Borsod - Miskolci Értesítő, 1885 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1885-05-28 / 21. szám

Miskolcz, 1885. május 28 Tizenkilenczedik évfolyam 21-ik szám. BORSOD. m SKQKLM ÉRTESÍTŐ, társadalmi érdekeket képviselő vegyes tartalmú hetilap és Borsodmegye hivatalos közlönye. Megjelen minden csütörtökön. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: BEIKTATÁSI DÍJ: Helyben és vidékre: Rendiciviililty:­­ Előlegesen fizetendő: Bélyegd­ij: fél évre ........................ 2 frt — kr. Negyed évre . . 1 frt 20 kr 50 szóig .. — frt 50 kr. minden hirdetéstől 30 kr, melyek a Egész évre 4 . , Nyilt-tér sorsa , 25 , 50-től 100-ig . • 1 » kiadó­ hivatalhoz intézendők. ■ 1: (Megyei hivatalos közlemények. , Másolat. Magyar királyi belügyminiszter. 351- sz- Körrendelet V. a . A földmivelés,­ ipar- és kereskedelmi mi­niszter urnak 1884. évi deczember hó 29-én 62154. szám alatt kelt átiratából arról értesül­tem, hogy egy törvényhatóság, a községi erdő fatermésének 40 évre való eladására kötött szer­ződést erősített meg, még más részről egy fel­folyamodvány folytán hozzám felülvizsgálat vé­gett felterjesztett concrét eset alkalmából magam is tudomást szereztem arról, hogy több közsé­gek, hosszú 20—40 évre kiható erdei fa­eladá­sokat a törvényhatóság jóváhagyásával hoznak létre. Ezen eljárás sem vagyonkezelési, sem erdő­gazdasági szempontból nem helyeselhető, mert vagyon­kezelési szempontból káros lehet az erdő termésének hosszabb időre történő ela­dása, miután előreláthatólag a törvényszerű ren­des erdőkezelés következtében forgalmi eszkö­zeink és a kereskedelmi viszonyok fokozatos fejlődésével a jövőben a faárak emelkedni fognak. Erdő­gazdasági szempontból szintén ká- ■ rossá válhatik, a fenebb említett hosszú időre kötött eladás, mert az üzem­tervek készítése al­kalmával a fahasználást illetőleg csak a jelen­­­­legi viszonyokat lehetvén alapul venni, az egész formára a rendelkezés csak több vonásaiban te­hető meg, míg a részletes kihasználat csak 10 évi időszakra állapítlatik meg, mely időszak le­­­­teltével a további rendelkezések a tényleg kifej­­­­tett gazdasági viszonyokhoz képest ujóbbi meg-­­ állapítást igényelnek. Ezen indokok alapján , tekintve, hogy a fent jelzett eljárás nem csak káros és vissza­élésekre alkalmat szolgáltató, de a községi tör­vény intézkedésével és széllé­sével ellenkező, mennyiben a jövendőbeli községi vagyonról is intézkedik, a földművelés,­ ipar- és kereskedelmi miniszter úrral egyetértőleg ezennel rendelem, hogy ezentúl mindazon esetekben, melyekben a községek és volt úrbéres közbirtokosságok által az üzem­tervek elkészítésének napjától számí­­í­tott 10 évet meghaladó időre kötött fa, vagy­­ más erdő-term­ény eladására vonatkozó szerző­dések jóváhagyása kéretik, mint községi vagyont illető kérdést községi háztartási szempontból csak akkor tegye bírálat és elintézés tárgyává, ha a szóban forgó eladásra erdő­felügyeleti szempontból az engedély a földmivelés-, ipar­és kereskedelmi minisztérium részéről már megadatott. Emlékezetébe hozom ez alkalommal a tör­vényhatóságnak a községi erdőségek értékesítése körüli eljárást szabályozó 1882. évi junius hó 5-én 28794. szám alatt kibocsátott körrende­­letemet, melynek szigorú megtartására újólag utasítom azzal, miszerint a községek vagyon­­érdekeit szem előtt tartva kiváló figyelemmel legyen arra, hogy a faeladás nyilvános árverés útján és csak előleges becslés s a feltételek elő-­­­leges jóváhagyása alapján eszközöltessék. Buda­­­­pesten, 1885. évi február hó 9-én. Tisza, 220. sz .gy. 1885. Ezen miniszteri körrendelet másolata tu­domás és mihez tartás végett a községi előjáró­­ságokkal a »Borsod« czimű lap útján közöltetik. Kelt Borsod vármegye részéről Miskolczon, 1885-ik évi május hó 5-én tartott bizottsági ren­des közgyűlésből. kiadta: Miskolczy Pál, aljegyző. Másolat. Magyar királyi honvédelmi miniszter, Borsodvármegye közönségének. A katonai szolgálati viszonyok körüli uta­sítás 29-ik szakaszának 11-ik pontja szerint a tartósan szabadságolt és tartalékos katonáknak szóló oly behivó-jegyek, a­melyek nevezetteknek azon okból nem kézbesíthetők, mivel magukat tartózkodási helyük változtatásánál szabálysze­­rűleg nem jelentették, vagy nem gondoskodtak arról, hogy a behivó-jegyek nekik egy harma­dik személy által kézbesittes­­nek, az érdekelt felek illetőségi községében kifüggesztendők lé­vén; kérdés támadt az iránt, vájjon ezen kifüg­gesztés időtartama meddig terjedjen. Ennél fogva a cs. és kir. közös hadügy­miniszterrel egyetértőleg azon megállapodás jött létre, hogy a szabadságolt katonák behívó­­jegyei nyolc­ napig, a tartalékos katonáké pedig hat hétig függesztendők ki, mindkét esetben azonban, ha a behívó­jegy meghatározott napra szól, a kifüggesztés az említett határnapon túl is, egész a behívási határnapig terjedjen. A szabadságolt állománybeli honvédeknek szóló s kézbesíthetetlen behivó­ jegyek hat hétig függesztendők ki. Erről a megye közönségét oly meghagyás­sal értesítem, hogy jelen rendeletemet hatósága területén szabályszerűen tegye közzé s a járási tisztviselőket utasítsa, miszerint szigorúan el­lenőrködjenek a felett, hogy a községi elöljárók a kézbesithetetlen behivó­ jegyeknek a hivatali elődöm által 1875. évi október 2-ikáról 36469 /VII. szám alatt kibocsátott körrendelet 3-ik tétele 1.) pontja alatt meghatározott módon leendő kifüggesztésénél, a fentebb kijelölt határ­időket pontosan megtartsák. Budapesten, 1885. évi április 24-én. Feyérváry, s. k. honvédelmi miniszter, 1740. sz. al. 1885. Ezen miniszteri rendelet másolata szigorú alkalmazkodásul és a községi elöljárók megfe­lelő utasítás végett, a t. főszolgabíró uraknak­­ és Miskolcz város t. polgármesterének kiadatik; a rendelet tartamáról a közönség a »Borsod« hetilap utján értesittetvén. Miskolcz, 1885. május 11. Melczer Gyula, alispán. Másolat. 12537. sz ., . . ,. . . —VII— Magyar királyi belügyminiszter. Körrendelet. A cs. és kir. közös hadügyminiszter úr fo­lyó évi 3396/7. szám alatt, kelt átirata szerint az észak-amerikai egyesült államok követe közölte a bevándorlás szabályozása iránt 1882. évi augusztus hó 3 án kelt törvényt, melynek értel­mében elitélt bűntettesek, elme háborodottak, hülyék és vagyontalan idegen bevándorlóknak a partra szállás nem engedtetik meg. Az egye­sült államok követe ez alkalommal megjegyezte, miszerint igen sok eset fordult elő, hogy teljesen vagyontalan egyének a fentebbi törvény értel­mében visszautasíttattak. Ezen törvény szerint minden utastól, ki az egyesült államoknak nem polgára s a ki gőz vagy vitorla hajón idegen kikötőből az egyesült államok valamely kikötőjébe érkezik 50 c­­ent­­nyi díj szedetik, ezen díjért az illető hajó tulaj­donosa, ügynöke vagy vezetője felelős. Ezen alapból egy bevándorlási alap képeztetik, mely­ből az ezen törvény keresztül­viteléből felme­rülő költségek fedez­endők. Az illette államok bizottságai, hivatalai vagy az arra rendelt hiva­talnokok kötelesek a területükön fekvő kikötőbe hajón érkező utasok viszonyait megvizsgálni, mivégből jogosítvák a hajó belsejének minden­­ egyes részét megvizsgálni, ha ily vizsgálat al- I­zalmával az utasok között elitélt bűntettes, el­­meháborodott, hülye vagy oly egyén teljesen vagyontalan és magáról a nélkül, hogy a nyil­vánosság terhére esnek, gondoskodni nem ké­pes, azoknak a partra szállás meg nem enged­tetik. Külföldön elitélt bűntettes (kivéve a poli­tikai bűntetteseket) megérkezés után azon or­szágba hová való és a honnét jött azonnal visz­­szaküldetik.­­A költségek, melyek oly egyének vissza­szállításából származnak, a kiknek a partra szállás nem engedtetett meg, az illető hajó tulajdonosát terhelendik, a melyen jött. Miről a törvényhatóságot azzal értesítem, hogy a mennyiben az esetleg létező kivándorlási hajlam ellensúlyozására szükséges, a fentebbie­ket tétesse közzé. Budapesten, 1885. évi ápril hó 27-én, a miniszter helyett Beniczky állam­titkár. 1844. sz. al. 1885. Ezen miniszteri körrendelet másolata a »Borsod« czimü lap utján köztudomásra hozalik. Kelt Miskolczon, 1885. évi május hó 12-én. Melczer Gyula, alispán. (Biztosítsunk. Az elemi csapások egymásután súj­tanak bennünket. Alig van év, a­melyben a szegény földmivelő gazda érzékeny veszteség nélkül kissé fel tudna lélegzeni. Árvíz, belvíz, tűz, aszály, fagy és jégverés egymást érik, a­mik ellen védekezni

Next