Borsod - Miskolci Értesítő, 1877 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1877-10-25 / 43. szám
Miskolcz, 1877. október 25 43-ik szám. Tizenegyedik évfolyam. BORSOD. égyisim Társadalmi érdekeket képviselő vegyes tartalmú hetilap és Borsodmegye hivatalos közlönye. előfizet: Helyben ét vidékre : Fél évre . . . . 2 ft. — kr. Egész évre . . . 4 * — JESI ÁEAK: Rendkivülileg: Negyed évre . . 1 ft. 20 kr. Nyilt-tér sorsa . . 20 kr. BEIGTATÁSI DÍJ Előlegesen fizetendő : 50 szóig........................50 kr. 50-től 100-ig . . 1 ft. — „ Bélyegdij: minden hirdetéstől 30 kr, melyek a kiadó hivatalhoz intézendők. (Megyei hivatalos közlemények. 3376. _____ al. Borsodvármegye részéről i. é. november hó 5-ik napján reggeli 10 órakor közgyűlés fog tartatni, melynek tárgyai lesznek : 1. Alispáni évnegyedes jelentés a megyei közigazgatás állapotáról. 2. Deák Ferencz arczképének ünnepélyes leleplezése. 3. Miniszteri rendeletek a.) a m. k. belügyminisztérium a megyei tisztújítás tárgyában; b.) ugyanaz az árvaügyek kezelése tárgyában. 4. Törvényhatósági körlevelek. Torontálmegye a búzarozsda meggátlásáról. 5. A megyei körorvosok alkalmazása iránti intézkedés. 6. A megyei szervezetben engedélyezett segédszolgabirói hivatalok munkakörének körvonalazása. 7. A közmunkaerő beosztása és a közmunkaváltság feletti intézkedés 1878-ik évre. 8. Községi költségvetések megbirálása 1878-ra. 9. Mindszent községnek Miskolczhoz csatoltatása iránti jelentés. 10. Jelentés a megyei mértékhitelesítő hivatal jövő kezeléséről. 11. Ut és hídépítési czélokra kiadott előlegekről számadások megvizsgálása. 12. Hivatalos jelentések s magánügyek. Miről a t. közönség és a t. bizottsági tagok azzal értesittetnek, hogy ezen tárgyak szabályos előkészítése végett november 4-én reggeli 10 órakor állandó választmányi ülés tartatik, melyre a t. válaszmányi tagok tisztelettel meghivatnak. Miskolcz, 1877. oct. 24. Bay Bertalan, alispán. (Magyarország gazdászata, Európa egy vidékének gazdászata sem érdemel oly kiváltó figyelmet, az álat- és növénytermelés tekintetében, mint magyar hazánk, mely kitünőleg gazdászattal foglalatoskodván, kedvező fekvése és kitűnő éghajlatánál fogvást, rövid idő alatt a földgömb leggazdagabb vidékévé válhatik. Ezen ország, — mint ezt kimutatni törekszünk, — a gazdászat terén nagy haladásokat tehet még, habár az utolsó években tett is már, miáltal gazdasági termékeink mennyiségét tetemesen leend képes fokozni. A magyar királyság, koronatartományaival (Erdélyország, Szlavónia, Horvátország és a határőrvidékkel) együtt 5853 geogr. mértföldnyi területű, tehát az összes osztrák-magyar császárság 51,8 százlékját teszi. A magyar koronaterület népesedése 1850- ben 7,864,262 volt,miglen az utolsó népszámlálás szerint jelenleg mintegy 13,768,500 léleknyi, azaz közel kétszer annyi mint 18 év előtt. Magyarország összes területe mintegy 28.664,880 hectárnyi (49.800,000 hold), mely területből 1.876,804 hectare 3.259,000 hold terméketlen, és 26.788,076 hectare mivelés alatt áll. Az egyes mivelési ágak szerint, a termőerővel bíró földtelepzet következőleg oszlik meg: szántóföld 17.207,825 katastralis hold rét és kert 6.625,200 „ Összesen 46.546,590 katastralis hold. Magyarország hires nagy terjedelmű uradalmairól, melyek leginkább ismeretesek: Sina Simon br., Károlyi Alajos gr., Károlyi György gr., Batthyányi Fülöp hg., Zichy Kamil és Aladár gr., Zichy Edmund gr., Széchényi Imre és Dénes gr., Andrássy György gr., stb. szép uradalmaik, nem különben a magyar herczegprímás uradalmai, valamint a korona uradalmak is. Magyarország mezőgazdasági termékei közül legnagyobb mértékben termesztetik a búza, rozs, árpa, zab, tengeri, repce, továbbá kender és len; tetemes mennyiségben bor, nem különben felemlítendők e helyen, azon nagy birkanyájak is, melyek évenként sok ezer mázsányi gyapjút produkálnak. Kivitelre legalkalmasabbak Magyarország gazdasági termékei közt: a búza és búzaliszt, a repce és repczeolaj, dohány, borok, gyapjú, építő- és dongafa, és a kender. Tekintsünk meg ezeket közelebbről: Gabona és búza. Az összes terület, mely Magyarországban gabnatermelésnek szolgál, közel 17.374.000 kát.holdat tesz, mely területnek 33 száztóliját búzával, 40 száztóliját pedig rozszsal, árpával, zabbal és tengerivel vetik be. Az 1867-ik évben Magyarországnak, valamint Ausztriának is kivételes nagy gabonatermése volt, minek folytán a magyar gabona kivitele Francziaországba és Angliába, ugyannyira növekedett, miszerint a létező vaspálya közlekedés elégségtelennek bizonyult. A magyar búza általánosan véve kitűnő minőségű, azonban legkitűnőbb a bánáti, bácskai és fehér megyei búza. Mondhatjuk általánosan, hogy a legjobb búzát a Tisza vidéke termeli. A gabona főpiacra kétségkívül Pest; nagy gabnapiaczok vannak azonban Nagy-Kanizsán, Győrött, Mosonyban, Törökbecsén és Szegeden is. A magyar búza kitűnő minőségű lisztet és korpát ad, miglen a magyar árpából első minőségű kása nyeretik. Magyarországban mintegy 40 gőzmalom működik, melyekben évenként közel 8 millió mérő gabona őröltetik. A legnagyobb gőzmalmok Buda-Pesten, Debreczenben, Aradon, Pozsonyban, Miskolczon stb. vannak. Állattenyésztés. Különösen dús Magyarország háziállatállománya tekintetéből. A 150 milliónyi fejből álló magyar lakosság, 11.200.000 darab birkával rendelkezik, és ezenkívül minden 1000 léleknyi lakosságra 15 darab lovat is számíthatni. Európa egy vidéke sem bír viszonylagosan, oly nagy mennyiségű lóval, mint Magyarország, így tudjuk például, hogy 1000 léleknyi lakosságra, Irhon 107, Poroszország 80, Belgium 60 lóval bir. Szarvasmarha állományra nézve is Magyarország a leggazdagabb országok egyike, miután 1000 léleknyi lakosságra 410 db. szarvasmarhája van, miglen Francziaországban csak 282, Belgiumban 278, Poroszországban 305 és Hollandiában 387 db. szarvasmarhát találunk (1000 léleknyi lakosságra redukálva). Ami Magyarország birkaállományát illeti, erre nézve megjegyzendő, hogy ebben a tekintetben mind Franczia-, mind pedig Poroszország által túlszárnyaltatik. Francziaországban u. i. 1000 léleknyi lakosságra jut 930 db., Poroszországban 943 db., miglen Magyarországban csak 819 darab birka; Bajorországban 439, Hollandiában 260, és végül Belgiumban csak 129 darab birka. Ha végül sertésállományát tekintjük, azt vesszük észre, hogy Magyarországnak 1000 léleknyi lakosságára vonatkozólag háromszor annyia van mint Belgiumnak, és kétszer annyi, mint Francziaországnak , u. i. Magyarországban 1000 léleknyi lakosságra jut 327 db. sertés, miglen Hollandiában 81, Belgiumban 101, Francziaországban 147 és Poroszországban 146. 1867-ben Magyarországnak volt 2.855.755 földbirtokosa, vagyis minden ötödik lakos földbirtokos. Magyarország némely vidéke feltűnően szenved a nagy szárazságtól, minek folytán — mondhatjuk — minden negyedik év ínséges év. Némely vidéken évenkint csak 13 hüvelyknyi vizenyős lecsapása van. Ha ezen országban, czélszerű mesterséges öntözés (irrigatio) volna alkalmazva, hasonló módon mint Lombardiában, és ha az ország természetes vizei és folyói akként volnának szabályozva, hogy az öntözéshez szükségelt vízmennyiségeket szolgáltatni képesek volna- legelő 7.296,171 , erdő 14.521,314 , szőlő 621,671 , nádas 274,409 *