Borsod - Miskolci Értesítő, 1887 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1887-06-30 / 26. szám
Miskolcz, 1887. junius 30. 26-ik szám Huszonegyedik évfolyam. BORSOD. MISKOLCIÉGYESim Társadalmi érdekeket képviselő vegyes tartalmú hetilap, Borsodmegye és a „borsodmegyei gazdasági egylet“ hivatalos közlönye. Megjelen minden csütörtökön. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : ,Borsod,“ Gazdasági mellé clapjával együtt : Helyben és vidékre: Fél évre........................2 frt—kr. Egész évre...................4 » » Rendkivülileg : Negyed évre . . . . 1 frt 20 kr. Nyilt-tér sorsa ... »25 kr. BEIGTATÁSI DÍJ Előlegesen fizetendő: 50 szóig...................—frt 50 kr. 50-től 100-ig .... » » Bélyegdij: minden hirdetéstől 30 kr, melyek a kiadó-hivatalhoz intézendők. A »Gazdasági rovati külön egész évre 1 frt. (Megyei hivatalos közlemények. Másolat. 31758. sz Magyar kir. belügyminiszter. VIL Körrendelet. (Valamennyi törvényhatóságnak.) A genfi cs. és kir. oszt. magyar ügynökségnek i. é. április hó 23-án X. sz. a. kelt jelentése szerint gyakran fordultak elő esetek, hogy oly osztrák-magyar birodalombeli lakosok, kik a Franczia Svájczban levő elhelyező intézetekhez bonne-ok, gouvernante-ok és nevelőnők küldése végett fordultak és egyszersmind a szerződést és útiköltségeket is megküldötték, nem csekély megkárosítást szenvedtek azáltal, hogy ezen intézetek anélkül, hogy a megbízásnak eleget tettek volna, az előlegezett összegből magas költségeket számítva fel, csak egy kis részt küldtek vissza, vagy épen az egészet viszszatartották oly biztatással, hogy a megbízásnak alkalmilag eleget tesznek, mi rendesen sohasem következik be. Az újabb időben különösen Magyarországból érkezett számos ily féle panasz az elöl említett ügynökséghez, de minthogy az így elsajátított pénzösszegek bírói után való megtérítése sok költséggel és idővel jár, méghozzá ezen intézetek többnyire fizetésképtelenek, a megbízók majdnem mindig kárt szenvednek. Hogy tehát ily megkárosodásoknak jövőben lehetőleg eleje vetessék, felhívom a törvényhatóságot, hogy intézkedjék, miszerint a fent említett üzelmekről a műveltebb körök és a hatósága területén az elhelyezés közvetítésével foglalkozó intézetek vagy egyének lehetőleg tudomást szerezzenek. Budapesten, 1887. évi junius hó 8-án. A miniszter helyett: Beniczky, s. k. államtitkár. Szabályzat. A megyebeli községi volt úrbéres s egyéb közbirtokossági erdők törvény szabi a kezelése érdekében szükséges erdőtiszti állomás szervezéséről és szolgálati utasítás az erdőliszt részére. 1. §. Az 1879. évi XXXI. t. sz. 21. §-a alapján a községek s volt úrbéresei és egyébb közbirtokosságok tulajdonát képező erdők gondozására, kezelésére és felügyeletére egy erdőtiszti állomás rendszeresit telik, mely állomás az egy közös erdőtiszt tartására egyesült valamenynyi erdőbirtokos által választás útján töltetik be, s a megválasztott erdész »Borsodmegyei erdész* czimet visel. Ha a birtokosok a választást elmulasztanák, az erdőtisztet az erdőtörvény 23. §-a alapján az erdészeti bizottság nevezi ki. 2. §. Az erdőtiszt fizetése a kir. erdőfelügyeleté febr. 3-án, 96. sz. a. kelt előterjesztésében megnevezett s netán még e kategóriába tartozó és ide sorozandó községek s volt urbéresi és egyéb közbirtokosságok által, azugyanazon előterjesztésben jelzett s a mennyiben szükséges kiigazitható birtok arány szerint viselendő 1500 frtban, vagy részletesen ; évi fizetése 900, utazási átalánya 400, lakbére 180, iroda átalánya 20 frtban álapiltalik meg. 3. §. Az erdőtiszt lakhelyéül Miskolcz tüzelik ki. 4. §. Az erdőtiszt szolgálatából csak oly cselekvények, vagy mulasztások folytán mozdítható el, melyek az 1886. évi XXII. t. sz. és a községi tisztviselők fegyelmi ügyének elintézésével megbízott hatóság ítélete szerint hivatalvesztést vonnak maguk után. 5. §. Az erdőfiszt a közigazgatási erdészeti bizottságnak közvetlenül van alárendelve. Kötelességében áll e szerint a nevezett bizottságnak összes rendeleteit és utasításait pontosan teljesíteni s a szolgálatából kifolyó jelentéseket, valamint az erdőgazdaságra vonatkozó korszaki beadványokat ugyanazon bizottságnak az előírt időben fölterjeszteni. Kötelessége továbbá a kerületi kir erdőfelügyelőnek hozzá intézett kérdésére pontos felvilágosítással szolgálni. Végre kötelességévé tétetik, hogy erdővizsgálat körútjában — a lehetőség és szükséghez képest — magát az illető községbirájánál s a közbirtokosság elnökénél jelentse. 6. §. Az erdőtiszt a saját kerületében alkalmazott erdőőri személyzetnek közvetlen elöljárója lévén, feladatához tartozik az alárendelt erdőőröket hivatásuknak megfelelően foglalkoztatni és az általuk végzendő kötelmek pontos teljesítése felett őrködni, felelősséggel tartozván egyaránt a saját meghagyása folytán az erdőörök által végzett ténykedésekért is. 7. §. Hatásköréhez képest jogában áll az erdőtisztnek az alattas erdőörök kisebb szolgálati vétségeit, vagy mulasztásait szó, vagy írásbelileg, sőt szükség esetén bérük ideiglenes beszüntetésével megfenyíteni is. Elkövetett nagyobb mérvű s a szolgálatból való elbocsátással járó vétségeket köteles az erdőtiszt az illő erdőbirtokosok tudomására hozni, s a vétkeseknek talált erdőőrök elbocsátását szorgalmazni. 8 §. Az erdőtiszt a számára hatóságilag megállapított, az érdekelt erdőbirtokosoktól erdő kerületük arányában fizetendő s a járások szolgabirói által behajtandó illetményeket a megyei pénztárból, — a melynél az e czélra befolyt összegek külön alapban kezelendők lesznek, — havonkénti részletekben a pénzkészlet erejéig bélyegzett nyugta mellett veszi fel. 9. §. Ezen illetményeken kívül az erdőtiszt rendes szolgálatából kifolyó és szorosan az erdőkezeléshez tartozó munkákért más díjazást nem követelhet bárkitől s bármily ürügy alatt ily czímen ajándékokat el nem fogadhat s erdőtiszti hivatalán kívül más hivatalt vagyszolgálatot nem válalhat. 10. §. Magánügyekben az erdőtiszt kerületéből 48 órán túl nem távozhatik, tartozván ennél hosszabb időre terjedő szabadságolást a közigazgatási erdészeti bizottságtól kikérni. 11. §. Alattas erdőőröknek az erdőtiszt indokolt esetben az illető birtokos meghallgatásával 3 napi szabadságot engedélyezhet, felelőséget vállalván el azonban a szabadságok szolgálatának megfelelő ellátásáért. 12. §. Noha a rendszeres és szabatos kezelés megkívánja, hogy a kerületi erdőtiszt kezelésére bízott erdőket mennél gyakrabban beutazza, mindazonáltal tekintettel a kerület jelentékeny területi kiterjedésére s az erdők elszórt fekvésére, szabályul tűzetik ki, miszerint ezen beutazást évenként legalább háromszor és pedig őszkor, tavaszkor, és nyáron, a legeltetési idő alatt eszközölje, mi azonban nem zárja ki ama kötelezettséget, melynél fogva fontosabb esetekben, vagy épen az erdők állományát veszélyeztető eseményeknél mindenkor s kellő időben a helyszínen megjelenni tartozik. Ha továbbá a kir. erdőfelügyelő körútja alkalmával az erdőliszt kerületében megjelen, köteles annak kívánságára őt a kerületében fekvő erdők megszemlélésénél kisérni s neki a kellő felvilágosításokon kívül minden tekintetben segédkezet nyújtani. 13. §. Oly esetekben, hol hatósági intézkedések szüksége forog fenn, köteles az erdőtiszt ezt a közigazgatási erdészeti bizottság elnökének s egyúttal a kir. erdőfelügyelőnek azonnal bejelenteni. 14. §. Meg nem engedtetik, hogy az erdőtiszt bármi néven nevezendő s az erdőkezeléssel összefüggő pénzbevételeket eszközölhessen. 15. §. Hivataloskodása fölött köteles az erdőtiszt szabályszerű ügyviteli jegyzőkönyvet vezetni, melybe a hozzá érkezett rendeletek és utasítások az erdőőrök jelentései, az egyes erdőbirtokosok kivonatai vagy panaszai s minden az erdőkezelést érintő egyéb ügyek valamint az ezen beadványok folytán tett intézkedések és foganatosított eljárások pontosan lesznek igtatandók. 16 §. Az erdőtiszt a kezelés eredményéről s egyátalán az erdők állapotáról fél évenkint a közigazgatási erdészeti bizottsághoz kimerítő jelentést terjeszt föl, miről a bizottság útján az illető községek és közbirtokosságok is értesittetnek. 17. §. Az erdőtiszt szolgálatába a közigazgatási erdészeti bizottság elnöke, vagy megbízottja által vezettetik be. Az eszközölt bevezetésről fölvett jegyzőkönyv a közigazgatási erdészeti bizottságnak terjesztendő be. (Vége köv.) 1996. sz. al. 1887. Ezen miniszteri körrendelet a »Borsod” czimü hivatalos lapban köztudomásra hozatik. Miskolcz, 1887. junius 21. Melczer Gyula, alispán. Szünidő. Közeledik a szünidő ; mindenütt pakolják a bőröndöket, csomagolják a holmikat.