1985.évi felkészülésben. Tovább folytatjuk ezt, tudatosan segítve az alapszervezetek nem könnyű tevékenységét. Tisztelettel kérem a központi vezetőséget, hogy annak hangsúlyozásával erősítse meg felsorolt feladataink végrehajtásának szükségességét, hogy a gazdálkodás segítése, a valós érdekek szakszervezeti kifejezése az az alap, amelyre választási munkánk egészét, a Központi Bizottság tavaly októberi állásfoglalásának mind teljesebb megvalósítását építhetjük.. az 1985-ös esztendőben a bőr-, szőrme- és cipőipar a jelentőségének és munkájának arányában részesülne a bérezésben is, mivel atöbbi iparághoz viszonyítva jelentős a lemaradás. Tudjuk, hogy az 1985-ös évben az új szabályozók negatívan éreztetik hatásukat, ennek ellenére mindent elkövetünk, hogy eredményeinket növelni tudjuk. Balázs Istvánná, a Pannónia Szőrmekikészítő Szőrmekonfekció és Kereskedelmi Vállalat vszb-titkára szenvedélyesen szólalt fel a vállalat nehéz helyzetét illetően. Hangsúlyozta, hogy a vállalat az exportot, a belkereskedelmi megrendeléseket maradéktalanul teljesítette, a munkások és vezetők mindent elkövettek annak érdekében, hogy a vállalatot kimozdítsák a jelenlegi nehéz helyzetből. A legjobb szakemberek hagyják el a Pannóniát, ezért arra kérte a minisztérium vezetőit, hogy a vállalatot sorolják át a központi bérszabályozási formába. Ezzel az intézkedéssel talán még megakadályozható a legjobb szakemberek elvándorlása. Gulyás József, a HUNOR Pécsi Kesztyű és Bőrruházati Vállalat vezérigazgatója arról beszélt, hogy a vállalat hosszú évekig élenjáró volt a termelésben, gazdálkodásban. Jelenleg viszont azok között van, amelyek gondokkal, problémákkal küzdenek. Az 1934. évi gazdálkodással kapcsolatban a következőket mondta: (Folytatás a 3. oldalon) Az ülés résztvevői BŐRIPARI DOLGOZÓ 1985. január