Borsod - Miskolci Értesítő, 1885 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1885-01-14 / 2. szám
Borsodmegye közigazgatási bizottságából. Borsodmegye közigazgatási bizottsága e hó 10-én tartotta első ülését a főispáni nagyteremben, Báró Vay Béla főispán elnöklete alatt. A tagok majd mindnyájan megjelentek, kiket a főispán úr üdvözölvén, egyszersmind felhívta az 1885. évre működésbe lépő különböző bizottságok és választmányok megalakítására. A csekély kivétellel ugyan azon eredményt feltüntető választások megtörténte után felolvasottak a különböző közigazgatási ágak előadóinak időszaki jelentései, melyeket a következőkben ismertetünk. Az alispáni jelentés különösen kiemeli a múlt évre nézve azon elszomorító körülményt, mely a tűzesetek nagy számára vonatkozik, s melynek oka legfőképen abban rejlik, hogy a legszükségesebb tűzoltó szerekkel a községek mai napig sincsenek ellátva. A királyi ügyész jelentéséből kiemeljük, miszerint a kezelése alatt lévő börtönben a múlt félév kezdetén volt 260 férfi és 40 nő rab ; a félév végével a létszám 286 férfit és 36 nőt muttatott. Az összes tartási költség 11437 frt 95 krárt tett ki, melyből munkakeresmény és befolyt térítmény által összesen csak 1910 frt 52/2 kr. térült meg. A főorvosnak a közegészségre vonatkozó jelentése a következőket adja elő ugyanis : a megye területén a múlt félévben, de különösen decz. havában a vörheny és a kanyaró ezen veszélyes gyermekbetegségek járványszerű fellépése zavarta meg nagyobb mérvben a közegészséget. A vörheny első jelenségei ocz. havában Ároktő községben mutatkozván lappangva M.Csáton, Dorogmán, Tarjánban és N.-Bikken is jelentkezett, mig nem decz. havában ezen helyeken is járvány alakot öltött és bár a kellő óvintézkedések, nevezetesen az iskolák bezáratása, a lakosságnak a betegség ragályozó természetéről való értesítése, lakásaiknak szellőztetésére és nagyobb tisztaság követésére való felhívása idejekorán lettek ugyan eszközölve, mindamellett főleg a 2 és 10 év közötti gyermekeknek aránylag nagy száma lett a kór által meglepetve. A gyógykezelés a járási és körorvosok által nemcsak az önként jelentkezőknél lett kellő pontossággal foganatosítva, hanem mindennek daczára is nagy számú gyermek esett áldozatul, minek oka a betegség veszélyes természetén kívül a nyomorúságos lakási és táplálkozási viszonyokban, sok helyt pedig a szülők közönyében is található fel. Így Ároktőn 58 beteg közzül meghalt 30 , Tarjánban 58 közzül 21, — N.-Bikken 26 közzül 17, — M.-Csáton 23 közzül 9, — Dorogmán 19 közzül 8. A decz. hó végével beáll téli időjárás a járványnak határt szabott s e hó elejével már az iskolába járás is megkezdetett. A múst félévi közmunka leszolgálás jó eredményűnek jelentetett, a mennyiben összesen csak 952 1/2 igás 1959 kézi közmunka nap maradt hátralékban, melyekben még a leírandóságok is bent foglaltatnak. A tanügyre vonatkozólag a tanfelügyelő jelenti, hogy a közig, bizottságnak a tankötelesek összeírására vonatkozó rendelete folytán 2338 tanköteles gyermekkel több íratott össze, mint a megelőző évben. Hogy mégis az iskolába járók száma 80 °0 - ról 73 - re szállott alá annak oka egyrészt a nép szegénységében nagyobb részt azonban a községi elöljárók és a közig. közegek kötelesség mulasztó maga viseletében rejlik. A megye területén lévő 278 iskola a Ziffer J. által Miskolczon nyitott magán nevelő intézettel szaporodott. Az iskoláknak taneszközökkel való ellátásában több iskolafenntartó egyház mutatott elismerésre méltó buzgóságot. A tanítói fizetések beszolgáltatásában javulás mutatkozott, amenynyiben kevés esetben kellett a járandóságot közigy utón behajtatni. A megye területén az összes tankötelesek száma volt 32565, melyből 24094 járt csak iskolába. A személy és vagyon biztonságra vonatkozólag a csendőrparancsnoksági jelentésből a következőket emeljük ki : történt ugyanis (csupán a nagyobb esetekre szorítkozva) egyszerű lopás 94, betörési lopás 18, rablás 5, orgazdaság 2, emberölés 12, súlyos testi sértés 50, gyújtogatás 6, kárégés 58, orvvadászatért feljelentés 15, stb. Különös fontoságúnak jeleztetnek e jelentésben a kárégések és orvvadászatok, melyeknek megszüntetésére vagy lehetőleg csökkentésére indítványok is tétettek a jelentést tevő részről. A kárégések leggyakrabban előforduló okai abban kerestetvén, hogy a községek az életneműek és takarmányok lerakó helyéül nagyon ritka esetben rendelkeznek szükséges és czélszerű terekkel, ezek a lakások között szűk helyeken hordálnak össze, miből a legkönnyebben támad tűz, sőt annak lova terjedése is a legkönnyebben előmozdulatik. Ennélfogva jelentést tevő kérte, miszerint lehetőleg mielőbb érvény szereztessék azon rendeletnek, mely a községeket arra kötelezi, hogy lerakó helyeket a községen kívül állítsanak elő. A másik indítvány az orvvadászatra vonatkozott s erre nézve kérte kimondatni, hogy mivel az orvvadászat legsikeresebb gyakorlói a pásztorok, ezek jövőre a puska használatától tiltassanak el és önvédelmül csupán pisztolyok -kat láttassanak el. A közig. bizottság mindkét indítványt be— Csak nyél kéne beléd szógám, osztán fakaszthatnának a faluházára zászlónak. Eleinte nem sokat adtam rá, de később megsokaltam a dolgot magam is. Haza szállítottam a ruhát oktató uramhoz , viselje más, nekem elég volt. Azt hittem, megmenekülök a gúnytól. — Elégedetten ballagtam hazafelé, egyszer csak elibem kerül Kecskés Benedek s hátba vág : — Józsink, — mondja, tán elrepült a fekete onczug ? — El az eszed ! — Ne izélj hát ! — De te ne izélj . . . — Nesze ... (és hátba ütött). — Üss meg még egyszer, — fordultam felé teljes önérzettel, — de tudom istenem . . . — Hát aztán mi lesz ? Azt gondolod, — hogy félek tőled, te csizmadia inas ! — Hát a te apád mi volt ? Levélharczoló . . . — Mégis különb, mint a tied. — Azt kétszer se mond. — Ne-é hál ? — Ne bizony. — Te gyászlobogó . . . — Az volt nagyapád ! — Még beszélsz ? — Hát mit akarsz ? — Elhallgass ! — Mintha bizony félnék tőled — Ne . . . ne . . . Csak kétszer ülhetetett nyakon, mert elható tárgyalás alá vette s a községi lerakó helyekre nézve — miután több okból nem találta kényszerütltetőknek a községeket ilyen terület beszerzésére — utasította az alispánt, hogy a szolgabirákkal egyetértve a legalkalmasabb módon hasson ez irányban a községekre. Az orvvadászatra nézve szintén nem találta azt kimondhatónak, hogy minden pásztor és minden körülmények között tiltassék el a lőfegyver viselésétől, hanem megelégedett a vadásztörvény intézkedésével, mely csak olyan helyen tiltja meg a pásztoroknak a lőfegyver viselését, ahol maga a vadászterület tulajdonosa kéri vagy rendeli el azt. Ezek mellett még több említésre méltó tárgy forgott szőnyegen, de amelyekről lapunk más helyén fogunk megemlékezni. (gyermek álmok. — Elbeszélés — írta: C. TÖRÖS FERENCZ. (Folytatás.) Az első examen, mit tisztelendő Terebély Márton előtt letettem, pompásan sikerült. Tudtam a földrajzt elejétől végéig, Árpád, Attila, Romulus, Néró a kisujjomban volt, egyet nem tudtak megértetni velem csupán : miért nevezték a görögök istenöket úgy el, mint a nótárius tekintetes ur a vizsla kutyáját Plútónak ? Azt mondták, ne sokat törődjek vele, volt nekik más istenök is. De azért kineveltek. Ahogy az examenről megjöttünk, a sógorom egy újdonatúj ködmönnel lepett meg. Na, de lett is öröm ! Soha sem volt még új ruhám, az édes apám ócskáiból formáltak ezelőtt mentét meg pantallont minden időben. Három hétre rá megütötte édes apámat a guta, pedig olyan egészséges volt, akár csak a makk . . . Az oktatónak volt egy ócska, szinehagyott gyászlobogója, abból szabatott rám egy tisztességes fekete ruhát. Én el is viseltem volna egészséggel (mert meghúzták a fülemet legalább tízszer), de a fiúk szörnyen bántottak érte. — Te ! még felvisz a szél a torony tetejére, ha sokáig magadon hordod azt a lobogót, — kiáltották utánam, vagy : Mult 1884-ik év augusztus bő 16 án Balajt községében kiütött tűzvész által károsult lakosok részére a könyöradományok örvendetes mérvben érkeztek nevezetesen : Miskolcz városa részéről 30 frt, mezőcsábi járásból 9 frt, szentpéteri járásból 31 frt 25 kr., egri járásból 12 frt 23 kr., miskolczi járásból 54 frt 22 kr , szendrői járásból 91 frt 65 kr., összesen 228 frt 35 kr. Mely begyült könyvradomány tek. Zsóry Gusztáv főszolgabíró ur által 4291/kr. 1884. sz. szaladtam s a templom szögiből kiabáltam felé teljes erőmből, hogy : — Ide gyere, ha az életed kedves, de tudom istenem, ki is szedem a két szemed világát. Haza mentem és elpanaszoltam bánatomat az én jó öreg édesanyámnak. Szegény, ő nagyokat sóhajtott rá, egy ragyogó könycseppet törült ki szeméből, azután csak annyit rebegett, hogy : — Szegény egyetlen egy árva gyermekem ! Egy este, mikor az aratási szünidő már végefelé közelgett, beszél ülőit és oda ültetett maga mellé. A kuszált fürtöket kisimitó szememből, hogy homlokomra egy égő csókot nyomjon, aztán lassan, vontatott hangon kezdé : — Szegény jó édesapádnak az volt az akarata, hogy tanulj. Végezd el az iskolákat és váljék belőled ember. — Akkor ellene szóltam, méd bele nyugszom, legyen úgy, a mint ő akarta. Holnapután beadlak a dli iskolába. Mily boldoggá tett ezzel a pár szóval, ... mennyi reménynek, mennyi szép álomnak adott szárnyat, hogy ott repdessenek éjjel-nappal ártatlan lelkem körül . . . Holnapután . . . nagy iskolába ... úri gyerekek közé ... akik nem gúnyolnak . . . czifra ruhába . . . nem rongyosan . . . sokat, nagyon sokat tanulni, hogy ember váljék idővel belőlem . . . s aztán melyik pályára is lépek ? legszebb tán a papi pálya ? . . . nyugalmas . . . nekem épen jó lesz . . . Igen, igen, én pap leszek . . . Talán itt . . . épen Csibaközön. .. vagy Verebélyen . . . vagy máshol . . . Nekem mindegy . . . Édes anyámat is magamhoz vet (Köz- és egyleti élet. A miskolczi kir. törvényszék bűnügyi osztályában végtárgyalás alá vétetnek. Január 15. Vincze József a.-zsolczai 1. e. becsületsértés vétsége ; Palkó István és társa miskolczi 1 e. súlyos testi sértés; Lefter István s társa m.-keresztesi 1. e. hatóság elleni erőszak ; Stolczmann József s társai miskolczi 1. e. súlyos testi sértés büntette. Január 16. Biró Simon András s társai pétervásári 1. e. rablás büntette ; Hegymegi Sándorné hegymegi 1. e. szándékos emberölés büntette; Sógor György nagy-barczai I. e. gyilkosság; Juhász Ferencz sajó-örösi 1. e. hatóság elleni erőszak büntette. Január 21. Bárdos Káplár István s társai I.daróczi I. e. hatóság elleni erőszak büntette; Klein Farkasné miskolczi I. e. lopás büntette; Viszlai Józsefs társai mucsonyi I. e. lopás büntette miatt indított bűnügy. Nyilvános nyugta és köszönet.