Borsod - Miskolci Értesítő, 1872 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1872-11-21 / 47. szám

47-ik szám. Miskolcz, november 21. 1872. Hatodik évfolyam. BORSOD.­nfisim Társadalmi érdekeket képviselő és vegyes tartalmú heti közlöny. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: BEIGTAT Helyben házhoz hordva : Vidékre postán küldve. Előlegesen fizetendő : Fél évre .. . 2 frt — kr. Fél évre . . . 2 frt — kr. 50 szóig . .. . 50 kr. Egész évre • • 4 55 Egész évre . . 4 „ — „ 50-től 100-ig 1 Rt. — „ Bélyegdij: Minden hirdetéstől . 30 kr Nyilt tér sorsa ... 20 kr. Megyei hivatalos közlemények. ——Borsodvármegye alispánjától­­ai. 1878. A magyar északkeleti vasút igazgató­ság hivatalos tudósítása folytán értesittetik a közönség, hogy a magyar északkeleti csap­királyházai vonal része a közforgalom­nak f. évi octóber 24-én tényleg által adatott Kelt biiskolczon, 1872. évi nov. 1-én. Bay Bertalan, alispán. Régészeti és történeti levelek megyénkről. XIX*) Ősrégi nevezetesebb családok megyénkben folytatás— Bábái, bogácsi, lövői, tilaji, kémei, palkonyai,­­ más áta­­lánosságban említett nemes családok: Bába régi nemes hely. Egy 1293-iki okmányban­) a következő bábái nemesek fordulnak elő: June fiai: Simon és Péter. Fener fia Domonkos. Pál fia Pé­ter. Jakó fia Dionysius. Márton fia Döme. Bogácsi Nemesek sokszor érin­tettek okleveleinkben , így egy 1248-iki határjárásban olvassuk: Nobiles de Bo­­gaczet2) Hogy kik lehettek e nemesek ké­sőbbi irataink fejtik meg. — így neveze­tes szerepet játszott Bogách család 1278-ból ismerjük Bogach Lukácsot és hasonnevű fiát, mint Monlaj rész birto­kosait, királyi embereket és országgyűlé­si követeket s más tisztviselőket számlált e család tagjai közzé. Úgy látszik kihalt e nemzetség Bo­gács Györgyben ki 1339 utódja nem lévén bogácsi birtokát az egri káptalannak ajándékozta.8) — később előfordulnak a Deregnyeiek, Scá­­rusok és Ganthalok és Verbók, mely családok azonban időközben tele­pedhettek meg itt. Előkelő nemzetség volt a lövői Olán család 1279 Levesi család Egyházas-Szomorát átengedi Beel Syl­vester özvegyének.* 1­4 5) Még 1323-ban is találkozunk velük. Nagy pártfogója s jóltevője volt e család az egri káptalan­nak. Említett évben lüvey-i Olán Marcel grófnak fia Eustach elismeri, hogy elődei adtak a káptalannak a szőke pusztát em­lékezetet meghaladó idő előtt.) Ugyan ezen évben Lövő Pál és Jakab mint a Pazsag részbirtokosai tűnnek föl.6) Szemerét is okt bírták.**) Nyoma van a tilaji nemesek­nek is. 1­279-be­n tehát még IV. Béla király idejében t i­l­aj­i Phylkei S­­o­­mon­kos-és Jurkónak pőre van Apuz Arnold Comessel három hold tilaji föld miatt Amazok ezt Apuz Arnoldnak átengedik s Jurkó még egy curiát is elad neki Tilajon egy márkáért.7) Borsod egyik hatalmas családját ké­pezek az Alkemeiek, kik valószínű­leg az ott létezett, de nyomtalanul eltűnt cistercita­ apátságnak is fundátorai voltak 1292: Lukács Fülöp Buskát erővel elfog­lalja és a káptalan jobbágyait lenyakaz­­tatja.8) 1324 körül is fán volt e család. Egy okmány említi Aikemei Lukácsi Ist­ván László nevű fiát. Palkonyai nemesek. Ivánka és László kinek részére Erne bán fia, Ist­ván tárnok itt levő birtokát bevallja 1295.9) Említésbe hozandók a Doby-és Zentmiklósiak, kiknek 14-15 századi ivadékairól számos okmányt rejt az egri főkáptalani magán levéltár. Sőt némileg a szabolcsi Guthkeledek is birtoko­sok itt s igy némileg ők is borsodi neme­seknek tekinthetők. 1301-ben e Gutke­­led nemzetségből való Durug fia Miklós és rokona Péter Palkonya és Tar­ja­n­n­a­k elfoglalása ellen tiltakoznak 10) Sokáig virágoztak a Dobiak és Zent­­miklósiak ezeken kívül. A Montay és bábolnai neme­sekről korábban emlékeztem meg, midőn Montaj pusztáról szólottam. Ezenkívül számos nemes család vi­rágzott még megyénkben, melyeket csak érinteni kívánok jelen alkalommal; ré­szint mert adataim teljes és tájékozóbb ismertetésükhöz még elégtelenek, részint mert virágzásuk innét esik azon korszakon, melynek vázolásába bo­csátkoztam. Ilyenek: a zirmai Szirmayak, Vasiak, szomolyai Nagyok, Szentmártoniak, Hazaiak, Mo­­nosbéliek, Boliak, beköletei Balkánok, Szederkényi, M­o­­gy­or­ósdi hasonnevű nemesek. A Járdán háziak. A sajó-némethy Be­­leniek, Uggfiak, Bayak, eördeg­­falvi Eördegek stb. stb. Sajnálatomat kell kifejeznem, hogy felső-Borsodra nézve e tekintetben is kevéssé vagyok tájékozott az adatok hiánya miatt. Azt hiszem azonban, hogy e vázlat is meggyőzhet arról minket, hogy Bor­sod phisikailag is nemes megye volt, s hogy e megyében méltán tétele­zek föl élénk politikai életet már a me­gyék fiatal korában. Vajha odajussak fáradságos bugár­­lataim által, hogy hű képét adhassam. Kantha. Kabos, a magy. tört. társulat tagja. Mikor és mi faj szőlővesszőket szedjünk? III. Az első kérdést illetőleg a könyv­­írók azt tartják: Őszön levél lehultával kell megszedni az ültetendő vinyegéket; én az empíria embereivel azt vallom: tavaszon kell azokat megszedni. Az el­­lenvéleményüeket nem átkozom el, habár a magam állításának igazságára a másik vélekedés keserű próbája tanított. Példá­kat önzés volna felhozni. Csupán eszmél­­kedjünk. Ha a veszszők ősszel szedetnek meg, minden telhető módon kell azoknak helyes elrendezése, s föntartásukról gondoskod­ni, mert habár legegészségesebb vesz­szők is, az ültetés ideáig, — kivált ha az messze van —ha nem alkalmas helyen, nem kellő módon tartatnak föl, könnyen megromlanak; és pedig az igen meleg helyen, ha az száraz, elapadnak, a ned­ves meleg helyen kifakadnak, a hajtások gyöngék (árnyban nőttek) lévén, szabad ég alatt, s a nap sugarainak érintése miatt megromlanak, ha csak a fiók-rü­­gyekből valami gyönge hajtások nem bújnak, az ültetés kívánt sikere elmarad; vagy nedves híres helyiségben hoszabb idő alatt a vesszők elpodvásodnak , rökö­­nyödnek, fenésednek, az ültetésre alkal­matlanokká válnak. *) A történelem-barátok tisztelettel fölkéret­nek , főleg a megyénk területén lakók , hogy a Bor­sodra vonatkozó okmányokat följegyzéseket ha netalán ilyenekről közelebbi tudomással birnának, úgyszintén az egyes helyekre vonatkozó mondákat dűlő és helynevezeteket s végre a netaláni régiségi leshelyeket a fölmerült tárgyak megjegyzé­sével értésemre adni kegyeskedjenek. Lakásom Kistálya utolsó postája Maklár. A czikkezö. 1. ) 1293. Cod Dipl: V. p. 267. 2. )1248 u. o. IV. 2. 18. 3) 1339. kápt. magánlevéltári jegyzők. 1. K. 473. 1. 4. ) 1279. u. ott. III. jegyz­k. 22. 1. 17. 3. 1. 1. 5. ) 1323. u. o. 9. 4. 1 1—2 db. **) kápt levett. 7. 1. 1. 3. 6. ) 16. 1. 1. 1. 7. ) 1279. ktalani. jegyzők. III. 231. 1. 8. ) 1292. u. o. 8. 7., 1. 1. 9) mint előbb az Ákos nemzetségnél láttuk. 10.) 1301. Zichy-Okmánytár. I. 103. 1.

Next