Borsod - Miskolci Értesítő, 1876 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1876-01-13 / 2. szám

Tizedik évfolyam. Miskolcz, január 13. 1876. 2-ik szám. BORSOD. ESITG. Társadalmi érdekeket képviselő és vegyes tartalmú hetilap s Borsodmegye hivatalos közlönye. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: BEIGTATÁSI DÍJ: Helyben és vidékre : Rendkivülileg: Előlegesen fizetendő : Bélyegdij: Fél évre , . . . 2 ft. — kr. Negyed évre . . 1 ft. 10 kr. 50 szóig.....................50 kr minden hirdetéstől 30 kr, melyek Egész évre . . • 4 „ — „ Nyilt-tér sorsa . . 20 kr. 50-től 100-ig . . 1 ft.­­ „ a kiadó-hivatalhoz intézendők Előfizetési felhívás t­Ul 1876. X-ik évi folyamára. Előfizetési ár: Helyben házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve: Egész évre......................4 frt. — kr. Fél évre...........................2 „ — „ Negyed évre.....................1 „ 10 „ A megyei gazdasági egyesület megtartotta múlt évi december hó 19-én évi közgyűlését. Jelentés létetett az egylet vagyoni ál­lapotáról , melyből kitűnt, hogy a hátralék­­ban maradt be nem fizetett tagdíjak 2625 írtra emelkedtek. Az egylet vagyona ál, kötvényekkel biztosított, és 5% jövedelmező tőke 4500 frt. Befizetett alaptőke 5% jöve­delmező 600 frt. Schöller, Melczer és Szalay adományból tőke 1550 frt. Befizetett tagdíjból tőke 1005 frt. Pénztári készlet 6 frt 88 kr. Az összes vagyon tehát 7661 frt. 88 kr. Ezen össz­eg évi kamatja 440 frt. Ha már most a tagdíjak rendesen be nem fizet­tetnek , kérdés mit lehet 440 frt évi jövede­lemmel kezdeni? Hová fordíttassék ez ösz­­zeg, hogy a közönség várakozásainak és kö­veteléseinek megfelelve, kézzel fogható e­­redményt tudjon egyletünk működésével fel­mutatni. A közgyűlés ennek lehetetlenségét be­látva az elnökséget azzal bízta meg, hogy a hátralékban lévő 2625 frt tagdíjjal, szükség esetében per útján is, de minden esetre hajtassa be. Azon indítvány, hogy az egylet külö­nösen a megyei szarvas­marha, és lótenyész­tés emelését, tűzte ki legfőbb feladatául, elfogadtatott, és ezzel kapcsolatban elhatá­roztatott, hogy az egylet egy alkalmas, pusztán , vagy leginkább legelőből álló bir­tokot fog bérelni, nyári legeltetés végett, a részletek kidolgozására, egy 12 tagból álló bizottság lett kiküldve. Elhatároztatott a jövő ősszel, egy csu­pán megyei termelők által kiállítandó ter­mény , gyümölcs, és a legszükségesebb gaz­dasági iparczikkek kiállításának rendezése, ugyan­akkor egy megyei tenyésztők, és föld­­művesek által rendezendő és gyakorlati hasz­not felmutatható egyszerű lóverseny is fogna rendeztetni. Az egylet titkára jelenti, hogy tekint­ve az általános mostoha pénzviszonyokat, s ennek kifolyásául tekinthető azon körül­ményt , hogy majdnem 3000 frt tagdíj van hátralékban, mi által az egylet pénztára ér­zékenyen szenved a közgyűlésiig megsza­vazott fizetése feléről önként lemond, s a kö­rülmények jobra fordultáig 200­0. é. frt évi fizetésért felajánlja az egyletnek továbbra is szolgálatát. A közgyűlés a titkár ezen jelentését — elismerésének nyilvánítása mellett — tudo­másul vette. Végre jelentés létetett a közgyűlésnek, hogy hazai gépészetünk, egy jeles terméke lett az elnökségnek azon czélból bemutatva, hogy azt a gazda közönség megszemlélve, kipróbálja, és munkaképessége felett bírála­tot mondjon. Miután a vidéki gazdasági egyesületek, egyik legfőbb feladata, a hazai ipart előmoz­dítani , s előre törekvő, ügyes és leleményes embereinket felismerve, reájuk és ipartermé­keikre a gazda közönséget figyelmessé tenni, a közgyűlés egy főleg gyakorlati mezei gaz­dákból és termény kereskedőkből álló küldet­­ség által, ugyan az­nap szemügyre vette — Leszich urak gépgyárában — mint a kísér­let tételre kitűzött helyiségben , — Kovács Lajos gépész úr által feltalált, szabadalma­zott , és itt Miskolczon készített szerelő, és osztályozó rostáját. A munka közt történt bírálat eredmé­nye az lett, hogy a bíráló bizottság egy­hangú véleménye szerint a rosta szerkezete meglepő, mert a rosta és rázó készülék any­­nyira ki van e rostánál fejtve, hogy az alig hagy kívánni valót hátra. Szele oly erős, hogy minden polyvát, és könnyű szemet ki­visz, és szükség esetén­ a szél szabályozható az által, hogy az kétfelé osztható és használ­ható fel. A rosta készület több emeleten oly­eszélyesen van alkalmazva, hogy a szemes élet, két, vagy tetszés szerint öt felé osztályoz­ható , s az egész rázó készület 4 fa rúgón nyugszik, mellyen a legnagyobb könnyűség­gel , és csendben hozatik mozgásba, mi ál­tal a rosta tartósága biztosítva van. Végre az által hogy a rostákhoz a szövött drót fo­nadék helyett lyukasztott aczél lemez hasz­náltatott fel, mindenkor egyenlő nagyságú szemet képes egymástól osztályozni,­­ a búzával vegyített repezét pedig egyszeri fel­­öntés után oly tisztán állította elő, hogy a repezében egy szem búza sem találtatott, és az ebből külön osztályozott búza tisztán ros­tálva piaczra vihető volt. Megjegyzendő, hogy ezek mellett a rosta oly szapora munkát végez, hogy óránkint 20 — 30 mérő búzát képes rostálni. A bíráló bizottság osztatlan véleménye folytán, a közgyűlés megbízásából, kedves kötelességet teljesítek akkor, midőn a gazda közönség , és termény kereskedők figyelmé­be ajánlom e tökéletes gépet. Nem mulaszthatom el felemlíteni, hogy ugyan­akkor Leszich Miksa úr bemutatá újon­­­nan szerkesztett, kukoricza morzsoló, bor­sajtó , és szecskavágóját, melynek különösen elseje, és utolsója munka közben kitűnőnek találtatott. Ezen próba munkálatok után, a gazda közönség megnyugvására szolgálhat, hogy hazai gépészeinknél nagy haladás észlelhető, mert szorgalmas tanulmány, és fáradságos munka után, hazai mostoha körülményeink­kel folytonos küzdelemben , oly szellemi tő­kével gazdagítják hazánkat, miszerint kilá­tást nyújtanak arra, hogy a szegény mezei gazdának nem fog kelleni távol vidék, és országban keresni hasznot hajtó gépet, s az ezekért fizetendő nagy öszvegek, belforga­­lomban maradnak. Ne keressük távol, mit közel is felta­lálhatunk , s már magában ezért is igen üd­vös volna, hogy ha a megyei gazdaközön­ség, úgy a nagy, közép, és kisbirtokos osztály, mint a megyénkben oly szép szám­mal létező értelmes gazdatiszt urak, tagjai volnának a gazdasági egyesületnek, és ha többször nem, legalább egyszer egy évben tömegesen össze­gyűlnénk, egy évi tapasz­talataink megbeszéllése végett. — Lendüle­tet nyerne ez által még a társadalmi élet is. — Vajha úgy lehetne! Melczer Gyula, a borsodi gazd. egylet elnöke. A miskolczi önk. tűzoltó egylet közgyűlése. (1876.január 6 ) Önkéntes tűzoltó egyletünk ez­úttal har­madik közgyűlését tar­totta meg. A­mennyiben az egylet tagjai három évre alakultak kötelezőleg, ez utolsó közgyűlésének volna nevezhető, ha nem hinnők, hogy a nagyszerűen jótékony egy­let , a három év lefolyásával, csak első cziklu­­sát fejezte be nemes, a közérdekért mindig kész buzgó életének. A közgyűlést melyen a működő tagok igen számosan , a pártolók — sajnos — nagyon ese-

Next