Borsod - Miskolci Értesítő, 1880 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1880-01-01 / 1. szám

ápolói, mint aminő ápolókkal bir a miskolczi közkórház ismert vezér­igazgatójában és tisztelt orvosaiban. D. Gy. Miskolcz, 1879. deczember 25. Gyászos idők, szomorú napok borultak világrészünkre, de különösen szegény hazánkra. Folytonos rész­termések fosztják meg földmive­­seinket verejtékes munkájuk gyümölcsétől és borzasztó elemi csapások pusztítják viruló váro­sainkat. Az üzlet pang; alig szülemlett iparunk szünetel; az élelmiszerek rendkívül drágák; a közterhek súlyosak és az általános szegénység mindinkább ijesztőbb mérveket ölt, az évek óta ily mértékben nem tapasztalt hideg tél még fo­kozza az Ínséget. Országszerte megindult a mozgalom, hogy a vagyonosabbak, a tehetősebbek erejökhöz mérten könnyítsenek az iszonyú Ínségen. Min­denütt gyűjtéseket, tánczvigalmakat, concerte­­ket rendeznek, melyek jövedelméből a szenve­dőknek segély nyuttatik. A miskolczi daláregy­­let alelnöke dr. Isei Soma úr is ily eszmétől át­hatva terjesztő a dalegylet működő tagjai és vá­lasztmánya elé azon emberbaráti indítványt, hogy a dalárda — több fölkérendő műkedvelő szíves közreműködésével —jövő évi január 12 én hangversenyt rendezzen, melynek jövedelme azonnal városunk legérdemesebb szegényei kö­zött lesz felosztandó. Az eszme az illető körben élénk viszhangra találván, a kivitel elhatározta­tott és mint az elnökség előleges jelentéséből kitűnik, a szükséges intézkedések már meg is tétettek. Miskolcz város művelt közönségén áll most, hogy áldozatkészsége, részvéte és ember szeretete ezen hangversenyt anyagi tekintetben mennél sikerültebbé tegye ! Azok, kiket a ked­vező sors javakkal megáldott, kik nem érzik anyagilag az ínség borzasztóságát, azok vannak most hivatva az irgalom és könyörület szent ol­tárán áldozni. De nem csupán embertársaink, hanem sa­ját magunk iránti kötelességünk is parancsolja, hogy ily mostoha időben tenni, hatni, segíteni kell. A pauperismusnak hű követője a communis­­mus elvének gyökeredzése, mint a hulláé a ke­selyű, mint a csatáé a döghalál. Ha a nyomort, nélkülözhető filléreinkből nem enyhítjük ; ha a meg nem érdemelt szegénységet fölöslegünkből nem támogatjuk; ha megindulás nélkül nézzük mint szenvednek, küzdenek és buknak ezrek a nyomor éjszakájába , óriási kísértetként fog fel­merülni előttünk a gonoszság, a bűn, a gyalázat, a vagyonbeli közösséget követelő durva erőszak. S így magunk idézhetjük elő azon bajt, melytől társadalmunk eddig megkímélve jön, magunk honosíthatjuk meg nálunk azon eszméket, melyek romboló hatásukkal még nem jutottak el hozzánk. Lelkesüljünk tehát a közös tettre, szenvedő embertársaink megmentésére! fel, az éhezőket táplálni, a didergőket ruházni, az özvegyek és árvák könnyeit szántani! Goldberger. (Köz- és egyleti élet, 232 evn.­­ . ... 1879 - Értesítés. A székesfehérvári országos kiállításon ki­tüntetett Miskolcz városi kiállítók részére ado­mányozott elismerő okmányok és érmek szétosz­tása 1880. évi január hó 6-án d. e. 10 órakor a városháza nagy termében fogván eszközöltetni, az érdeklődő közönséget, az iparos társulatokat, ezen ünnepélyre tisztelettel meghivom Miskolczon, 1879. deczember 29-én Soltész Nagy Kálmán polgármester. Meghívó. A miskolczi polgári egyesület évi rendes közgyűlése az alapszabályok értelmében az 1880 -dik év első vasárnapján azaz január 4-én délelőtt , 10 órakor teend az egyesület helyiségében, hova annak minden tagját tisztelettel meghívja Miskolczon. 1879. d­ec. 26-án Az elnökség , Felhívás, Nagyérdemű közönség! A felette szigorú téli évszak a szokottnál hamarabb és nagyobb mértékben állt be, s vele együtt százakra menő embertársunknál az ínség, a nyomor, a nélkülözés s ezek következtében sok helyen a betegség is ütötte fel sátorát. Rajtunk kiket a gondviselés áldása az ilyenektől megó­vott, rajtunk áll, az im­éget és a nyomort tőlünk telhető eszközökkel enyhíteni, rajtunk áll a­ fázó kisdedek hajlékát melegíteni, az ébezőnen ... nyeret nyújtani! Minthogy pedig ily­ezések elé­résére egyes emberek akarata és ereje elégtelen­nek bizonyul, leginkább testületek vannak hi­vatva ebben közremunkálni S Így történt, hogy a miskolczi határ­egylet f. hó 20-án tartott választmányi ülésében azt határozta, hogy 1880. január hó első felében egy hangversenyt rendez, melynek jövedelme közvetlenül a hang­verseny napja után a legérdemesebb szegény csa­ládoknak kenyérben és fában kiszolgáltatandó segélyre fog fel­diztatni. Addig is még bővebben fogjuk a történen­­dőkről értesíteni, addig is az emberbaráti szent érzet nevében kérjük a helybeli és vidéki lelkes közönség erkölcsi támogatását Mély tisztelettel A miskolczi halár egylet elnöksége. Tekintetes szerkesztő úr! Az arlói tűzkárosultak részére újabban be­gyült , nevezetesen tek. Nikell Aurél szolgabiró ur szakaszából, Aranyos község 1 frt 70 kr, Em­őd 1 frt 35 kr, Harsány 3 frt 20 kr, összesen 6 frt 25 kr könyöradomány a károsultak között ki­osztatott, mely összeget midőn itt nyilvánosan nyugtázzuk, úgy a gyűjtő t. szolgabiró urnák, valamint az adakozó községeknek hálás köszöne­­tünket nyilvánítjuk. Kérem e sorokat becses lapjában közzé­tenni. Kelt Arnéban, 1879. decz. hó 15-én. A károsultak s az elöljáróság nevében Szedlák László, ny. körjegyző. Nyilvános nyugta. Sajó-Szentpéteren folyó évi november 6-án kiütött tűzvész alkalmával kárvallott 9 szentpé­­teri lakos részére tekintetes Molnár Emil szol­gabiró ur a szentpéteri járás alsó szakasz te­rületén 38 frt. könyöradományt gyújtván, azon összeghez járultak: Alacska 70 kr., Apátfalva 2 frt40 kr., Bíufalva 4 frt, Barczikaé írtől kr., Berente 30 kr., Dedes 1 frt 20 kr., Ivánka 1 frt 50 kr., Kápolna 1 frt, Kazincz 2 frt 50 kr., Kondó 80 kr., Lászlófalva 1 frt, Mályinka 50 kr. Parasznya 1 frt 54 kr., Badistyán 1 frt, Szent­­márton 25 kr., Szentpéter 7 frt 40 kr., Szilvás 5 frt 10 kr., Tapolcsán 80 kr., Varbó 1 frt, Visnyó 1 irt 50 kr., Mely kegyes adományok midőn e mai na­pon a fennebb említett szolgabiró ur által a köz­ség előírásága és a képviselő testület nehány tagja jelenlettében, a kártvallottaknak kiosztat­tak és ezennel hivatalosan nyugtáztatnak, akkor egyszersmind úgy a szives adakozók, mint a gyűjtő uraknak — a károsultak nevében alál­­irott a legőszintébb köszönetét fejezi ki. Kelt Szentpéteren, deczember 21-én 1879. Farkas József msk. bíró, helybeli és vegyes hírek. * Ismét egy év tűnt le az örökkévalóság megmérhetetlen tengerébe !­­­ Egy év, mely csak bút és bánatot hagy maga után, s melynek letünte, haza szerte, csak igen-igen keveseknek adhat alkalmat, az édes, a megnyugtató vissza­emlékezésre. Letűnt ez évvel egyszersmind a hetvenes évtized is , csaknem hasonló minden évében az utóbbihoz, évről-évre súlyosabb terhe­ket rakva vállainkra, mintha szándékosan akarta volna megkísérteni , hogy meddig bírjuk, meddig nem roskadunk össze a már megbizhatlanná váló létérti küzdelemben. — Menj, szállj messze tőlünk súlyos évtized, siratni nem fogunk, de emlékezni reád keserűen és örökké, igen. — Menj és adj helyet egy újnak, újnak, mely a mai nappal köszönt be; adj helyt azon édes remény­nek , hogy ez jobb lesz, mint te valál ; mert hisz ha nem bíznánk, nem reménylenénk, ha nem hinnék, hogy a bölcs gondviselés vissza­­pótolandja mind azt, mit elveszn­énk, s miben megfogyakozánk, úgy le kellene már most mon­danunk arról a hitről, hogy egykor még boldo­gok leszünk s boldog lesz vedink, csapásokul sókat szenvedett hazünk. Kétszeresen légy tehát üdvözölve új év! Felvi­adásod sugaraiból áraszd reánk a boldogságot, hogy igy begyógyítván nehéz fájó sebe­­ket, erősbülést nyeljünk a hit­ben e ujutt e­ővel munkalh issünk mindnyájunk s a haza javán ! Boldog uj esztendőt! * Varosunk polgár mestere a szem ünnepe­ket megelőző napon osztotta szét varosunk sze­gé­lyei kozott az érsek ő nagyméltosága által küldött 300 irtot. — Ez volt igazan a megváltás nagy ünnepe, mert az által sokan valtatnak meg ha csak rövid időre is, a nyomor és ínség­től. Csak század része hasson fel az égbe annak a sok szivből fakadt oldásnak mely a hidegtől csaknem megdermedt ínségesek reszkető ajkáról felhangzott, úgy a nem­eskeblü főpap az emberi élet véghatáráig fog élni s Isten dicsőségére cselekedni. * A miskolczi hitelintézetnél megürült ügy­ve­zetői állást az intézet igazgatósága vasárnap t­öl­tötte be. A számos pályázók közül az igazgatóság, Popper Károlyra, dr.Popper József fiára adta sza­vazatát, ki mint könyvvivő Pollák Jakab nagy­­kereskedésében igen elismerésre méltólag mű­ködött, s tekintve készültségét, higgadt komoly­ságát , helyét jól is be fogja tölteni . Az elhaló év utolsó napjának két halottja is van, egyike ezeknek Vadnay József, ki több éven keresztül viselt hivatalát, közbecsülésben töltötte be; másika Kozma Alajosné szül. Gró­­nay Czeczilia, Kozma Alajos kir. törvényszéki ülnök neje, ki hoszas szenvedés után élte 47-ik évében szenderült jobblétre. * Uj évi első számunknak nem csak az el­hunytakról való megemlékezés jut osztály­részül hanem az élőkről is, amennyiben felemlítendő­­nek tartjuk , hogy Hercz Adolf özvegyének leá­nya Bóza a napokban váltott jegyet Fischer Zsigmond budapesti nagykereskedővel. * A borsod-miskolczi gőzmalom nem bir megfelelni kőszén dolgában a nagy keresletnek, melyet városunk lakossága által minden oldalról ostromoltatik. Az igazgató úr igazán elismerést érdemel azért, hogy az üzlet ezen ágára is ki­terjesztő figyelmét, miután ez által nem csak a részvényeseknek biztosított nagyobb hasznot, de a közönségnek tett igen-igen nagy szolgálatot. — Elismerést érdemel az igazgató úrnak külö­nösen azon intézkedése, hogy városunk szegény sorsú lakosainak, egy-két métermázsát is elad és pedig oly árban, mint a nagyban való vétel­nél. Látni­­kellett azt a tolongást, mely ott a szénért történt, 50—60-an vártak egyszerre a szén után, kiabálva tolakodva előre, hogy meg­fagynak, megfagy éhséggel is küzdő családjuk , úgy, hogy egyetlen egy nap, szombaton 500 mázsánál is többet vittek el egy-két mázsánként. — Oly jó tétemény, melyet csak az bir felfogni, ki fázik s alig van egy pár krajczárja, megvéte­lére annak, mire e rettentő szibériai időben a szegénynek még nagyobb szüksége volna, mint a gazdagnak. * Mindszent községe, mint ilyen a tegnapi nappal megszűnt létezni, s mától fogva kiegé­szítő részét képezi Miskolcz városának. — Ez­zel egy régi abnormitás lett megszüntetve, mi­után Mindszent községe egészen be volt ékelve Miskolcz város területébe, és pedig oly módon, hogy határvonala körös-körül szoros összefüggés­ben volt Miskolcz városával. — Igaz, hogy a végleges beolvadás csak mintegy 15 év múlva fog megtörténni, mert addig bár­mily nagy legyen is Miskolcz városának pótadója, Mindszent köz­ségének lakosaira addig 15°­0 nagyobb pótadó nem lesz kivethető. * Diósgyőrből mintegy 3 hét óta nem hoz­nak kőszenet piaczunkra, okául ennek azt hal­lottuk, hogy a legjobb kőszenet adó bánya tár­nája beszakadt, s igy a bánya csak is annyit képes termelni, mennyit a vasgyár naponként elfogyaszt. Azt is hallottuk, hogy a vasgyár most kettős erővel dolgozik, a­mennyiben az újabb gyártmányú aczé­­sínekből igen nagy meg.

Next