Borsod - Miskolci Értesítő, 1872 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1872-11-21 / 47. szám
47-ik szám. Miskolcz, november 21. 1872. Hatodik évfolyam. BORSOD.nfisim Társadalmi érdekeket képviselő és vegyes tartalmú heti közlöny. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: BEIGTAT Helyben házhoz hordva : Vidékre postán küldve. Előlegesen fizetendő : Fél évre .. . 2 frt — kr. Fél évre . . . 2 frt — kr. 50 szóig . .. . 50 kr. Egész évre • • 4 55 Egész évre . . 4 „ — „ 50-től 100-ig 1 Rt. — „ Bélyegdij: Minden hirdetéstől . 30 kr Nyilt tér sorsa ... 20 kr. Megyei hivatalos közlemények. ——Borsodvármegye alispánjátólai. 1878. A magyar északkeleti vasút igazgatóság hivatalos tudósítása folytán értesittetik a közönség, hogy a magyar északkeleti csapkirályházai vonal része a közforgalomnak f. évi octóber 24-én tényleg által adatott Kelt biiskolczon, 1872. évi nov. 1-én. Bay Bertalan, alispán. Régészeti és történeti levelek megyénkről. XIX*) Ősrégi nevezetesebb családok megyénkben folytatás— Bábái, bogácsi, lövői, tilaji, kémei, palkonyai, más átalánosságban említett nemes családok: Bába régi nemes hely. Egy 1293-iki okmányban) a következő bábái nemesek fordulnak elő: June fiai: Simon és Péter. Fener fia Domonkos. Pál fia Péter. Jakó fia Dionysius. Márton fia Döme. Bogácsi Nemesek sokszor érintettek okleveleinkben , így egy 1248-iki határjárásban olvassuk: Nobiles de Bogaczet2) Hogy kik lehettek e nemesek későbbi irataink fejtik meg. — így nevezetes szerepet játszott Bogách család 1278-ból ismerjük Bogach Lukácsot és hasonnevű fiát, mint Monlaj rész birtokosait, királyi embereket és országgyűlési követeket s más tisztviselőket számlált e család tagjai közzé. Úgy látszik kihalt e nemzetség Bogács Györgyben ki 1339 utódja nem lévén bogácsi birtokát az egri káptalannak ajándékozta.8) — később előfordulnak a Deregnyeiek, Scárusok és Ganthalok és Verbók, mely családok azonban időközben telepedhettek meg itt. Előkelő nemzetség volt a lövői Olán család 1279 Levesi család Egyházas-Szomorát átengedi Beel Sylvester özvegyének.* 14 5) Még 1323-ban is találkozunk velük. Nagy pártfogója s jóltevője volt e család az egri káptalannak. Említett évben lüvey-i Olán Marcel grófnak fia Eustach elismeri, hogy elődei adtak a káptalannak a szőke pusztát emlékezetet meghaladó idő előtt.) Ugyan ezen évben Lövő Pál és Jakab mint a Pazsag részbirtokosai tűnnek föl.6) Szemerét is okt bírták.**) Nyoma van a tilaji nemeseknek is. 1279-ben tehát még IV. Béla király idejében t ilaji Phylkei Somonkos-és Jurkónak pőre van Apuz Arnold Comessel három hold tilaji föld miatt Amazok ezt Apuz Arnoldnak átengedik s Jurkó még egy curiát is elad neki Tilajon egy márkáért.7) Borsod egyik hatalmas családját képezek az Alkemeiek, kik valószínűleg az ott létezett, de nyomtalanul eltűnt cistercita apátságnak is fundátorai voltak 1292: Lukács Fülöp Buskát erővel elfoglalja és a káptalan jobbágyait lenyakaztatja.8) 1324 körül is fán volt e család. Egy okmány említi Aikemei Lukácsi István László nevű fiát. Palkonyai nemesek. Ivánka és László kinek részére Erne bán fia, István tárnok itt levő birtokát bevallja 1295.9) Említésbe hozandók a Doby-és Zentmiklósiak, kiknek 14-15 századi ivadékairól számos okmányt rejt az egri főkáptalani magán levéltár. Sőt némileg a szabolcsi Guthkeledek is birtokosok itt s igy némileg ők is borsodi nemeseknek tekinthetők. 1301-ben e Gutkeled nemzetségből való Durug fia Miklós és rokona Péter Palkonya és Tarjannak elfoglalása ellen tiltakoznak 10) Sokáig virágoztak a Dobiak és Zentmiklósiak ezeken kívül. A Montay és bábolnai nemesekről korábban emlékeztem meg, midőn Montaj pusztáról szólottam. Ezenkívül számos nemes család virágzott még megyénkben, melyeket csak érinteni kívánok jelen alkalommal; részint mert adataim teljes és tájékozóbb ismertetésükhöz még elégtelenek, részint mert virágzásuk innét esik azon korszakon, melynek vázolásába bocsátkoztam. Ilyenek: a zirmai Szirmayak, Vasiak, szomolyai Nagyok, Szentmártoniak, Hazaiak, Monosbéliek, Boliak, beköletei Balkánok, Szederkényi, Mogyorósdi hasonnevű nemesek. A Járdán háziak. A sajó-némethy Beleniek, Uggfiak, Bayak, eördegfalvi Eördegek stb. stb. Sajnálatomat kell kifejeznem, hogy felső-Borsodra nézve e tekintetben is kevéssé vagyok tájékozott az adatok hiánya miatt. Azt hiszem azonban, hogy e vázlat is meggyőzhet arról minket, hogy Borsod phisikailag is nemes megye volt, s hogy e megyében méltán tételezek föl élénk politikai életet már a megyék fiatal korában. Vajha odajussak fáradságos bugárlataim által, hogy hű képét adhassam. Kantha. Kabos, a magy. tört. társulat tagja. Mikor és mi faj szőlővesszőket szedjünk? III. Az első kérdést illetőleg a könyvírók azt tartják: Őszön levél lehultával kell megszedni az ültetendő vinyegéket; én az empíria embereivel azt vallom: tavaszon kell azokat megszedni. Az ellenvéleményüeket nem átkozom el, habár a magam állításának igazságára a másik vélekedés keserű próbája tanított. Példákat önzés volna felhozni. Csupán eszmélkedjünk. Ha a veszszők ősszel szedetnek meg, minden telhető módon kell azoknak helyes elrendezése, s föntartásukról gondoskodni, mert habár legegészségesebb veszszők is, az ültetés ideáig, — kivált ha az messze van —ha nem alkalmas helyen, nem kellő módon tartatnak föl, könnyen megromlanak; és pedig az igen meleg helyen, ha az száraz, elapadnak, a nedves meleg helyen kifakadnak, a hajtások gyöngék (árnyban nőttek) lévén, szabad ég alatt, s a nap sugarainak érintése miatt megromlanak, ha csak a fiók-rügyekből valami gyönge hajtások nem bújnak, az ültetés kívánt sikere elmarad; vagy nedves híres helyiségben hoszabb idő alatt a vesszők elpodvásodnak , rökönyödnek, fenésednek, az ültetésre alkalmatlanokká válnak. *) A történelem-barátok tisztelettel fölkéretnek , főleg a megyénk területén lakók , hogy a Borsodra vonatkozó okmányokat följegyzéseket ha netalán ilyenekről közelebbi tudomással birnának, úgyszintén az egyes helyekre vonatkozó mondákat dűlő és helynevezeteket s végre a netaláni régiségi leshelyeket a fölmerült tárgyak megjegyzésével értésemre adni kegyeskedjenek. Lakásom Kistálya utolsó postája Maklár. A czikkezö. 1. ) 1293. Cod Dipl: V. p. 267. 2. )1248 u. o. IV. 2. 18. 3) 1339. kápt. magánlevéltári jegyzők. 1. K. 473. 1. 4. ) 1279. u. ott. III. jegyzk. 22. 1. 17. 3. 1. 1. 5. ) 1323. u. o. 9. 4. 1 1—2 db. **) kápt levett. 7. 1. 1. 3. 6. ) 16. 1. 1. 1. 7. ) 1279. ktalani. jegyzők. III. 231. 1. 8. ) 1292. u. o. 8. 7., 1. 1. 9) mint előbb az Ákos nemzetségnél láttuk. 10.) 1301. Zichy-Okmánytár. I. 103. 1.