Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye 2. kötet (Magyarország vármegyéi és városai, 1911)
IRODALOM, TUDOMÁNY, MŰVÉSZET - Podhradszky Lajos - Podmaniczky Géza - Podmaniczky Gyula - Polónyi Manó - Posta Béla - Prochnov József - Prónay Sándor - Puky Miklós - Raffay Ferencz
293 Irodalom, tudomány és művészet. Munkái : A beszélő siketnémák nyelvtanítása. Vácz, 1887. — Czáfolat Taritzky Ferencz .... és Scherer István uraknak ,,A siketnémák nyelvoktatása" cz. ,,Válasz"-ára. U. ott, 1887. Az Ige megtestesülése. U. ott, 1887. — Bibliai történet siketnéma növendékek számára. U. ott, 1888. — Kis hangtan (fonetika) vezérfonalul a siketnémák tanítóinak számára. U. ott, 1895. — Carmen. (Alk. versezet XIII. Leo jubileumára.) Podhradszky Lajos, beszterczebányai polg. isk. tanár (szül. Dunaegyházán, 1863). 1888-ban Beszterczebányán megalapította a Beszterczebánya és Vidékét, melynek egy ideig szerkesztője is volt, továbbá a Magyar Iskolát és a Havi Szemlét s e lapokban mintegy 800 czikket, azonkívül fordított elbeszéléseket, költeményeket közölt. 1904 óta a zólyommegyei hazafias olvasmányokat terjesztő egyesülettől kiadott Krajan és Politicné Clanky néplapok szerkesztője. Munkái : A szláv mythologia elmélete. Beszterczebánya, 1888. — Marina. Sládkovich A. u. ford. U. ott, 1888. — Bevezetés az orosz irodalom XVIII. sz. történetébe. — U. ott, 1898. — Gymnasium és elemi iskola. U. ott, 1899. — Modern magyar realisták. U. ott, 1903. — Az orosz irodalom története. Szláv math. tanulmányok. Podmaniczky Géza, báró, a M. Tud. Akadémia 1.tagja, szül. 1839-ben, Aszódon. Kartalan csillagvizsgálót alapított, és feleségével együtt tudományos észleleteket végezett s a tudományt több értékes eredménynyel gazdagította. E mellett czikkeket írt a Vadász és Versenylapba (1862, 1865, 1868—9, 1874), a Gazdasági Lapokba (1870.) s a Földmív. Érdekeinkbe (1874.) Podmaniczky Gyula, báró (szül. Aszódon, 1855), mint a földmívelésügyi minisztérium hivatalnoka, Magyarország állami és magánménesei lótenyésztésének kézikönyve (Bpest, 1903) cz. munkát állított össze. Polónyi Manó, kecskeméti vasúti állomásfőnök (szül. Soroksáron 1855-ben) A Baromfitenyésztés fő-, az Állattenyésztési és Tejgazdasági Lapnak áll. munkatársa, 1902-ben európai tanulmányútjáról Emlékiratot készített. Munkái : A baromfitenyésztés irányítása az értékesítés és kereskedelem szempontjából. Kecskemét, 1903. — Miként válhatik a baromfitenyésztés biztos kereseti forrássá. Tr. ott, 1905. Posta Béla, bölcs, doktor, szül. Kecskeméten, 1862-ben. 1885-ben nemzeti múzeumi régiségtáni írnoknak, 1886-ban segédőrnek, 1895-ben őrnek nevezték ki ; 1899 óta a kolozsvári egyetemen a régészetnek tanára. Tanulmányi utakat tett Németországban, Dániában, Svájczban és Francziaországban s 1897-ben Zichy Jenő ázsiai expedicziójának egyik tagja volt. Czikkei a különféle szaklapokban jelentek meg. Munkái : Érmészeti bizonyítékok Magyarország történetéhez. Bpest, 1886. — Útmutató Budapest főváros történelmi kiállításában. TJ. ott, 1886. — Zichy Jenő gróf kaukázusi és középázsiai utazásai. TJ. ott, 1897. — Baranya vármegye története az őskortól a honfoglalásig. Pécs, 1898. — Mátyáskori emlékek az Erdélyi múzeumegylet érem- és régiségtárában. TJ. ott, 1901. — Útmutató az Erdélyi orsz. múzeum érem- és régiségtárában. Kolozsvár, 1903. — Zichy Jenő gróf harmadik ázsiai utazása. Bpest, 1905. Prochnov József, orvosdoktor, budapesti egyet. magántanár (szül. 1857-ben, Pilisvörösvárott), számos szakczikket írt. Munkái : Magyar orvosok és természetvizsgálók 1896 szept. 12-én Budapesten tartott XXVIII. vándorgyűlésének tört. vázlatai és munkálatai. Bpest, 1896. — Útmutató a hadsebészetben. Tr. ott, 1898. — A székesfővárosi Szent Margit-kórház fiókosztályának 1898. évi betegforgalma. Prónay Sándor, báró, a M. Tud. Akadémia igazgató-tagja (szül. 1760-ban, Ácsán, megh. 1839-ben, Pesten.) Munkája : Az országgyűlés elrendezéséről. Puky Miklós, 1848—49-ben kormánybiztos (szül. Káván, 1806-ban, megh. Karácsondon, 1887.) 1868-ban a M. Újságban (július 29), P. Naplóban (júl. 31) és a Honban (augusztus 28.) polemikus czikkeket közölt Horváth Mihály ellen, mivel ez Teleki László emigrácziónális iratait, melyeket néki Puky az emigráczió történetének megírásánál leendő felhasználás végett adott át, Kossuth ellen intézett támadásában használta. Egyéb czikkei: Gróf Dessewffy Aurél „adj istenére" „fogadj isten" (Pesti Hírlap, 1841) Komáromi emlékeim (Hazánk, 1885) Komáromi dolgok. (U. ott, 1887) Nyilatkozat (Budapesti Hírlap, 1885.) Raffay Ferencz, jogi doktor, szül. 1870-ben Czegléden. 1897-ben ügyvédi vizsgálatot állott ; 1901-ben a kolozsvári egyetemen magántanári képesítést szerzett a magyar magánjogból s 1901-ben az eperjesi ev. kollégiumnak tanárává választották. Szakczikkei a szaklapokban láttak napvilágot. Meghalt 1909. Munkái : A hűtlen elhagyás. Bpest, 1898. — A párbarkérdés megoldása. U. ott, 1898. — Házassági perrendtartás. TJ. ott, 1898. — A házassági törvény és a polg. törvénykönyv kodifikácziója. TJ. ott, 1899. — Új szöveg a magyar ált. polg. törvénykönyv tervezetének házasságjogi részéhez. TJ. ott, 1901. — A magyar házassági jog. U. ott, 1902. — Az egyesületi jog kodifikálása. TJ. ott, 1903. — A különvagyon és közszerzemény kodifikálása. TJ. ott, 1903. — Die Ungültigkeit der Ehe im Sinne des ung. Ehegesetzes. TJ. ott, 1903. — Die Besitzlehre im Entwurfe des ung. allg. bgl. Gesetzbuches. TT ott, 1903. — A magyar ált. polg. törvénykönyv tervezetének birtoktana. Trott 1903. Podhradszky Lajos. Podmaniczky Géza. Podmaniczky Gyula. Polónyi Manó. Posta Béla. Prochnov József. Prónay Sándor. Puky Miklós. 244 Raffay Ferencz.