Borsod - Miskolci Értesítő, 1876 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1876-01-13 / 2. szám
Tizedik évfolyam. Miskolcz, január 13. 1876. 2-ik szám. BORSOD. ESITG. Társadalmi érdekeket képviselő és vegyes tartalmú hetilap s Borsodmegye hivatalos közlönye. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: BEIGTATÁSI DÍJ: Helyben és vidékre : Rendkivülileg: Előlegesen fizetendő : Bélyegdij: Fél évre , . . . 2 ft. — kr. Negyed évre . . 1 ft. 10 kr. 50 szóig.....................50 kr minden hirdetéstől 30 kr, melyek Egész évre . . • 4 „ — „ Nyilt-tér sorsa . . 20 kr. 50-től 100-ig . . 1 ft. „ a kiadó-hivatalhoz intézendők Előfizetési felhívás tUl 1876. X-ik évi folyamára. Előfizetési ár: Helyben házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve: Egész évre......................4 frt. — kr. Fél évre...........................2 „ — „ Negyed évre.....................1 „ 10 „ A megyei gazdasági egyesület megtartotta múlt évi december hó 19-én évi közgyűlését. Jelentés létetett az egylet vagyoni állapotáról , melyből kitűnt, hogy a hátralékban maradt be nem fizetett tagdíjak 2625 írtra emelkedtek. Az egylet vagyona ál, kötvényekkel biztosított, és 5% jövedelmező tőke 4500 frt. Befizetett alaptőke 5% jövedelmező 600 frt. Schöller, Melczer és Szalay adományból tőke 1550 frt. Befizetett tagdíjból tőke 1005 frt. Pénztári készlet 6 frt 88 kr. Az összes vagyon tehát 7661 frt. 88 kr. Ezen összeg évi kamatja 440 frt. Ha már most a tagdíjak rendesen be nem fizettetnek , kérdés mit lehet 440 frt évi jövedelemmel kezdeni? Hová fordíttassék ez öszzeg, hogy a közönség várakozásainak és követeléseinek megfelelve, kézzel fogható eredményt tudjon egyletünk működésével felmutatni. A közgyűlés ennek lehetetlenségét belátva az elnökséget azzal bízta meg, hogy a hátralékban lévő 2625 frt tagdíjjal, szükség esetében per útján is, de minden esetre hajtassa be. Azon indítvány, hogy az egylet különösen a megyei szarvasmarha, és lótenyésztés emelését, tűzte ki legfőbb feladatául, elfogadtatott, és ezzel kapcsolatban elhatároztatott, hogy az egylet egy alkalmas, pusztán , vagy leginkább legelőből álló birtokot fog bérelni, nyári legeltetés végett, a részletek kidolgozására, egy 12 tagból álló bizottság lett kiküldve. Elhatároztatott a jövő ősszel, egy csupán megyei termelők által kiállítandó termény , gyümölcs, és a legszükségesebb gazdasági iparczikkek kiállításának rendezése, ugyanakkor egy megyei tenyésztők, és földművesek által rendezendő és gyakorlati hasznot felmutatható egyszerű lóverseny is fogna rendeztetni. Az egylet titkára jelenti, hogy tekintve az általános mostoha pénzviszonyokat, s ennek kifolyásául tekinthető azon körülményt , hogy majdnem 3000 frt tagdíj van hátralékban, mi által az egylet pénztára érzékenyen szenved a közgyűlésiig megszavazott fizetése feléről önként lemond, s a körülmények jobra fordultáig 2000. é. frt évi fizetésért felajánlja az egyletnek továbbra is szolgálatát. A közgyűlés a titkár ezen jelentését — elismerésének nyilvánítása mellett — tudomásul vette. Végre jelentés létetett a közgyűlésnek, hogy hazai gépészetünk, egy jeles terméke lett az elnökségnek azon czélból bemutatva, hogy azt a gazda közönség megszemlélve, kipróbálja, és munkaképessége felett bírálatot mondjon. Miután a vidéki gazdasági egyesületek, egyik legfőbb feladata, a hazai ipart előmozdítani , s előre törekvő, ügyes és leleményes embereinket felismerve, reájuk és ipartermékeikre a gazda közönséget figyelmessé tenni, a közgyűlés egy főleg gyakorlati mezei gazdákból és termény kereskedőkből álló küldetség által, ugyan aznap szemügyre vette — Leszich urak gépgyárában — mint a kísérlet tételre kitűzött helyiségben , — Kovács Lajos gépész úr által feltalált, szabadalmazott , és itt Miskolczon készített szerelő, és osztályozó rostáját. A munka közt történt bírálat eredménye az lett, hogy a bíráló bizottság egyhangú véleménye szerint a rosta szerkezete meglepő, mert a rosta és rázó készülék anynyira ki van e rostánál fejtve, hogy az alig hagy kívánni valót hátra. Szele oly erős, hogy minden polyvát, és könnyű szemet kivisz, és szükség esetén a szél szabályozható az által, hogy az kétfelé osztható és használható fel. A rosta készület több emeleten olyeszélyesen van alkalmazva, hogy a szemes élet, két, vagy tetszés szerint öt felé osztályozható , s az egész rázó készület 4 fa rúgón nyugszik, mellyen a legnagyobb könnyűséggel , és csendben hozatik mozgásba, mi által a rosta tartósága biztosítva van. Végre az által hogy a rostákhoz a szövött drót fonadék helyett lyukasztott aczél lemez használtatott fel, mindenkor egyenlő nagyságú szemet képes egymástól osztályozni, a búzával vegyített repezét pedig egyszeri felöntés után oly tisztán állította elő, hogy a repezében egy szem búza sem találtatott, és az ebből külön osztályozott búza tisztán rostálva piaczra vihető volt. Megjegyzendő, hogy ezek mellett a rosta oly szapora munkát végez, hogy óránkint 20 — 30 mérő búzát képes rostálni. A bíráló bizottság osztatlan véleménye folytán, a közgyűlés megbízásából, kedves kötelességet teljesítek akkor, midőn a gazda közönség , és termény kereskedők figyelmébe ajánlom e tökéletes gépet. Nem mulaszthatom el felemlíteni, hogy ugyanakkor Leszich Miksa úr bemutatá újonnan szerkesztett, kukoricza morzsoló, borsajtó , és szecskavágóját, melynek különösen elseje, és utolsója munka közben kitűnőnek találtatott. Ezen próba munkálatok után, a gazda közönség megnyugvására szolgálhat, hogy hazai gépészeinknél nagy haladás észlelhető, mert szorgalmas tanulmány, és fáradságos munka után, hazai mostoha körülményeinkkel folytonos küzdelemben , oly szellemi tőkével gazdagítják hazánkat, miszerint kilátást nyújtanak arra, hogy a szegény mezei gazdának nem fog kelleni távol vidék, és országban keresni hasznot hajtó gépet, s az ezekért fizetendő nagy öszvegek, belforgalomban maradnak. Ne keressük távol, mit közel is feltalálhatunk , s már magában ezért is igen üdvös volna, hogy ha a megyei gazdaközönség, úgy a nagy, közép, és kisbirtokos osztály, mint a megyénkben oly szép számmal létező értelmes gazdatiszt urak, tagjai volnának a gazdasági egyesületnek, és ha többször nem, legalább egyszer egy évben tömegesen összegyűlnénk, egy évi tapasztalataink megbeszéllése végett. — Lendületet nyerne ez által még a társadalmi élet is. — Vajha úgy lehetne! Melczer Gyula, a borsodi gazd. egylet elnöke. A miskolczi önk. tűzoltó egylet közgyűlése. (1876.január 6 ) Önkéntes tűzoltó egyletünk ezúttal harmadik közgyűlését tartotta meg. Amennyiben az egylet tagjai három évre alakultak kötelezőleg, ez utolsó közgyűlésének volna nevezhető, ha nem hinnők, hogy a nagyszerűen jótékony egylet , a három év lefolyásával, csak első cziklusát fejezte be nemes, a közérdekért mindig kész buzgó életének. A közgyűlést melyen a működő tagok igen számosan , a pártolók — sajnos — nagyon ese-