Borsod - Miskolci Értesítő, 1878 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1878-05-30 / 22. szám

Miskolcz, 1878. május 30. 22-ik szám. Tizenkettedik évfolyam BORSOD. MUWMM2X1 J&YSSIT& Társadalmi érdekeket képviselő vegyes tartalmú heti­lap és Borsodmegye hivatalos közlönye. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: BEIGTATÁSI DIJ: Helyben és vidékre : Rendkivülileg: Előlegesen fizetendő . Bélyegdij: Fél évre . . . . 2 ft. — kr. Negyed évre . . 1 ft. 20 kr. 50 szóig.......................50 kr. minden hirdetéstől 30 kr. melyek Egész évre . . . 4 „ — „ Nyilt-tér sorsa . . 20 kr. 50-től 100-ig . . 1 ft. —— „ a kiadó-hivatalhoz intézendők. (Megyei hivatalos közlemények. — . ^-g78- Borsod vármegye alispánjától. A községi körorvosok megyénk területén csekély kivétellel, hivatalos működésüket immár megkezdették. Mind az ügy érdekében, mind a hozzám érkezett s utasítást kérő jelentések elin­tézéséül szükségesnek vélem a körorvosok mű­ködésére vonatkozólag a megyei főorvos meg­hallgatása után a következőket rendelni: 1. A községi és körorvos kötelességei az 1876. évi XIV. t. sz. 145. §-ában részletesen felsorolva lévén, azok teljesítése végett tartozik a körorvos a körhöz tartozó községeket minden két hétben legalább egyszer hiva­talosan meglátogatni. E látogatással a körorvosok naplói, a községek elöljáróságai pedig nyilvántartási jegyzőkönyvet vezetni kötelesek, mely utóbbiba a körorvos lá­togatásának ideje pontosan beírandó. 2. A himlő oltásért külön díj sem a köz­ségektől sem egyesektől a körorvosnak nem jár. 3. A körorvos a megyei járásorvoshoz, ez pedig a m. főorvoshoz a tapasztaltakról, az egészségügy állapotáról havi jelentést tartozik küldeni minden hónap 3-ig az előző hóról. 4. A körorvos évi fizetése a körben lakók lélekszáma szerint vettetik ki a csoport községei minden adófizető lakosra egyenlő arányban. E fizetést a községi elöljáróság hajtja be a közadó behajtási módja szerint, felelőség mellett szi­gorú pontossággal s évnegyedenként utólagosan szolgáltatja nyugta mellett a körorvos kezébe. 5. A körorvos fizetése azon időponttól jár, a melyben hivatalos működését tettleg meg­kezdette. Ezen rendelet közhírré tétel és alkalmaz­kodás, valamint a községekkel leendő közlés vé­gett a szolgabiráknak, a megyei fő- és járási or­vos, úgyszintén a községi körorvos uraknak is kiadatta. Miskolczon, 1878. ápril­is 20-án. Bay Bertalan, alispán. Hirdetmény a kisebb polgári peres ügyekben való eljárás tárgyában. A kisebb polgári peres ügyekben való el­járásról szóló 1877. évi XXII. törvényczik im­már Borsodvármegye területén is életbe lépett. Szükséges, hogy a közönség tudomást szerez­zen magának e törvény tartalmáról s igy hasz­nára fordíthassa ennek jótékonyságát azon kisebb peres ügyekben, a melyek ezelőtt csak hossza­dalmas úton s gyakran csak nagy költekezéssel voltak elintézhetők. A községi bíráskodást meghaladó kisebb polgári peres ügyekben bíráskodnak: 1) a járásbirák a magok szakaszában; 2) a s­z­o­l­gab­i­rák, akiket ezen bírás­kodással megyé­k területén az igazságügymi­­niszter már felruházott, a magok szakaszában ; 3) végre a községekben és a körjegyzősé­gekben az igazságügyminiszter által kinevezendő békebírák (1. §.) A községi bíráskodást gyakorolják: 1) rendezett tanácsú városokban a közgyű­lés által e czélra rendelt egy vagy több közigaz­gatási tisztviselő; 2) nagy községekben a bíró a tanács egy tagjával és a jegyzővel vagy helyettesével; 3) kis községekben a bíró az elöljáróság két tagjával. Azon polgári peres ügyek, a­melyekben a járásbirák, vagy a szolgabirák, vagy a békebirák egyenlő hatósággal bírnak és bíráskodnak, a tör­vény 11. §-ában következőleg soroltatnak elő: 1. Pénzköveteléseket tárgyazó keresetek, melyek összege a járulékokon kívül 50 frtot meg nem halad. 2. Ingóságok vagy munkateljesítés iránti keresetek, ha a kereset tárgyának értéke a járulé­kokon kívül 50 frtot meg nem halad, vagy felperes a követelés tárgya helyett 50 frtot meg nem ha­ladó pénzösszeget elfogadni késznek nyilatkozik. 3. Kamatok, életjáradékok, tartási­ és élel­mezési kötelezettségek iránti keresetek, ha a ke­reset tárgya a járulékokon kívül évi 50 frt ösz­­szeget, vagy értéket meg nem halad, vagy fel­peres a kereset tárgya helyett 50 fitot meg nem haladó pénzösszeget elfogadni késznek nyilat­kozik, és ha a főkötelezettség bírói ítéleten, egyezségen vagy közjegyzői közokiratokon ala­pul, vagy az adós által kétségbe nem vonatik 4. Polgári eljárás alá tartozó mezei rend­őri ügyek, ha a követelt összeg a járulékon és az esetleg szintén megítélhető pénzbírságon kí­vül 100 írt összeget meg nem halad, és ugyan­azon összeg erejéig a vádak által okozott kárté­rítést tárgyazó keresetek. 5. A bérelt laknak vagy tartozmányainak kiürítése , úgy ugyanezeknek a bérlő részére való átbocsátása iránti keresetek feltétlenül: lakást és tartozmányait nem képező más bérelt helyi­ségek kiürítésére és átbocsátására vonatkozó ke­resetek pedig csak akkor, ha az évi bérösszeg Budapesten 400 frtot, más helyen pedig 200 frtot meg nem halad. Részint lakást és tartozmányait képező, ré­szint más helyiségek együttes kibérlése esetében, a bérlemény kiürítése vagy átbocsátása iránti keresetek csak azon esetben tartoznak a jelen tör­vényben szabályozott eljárás alá, ha az együttes évi béröss­zeg Budapesten 400 frtot, más helyen pedig 200 frtot meg nem halad­­. Haszonbérletek visszabocsátása iránti keresetek, ha az évi bérösszeg 50 frtot meg nem halad. 7. A becsületsértési ügyek az ország azon területén, a­hol ezek polgári peres eljárás tár­gyát képezik. 8 A vásári bírósági ügyek az országos és hetivásárok ideje alatt, ha a követelt összeg vagy a követelt tárgy értéke a járulékokon kívül 50 frtot meg nem halad. 9. Mesgye­igazítási és sommás visszahe­­lyezési ügyek azonban csak akkor, ha a per tár­gyát lakásnak vagy tartozmányainak, avagy egy cat. holdat meg nem haladó földbirtoknak bir­toklása képezi. Telekkönyvi és váltóügyek, továbbá a bá­nya- és úrbéri bíróságok elé, úgy­szintén a fenn­álló törvények értelmében közigazgatási, vagy más nem bírói hatósághoz utalt ügyek, végre a jelen szakasz 8. pontjának eseteit kivéve, a ke­reskedelmi ügyek a jelen törvényben szabályo­zott eljárás alá semmi esetben sem tartozhatnak. Kizárólag a községi bíráskodás alá tartoznak az imént felsorolt ügyek közül az 1. 2. és 3-ik pontban foglaltak azon esetben, ha a kereset tárgya vagy értéke 20 forint összeget meg nem halad. A 4-ik pontban foglalt ügyek pedig ha a követelés tárgya vagy értéke 20 frt összeget meg nem halad, a felperes választása szerint akár az illetékes járásbíró, szolgabiró és békebiró, akár a községi bíráskodásra hivatott közegek előtt megindíthatók (14. §.) A­hol a békebiró a községi bíráskodással is fel van ruházva, ott külön községi bírásko­dásnak helye nincs. A szolgabirak részint székhelyükön, ré­szint koraijaik alkalmával az illető községekben, a­hol megjelennek, szolgáltatnak igazságot, a­hol is a panaszokat akár élő szóval, akár írásban adassanak elő, mindenesetre meghallgatni és el­intézés végett el­fogadni tartoznak. Mindezeket a közönség tájékozása és hasz­nálata végett annak megemlítésével juttatom köz­tudomásra, hogy miután szolgabiráink a szóban levő bíráskodásra a minisztérium által jelenleg már fel vannak jogosítva, semmi sem állja út­ját annak, hogy a t. közönség előforduló ese­tekben az 1877. évi XXII. törvényczikkben kö­rülírt eljárás előnyeivel ne élhessen. Felhívom egyúttal ezen nyilvános alkalomból különösen a községi bíráskodást gyakorló községi birákat és jegyzőket, hogy az ő körükbe tartozó törvényes eljárás és az erre vonatkozó szabályrendeletek tanulmányozását felelősség terhe alatti szigorú köt­elességeknek ismerjék, nehogy reájuk hárul­janak az e tekintetben elkövetendő vétség vagy mulasztás súlyos következményei. Kelt Miskolczon, 1878. május 18. Bay Bertalan, alispán. (Egy titokzatos városi közügy. Az 1863-ik évi inség alkalmából a nép sze­gényebb rétegei között uralgó nyomor enyhíté­sére, minden megyében kormányrendelet foly­tán segélyző bizottságok alakitattak, igy alakít­tatott Borsodmegyében is egy segélyező bizott­ság, mely Miskolczon ily czélból egy alválaszt­­mányt önálló hatáskörrel ruházott fel. Ezen választmány 1864. julius 23-án kelt gabona számla szerint az akkori főispáni hely­tartótól 350 köböl gabonát vett át. Ezen meny­­nyiség kiosztatván, belőle a miskolczi földmi­­vesek között 150 köböl osztatott ki.­­ Ezen 150 köblöt a földmivesek oly kötelezettséggel vették fel, hogy minden köböl után egy véka árpa ka­matot fognak a következő 1865-ik év augusztus havában egy létesítendő községi takarék-magtár alapjául fizetni. Kis József akkori főbíró 532/1 a.1811 sz. a. indítványt tett, miszerint okulván az 1863-iki ínségen, a földmiveseknél kivel levő 150 köböl gabona és 150 véka árpából egy városi magtár alapitassék. Indítványa elfogadtatván, oda uta­sitatott, hogy a magtár helyiségre nézve tervet, költségvetést, valamint a magtár alapszabályaira nézve javaslatot készítsen.

Next