Borsod - Miskolci Értesítő, 1872 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1872-05-23 / 21. szám

mindenek előtt kijelenté, hogy hazánk biztos fejlődését Deák Ferencz bölcs politikája követésében s az 1867-iki kiegyezés szilárd fentartásában látja. Támogatni fogja a kormányt, mindazon kérdésekben, melyek a kiegyezéssel válhatlan kapcsolatban állanak; támogatni mindaddig, míg a kormány törvényes alapon áll s az alkotmány szellemében gyakorolja a nemzet által reá ruházott végrehajtó hatalmat. Azon meggyőződésben él a szónok, hogy bármennyire óhajtsuk is egyes fontos kérdéseknek mindenkit kielégítő megoldását, de a már eddig elfoglalt tért és kivívott sikert, bizonytalan jövő reményében feladni s kockáztatni nem szabad. A reform törekvésekben él a helyesen felfogott szabadelvűség s a nemzet érdekeinek sürgető követelése vezérli. Óhajtja, hogy e törekvések öszhangban legyenek a nemzet természetével s általuk a közjogi alap meg ne rendittessék. Óhajtain — úgymond — hogy a vallásügyi kérdés békés és szerencsés megoldást nyerjen a felekezetek teljes egyenjogúságában, az önkormányzati jog kifejlesztésében, az egyes vallásfelekezeti vagyonok tulajdonjoga szentségének tisztelésében. Az államban ily alapon szervezett egyházakat óhajtok, melyek se alulról, se felülről nem befolyásoltatva, függetlenségök biztos tudatában szentelhessék magukat nemes és szent hivatásuknak. A népnevelés fontos ügyére vonatkozólag, minden áldozatot kész meghozni a szónok, hogy közöttünk a felvilágosodás minél nagyobb mértékben terjesztessék. Épen e végeit óhajtja, hogy minél előbb törvényes uton orvosoltassanak azon hiányok, melyeket a népoktatási törvényczikkben, annak végrehajtása körül a gyakorlati élet kimutatott. Az igazságszolgáltatásnak a korszelleméhez és viszonyainkhoz alkalmazott átalakítására az első és fölépés megtörtént az által, hogy az igazságszolgáltatás a közigazgatástól külön választatott s a bíróságok szerveztetek. E kezdeményezés azonban gyors és elodázhatlan befejezésre vár. Részint arra van szükség, hogy a gyakorlat által mutatott fogyatkozások pótoltassanak, részint és mindenek felett arra, hogy számunkra új polgári, kereskedelmies büntető törvénykönyv alkottassák. Szónok, valamint jelölttársa tévé, élénken hangsúlyozza az ipar érdekeinek védelmét, előmozdítását, törvényes úton lehető megváltoztatását az új ipartörvény azon határozatainak, melyekben nincs kellő tekintet az átmenet nehézségeire és a tényleg fennálló viszonyokra. Ünnepélyesen ígéri végül, hogy imént főbb vonásokban jelzett elveihez minden viszonyok között hű és következetes marad és ha azok követésében kötelességét betölteni sikerül, nem várhat reá édesebb és gazdagabb jutalom, mint választóinak elismerése. E beszédet is osztatlan helyesléssel fogadta a választó közönség s mindenki meggyőződön a felől, hogy bizalmunkat ezúttal oly jelöltek kezébe tettük le, akik a mi viszonyainkat ismerik, bajainkat velünk együtt érezik, érdekeinket felfogni és helyesen képviselni képesek. Rajtunk a sor, hogy megválasztatásukat buzgó erélylyel létesítsük s ezáltal tegyünk jó szolgálatot mind a közügynek, mind különösen Miskolcz városának. Föl kell emlitnünk, hogy a nagyszámú közönség 18 zászló elővitele mellett a folyvást lelkesedve éljenzett képviselőjelölteket magán lakásukra ünnepélyesen haza kísérte s mind az oda, mind a visszavonulásban a legnagyobb rendet s józan gondolkozást, mivei a polgárokhoz illő viseletét tanúsította. Nem gúnyolt, nem ingerelt s a lelkesedés egyetlen egy kísérőt sem ragadott a kicsapongás haláláig. A borsod-mező-keresztesi választó kerület szabadelvű ellenzékének programmja. Politikai irányunk s végtörekvésünk, hazánk állami függetlenségének azon alakja és módja, mely az 1861-ki feliratokban körülirt , personál-unio kapcsában találja kifejezését, s nemzeti önállásunk biztosítását. De a történtek elvitázhatlan s nem ignorálható tényeivel szemben, a múlt időknek s különösen a lefolyt 3 évi országgyűlés több tekintetben meddő eredményeinek tanúságai, fokozatosan azon meggyőződést érlelték meg bennünk, hogy az ellenzék eddigi merev magatartása, s az általa használt eszközök és módok, épen a fentjelölt magas czél érdekében, a jelen viszonyok között , nem voltak helyesen választva s ildomosan alkalmazva. E rég táplált s gondosan őrizgetett hitünk, melynek a közeli időben leplezetlen ; kifejezést adni hazafias kötelességnek is mertük, váratlan igazolást, elégtételt s is határozott megerősítést nyert Ghiczy Kálmán képviselő jelentésének , államférfim bölcsesség által sugalt, igen nagy fontosságú s jövőre irányul szolgáló következő tételei által , — jelesül: 1- ször: „Hogy a balközép pártnak saját czéljai felé törekvésében nagy óvatossággal kell eljárni; nehogy a működésére felhasználható idő és alkalom bekövetkezése előtt, szenvedélyes izgalmak s indokolatlan remények felébresztésével megzavartassék az országnak belbékéje és nyugalma; s hazánknak jövője és jelene veszélynek tétessék ki.“2- szer: „Hogy az 1867-ik évi kiegyezés nem törvény csupán, hanem egyszersmind államjogi egyezmény is, és igy veszélyesen tévednek, és veszélyes tévedésbe ejtik a nemzetet is, kik ezen kiegyezés feltételeit a magyar országgyűlésen, egyoldalúan alkotandó törvény által, egyszerűen megszüntethetőnek vélik.“ És végre 3- szor. „Hogy az általa említett balközép párt, mely hazánk önkormányzati jogosultságának teljes érvényesítését tűzi ki feladatul, ezen feladatát nem csak törvényes úton, s az alkotmány fokozatos javítása által, hanem az idő és körülmények szerint erélyesen ugyan, de eszélyesen is, és tántoríthatlanul, de elhamarkodás nélkül törekedjék megoldani. “ Miként tehát az idézett pontok nagyérdemű szerzője, úgy mi sem tartjuk az 1867-diki egyezményt, az ország jogait s érdekeit teljesen biztosítónak, mi is — miként ő, nemzeti önállásunkat s függetlenségünket visszaszerezni óhajtjuk; de mert ama törvények az alkotmányos utáni tovább fejlődést anyagi és szellemi fokozatos erősödést ki nem zárják, államiságunk megszerzését — Ghiczy bölcs tanácsadása szerint is „a létező törvényt gyakorolva, az alkotmányt fokozatosan javítva, s alkalmas időt és körülményeket bevárva“ — óhajtjuk és hisszük legbiztosabban elérhetőnek. Ezek képezvén a vitatott közjogi kérdések felett nyilvánított s most már Ghiczy Kálmán nézetével egészen azonos álláspontunk körvonalait, miután ebből önként folyólag nem találhatunk megnyugvást azon eljárásban, mely szerint a balközép párt, s különösen ennek vezére Tisza Kálmán utóbb tartott képviselői jelentésében — a balközép viselt dolgainak helyeslésével , ugyan azon magatartás ismétlését és az eddigi politikai stacticai eszközök alkalmazását helyezi jövőre is kilátásba; mi ezen általunk nem kedveselhető eljárással szemben indíttatva érezzük magunkat jelezni azon főbb pontokat, melyek alapján elválasztandó képviselőnk által, hazai s polgári érdekeinket legjobban képviselhetőknek hisszük. óhajtjuk ugyanis, hogy képviselőnk az 1867-es egyezményt, mint létező törvényt elismervén, ennek fokozatos fejlesztésű s javítására irányozza buzgó törekvéseit; s mindaddig mig a nevezett törvénynek a szükséges tényezők hozzájárulásának megváltoztatása, vagy átalakítása lehetővé válnék, tegyen meg mindent mit törvény rendel , részben azért, hogy ezen intézménynek eredményei kevésbé váljanak terhesekké, részben, hogy a meghozott törvények megtartását szigorúan ellenőriznie lehessen. Tekintettel arra, hogy Európa jelen viszonyaira lidérczként nehezedő úgynevezett fegyveres béke rendszerének uralma alatt élünk mi is, s melylyel szemben a birodalom védelmére hivatott közös hadseregnek rögtöni ketté osztása, s a magyar hadseregnek külön választása kiszámíthatlan kockázatokkal s veszélyekkel járna; óhajtjuk hogy képviselőnk egyelőre a nemzetnek bár jogos, az alkotmány teljes biztosítására szükséges, de a fennálló viszonyok között kivihetlen követelményének előkészítése érdekében sürgesse és követelje: a) a területi hadosztályoknak (teritorialis divisio) már is megkezdett — de be nem fejezett rendszeres és gyökeres életbeléptetését , — mi által a nemzet azon rég sürgetett óhajának — hogy a magyar ezredek az ország határain belől helyeztessenek el, — elég téve leend; b) a honvédségnek, mely hivatva van a hadászat újabb fogalmai s követelményei szerint az állandó magyar haderőnek főtényezőjét és jövőben nélkülözhetlen helyettesítőjét képezni, műszaki és tüzérségi csapatokkal leendő teljes felszerelését, igen nagy fontosságot tulajdonítván azon jogos, s pénzügyi állapotunk érdekében kívánatos követelménynek is, hogy a honvédség növekedése arányában, szállíttassák le az állandó hadsereg létszáma. Óhajtjuk, hogy pénzügyünk függetlenítése érdekében egy önálló nemzeti bank fel-állítását s egy egészséges alapokra fektetett.