Borsod - Miskolci Értesítő, 1878 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1878-05-30 / 22. szám
Miskolcz, 1878. május 30. 22-ik szám. Tizenkettedik évfolyam BORSOD. MUWMM2X1 J&YSSIT& Társadalmi érdekeket képviselő vegyes tartalmú hetilap és Borsodmegye hivatalos közlönye. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: BEIGTATÁSI DIJ: Helyben és vidékre : Rendkivülileg: Előlegesen fizetendő . Bélyegdij: Fél évre . . . . 2 ft. — kr. Negyed évre . . 1 ft. 20 kr. 50 szóig.......................50 kr. minden hirdetéstől 30 kr. melyek Egész évre . . . 4 „ — „ Nyilt-tér sorsa . . 20 kr. 50-től 100-ig . . 1 ft. —— „ a kiadó-hivatalhoz intézendők. (Megyei hivatalos közlemények. — . ^-g78- Borsod vármegye alispánjától. A községi körorvosok megyénk területén csekély kivétellel, hivatalos működésüket immár megkezdették. Mind az ügy érdekében, mind a hozzám érkezett s utasítást kérő jelentések elintézéséül szükségesnek vélem a körorvosok működésére vonatkozólag a megyei főorvos meghallgatása után a következőket rendelni: 1. A községi és körorvos kötelességei az 1876. évi XIV. t. sz. 145. §-ában részletesen felsorolva lévén, azok teljesítése végett tartozik a körorvos a körhöz tartozó községeket minden két hétben legalább egyszer hivatalosan meglátogatni. E látogatással a körorvosok naplói, a községek elöljáróságai pedig nyilvántartási jegyzőkönyvet vezetni kötelesek, mely utóbbiba a körorvos látogatásának ideje pontosan beírandó. 2. A himlő oltásért külön díj sem a községektől sem egyesektől a körorvosnak nem jár. 3. A körorvos a megyei járásorvoshoz, ez pedig a m. főorvoshoz a tapasztaltakról, az egészségügy állapotáról havi jelentést tartozik küldeni minden hónap 3-ig az előző hóról. 4. A körorvos évi fizetése a körben lakók lélekszáma szerint vettetik ki a csoport községei minden adófizető lakosra egyenlő arányban. E fizetést a községi elöljáróság hajtja be a közadó behajtási módja szerint, felelőség mellett szigorú pontossággal s évnegyedenként utólagosan szolgáltatja nyugta mellett a körorvos kezébe. 5. A körorvos fizetése azon időponttól jár, a melyben hivatalos működését tettleg megkezdette. Ezen rendelet közhírré tétel és alkalmazkodás, valamint a községekkel leendő közlés végett a szolgabiráknak, a megyei fő- és járási orvos, úgyszintén a községi körorvos uraknak is kiadatta. Miskolczon, 1878. április 20-án. Bay Bertalan, alispán. Hirdetmény a kisebb polgári peres ügyekben való eljárás tárgyában. A kisebb polgári peres ügyekben való eljárásról szóló 1877. évi XXII. törvényczik immár Borsodvármegye területén is életbe lépett. Szükséges, hogy a közönség tudomást szerezzen magának e törvény tartalmáról s igy hasznára fordíthassa ennek jótékonyságát azon kisebb peres ügyekben, a melyek ezelőtt csak hosszadalmas úton s gyakran csak nagy költekezéssel voltak elintézhetők. A községi bíráskodást meghaladó kisebb polgári peres ügyekben bíráskodnak: 1) a járásbirák a magok szakaszában; 2) a szolgabirák, akiket ezen bíráskodással megyék területén az igazságügyminiszter már felruházott, a magok szakaszában ; 3) végre a községekben és a körjegyzőségekben az igazságügyminiszter által kinevezendő békebírák (1. §.) A községi bíráskodást gyakorolják: 1) rendezett tanácsú városokban a közgyűlés által e czélra rendelt egy vagy több közigazgatási tisztviselő; 2) nagy községekben a bíró a tanács egy tagjával és a jegyzővel vagy helyettesével; 3) kis községekben a bíró az elöljáróság két tagjával. Azon polgári peres ügyek, amelyekben a járásbirák, vagy a szolgabirák, vagy a békebirák egyenlő hatósággal bírnak és bíráskodnak, a törvény 11. §-ában következőleg soroltatnak elő: 1. Pénzköveteléseket tárgyazó keresetek, melyek összege a járulékokon kívül 50 frtot meg nem halad. 2. Ingóságok vagy munkateljesítés iránti keresetek, ha a kereset tárgyának értéke a járulékokon kívül 50 frtot meg nem halad, vagy felperes a követelés tárgya helyett 50 frtot meg nem haladó pénzösszeget elfogadni késznek nyilatkozik. 3. Kamatok, életjáradékok, tartási és élelmezési kötelezettségek iránti keresetek, ha a kereset tárgya a járulékokon kívül évi 50 frt öszszeget, vagy értéket meg nem halad, vagy felperes a kereset tárgya helyett 50 fitot meg nem haladó pénzösszeget elfogadni késznek nyilatkozik, és ha a főkötelezettség bírói ítéleten, egyezségen vagy közjegyzői közokiratokon alapul, vagy az adós által kétségbe nem vonatik 4. Polgári eljárás alá tartozó mezei rendőri ügyek, ha a követelt összeg a járulékon és az esetleg szintén megítélhető pénzbírságon kívül 100 írt összeget meg nem halad, és ugyanazon összeg erejéig a vádak által okozott kártérítést tárgyazó keresetek. 5. A bérelt laknak vagy tartozmányainak kiürítése , úgy ugyanezeknek a bérlő részére való átbocsátása iránti keresetek feltétlenül: lakást és tartozmányait nem képező más bérelt helyiségek kiürítésére és átbocsátására vonatkozó keresetek pedig csak akkor, ha az évi bérösszeg Budapesten 400 frtot, más helyen pedig 200 frtot meg nem halad. Részint lakást és tartozmányait képező, részint más helyiségek együttes kibérlése esetében, a bérlemény kiürítése vagy átbocsátása iránti keresetek csak azon esetben tartoznak a jelen törvényben szabályozott eljárás alá, ha az együttes évi bérösszeg Budapesten 400 frtot, más helyen pedig 200 frtot meg nem halad. Haszonbérletek visszabocsátása iránti keresetek, ha az évi bérösszeg 50 frtot meg nem halad. 7. A becsületsértési ügyek az ország azon területén, ahol ezek polgári peres eljárás tárgyát képezik. 8 A vásári bírósági ügyek az országos és hetivásárok ideje alatt, ha a követelt összeg vagy a követelt tárgy értéke a járulékokon kívül 50 frtot meg nem halad. 9. Mesgyeigazítási és sommás visszahelyezési ügyek azonban csak akkor, ha a per tárgyát lakásnak vagy tartozmányainak, avagy egy cat. holdat meg nem haladó földbirtoknak birtoklása képezi. Telekkönyvi és váltóügyek, továbbá a bánya- és úrbéri bíróságok elé, úgyszintén a fennálló törvények értelmében közigazgatási, vagy más nem bírói hatósághoz utalt ügyek, végre a jelen szakasz 8. pontjának eseteit kivéve, a kereskedelmi ügyek a jelen törvényben szabályozott eljárás alá semmi esetben sem tartozhatnak. Kizárólag a községi bíráskodás alá tartoznak az imént felsorolt ügyek közül az 1. 2. és 3-ik pontban foglaltak azon esetben, ha a kereset tárgya vagy értéke 20 forint összeget meg nem halad. A 4-ik pontban foglalt ügyek pedig ha a követelés tárgya vagy értéke 20 frt összeget meg nem halad, a felperes választása szerint akár az illetékes járásbíró, szolgabiró és békebiró, akár a községi bíráskodásra hivatott közegek előtt megindíthatók (14. §.) Ahol a békebiró a községi bíráskodással is fel van ruházva, ott külön községi bíráskodásnak helye nincs. A szolgabirak részint székhelyükön, részint koraijaik alkalmával az illető községekben, ahol megjelennek, szolgáltatnak igazságot, ahol is a panaszokat akár élő szóval, akár írásban adassanak elő, mindenesetre meghallgatni és elintézés végett elfogadni tartoznak. Mindezeket a közönség tájékozása és használata végett annak megemlítésével juttatom köztudomásra, hogy miután szolgabiráink a szóban levő bíráskodásra a minisztérium által jelenleg már fel vannak jogosítva, semmi sem állja útját annak, hogy a t. közönség előforduló esetekben az 1877. évi XXII. törvényczikkben körülírt eljárás előnyeivel ne élhessen. Felhívom egyúttal ezen nyilvános alkalomból különösen a községi bíráskodást gyakorló községi birákat és jegyzőket, hogy az ő körükbe tartozó törvényes eljárás és az erre vonatkozó szabályrendeletek tanulmányozását felelősség terhe alatti szigorú kötelességeknek ismerjék, nehogy reájuk háruljanak az e tekintetben elkövetendő vétség vagy mulasztás súlyos következményei. Kelt Miskolczon, 1878. május 18. Bay Bertalan, alispán. (Egy titokzatos városi közügy. Az 1863-ik évi inség alkalmából a nép szegényebb rétegei között uralgó nyomor enyhítésére, minden megyében kormányrendelet folytán segélyző bizottságok alakitattak, igy alakíttatott Borsodmegyében is egy segélyező bizottság, mely Miskolczon ily czélból egy alválasztmányt önálló hatáskörrel ruházott fel. Ezen választmány 1864. julius 23-án kelt gabona számla szerint az akkori főispáni helytartótól 350 köböl gabonát vett át. Ezen menynyiség kiosztatván, belőle a miskolczi földmivesek között 150 köböl osztatott ki. Ezen 150 köblöt a földmivesek oly kötelezettséggel vették fel, hogy minden köböl után egy véka árpa kamatot fognak a következő 1865-ik év augusztus havában egy létesítendő községi takarék-magtár alapjául fizetni. Kis József akkori főbíró 532/1 a.1811 sz. a. indítványt tett, miszerint okulván az 1863-iki ínségen, a földmiveseknél kivel levő 150 köböl gabona és 150 véka árpából egy városi magtár alapitassék. Indítványa elfogadtatván, oda utasitatott, hogy a magtár helyiségre nézve tervet, költségvetést, valamint a magtár alapszabályaira nézve javaslatot készítsen.