Borsod - Miskolci Értesítő, 1880 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1880-02-26 / 9. szám

Miskolci, 1880. február 26­­-ik szám Tizennegyedik évfolyam BORSOD. MI8SOLCE ÉRTISim A Társadalmi érdekeket képviselő vegyes tartalmú hetilap és Borsodmegye hivatalos közlönye. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: BEIGTATÁSI DÍJ: Helyben és vidékre : Rendkivülileg: Előlegesen fizetendő . Bélyegdij: Fél évre . . . . 2 ft. — kr. Negyed évre . . 1 ft. 20 kr. 50 szóig......................50 kr. minden hirdetéstől 30 kr. melyek Egész évre . • • 4 „ — „ Nyilt-tér sorsa . . 20 kr. 50-től 100-ig . . 1 ft. — „ a kiadó­ hivatalhoz intézendők. (Megyei hivatalos közlemények. (Alispáni jelentés. Felolvastatott Borsodmegye febr. - én tartott közgyűlésén. 13. Az állami, megyei, egyházi és köz­ségi terhek befizetése és behajtása a mostoha idők daczára is kielégítő eredménynyel eszkö­zöltetett. Az adófelügyelői hivatalos kimutatás sze­rint 1878. év végével a megye egyenes állam­adóbeli hátraléka volt 593,485 frt 87 kr, 1879 évi kivetés 1.056,236 frt 23 kr, összesen 1.669,727 frt 10 kr. Ebből befizettetett önként 386,515 frt 73 kr, végrehajtás utján 651,797 frt 26 kr, leíratott elemi csapások folytán 78,769 frt 78 kr. Hátralék 1879. év végével 612,644 frt 33 kr. Oly község, hol adóhátra­lék nincs, az egész megye területén csakis 3 létezik: Tisza-Valk, Ivánka és Debréte, hol nemcsak adóhátralék nem létezik, hanem még előre is fizettek az 1880. évi adóilletőségükre. 14. A közegészség állapota kielégítő volt, mert járványos kórok egy községben sem for­dultak elő, s a halálozás esetei a szokott mér­téket nem haladták túl. — Körorvosi intézmé­nyünk a kezdet nehézségei mellett ha még ez idő szerint nem felel is meg mindenben a kö­zönség várakozásának, mindamellett kiváló esz­köze a közegészségügy emelkedésének és javu­lásának. A közegészségügyi állapotokra nézve nem kis horderejű a „miskolczi közkórház“ létezése, hol — az igazgató főorvos jelentése szerint —­­ 1879-dik évben 1924 beteg részesült szakérte­lemmel párosult gondos és lelkiismeretes ápo­lásban és orvosi kezelésben. 15. A hasznos házi állatok egészségi ál­lapota szintén kielégítő volt, mert miként a havonként beterjesztett állatorvosi hivatalos je­lentések igazolják, betegülési esetek csak szór­ványosan, ragályos kórok pedig egyáltalában nem fordultak elő. 16. A közbiztonság állapota , eltekintve apróbb tolvajlási esetektől, a szeszes­ italoktóli felhevülés által előidézett vérengzések és kihá­gásoktól, megyeszerte kielégítő volt. A bünte­tések statistikája Borsod vármegye területén ag­godalomra épen nem szolgáltatott okot, s ez idő szerint sem szolgáltat. Hogy a közbiztonság állapota a mai ne­héz időkkel szemben a tél előhaladott idősza­kában is ily határozottan jónak mondható, az részben annak tulajdonítható , mert rendőrkö­zegeink ez idő szerint nincsenek elfoglalva adó­­végrehajtásokkal, közmunka- s több­­féle ki­rendelésekkel ; másrészt annak, hogy a községi elöljárók az éjjeli őrök hasznos voltát belát­ván, azok kiállításában kellő erélyt fejtenek ki. 17. Megyei házipénztárunknál az év vé­gén foganatosíttatott hivatalos vizsgálat a kö­vetkező eredményt tüntette fel. Bevételek : 1878-ik évi maradvány volt 1165 frt 90 kr. 1879-dik évi állami javadal­mazás 81,941 frt 82 kr, megyei épületek jö­vedelméből 2631 frt, közigazgatási bírságokból 795 frt, mezei rendőri bírságokból 58 frt 1 kr, bitang marhák s gazdátlan javak árából 101 frt 44 kr, a megye törzsvagyonát képező tőkepénzek kamataiból 367 frt 44 kr, vegyes jövedelemből 3266 frt 91 kr, a megyei régibb anyagok árából a belügyministérium által le­küldetett 874 frt 16 kr, összesen 91,201 frt 68 kr. Kiadások : Tisztviselők, segéd- és ke­zelőszemélyzet fizetésére 55 948 frt 33 kr, szol­­gaszemélyzet fizetésére 17 924 frt 44 kr, szol­gaszemélyzet mellékjárulékaira 4710 frt 42 kr, irodai szükségletre 4516 frt 93 kr, úti költsé­gek és napidíjakra 284 frt 22 kr, megyei épü­letek fentartására 2207 frt 80 kr, rendszere­sített vegyes kiadásokra 547 frt 29 kr, előre nem látott kiadásokra 3560 frt 44 kr, a bel­ügyministérium által a régibb anyagok árából adományozott 874 frt 16 kr, a közigazgatási letétpénztárba áttétetett 874 frt 16 kr, összesen 90 574 frt 4 kr, pénztári maradvány 627 frt 64 kr. Az útfentartási pénztár állása következő­leg találtatott: Bevétel: a) 1879. évi közmun­­kaváltsági pénzből 32276 frt 63 kr, b) másne­mű bevételek az 1878-dik évi maradványnyal 39701 frt 30 kr, összesen 71,977 frt 93 kr. összes kiadás, a régibb előlegek elszámolásá­val 68,317 frt 48 kr, pénztári maradvány 1879. év végén 3660 frt 45 kr, ezenfelül taka­rékpénztári könyvekben 30,000 frt. A betegápolási alap bevétele volt: a köz­ségektől, kivetett illeték fejében 9769 frt 19 kr, az államkincstárból 1158 frt 68 kr, egyes ápoltaktól 1789 frt 24 kr, vegyesekből 4 frt 14 kr, együtt 12721 frt 25 kr. 1878. évi pénztári maradvány 5403 frt 12 kr, összes bevétel : 18124 frt 37 kr. Kiadása: miskolczi kórházban ápoltakért 8142 frt 50 kr, idegen kórházakban ápoltakért 4477 frt 47 kr, vegyes költségekre 140 frt 4 kr , összes kiadás 12760 frt 1 kr, 1879. év végén pénztári maradvány 5364 frt 36 kr. A pénztári ügykezelés és könyvelés min­den tekintetben pontosnak és kifogástalannak találtatott. 18. A közmunkaerőnek miként lett alkal­mazása iránt főmérnökünknek tüzetes jelentése leven beterjesztve, — itt átalánosságban csak annyit kívánok megjegyezni, hogy bár az év lefolyása a közmunka felhasználására szerfelett kedvezőtlen volt, mindamellett az előirányzott középítkezések legnagyobb részben teljesítve vannak. A közmunkaerőnek ledolgoztatása min­den lehető móddal megkísértetett, azonban a november végével leszakadt nagymennyiségű hó és beállott rendkívüli hideg miatt a kellő ered­mény el nem érezett, a­mennyiben nagyobb hát­ralék maradt fel ez évre, kiválólag az egri járás­ban. A közmunkaváltsági pénzek hat szolgabi­­rói szakaszból hiány nélkül beszolgáltattak, csak­is a miskolczi és egri alsó szolgabirói szakaszok­ban van kint hátralék, de az sem feltűnő meny­­nyiségben. Az 1880-ik évi közmunkaösszeirás eredménye a számvevői egybeállítás szerint kö­vetkező: összeiratott 26978 igavonó állat, 1­9043 házas és 5221 házatlan gyalog erő, kik­nek közmunka-tartozása 26978 szekeres, és 69971 kézi napszámokat tesz ki; a háztulajdo­nos 6, a házatlan gyalog erő 3 napokkal szá­míttatván. Ebből megváltozott 3814 igás és 37269 kézi napszám , minek folytán lesz ter­mészetben ledolgozandó 23163 igás és 32652 kézi közmunka. A közmunkaváltság-díj összege 33804 frt 90 kr. 19. A mértékhitelesítő hivatal jövendő kezelésére nézve van szerencsém jelenteni, hogy az a­z. év 1-ső napjától kezdve Éles János mis­kolczi lakosnak van általadva szerződésileg éven­­kinti 300 frt bérfizetés mellett.­­ Ez intézke­dés folytán közpénztárunk e hivatalnak semmi­féle költségeit viselni többé nem fogja. — E tárgyra vonatkozólag részletekre kiterjedő hiva­talos jelentésem is van beterjesztve. 20. Az 1879-ik évben vadászjegy kiada­tott: I. osztályú 165 drb, II. osztályú 3 drb, III-ad osztályú 55 drb, összesen 223 drb. Az ezekért befolyt 2108 frt havonkénti részletek­ben minden hó utolsó napján a miskolczi kir. adóhivatalnak kézbesittetett. 21. Az árvaszéki­, úgyszinte a levéltári ügykezelésről a hivatalos jelentések be vannak terjesztve. 22. A tisztviselők legnagyobb részben igyekeztek feladatukat híven s kellő ügybuz­­gósággal teljesíteni. Fegyelmi ügy kettő for­dult elő, melynek következtében Bozik István árvaszéki ülnök — hivatali képtelenség miatt — elmozdíttatott. Devics János útbiztos pedig — hanyagság és pontatlanság miatt — a köz­­igazgatási bizottság által fölfüggesztetett. De­vics János fegyelmi ügye a belügyministerium­­hoz felebbeztetvén, kívánatos lenne, hogy ezen állomás — addig is, mig a fegyelmi ügy vég­leges elintézést nyer — főispán ur ő méltósága által helyettesítés útján betöltetnék. 23. A tiszti utasítás 136. §-a értelmében beérkezett szolgabirói jelentések szerint a köz­­ségelőljárók a reájuk nehezedő számtalan és súlyos hivatalos teendők terhének igyekeztek — kevés kivétellel — tőlük telhető erélylyel és tehetséggel megfelelni. — Sajnos jelenség­nek említik azonban fel, hogy több községben, különösen pedig ott, hol bírói hivatalok vise­lésére alkalmas egyének igen csekély számmal vannak : a községi bírák hivatalaik viselésétől minden áron menekülni óhajtanak. De hang­­súlyoztatik az is , hogy az egyáltalában mos­tohának nevezhető letűnt év, s az évtizedek óta nem tapasztalt rendkívül szigorú tél da­czára sem volt még ez ideig a megye terüle­tén oly jelenség észlelhető , mely a népnél az életfentartási források s eszközök kiapadását bizonyítaná. A legszűkebb életmód s az élet szenvedéseinek s nyomorának sokféleképen ki­tett legszegényebb osztály is néma megadás­sal viseli sorsát, s bár él a népben a vágy a súlyos közviszonyok jobbrafordulása iránt, nyu­godtan tűr, lát kereset után , s az időktől re­ményű sorsa javultak 24. Tiszavidéki községeink a még múlt October hónapban oda adományozott ez évi közmunkaerejükkel az árvízveszély ellen emelt körsánczokat — a szakaszszolgabírák jelentése szerint — lehetőleg kijavították.­ Lehető ve­szély esetére a legszükségesebb anyagok és mentő eszközök beszerzésére a községi elöljá­rók szigorúan utasíttattak. 25. A jelen közgyűlés napirendjére ki­tűzött tárgyak az állandó választmány által szabályszerűleg előkészíttettek.

Next