Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye 2. kötet (Magyarország vármegyéi és városai, 1911)

KISKUNFÉLEGYHÁZA - Róm. kath. ó-templom - Iskolák - Petőfi-ház - Inasiskola

Kiskunfélegyháza. 397 másan épülő új városrészt, az V. kerületet választja el a várostól. Ide a Holló Lajos-utcza végébe kapcsolódik be a két felső temető között s a szegényház előtt elvivő kis Szegedi-út, a tégla- és jéggyár mellett elvivő kövezett Kecskeméti-út s a czigányváros, úgynevezett ,,Putrik" és a régi Félegyháza mellett elvezető, szélmalmoktól szegélyezett Kőrösi-út, mely Pákát köti össze a várossal. A Piacz-téren a kisvárosháza s a Draskovits-féle ház keleti sarka között megállva, kinyílik előttünk az Egyház-tér és Petőfi-tér. Ennek kellő közepén áll, velünk és a Piacztérrel szemközt, sugár tornyával ég felé emelkedve, a város legrégibb temploma, az ó-templom. Ezt az ó-templomot az Ellésről jött első plébános, Krizsanóczy János buzgólkodására 1744-ben kezdték építeni s nyolcz év alatt elkészült, azonban boltozat nélkül. 1754-ben a templom tornya ledőlvén, a templom tetejét keresztültörte. Egyéb szerencsétlenség nem történt. Újból megépítvén, a város 1755-ben plebánia-lakot is épített a templom mellé, mely a mai emeletes parochiának földszintje. Majd pedig 1761-ben Galanthai gróf Esterházy Károly váczi püspök a Sarlós Boldog Asszony tiszteletére felszentelte, a kegyúri jogokat pedig átruházták a templomot építő városra. A vallásos hívek áldozatkészsége minden időkben szép ajándékokkal látta el e templomot. A tem­plom jobb oldalán álló bánatos Jézus szobrát 1775-ben állították fel. Mostani plébánosának , Kolozsváry Mihály menedékkői prépostplébánosnak buzgólko­dására a templomot a város restauráltatta, új sekrestyével és oratóriummal látta el, környékét pedig parkírozta. Plébánosát az egyház és tanügy terén kifej­tett buzgólkodásáért a váczi székeskáptalani stallumba emelte a királyi kegy. Az Egyháztér baloldalán van az úgynevezett fehér ház, mely egyszersmind az elemi fiúiskola hat osztályát fogadja magába. Ennek az iskolának a története visszanyúlik egészen a település idejéig, mert a közoktatásra a város mindig sokat áldozott. 1768-ban már ez iskola sokat fejlődött s 1779-ben a helytartó­tanács ,,Nemzeti Iskolák" czímén a budai kir. tankerület főfelügyelősége alá helyezte. Nagyobb fejlődést adott az iskoláknak Már András kerületi kapitány, kinek buzgólkodása következtében építette fel a város e központi iskolát, a ferenczszállási pusztatemplom még fennálló falainak köveiből. Kiskunfélegyháza városa róm. kath. elemi iskoláinak ma 41 tanítója s tanítónője van s az elemi iskolákra évenként 51.803 , 66 fillért költ. A központi elemi iskola mellett áll, a nagy tér éjszaki oldalát betöltve s benyúlva még jobban a Iskola- és Petőfi-utczába a szegény iskolanének veze­tése alatt álló ,,Constantinum" leánynevelő-intézet. Ennek az épületnek az iskola­utczai része még Mór András alatt épült a gimnázium czéljaira. Itt is volt az, főgimnáziummá növekedve, egészen 1907-ig az állami tanítóképzővel. Ezek az intézetek új palotákat kapván, az elemi iskola költözött bele, majd pedig Schuster Konstantin váczi püspök 40.000 forintos alapítványának és időközi kamatainak felhasználásával a város nagy anyagi áldozatokkal felépítette a Petőfi-utczai szárnyat is. Ebben a messze földön párját ritkító iskolában van most a polgári leányiskola, világi tanerők, négy elemi leányosztály és a tanítóképző apáczák vezetése alatt. Az iskolával kapcsolatban van egy nagy internátus is, mely messze vidék leányait fogadja magába. Erre a város évenként 42.500 koronát költ. Az ótemplom körüli tér keleti oldalán áll a Szabó-féle nemesi kúria, e ház a „Petőfi-ház", mert ennek helyén állott az akkoriban még törpe, rozzant, nád­fedelü, az udvarra benyúló épület, melyben Petőfi Sándor „nyurga, barnás bőrű, vézna fiúvá"nőtt." Itt, ez előtt a ház előtt játszadozott sokat a „Sándor gyerek" a szomszéd Móczárék Lajos fiával, meg a Szarvas fiúval, az öreg Fazekas Ger­gely unokájával, meg az Endrész Marival. A város a nagy költő iránti tiszte­letből a tér e részét Petőfi-térnek, az utczát Petőfi-utczának nevezte el s a ház falába Pásztor Ferencz buzgólkodására, a pesti irodalmi körök részvételével. 1861-ben szürke márványtáblát helyeztek el, melyen aranyos betűkkel ez áll : „Itt élte gyermekéveit Petőfi Sándor. A nagy költő emlékének tisztelői. 1861." Az Egyháztérnek a templommal szembe néző oldalán van a trachomás tanulók elemi iskolája, s az iparos- és kereskedő-inasok iskolája, melyet 55.000 korona költséggel épített meg a város a Fazekas-féle házból, melyben az öreg Fazekas Gergely lakott, ki Petőfi Sándornak gyártotta a fűzfasípot, melyről édes elmerengéssel énekli a Félegyházán irt Szülőföldemen czímű költeményé­ben : „lovagolok, fűzfa­sípot fújva." Itt áll a város legrégibb artézi kútja. Róm­. kath. ó-templom. Iskolák: Petőfi-ház, Inas iskola.

Next