Borsod - Miskolci Értesítő, 1887 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1887-06-30 / 26. szám

Miskolcz, 1887. junius 30. 26-ik szám Huszonegyedik évfolyam. BORSOD. MISKOLCI­­ÉGYESim Társadalmi érdekeket képviselő vegyes tartalmú hetilap, Borsodmegye és a „borsodmegyei gazdasági egylet“ hivatalos közlönye. Megjelen minden csütörtökön. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : ,Borsod,“ Gazdasági mellé­ clapjával együtt : Helyben és vidékre: Fél évre........................2 frt—kr. Egész évre...................4 » » Rendkivülileg : Negyed évre . . . . 1 frt 20 kr. Nyilt-tér sorsa ... »25 kr. BEIGTATÁSI DÍJ Előlegesen fizetendő: 50 szóig...................—frt 50 kr. 50-től 100-ig ....­­ » » Bélyegdij: minden hirdetéstől 30 kr, melyek a kiadó-hivatalhoz intézendők. A »Gazdasági rovati­ külön egész évre 1 frt. (Megyei hivatalos közlemények. Másolat. 31758. sz Magyar kir. belügyminiszter. VIL Körrendelet. (Valamennyi törvényhatóságnak.) A genfi cs. és kir. oszt. magyar ügynök­ségnek i. é. április hó 23-án X. sz. a. kelt je­lentése szerint gyakran fordultak elő esetek, hogy oly osztrák-magyar birodalombeli lakosok, kik a Franczia Svájczban levő elhelyező intéze­tekhez bonne-ok, gouvernante-ok és nevelőnők küldése végett fordultak és egyszersmind a szerződést és útiköltségeket is megküldötték, nem csekély megkárosítást szenvedtek az­által, hogy ezen intézetek a­nélkül, hogy a megbízás­nak eleget tettek volna, az előlegezett összegből magas költségeket számítva fel, csak egy kis részt küldtek vissza, vagy épen az egészet visz­­szatartották oly biztatással, hogy a megbízásnak alkalmilag eleget tesznek, mi rendesen sohasem következik be. Az újabb időben különösen Magyaror­szágból érkezett számos ily féle panasz az elöl említett ügynökséghez, de minthogy az így el­sajátított pénzösszegek bírói után való megtérí­tése sok költséggel és idővel jár, még­hozzá ezen intézetek többnyire fizetésképtelenek, a megbí­zók majdnem mindig kárt szenvednek. Hogy tehát ily megkárosodásoknak jövő­ben lehetőleg eleje vetessék, felhívom a tör­vényhatóságot, hogy intézkedjék, miszerint a fent említett üzelmekről a műveltebb körök és a hatósága területén az elhelyezés közvetítésével foglalkozó intézetek vagy egyének lehetőleg tu­domást szerezzenek. Budapesten, 1887. évi junius hó 8-án. A miniszter helyett: Beniczky, s. k. államtitkár. Szabályzat. A megyebeli községi volt úrbéres s egyéb közbirtokossági erdők tör­vény szabi a kezelése érdekében szükséges erdőtiszti állomás szerve­zéséről és szolgálati utasítás az erdőliszt részére. 1. §. Az 1879. évi XXXI. t. sz. 21. §-a alapján a községek s volt úrbéresei és egyébb közbirtokosságok tulajdonát képező erdők gon­dozására, kezelésére és felügyeletére egy erdő­tiszti állomás rendszeresit telik, mely állomás az egy közös erdőtiszt tartására egyesült valameny­­nyi erdőbirtokos által választás útján töltetik be, s a megválasztott erdész »Borsodmegyei er­dész* czimet visel. Ha a birtokosok a választást elmulasztanák, az erdőtisztet az erdőtörvény 23. §-a alapján az erdészeti bizottság nevezi ki. 2. §. Az erdőtiszt fizetése a kir. erdőfel­­ügyelet­­é febr. 3-án, 96. sz. a. kelt előterjesz­tésében megnevezett s netán még e kategóriába tartozó és ide sorozandó községek s volt urbé­­resi és egyéb közbirtokosságok által, az­­ugyan­­azon előterjesztésben jelzett s a mennyiben szükséges kiigazitható birtok arány szerint vise­lendő 1500 frtban, vagy részletesen ; évi fizeté­se 900, utazási átalánya 400, lakbére 180, iroda átalánya 20 frtban álapiltalik meg. 3. §. Az erdőtiszt lakhelyéül Miskolcz tü­zelik ki. 4. §. Az erdőtiszt szolgálatából csak oly cselekvények, vagy mulasztások folytán mozdít­ható el, melyek az 1886. évi XXII. t. sz. és a községi tisztviselők fegyelmi ügyének elintézé­sével megbízott hatóság ítélete szerint hivatal­­vesztést vonnak maguk után. 5. §. Az­ erdőfiszt a közigazgatási erdé­szeti bizottságnak közvetlenül van alá­ren­delve. Kötelességében áll e szerint a nevezett bizottságnak összes rendeleteit és utasításait pontosan teljesíteni s a szolgálatából kifolyó je­lentéseket, valamint az erdőgazdaságra vonat­kozó korszaki beadványokat ugyanazon bizott­ságnak az előírt időben fölterjeszteni. Kötelessége továbbá a kerületi kir erdő­felügyelőnek hozzá intézett kérdésére pontos felvilágosítással szolgálni. Végre kötelességévé tétetik, hogy erdő­­vizsgálat körútjában — a lehetőség és szükség­hez képest — magát az illető községbirájánál s a közbirtokosság elnökénél jelentse. 6. §. Az erdőtiszt a saját kerületében al­kalmazott erdőőri személyzetnek közvetlen elöl­járója lévén, feladatához tartozik az alárendelt erdőőröket hivatásuknak megfelelően foglalkoz­tatni és az általuk végzendő kötelmek pontos teljesítése felett őrködni, felelősséggel tartozván egyaránt a saját meghagyása folytán az erdő­­örök által végzett ténykedésekért is. 7. §. Hatásköréhez képest jogában áll az erdőtisztnek az alattas erdőörök kisebb szolgá­lati vétségeit, vagy mulasztásait szó, vagy írás­­belileg, sőt szükség esetén bérük ideiglenes be­szüntetésével megfenyíteni is. Elkövetett nagyobb mérvű s a szolgálatból való elbocsátással járó vétségeket köteles az er­dőtiszt az illő erdőbirtokosok tudomására hoz­ni, s a vétkeseknek talált erdőőrök elbocsátását szorgalmazni. 8 §. Az erdőtiszt a számára hatóságilag megállapított, az érdekelt erdőbirtokosoktól erdő kerületük arányában fizetendő s a járások szol­­gabirói által behajtandó illetményeket a megyei pénztárból, — a melynél az e czélra befolyt összegek külön alapban kezelendők lesznek, — havonkénti részletekben a pénzkészlet erejéig bélyegzett nyugta mellett veszi fel. 9. §. Ezen illetményeken kívül az erdő­tiszt rendes szolgálatából kifolyó és szorosan az erdő­kezeléshez tartozó munkákért más díjazást nem követelhet bárkitől s bármily ürügy alatt ily czímen ajándékokat el nem fogadhat s erdő­tiszti hivatalán kívül más hivatalt vagy­­szolgá­­latot nem válalhat. 10. §. Magán­ügyekben az erdőtiszt kerü­letéből 48 órán túl nem távozhatik, tartozván ennél hosszabb időre terjedő szabadságolást a közigazgatási erdészeti bizottságtól kikérni. 11. §. Alattas erdőőröknek az erdőtiszt indokolt esetben az illető birtokos meghallgatá­sával 3 napi szabadságot engedélyezhet, felelő­séget vállalván el azonban a szabadságok­ szol­gálatának megfelelő ellátásáért. 12. §. Noha a rendszeres és szabatos ke­zelés megkívánja, hogy a kerületi erdőtiszt keze­lésére bízott erdőket mennél gyakrabban be­utazza, mindazonáltal tekintettel a kerület jelen­tékeny területi kiterjedésére s az erdők elszórt fekvésére, szabályul tűzetik ki, miszerint ezen beutazást évenként legalább háromszor és pe­dig őszkor, tavaszkor, és nyáron, a legeltetési idő alatt eszközölje, mi azonban nem zárja ki ama kötelezettséget, melynél fogva fontosabb esetekben, vagy épen az erdők állományát ve­szélyeztető eseményeknél mindenkor s kellő idő­ben a helyszínen megjelenni tartozik. Ha to­vábbá a kir. erdőfelügyelő körútja alkalmával az erdőliszt kerületében megjelen, köteles annak kívánságára őt a kerületében fekvő erdők meg­szemlélésénél kisérni s neki a kellő felvilágosí­tásokon kívül minden tekintetben segédkezet nyújtani. 13. §. Oly esetekben, hol hatósági intéz­kedések szüksége forog fenn, köteles az erdőtiszt ezt a közigazgatási erdészeti bizottság elnöké­nek s egyúttal a kir. erdőfelügyelőnek azonnal bejelenteni. 14. §. Meg nem engedtetik, hogy az erdő­tiszt bár­mi néven nevezendő s az erdő­kezelés­sel összefüggő pénzbevételeket eszközölhessen. 15. §. Hivataloskodása fölött köteles az erdőtiszt szabályszerű ügyviteli jegyzőkönyvet vezetni, melybe a hozzá érkezett rendeletek és utasítások az erdőőrök jelentései, az egyes er­dő­birtokosok kivonatai vagy panaszai s min­den az erdő­kezelést érintő egyéb ügyek vala­mint az ezen beadványok folytán tett intézke­dések és foganatosított eljárások pontosan lesznek igtatandók. 16 §. Az erdőtiszt a kezelés eredményé­ről s egyátalán az erdők állapotáról fél évenkint a közigazgatási erdészeti bizottsághoz kimerítő jelentést terjeszt föl, miről a bizottság útján az illető községek és közbirtokosságok is értesit­­tetnek. 17. §. Az erdőtiszt szolgálatába a közigaz­gatási erdészeti bizottság elnöke, vagy megbí­zottja által vezettetik be. Az eszközölt beveze­tésről fölvett jegyzőkönyv a közigazgatási erdé­szeti bizottságnak terjesztendő be. (Vége köv.) 1996. sz. al. 1887. Ezen miniszteri körrendelet a »Borsod” czimü hivatalos lapban köztudomásra hozatik. Miskolcz, 1887. junius 21. Melczer Gyula, alispán. Szünidő. Közeledik a szünidő ; mindenütt pa­kolják a bőröndöket, csomagolják a hol­mikat.

Next