Borsod - Miskolci Értesítő, 1880 (14. évfolyam, 1-53. szám)
1880-09-16 / 38. szám
Miskolcz, 1880. September 1- 38-ik szám. Tizennegyedik évfolyam BORSOD. Társadalmi érdekeket képviselő vegyes tartalmú hetilap és Borsodmegye hivatalos közlönye. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: BEIGTATÁSI DÍJ: Helyben és vidékre : Rendkivülileg: Előlegesen fizetendő . Bélyegdij: Kél évre . . . . 2 ft. — kr. Negyed évre . . 1 ft. 20 kr. 50 szóig......................50 kr. minden hirdetéstől 30 kr. melyek Egész évre . ■ - 4 „ — „ Nyilt-tér sorsa . . 20 kr. 50-től 100-ig . . 1 ft. - „ a kiadó hivatalhoz intézendők. mmmmmmmmmm. (Megyei hivatalos közlemények. 3311. szám. Borsodmegye alispánától. a. i. 1880. Borsodvármegye részéről i. é. September hó 27-én délelőtti 10 órakor rendkívüli bizottsági közgyűlés fog tartatni, melynek tárgyai lesznek: 1) Az 1881 -ik évre szóló megyei költségvetés megbirálása s felterjesztése. 2) A legtöbb adót fizető bizottsági tagok 1881-ik évre érvényes névjegyzékének megerősítése. 3) A választott bizottsági tagok kilépendő fele részének helyére a törvényes választás iránti intézkedés 4) A m. k. belügyministerium rendelete a megyei hivatalos pénzek kezelése tárgyában. 5) A Miskolcion építendő katonai laktanyák tárgyában a városi képviselőtestület jelentése. 6) A kihágási törvény életbeléptetése alkalmából a megyei szabályrendeletek revisiójáról szóló küldöttségi jelentés. 7) Küldöttségi jelentések, községi és magánügyek. Miről a t. közönség és a t. bizottsági tagok azzal értesittetnek, hogy ezen tárgyak szabályos előkészítése végett f. hó 26-án délelőtti 10 órakor az alispáni hivatal helyiségeiben állandó választmányi ülés fog tartatni, melyre a t. választmányi tagok tisztelettel meghivatnak. Miskolcz, 1880. sept. 13. Bay Bertalan, alispán (Arról a megpendített társulatról és egy más társulatról. it. Haladjunk tovább a 2-szer 2 alapján. Tegyük fel hogy Miskolcz város és vidékének, mely kávé szükségletét Miskolczról szerzi be, évi szükséglete 100 méter mázsa kávét tesz. Ha csak 10 kereskedő árul kávét, mindenik havonta egy méter-mázsa kávé eladására számíthat, s csak annyit kell nekik készletben tartani... a kávé árulásba befektetett üzleti tőke összege tehát a kávét méter-mázsánként 180 frtba számítva, összesen 1800 frtot tesz, melynek évi 20% kamata 360 frt. Ha ellenben 10 helyett 100 kereskedő árul kávét, miután egy bizonyos mennyiséget mindeniknek készletben kell tartani, s tegyük fel hogy ezen mennyiség 50 kilónál kevesebb nem lehet, tehát a 100 kereskedőnél egyszerre 50 méter mázsa van készletben ebbe 9000 frt. üzleti tőke van befektetve, mely után ha 20% kamat üzleti nyereményt számítunk, 1800 frtot kell a kávé fogyasztás arányához képest kivetni, s a közönség 100 méter mázsa kávét fogyasztván, a kávé kilóját 18 kral drágábban veszi, mint a mint azt a kereskedő beszerezte, vagy rosszabb kávét kap, vagy a kereskedőnek kell buknia, mely a társadalomra egyaránt káros hatású. Minél inkább szétforgácsolja a kereskedő üzleti tőkéjét, s minél számosabban concurálnak vele, annál kevésbé tudja beosztani üzleti számítását, annál biztosabban csal üzleti combinatiója, melynek elmaradhatlan következménye a közönség félrevezetése, és rendszerint a kereskedő bukása. Baj tehát az, hogy nállunk a szédelgés lábra kapott, minden üzér kereskedésbe fog, kizsákmányolja a hitelt, concurál renomert firmákkal, kimustrált czikkek forgalomba hozatala által, megmételyezi a kereskedést, s a látszat káprázata által elvakított közönség a csalódásokból nyilván csak azért ébred fel, hogy újabb csalódásokba ringassa magát. E baj kényszer ezközök alkalmazásával nem orvosolható — a társadalomnak más módon kell ebből gyógyulnia, egy ily mód az általam ide itt ajánlt társulati szövetkezés. Nem áldozatokról van itt szó , fizetni nem kell, sőt a társulás kényelmes módon roppant takarításhoz vezet. Tegyük fel p. o. hogy a városban összebeszél egyenlő vagy hasonló igényekkel bíró 50 család, közös megbeszélés után elhatározzák, hogy amenynyiben mindenik családnak szüksége van átlag naponta 1 vagy 2 kilo húsra — 1 liter tej — hetenkint bizonyos mennyiségű vaj, liszt, túró, kenyér főzelékre stb., a háztartáshoz szükséges czikkeket egy helyről fogják beszerezni, bizonyosan akad számos mészáros, ki a hús kilóját 4 krral, tejárul ki a tej literjét 2 krral, a vajat, túrót kilónként sokkal olcsóbban, a lisztet, főzeléket szinte jutányosabban fogja adni — sőt a kiszolgáltatott élelmi czikkeknek jó minőségéért garantiákat is válal, s a kereskedőnek, mészárosnak garantia nélkül is érdekében áll az ötven család bizalmát megnyerni, mert igy szilárdab alapon biztos nyereménye van. Ha most ezen 50 család ugyanazon szabónál készítteti ruháit, czipésznél czipőit, ezek is világosan 20% kedvezményt biztosíthatnak, s nem kell aggódni a fölött hogy a ruhaneműk s czipők hitvány munkák lesznek, mert egy társulat tekintélye őrködik az iparczikkek és készítmények jósága fölött. Ily combinatiok mellett a háziasszony ki évente beszerez átlag két méter mázsa húst, s ehez viszonyítva tejet, vajat stb. — kényelemmel megtakaríthat a hús árából 10 sőt 12 frtot — a liszt árából ugyanannyit — tej, főzelék, kávé és más fűszer árából 8 frtot s ha évente a család számára 200 frtot ad ki ruhára, czipőre stb., ennek 20%jét 40 frtot, tehát egy háziasszony, ki a háztartásra és ruhaneműk költségei fedezésére évente átlag 600 vagy 800 frot ad ki, ily platumok alapján ebből 60—80 frtot könytégen megtakaríthat, és teheti ezt kényelmesen, minden nagyobb fejtörés és veszedelem nélkül. — Nem tudná-e a család ezen 60 — 80 frtot czélszerűen felhasználni? Minő szép lenne p. o. ha egy háziaszszony, ki évente 1000 frtot költ el házi szüségletekre, megtakarítana minden gond nélkül 100 frtot, melyet akár a család javára gyümölcsöztethetne, akár az egészség fentartására valóban szükséges és kedélyes szórakozást is nyújtó fürdői utazásokra fordíthatna, és mindezt egy kis jó szándék mellett könnyen elérhetjük, ezt fejtegeti tüzetesebben az általam javaslatba hozni szándékolt takarékossági szövetkezet eszméje, melynek kiviteli planumát jövő alkalomkor részletesen előadom. Emke, 1880. augusztus 27. Demján Lajos. (A vasárnapi lövöldéi mulatságról és még valamiről. A lövölde vasárnap esti tánczmulatsága és dalestélye a közönség pártolása hiányában megbukott. Ezt a szót lehet használni arra az eredményre, melyet a vasárnapi estvek, nagy előkészületekkel s fáradozással készített mulatság elért. A már talán harmad ízben folytatott dijlövészet és versenytekézés a nevezett nap délutánján úgy a hogy lefolyt, azonban a lövészek és tekézők is, a dijjak kiosztása után mind eltávoztak. Nyolcz órakor kezdődött a dalestély, de még háromnegyed nyolczkor nem volt a lövöldében csak mintegy 15—20 dalár, kikre funckó várt és egy két olyan egyén, kiket vendégnek lehet nevezni. Nyolcz órakor jött 10—12 nő, kikkel az áramlat bezáródott. — És igy az összes jelenlevők száma lehetett mintegy 30—35. A dalárda azonban daczára a kétségbeejtő ürességnek műsora darabjait mind elénekelte, sőt mégis ujjázta, s még mégis toldotta. — Elénekelte pedig oly szépen, oly praecisitással, hogy a jelenlevő kis, de lelkes közönség nem győzte tapssal. — A műsor bevégezte után pedig — ki hinné — még táncz is került láb alá, melyet mindössze is kevesen jártak, és mindössze is egykét tánczra terjedt, de az estély erkölcsi reputátiója, ez — és a jól sikerült dalestély által meg lett mentve. — A dolognak ezzel az oldalával tehát meg volnánk elégedve, legfeljebb a külömben is szegény lövészegylet tárczája sirathatja az igen szép ízléssel kiállított „dalestélyi műsor és tánczrend,“ — továbbá a zene és egyéb rendezési költségek árát. De voltaképen nem historia mondás volt a czél, melyért tollat fogtunk. — Hanem az, hogy kinyilatkoztassuk miszerint Miskolcz város közönségének magain-