Borsod - Miskolci Értesítő, 1880 (14. évfolyam, 1-53. szám)
1880-07-15 / 29. szám
Miskolcz, 1880. julius 15. 29-ik szám. Tizennegyedik évfolyam BORSOD wimmerw mseire. Társadalmi érdekeket képviselő vegyes tartalmú hetilap és Borsodmegye hivatalos közlönye. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: BEIGTATÁSI DÍJ: Helyben és vidékre : Rendkivüllileg: Előlegesen fizetendő . Bélyegdij: Fél évre . . . . 2 ft. — kr. Negyed évre . . 1 ft. 20 kr. 50 szóig...................... 50 kr. minden hirdetéstől 30 kr. melyek Egész évre . . . 4 „ — „ Nyilt-tér sorsa . . 20 kr. 50-től 100-ig . . 1 ft. „ a kiadó-hivatalhoz intézendők. Megyes hivatalos közlemények. 16492. sz. 1880. Másolat. Földmivelés-, ipar- és kereskedelmi m. kir. minister. — Valamennyi törvényhatóságnak. Már múlt évi 29897. sz. a kelt rendeltemmel felhívtam a törvényhatóság figyelmét azon körülményre, hogy a külföldi államok és Ausztria is, a phylloxera vész behurczolását megakadályozandók, betiltották a szőlőtó összes alkatrészeinek bevitelét, és mindez államokba a szőlőgyümölcs is csak úgy vitethetik be, ha nem szőlőlevelekbe van csomagolva. E tilalom, tekintettel a hazánkban fellépett phylloxera részre, ma még inkább figyelemben tartandó lévén, utasítom a törvényhatóságot, miszerint a legkiterjedtebb módon figyelmeztesse a szőlőtermeléssel foglalkozó lakosságot, de különösen azokat, kik szőlőgyümölcsöt külföldre szoktak elárusítani, miszerint e czikknek és egyátalában mindennemű gyümölcsnek szőlő levélbe való csomagolásától saját érdekükben annál inkább óvakodjanak, minthogy ezen tilalom ellenére csomagolt szállítmányok a határokon minden további eljárás mellőzésével megsemmisittetnek. Budapesten, 1880. junius hó 28-án. Br. Kemény s. k. 2300. al. 1880. Ezen ministeri rendelet másolata aszolgabiró uraknak és Miskolcz város t. polgármesterének kellő közhírré tétel és a legerélyesebb ellenőrzés végett kiadatik. Kelt Miskolczon, 1880. jul. hó 4-én. Bay Bertalan, alispán. Árverési hirdetmény. T. Borsodvármegye bizottsági közgyűlésének 11/1880. számú határozata alapján Miskolcz város határában az előéri hídon felül, a Sajó bal partjának rozsé müvekkel biztosítása vállalat útján czéloztatván foganatosíttatni, erre f. év julius hó 23-ik napja d. e. 9 óráján a városi polgármesteri hivatalos helyiségben zárt ajánlatok elfogadásával összekötött nyilvános szóbeli árlejtés fog tartatni, melyre a vállalkozni kívánók azzal hivatnak meg, hogy a szabályszerűen kiállítandó zárt ajánlatokhoz, az előirányzott 2279 frt 35 kmnak 10%-a bánatpénzül csatolandó, ugyanennyi levén a szóbeli versenyben résztvevők által is előzetesen bánatpénzül leteendő; a költségterv és árlejtési feltételek addig is a borsodmegyei m. kir. építészeti hivatalban megtekinthetők Miskolczon, 1880. julius hó 10-én. Répászky Alajos, küldöttségi elnök. Pályázati hirdetmény. Mick Ede leköszönése folytán üresedésbe jött, — 456 frt 80 kr. évi fizetéssel, 20 frt irodai átalánnyal, 80 frt lakbérrel, 4 és 12 hold szántóföld haszonélvezetével javadalmazott Finke — sziráki körjegyzői állomásra pályázat nyittatik,— mely hivatalnak választás útjáni betöltésére I. évi július hó 28-ik napja délelőtti 10 órája a körszék helyére Finkére a biró házához kitűzetik. Erről a pályázni kívánók oly felhívással értesittetnek, hogy az 1871. XVIII t. ez 74 §-a értelmében felszerelendő kérvényeiket, a választást megelőző napig bezárólag, alólirottnál benyújthatják. Kelt Finkén, 1880. julius 4-én. Zsóry Gusztáv, szolgabiró. (Közérdek. Melczer Gyula úr, midőn egy alkalommal — mint elnök — a képviselőválasztást megnyitotta, többek között e szavaknak adott kifejezést: „a törvényt alkotja az országgyűlés, az országgyűlést alkotják a képviselők, a népképviselőket választja a nép, tehát a törvényhozásra indirekt a nép is befolyást gyakorol“. Teljes igazságot képviselnek a tisztelt elnök úrnak ezen szavai —s nem csak ezen definitív, hanem számos egyébb körülménynél fogva is általános a meggyőződés, hogy a képviselői állás, és a választói jog helyes, és igazságos gyakorlata a legkiválóbb alkotmányos jogok közzé tartozik. A közérdekre nézve rendkívül fontos a képviselői állás, mert a megválasztott képviselő tényezővé válik mindazon kérdések elintézésénél, melyek anyagi és szellemi helyzetünk, országos érdekeink, sőt gyakran hazánk jövőjére nézve is messze kihatással bírnak; de eléggé fontos egyéni tekintetekből is, mert nem egyszer tapasztaltuk már, hogy sokan csak azért, hogy képviselők lehessenek, ezreiket, sokszor vagyonukat áldozzák fel. Ha ez így van, akkor felette kívánatos, sőt szükséges, hogy a választók összeírása, illetve a névjegyzék évenkénti kiigazítása törvényes szigorral, és lelkiismeretes pontossággal eszközöltessék. Hogy mennyire súlyt fektetett ezen körülményre maga a törvényhozás, mutatja az 1874. évi XXXIII. t. sz. 30. §-a, mely rendeli, hogy a választók névjegyzékének összeírása, és évenkénti kiigazítása minden választókerületre nézve egy három tagból álló küldöttség által teljesítessék, — hogy igy — mint ezt az idézett törvény 31 -ik §-ának második bekezdése kétségtelenné teszi — a választói jogosultság többek részéről és alaposabban megbíráltatván, a vitás kérdések szükség esetén szavazat útján is eldönthetők legyenek. A megyei központi választmány eleget téve a törvény ide vonatkozó rendelkezésének, az. évben is minden választókerületre nézve megalakította a hármas tagú küldöttségeket ; némely küldöttségi tagok azonban felosztották egymás között a kerülethez tartozó községeket, és a felosztott községekben a küldöttégnek csak egy tagja végezte az annyira fontos munkálatot, hogy így kevesebb idő alatt és munkával czélt érhessenek. Mi tisztelettel és teljes jóakarattal viseltetünk a küldöttégek tagjai iránt, s hisszük, hogy ezen eljárásra csupán a gyorsabb és könnyebb befejezés indoka által leirattak; mindemellett ki merjük mondani mi, hogy ezen gyakorlatot sem correctnek, sem a közérdek és a törvény rendelkezésével megegygyeztethetőnek nem tekintjük, több fontos ok mellett már csak azért sem, mert amit a törvény egy több tagból álló küldöttség elintézésére bíz, azt egyes egyéneknek jogérvényesen elintézni nem lehet. Mondhatják némelyek, hiszen ott van a felszólalás joga, mely úton sérelmeit mindenki orvosolhatja, mindegy tehát, az összeírás bármiként történik is, úgy de a törvényben gyökeredző felszólalási jog csak egyes jogtalan felvétel, vagy kihagyásra, nem pedig a küldöttségi hivatalos eljárás alatti hiányaira vonatkozhatik; minél fogva bátran fel merjük állítani azon jogi kérdést, hogy egy oly névjegyzék, mely nem a központi választmány által kirendelt hármas tagú küldöttség együttes jelenlétében és közreműködése mellett készült, — főleg a jövő évben bekövetkező általános képviselőválasztásra nézve — bír és bírhat-e érvényességgel ? mert ha igen,... az esetben fölösleges a törvénynek ide vonatkozó határozott intézkedése, mely a hármas tagú küldöttségek együttes eljárását rendeli. Az lenne tehát óhajtandó, hogy a mai időben midőn az általános közöny miatt, úgy is vajmi kevés ember reclamál, legalább a hatósági megbízottak tartanák meg szigorúan a törvényt, és annak közhasznú intézkedéseit. a. a. (Igazgatói jelentés felolvastatott a borsod-miskolczi példányóvoda 1880. évi május 27-én tartott közgyűlése alkalmával. Tekintetes óvodai közgyűlés! Mindenek előtt fogadják tiszteletteljes üdvözletemet úgy magam, mint az igazgató választmány nevében, midőn mai megjelenésökkel ezen intézet iránti pártfogó érdeklődéseket ez alkalommal is bebizonyítani kegyeskedtek. Legelőbb is van szerencsém a múlt 1879. évről pénztárnokunk által elkészített s a számvizsgáló bizottság által megvizsgált és ez évről szólló záradékkal ellátott számadást a hozzá tartozó okmányokkal együtt a tisztelt közgyűlés elébe ezennel bemutatni, mely szerint az 1878. évrőli pénztári maradvány 851 frt 72 krral, és a múlt évben megtartott sorsjátékkal egybekötött jótékony-estély jövedelméből s jótékony adakozásokból befolyt s a helybeli lapok utján annak idejében részletesen közzétett összegekkel együtt az 1879-dik évi bevétel 5957 frt 95 kr, kiadás 5273 fr 15 kr pénztári maradvány 684 frt 83