Borsod - Miskolci Értesítő, 1880 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1880-07-15 / 29. szám

Miskolcz, 1880. julius 15. 29-ik szám. Tizennegyedik évfolyam BORSOD­ wimmerw mseire. Társadalmi érdekeket képviselő vegyes tartalmú hetilap és Borsodmegye hivatalos közlönye. ELŐFIZET­ÉSI ÁRAK: BEIGTATÁSI DÍJ: Helyben és vidékre : Rendkivüllileg: Előlegesen fizetendő . Bélyegdij: Fél évre . . . . 2 ft. — kr. Negyed évre . . 1 ft. 20 kr. 50 szóig...................... 50 kr. minden hirdetéstől 30 kr. melyek Egész évre . . . 4 „ — „ Nyilt-tér sorsa . . 20 kr. 50-től 100-ig . . 1 ft.­­ „ a kiadó-hivatalhoz intézendők. Megyes hivatalos közlemények. 16492. sz. 1880. Másolat. Földmivelés-, ipar- és kereskedelmi m. kir. minister. — Valamennyi törvényhatóságnak. Már múlt évi 29897. sz. a kelt rendeltem­mel felhívtam a törvényhatóság figyelmét azon körülményre, hogy a külföldi államok és Auszt­ria is, a phylloxera vész behurczolását megaka­­dályozandók, betiltották a szőlő­tó összes alkat­részeinek bevitelét, és mind­ez államokba a sző­lőgyümölcs is csak úgy vitethetik be, ha nem szőlőlevelekbe van csomagolva. E tilalom, tekintettel a hazánkban fellé­pett phylloxera részre, ma még inkább figye­lemben tartandó lévén, utasítom a törvényható­ságot, miszerint a legkiterjedtebb módon figyel­meztesse a szőlő­termeléssel foglalkozó lakossá­got, de különösen azokat, kik szőlőgyümölcsöt külföldre szoktak elárusítani, miszerint e czikk­­nek és egyátalában mindennemű gyümölcsnek szőlő levélbe való csomagolásától saját érdekük­ben annál inkább óvakodjanak, minthogy ezen tilalom ellenére csomagolt szállítmányok a ha­tárokon minden további eljárás mellőzésével megsemmisittetnek. Budapesten, 1880. junius hó 28-án. Br. Kemény s. k. 2300. al. 1880. Ezen ministeri rendelet másolata a­­­­szolgabiró uraknak és Miskolcz város t. polgár­­mesterének kellő közhírré tétel és a legerélye­sebb ellenőrzés végett kiadatik. Kelt Miskolczon, 1880. jul. hó 4-én. Bay Bertalan, alispán. Árverési hirdetmény. T. Borsodvármegye bizottsági közgyűlésének 11/1880. számú határozata alapján Miskolcz város ha­tárában az előéri hídon felül, a Sajó bal partjának rozsé müvekkel biztosítása vállalat útján czéloztat­­ván foganatosíttatni, erre f. év julius hó 23-ik napja d. e. 9 óráján a városi polgármesteri hivatalos helyi­ségben zárt ajánlatok elfogadásával összekötött nyil­vános szóbeli árlejtés fog tartatni, melyre a vállalkozni kívánók azzal hivatnak meg, hogy a szabályszerűen kiállítandó zárt ajánlatokhoz, az előirányzott 2279 frt 35 kmnak 10%-a bánatpénzül csatolandó, ugyanennyi levén a szóbeli versenyben résztvevők által is előze­tesen bánatpénzül leteendő; a költségterv és árlejtési feltételek addig is a borsodmegyei m. kir. építészeti hivatalban megtekinthetők Miskolczon, 1880. julius hó 10-én. Répászky Alajos, küldöttségi elnök. Pályázati hirdetmény. Mick Ede leköszönése folytán üresedésbe jött, — 456 frt 80 kr. évi fizetéssel, 20 frt irodai átalánnyal, 80 frt lakbérrel, 4 és 12 hold szántó­föld haszonélvezetével javadalmazott Finke — sziráki körjegyzői állomásra pályázat nyittatik,— mely hivatalnak választás útjáni betöltésére I. évi július hó 28-ik napja délelőtti 10 órája a körszék helyére Finkére a biró házához kitű­zetik. Erről a pályázni kívánók oly felhívással értesittetnek, hogy az 1871. XVIII t. ez 74 §-a értelmében felszerelendő kérvényeiket, a válasz­tást megelőző napig bezárólag, alólirottnál be­nyújthatják. Kelt Finkén, 1880. julius 4-én. Zsóry Gusztáv, szolgabiró. (Közérdek. Melczer Gyula úr, midőn egy alkalom­mal — mint elnök — a képviselőválasztást megnyitotta, többek között e szavaknak adott kifejezést: „a törvényt alkotja az országgyű­lés, az országgyűlést alkotják a képviselők, a nép­képviselőket választja a nép, tehát a törvényhozásra indirekt a nép is befolyást gyakorol“. Teljes igazságot képviselnek a tisztelt elnök úrnak ezen szavai —­s nem csak ezen definitív, hanem számos egyébb körülmény­nél fogva is általános a meggyőződés, hogy a képviselői állás, és a választói jog helyes, és igazságos gyakorlata a legkiválóbb alkot­mányos jogok közzé tartozik.­­ A közér­dekre nézve rendkívül fontos a képviselői állás, mert a megválasztott képviselő ténye­zővé válik mindazon kérdések elintézésénél, melyek anyagi és szellemi helyzetünk, orszá­gos érdekeink, sőt gyakran hazánk jövőjére nézve is messze kihatással bírnak;­­ de eléggé fontos egyéni tekintetekből is, mert nem egyszer tapasztaltuk már, hogy sokan csak azért, hogy képviselők lehessenek, ezrei­ket, sokszor vagyonukat áldozzák fel. Ha ez így van, akkor felette kívánatos, sőt szükséges, hogy a választók összeírása, illetve a névjegyzék évenkénti kiigazítása törvényes szigorral, és lelkiismeretes pontos­sággal eszközöltessék. Hogy mennyire súlyt fektetett ezen körülményre maga a törvény­­hozás, mutatja az 1874. évi XXXIII. t. sz. 30. §-a, mely rendeli, hogy a választók név­jegyzékének összeírása, és évenkénti kiigazí­tása minden választókerületre nézve egy három tagból álló küldöttség által teljesítes­sék, — hogy igy — mint ezt az idézett tör­vény 31 -ik §-ának második bekezdése kétség­telenné teszi — a választói jogosultság töb­bek részéről és alaposabban megbíráltatván, a vitás kérdések szükség esetén szavazat útján is eldönthetők legyenek. A megyei központi választmány eleget téve a törvény ide vonatkozó rendelkezésé­nek, a­z. évben is minden választókerületre nézve megalakította a hármas tagú küldöttsé­geket ; némely küldöttségi tagok azonban felosztották egymás között a kerülethez tar­tozó községeket, és a felosztott községekben a küldöttégnek csak egy tagja végezte az annyira fontos munkálatot, hogy így keve­sebb idő alatt és munkával czélt érhessenek. Mi tisztelettel és teljes jó­akarattal viseltetünk a küldöttégek tagjai iránt, s hisszük, hogy ezen eljárásra csupán a gyor­sabb és könnyebb befejezés indoka által leirat­­tak; mindemellett ki merjük mondani mi, hogy ezen gyakorlatot sem correctnek, sem a köz­érdek és a törvény rendelkezésével megegy­­gyeztethetőnek nem tekintjük, több fontos ok mellett már csak azért sem, mert a­mit a törvény egy több tagból álló küldöttség elin­tézésére bíz, azt egyes egyéneknek jogérvé­nyesen elintézni nem lehet. Mondhatják némelyek, hiszen ott van a felszólalás joga, mely úton sérelmeit min­denki orvosolhatja, mindegy tehát, az össze­írás bármiként történik is, úgy de a törvény­ben gyökeredző felszólalási jog csak egyes jogtalan felvétel,­­ vagy kihagyásra, nem pedig a küldöttségi hivatalos eljárás alatti hiányaira vonatkozhatik; minél fogva bátran fel merjük állítani azon jogi kérdést, hogy egy oly névjegyzék, mely nem a központi választmány által kirendelt hármas tagú küldöttség együttes jelenlétében és közre­működése mellett készült, — főleg a jövő évben bekövetkező általános képviselőválasz­tásra nézve — bír és bírhat-e érvényességgel ? mert ha igen,... az esetben fölösleges a törvénynek ide vonatkozó határozott intéz­kedése, mely a hármas tagú küldöttségek együttes eljárását rendeli. Az lenne tehát óhajtandó, hogy a mai időben midőn az általános közöny miatt, úgy is vajmi kevés ember reclamál, legalább a hatósági megbízottak tartanák meg szigo­rúan a törvényt, és annak közhasznú intéz­kedéseit. a. a. (Igazgatói­ jelentés felolvastatott a borsod-miskolczi példányóvoda 1880. évi május 27-én tartott közgyűlése alkal­mával. Tekintetes óvodai közgyűlés! Mindenek előtt fogadják tiszteletteljes üd­vözletemet úgy magam, mint az igazgató választ­mány nevében, midőn mai megjelenésökkel ezen intézet iránti pártfogó érdeklődéseket ez alka­lommal is bebizonyítani kegyeskedtek. Legelőbb is van szerencsém a múlt 1879. évről pénztárnokunk által elkészített s a szám­­vizsgáló bizottság által megvizsgált és ez évről szólló záradékkal ellátott számadást a hozzá tar­tozó okmányokkal együtt a tisztelt közgyűlés elébe ezennel bemutatni, mely szerint az 1878. évrőli pénztári maradvány 851 frt 72 krral, és a múlt évben megtartott sorsjátékkal egybekötött jótékony-estély jövedelméből s jótékony adako­zásokból befolyt s a helybeli lapok utján annak idejében részletesen közzétett­ összegekkel együtt az 1879-dik évi bevétel 5957 frt 95 kr, kiadás 5273 fr 15 kr pénztári maradvány 684 frt 83

Next