Borsod - Miskolci Értesítő, 1872 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1872-05-23 / 21. szám

mindenek előtt kijelenté, hogy hazánk biztos fejlődését Deák Ferencz bölcs politikája követésében s az 1867-iki kiegyezé­s szilárd fen­­tartásában látja. Támogatni fogja a kormányt, mind­azon kérdésekben, melyek a kiegyezéssel válhatlan kapcsolatban állanak; támo­gatni mindaddig­, míg a kormány tör­vényes alapon áll s az alkotmány szellemében gyakorolja a nemzet által reá ruházott végrehajtó hatalmat. Azon meggyőződésben él a szónok, hogy bármennyire óhajtsuk is egyes fontos kérdéseknek mindenkit kielégítő megol­dását, de a már eddig elfoglalt tért és kivívott sikert, bizonytalan jövő remé­nyében feladni s koc­káztatni nem szabad. A reform törekvésekben él a helyesen felfogott szabadelvűség s a nemzet érdekeinek sürgető követelése vezérli. Óhajtja, hogy e törekvések ösz­­hangban legyenek a nemzet természetével s általuk a közjogi alap meg ne ren­­dittessék. Óhajtain — úgy­mond — hogy a vallásügyi kérdés békés és sze­rencsés megoldást nyerjen a felekezetek teljes egyenjogúságában, az önkormány­zati jog kifejlesztésében, az egyes val­lásfelekezeti vagyonok tulajdonjoga szent­ségének tisztelésében. Az államban ily alapon szervezett egyházakat óhajtok, melyek se alulról, se felülről nem befo­­lyásoltatva, függetlenségök biztos tuda­tában szentelhessék magukat nemes és szent hivatásuknak. A népnevelés fontos ügyére vonatkozólag, minden áldozatot kész meghozni a szónok, hogy közöttünk a felvilágosodás minél nagyobb mértékben terjesztessék. Épen e végeit óhajtja, hogy minél előbb törvényes uton orvosoltas­­sanak azon hiányok, melyeket a népok­tatási törvényczikkben, annak végrehaj­tása körül a gyakorlati élet kimutatott. Az igazság­szolgáltatásnak a korszelleméhez és viszonyainkhoz al­kalmazott átalakítására az első és fölépés megtörtént az által, hogy az igazság­szolgáltatás a közigazgatástól külön vá­lasztatott s a bíróságok szerveztetek. E kezdeményezés azonban gyors és elodáz­­hatlan befejezésre vár. Részint arra van szükség, hogy a gyakorlat által mu­tatott fogyatkozások pótoltassanak, ré­szint és mindenek felett arra, hogy szá­munkra új polgári, kereskedelmies bün­tető törvénykönyv alkottassák. Szónok, valamint jelölttársa tévé, élénken hangsúlyozza az ipar érde­keinek védelmét, előmozdítását, tör­vényes úton lehető megváltoztatását az új ipartörvény azon határozatainak, me­lyekben nincs kellő tekintet az átmenet nehézségeire és a tényleg fennálló vi­szonyokra. Ünnepélyesen ígéri végül, hogy imént főbb vonásokban jelzett elveihez minden viszonyok között hű és követke­zetes marad és ha azok követésében kö­telességét betölteni sikerül, nem várhat reá édesebb és gazdagabb jutalom, mint választóinak elismerése. E beszédet is osztatlan helyesléssel fogadta a választó közönség s mindenki meggyőződön a felől, hogy bizalmunkat­­ ez­úttal oly jelöltek kezébe tettük le, a­kik a mi viszonyainkat ismerik, bajainkat velünk együtt érezik, érdekeinket felfogni és helyesen képviselni képesek. Rajtunk a sor, hogy megválasztatásukat buzgó erélylyel létesítsük s ezáltal tegyünk jó szolgálatot mind a közügynek, mind kü­lönösen Miskolcz városának. Föl kell emlitnünk, hogy a nagyszá­mú közönség 18 zászló elővitele mellett a folyvást lelkesedve éljenzett képviselő­jelölteket magán lakásukra ünnepélyesen haza kísérte s mind az oda, mind a vissza­vonulásban a legnagyobb rendet s józan gondolkozást­, mi­vei a polgárokhoz illő viseletét tanúsította. Nem gúnyolt, nem ingerelt s a lelkesedés egyetlen egy kí­sérőt sem ragadott a kicsapongás ha­láláig. A borsod-mező-keresztesi választó kerület szabadelvű ellenzékének programmja. Politikai irányunk s végtörekvésünk, hazánk állami függetlenségének azon alakja és módja, mely az 1861-ki feliratokban kö­rülirt , personál-unio kapcsában találja kife­jezését­, s nemzeti önállásunk biztosítását. De a történtek elvitázhatlan s nem ig­­norálható tényeivel szemben, a múlt időknek s különösen a lefolyt 3 évi országgyűlés több tekintetben meddő eredményeinek tanúságai, fokozatosan azon meggyőződést érlelték meg bennünk, hogy az ellenzék eddigi merev magatartása, s az általa használt eszközök és módok, épen a fentjelölt magas czél érde­kében, a jelen viszonyok között , nem voltak helyesen választva s ildomosan alkalmazva. E rég táplált s gondosan őrizgetett hi­tünk, melynek a közeli időben leplezetlen­­ ; kifejezést adni hazafias kötelességnek is­­­ mertük, váratlan igazolást, elégtételt s i­s határozott megerősítést nyert Gh­iczy Kálmán képviselő jelentésének , államférfim bölcses­ség által sugalt, igen nagy fontosságú s jövőre irányul szolgáló következő tételei ál­tal , — jelesül: 1- ször: „Hogy a bal­közép pártnak saját czéljai felé törekvésében nagy óvatossággal kell eljárni; nehogy a működésére felhasz­nálható idő­ és alkalom bekövetkezése előtt, szenvedélyes izgalmak s indokolatlan re­mények felébresztésével megzavartassék az országnak belbékéje és nyugalma; s hazánk­nak jövője és jelene veszélynek tétessék ki.“­2- szer: „Hogy az 1867-ik évi kiegye­zés nem törvény csupán, hanem egyszersmind államjogi egyezmény is, és igy veszélyesen tévednek, és veszélyes tévedésbe ejtik a nemzetet is, kik ezen kiegyezés feltételeit a magyar országgyűlésen, egy­oldalúan alko­tandó törvény által, egyszerűen megszüntet­hetőnek vélik.“ És végre 3- szor. „Hogy az általa említett bal­közép párt, mely hazánk önkormányzati jo­gosultságának teljes érvényesítését tűzi ki feladatul, ezen feladatát nem csak törvényes úton, s az alkotmány fokozatos javítása által, hanem az idő és körülmények szerint eré­lyesen ugyan, de eszélyesen is, és tántorít­­hatlanul, de elhamarkodás nélkül törekedjék megoldani. “ Miként tehát az idézett pontok nagy­érdemű szerzője, úgy mi sem tartjuk az 1867-diki egyezményt, az ország jogait s érdekeit teljesen biztosítónak, mi is — mi­ként ő, nemzeti önállásunkat s független­ségünket visszaszerezni óhajtjuk; de mert ama törvények az alkotmányos utáni tovább fej­lődést anyagi­ és szellemi fokozatos erősödést ki nem zárják, államiságunk megszerzését — Gh­iczy bölcs tanácsadása szerint is „a létező törvényt gyakorolva, az alkotmányt fokoza­tosan javítva, s alkalmas időt és körülmé­nyeket bevárva“ — óhajtjuk és hisszük leg­­biztosabban elérhetőnek. Ezek képezvén a vitatott közjogi kér­dések felett nyilvánított s most már Gh­iczy Kálmán nézetével egészen azonos álláspontunk körvonalait, miután ebből önként folyólag nem találhatunk meg­nyugvást azon eljárásban, mely szerint a balközép párt, s különösen ennek vezére Tisza Kálmán utóbb tartott képviselői jelen­tésében — a balközép viselt dolgainak he­lyeslésével , ugyan azon magatartás ismét­lését é­s az eddigi politikai s­tacticai esz­közök alkalmazását helyezi jövőre is kilá­tásba; mi ezen általunk nem k­edveselhető eljárással szemben indíttatva érezzük ma­gunkat jelezni azon főbb pontokat, melyek alapján elválasztandó képviselőnk által, ha­zai s polgári érdekeinket legjobban képvisel­­hetőknek hisszük. óhajtjuk ugyanis, hogy képviselőnk az 1867-es egyezményt,­ mint létező tör­vényt elismervén, ennek f­o­k­o­­z­atos fejlesztésű s javítására irányozza buzgó törekvéseit; s mind­addig mig a nevezett törvénynek a szükséges tényezők hozzájárulásának­ meg­változtatása, vagy átalakítása lehetővé vál­nék, tegyen meg mindent mit törvény ren­del , részben azért, hogy ezen intézménynek eredményei kevésbé váljanak terhesekké, részben, hogy a meghozott törvények meg­tartását szigorúan ellenőriznie lehessen. Tekintettel arra, hogy Európa jelen viszonyaira lidérczként nehezedő úgy­nevezett fegyveres béke rendszerének uralma alatt élünk mi is, s melylyel szemben a biro­dalom védelmére hivatott közös hadseregnek rögtöni ketté osztása, s a magyar hadse­regnek külön választása kiszámí­thatl­an koc­­­kázatokkal s veszélyekkel járna; óhajtjuk hogy képviselőnk egyelőre a nemzetnek bár jogos, az alkotmány teljes biztosítására szükséges, de a fennálló viszonyok között kivihetlen követelményének előkészí­tése érdekében sürgesse és követelje: a) a területi hadosztályoknak (terito­­rialis divisio) már is megkezdett — de be nem fejezett rendszeres és gyökeres életbelép­tetését , — mi által a nemzet azon rég sür­getett óhajának — hogy a magyar ezredek az ország határain belől helyeztessenek el, — elég téve leend; b) a honvédségnek, mely hivatva van a hadászat újabb fogalmai s követelményei sze­rint az állandó magyar haderőnek főténye­­zőjét é­s jövőben nélkülözhetlen helyettesí­tőjét képezni, műszaki és tüzérségi csapa­tokkal leendő teljes felszerelését, igen nagy fontosságot tulajdonítván azon jogos, s pénz­ügyi állapotunk érdekében kívánatos követel­ménynek is, hogy a honvédség növekedése arányában, szállíttassák le az állandó had­sereg létszáma. Óhajtjuk, hogy pénzügyünk függetle­­nítése érdekében egy önálló nemzeti bank fel-­­­állítását s egy egészséges alapokra fektetett.

Next