Borsod - Miskolci Értesítő, 1878 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1878-11-21 / 47. szám
Miskolcz, 1878. november 21. 47-ik szám. Tizenkettedik évfolyam. BORSOD. M&Kszim Kansifi. Társadalmi érdekeket képviselő vegyes tartalmú hetilap és Borsodmegye hivatalos közlönye. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: BEIGTATÁSI DÍJ: Helyben és vidékre : Rendkivülileg: Előlegesen fizetendő . Bélyegdij: Fél évre . . . . 2 ft. — kr. Negyed évre . . 1 ft. 20 kr. 50 szóig . . . » . 50 kr. minden hirdetéstől 30 kr. melyek Egész évre . . . 4 „ — „ Nyilt-tér sorsa . . 20 kr. 50-től 100-ig . . 1 ft. — „ a kiadó-hivatalhoz intézendők Acciseügyi kérdések. 1. Ha nekem 50 hordó borom van, hetenkint mennyi tölteléket enged a bor-ügynök ? 2. Ha egy törvényt ki nem hirdetnek, megbüntethető-e aki az ellen cselekedett ? 3. Ha nekem sok töltelék kell a hordók teli tartására, a kívánt mennyiséget beszámolja-e a bor-ügynök? 4. Ha a bor-ügynök nem hiszi el a töltelék szükségelt mennyiségét, kényszeríthetőe e minden alkalmi feltöltésnél a jelenlétre? 5. Ha egy polgárember hibát követ el, megbüntethető-e azért, hogy mért nem tudta a törvényt ? 6. Ha a borügynök a feltöltésre anynyit nem enged meg, amennyi fölmegy , hol keresendő az orvoslás ? 7. Ha a fogyasztási bérlő önhatalmilag büntetheti a vétkeseket, nem fölösleges-e a városi kapitányi hivatal létezése ? 8. Ha Jupiternek mindkét kezében villámok vannak, melyikkel áld meg? s ha minden hatalom csak a fogyasztási bérlőnél lesz, hová törpül a termelő közönség ? Íme a 8 pont éppen azon számmal, mint a boldogság! A szerkesztő úr, mint kipróbált borász, ki már bizonyosan, — mérgesen tudja, hogy mibe kerül, ha egy liter bort szobánk falai közt jó barátunkkal a magunkéból megiszunk, — feleljen be a pontokra, hogy tudatlanságunk köde szétoszoljék és lássuk a boldogító napot és nyugodtan együk kenyerünket, s csendesen igyuk borainkat. Kisdy D. Válasz a kérdésekre. A hozzánk intézett kérdésekre — bár nem vagyunk ugyan csalhatatlanok és mindenttudók, mert megvaljuk, hogy a pénügyi törvények labirinthusának ismeretéhez valóságos mindentudás kívántatik — szabad legyen mégis a törvényből, a következőket köztudomásra hoznunk: 1. Ha valamely beszedési körbe (ilyen maga Miskolcz városa) mustot, avagy bort szállítanak, a szállító köteles a beszállítandó adó tárgy nemét, mennyiségét, úgyszinte a pinczébe helyezés idejét az illető pénzügyi közegnél (nálunk kezelőnél) szóval, vagy írásban bejelenteni. — Oly helyen, hol pénzügyi közeg vagy bérlő nincs, ott a bejelentés hétről-hétre történhetik, más helyen tehát nálunk esetről-esetre, vagyis ahányszor mustot szállítunk haza a szőlőből. Egyébbiránt a bejelentés időpontját évről évre a pénzügyi hatóság illetve bérlő határozandja meg és ezt szüret után azonnal közhírré tartozik tenni. (Nálunk ezen időpont bejelentés végnapjául 1. év deczember 15-ik napja van kitűzve. Ezen napig tehát bátran fogyaszthatja a termelő félig forrt termését s hogy ezt teszik is, tanúskodnak róla az ez idő szerint található úton-útfélen ellült részeg emberek, kiknek száma ez idő tájban elszomoritóan nagy.) 2. Az adómentességre nézve a törvény a következőket mondja: Adómentes leszállításnál a tapasztalatok szerint zsinórmértékül szolgálnak, megjegyeztetvén, hogy sem többet, sem kevesebbet leszámítani nem lehet, mint amennyi a valóságnak megfelel, azaz maximál tételeket elfogadtatnak az elpárolgás és apadásnál évenként 2%, forrásra és seprőre összesen fehérbornál 10%, vörösnél 6%. Ennélfogva miután nálunk a bejelentés a szüret után 6 héttel kivántatik, vagyis midőn a törvény szerint, a bor már kiforrt, 50 hordóra évenként egy, 100 hordóra 2 hordó számittathatik fel töltögetés, vagy apadásra, illetőleg ennyi az mi adómentességet élvez. Miután pedig a bejelentési felhívás piacat és hírlap útján tétetik közzé, de ez régtől fogva is igy gyakoroltatik — a nem tudás, senkit sem ment fel a büntetés alól. 3. A harmadik kérdés magától elesik a fentebbiek alapján. 4. A negyedik kérdésre nézve a törvény nem intézkedik, de nem is intézkedhetik, mert akkor legalább egy régió felügyelőt kellene tartani az államnak illetve bérlőnek, s épen ezért állapíta meg a tapasztalat szerinti maximál tételt, hogy aztán elég vagy kevés-e ez, erről feleljenek a bölcs törvényhozók. 5. Az ötödik kérdésre. — A bérlő, kezelő vagy pénzügyi közeg maga nem büntethet, ő csak jegyzőkönyvet vesz fel az észlelt csalás vagy mulasztásról, lepecsételheti a hordót vagy pinczét és ezt aztán tartozik a pénzügyigazgatóságnak bejelenteni, mely egy-egy pénzügyi biró közbenjöttével akkor hozza meg ítéletét, ha arra nézve a felülvizsgálatot megejtette. Hogy nálunk a kezelő büntet — ez csak félremagyarázáson alapszik, miután ő csak jegyzőkönyvet vesz fel, s hogy az illetők kikerüljék a pénzügyi igazgatóság bíróságát, rendesen szívesen fogadják a bérlő egyezségi ajánlatát, hogy helyesen teszik-e nem tudjuk, mert lehet, hogy a pénzügy igazgatóság talán kevesebb büntetést mért volna ki reájuk, de lehet, hogy többet; és így a bírságfizetés itt nem vehető büntetésnek, hanem egyezség útjáni megállapodásnak, a büntetés kikerülése czéljából. 6. A hatodik kérdésre csakis az lehetne feleletünk, hogy az országgyűléshez kellene folyamodni a maximál tételek megváltoztatásáért, mert a törvény ellenében orvoslatot senki más nem adhat. 7. A hetedik kérdésre felvilágosítást nyújt az 5-ik pont alatt adott feleletünk, megtoldván azt azzal, hogy a kapitányi hivatal csak assistentia adásra van hivatva és másra nem, mert ha a pénzügy igazgatóság ítél ez ügyben, akkor a büntetési illeték behajtása egyszerű fizetési meghagyás útján, az adóhivatal által eszközöltetik. 8. A nyolczadik pont az, melyre legnehezebb befejelnünk, mert tudva van, hogy az isten nyila megüthet akkor is, ha a széna boglyába dugjuk is a fejünket, mint a hogy az egyszer czigány tévé, künnt hagyván kimondhatatlan részét a boglyából, melyre aztán a boglya tulajdonosa jót húzott mogyorófa pálczájával. — Amint tehát Jupiter villámai elől nem menekülhetett a czigány a boglyába, épen úgy nem nyújtanak biztonságot szobánk falai, nem a baráti poharazás égise sem, a pénzügyi hatóságnak két marokban tartott és igy áldást osztani épen nem tudó villámos kezeinek sujtása elől. A szerkesztő: (Kimutatás Miskolcz város árvízkárosultjai felszélyezésére October hó 14-től november hó 12-ig befolyt pénzbeli adományokról Az adakozó neve: fzt. kr. 620. Dr. Kruesz Krizosztom panonhalmi főapát............................. 200 — 621. Szepesváraljáról, gyűjtés . . 72 60 622. Nyiregyázáról gyűjtés, a polgármester utján.............................120 — 623. Ungmegye alispánjától, gyüjtés 1 drb. 10 frankos és . . . 220 88 624. Hakselt Emil Pécsről ... 6 50 625. Déva várad műkedvelői előadásból ........................................ 19 — 626. Csépányi Ignácz szpétreri járási szolgabiró szakaszából . . . 170 38 627. Beer Mór izraelita tanár Adán . 5 — 628. Az eperjesi tanító képezde növendékei ................................... 3 — 629. A szathmármegyei közlöny szerkesztője ........................................ 7 20 630. Az egri „Népújság“ .... 16 50 631. Körmendi nőegylet ... 40 — 632. Szent-István község .... 20 — 633. Berger Henric-b és Steinfeld Antal Debreczenből....................... 200 — 634. Guthard N. Szeged .... 5 — 635. Schwartz Lajos gyűjtése, Kotterbachné.................................. 77 65 636. Huszt város......................... 110 — 637. A kassai „Pannonia“ lap . . 7 80 638. Szalontai István....................... 1 —