Borsod - Miskolci Értesítő, 1889 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1889-11-21 / 47. szám
Miskolcz, 1889. november 21. 47-ik számonezonharmadik évfolyam. BORSOD. Társadalmi érdekeket képviselő vegyes tartalmú hetilap, Borsodmegye és a „borsodmegyei gazdasági egylet“ hivatalos közlönye. Megjelen minden csütörtökön. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: BEIGTATÁSI DIJ : Helyben és vidékre: Fél évre........................2 frt—kr. Egész évre...................4 » — » Rendkivülileg: Negyed évre . . . . 1 frt 20 kr. Nyilt-tér sorsa ... »25 kr. Előlegesen fizetendő: 50 szóig...................—frt 50 kr. 50-től 100-ig .... 1 » — » Bélyegdij: minden hirdetéstől 30 kr, melyek a kiadó-hivatalhoz intézendők. MIEKOLGII értesítőjegyei hivatalos közlemények. 6295. sz. al. 1889. Ezen rendelet köztudomaás végett a »Borsod* hivatalos lapban közzététetik. Miskolcz, 1889. november 15. Melczer Gyula, alispán. Másolat. 67800. sz. Magy. kir. belügyminiszter. mm Körrendelet a megyei tisztujitásról. Az 1883-ik év deczember havában megejtett általános tisztujitás alkalmával hat évre megválasztott vármegyei tisztviselők megbízatása a f. év deczember hó 31-ik napján lejárván , felhívom a törvényhatóságot, hogy az általános tisztújítást az 1886. XXI. t. ez. 79. §-a értelmében az év vége előtt tartsa meg. Mindenekelőtt figyelmeztetni kívánom a törvényhatóságot az 1886. XXI. t. ez. 96-ik §-ának ama rendelkezésére, mely szerint a most idézett törvény 57. § ának h. pontjában és a 80-ik §-ban a szolgabíráknak a járásokba való beosztására, illetőleg némely eddig választás útján betöltött tiszti állásnak kinevezés útján való betöltésére vonatkozó intézkedések ezen tisztújítás alkalmával lépnek életbe. Nem kétlem ugyan, hogy a törvényhatóság teljes tudatával bír ama felelősség súlyának, mely a tisztviselők választása tekintetében részére biztosított jognak gyakorlásából reá háramlik, mindazonáltal kötelességemben állónak tartom a vármegye közönségét tájékoztatni azon szempontokról, amelyeknek jóakaratú megfigyelése fogja legfőbb biztosítékát szolgáltatni annak, hogy a törvényhatósági közigazgatás valódi szakértelmet, igaz kötelességérzetet, s ezzel párosult hivatali buzgóságot igénylő sokoldalú teendőinek ellátásáról megnyugtató módon gondoskodva leend. Feltétlenül ragaszkodnom kell ahhoz, hogy a megválasztott egyének a tisztviselők minősítéséről szóló 1883. I. t. cz.-ben az egyes hivatali állásokra előirt elméleti minősítésnek birtokában legyenek. Amennyiben pedig valamely tiszti állásra, törvényszerű elméleti minősítéssel nem bíró egyén a törvény 34. §-ában foglalt kedvezmény alkalmazásával fogna megválasztani, elvárom a vármegye közönségétől, hogy a törvény szóban levő kedvezményét, az előforduló esetekben csak a legszigorúbb értelmezés mellett alkalmazandja, s ezen kedvezményben csak oly egyéneket fog részesíteni, kik a tényleges szolgálat terén teljes hasznavehetőségüknek, gyakorlati képzettségüknek megbízható jeleit szolgáltatták. De a mellett, hogy a törvényhatósági tiszti állásokra eszközlendő választásoknál a törvénynek szorosan megfelelő minősítettséget elengedhetlen feltételnek tekintem, ezenfelül elvárom, hogy a választások eszközlésénél a minősítettség magasabb foka, a physikai munkaképesség, a fedhetlenség és megbízhatóság is részrehajlás nélküli megérdemelt figyelemben részesüttessenek. Minthogy pedig a tiszti állások betöltésének nem az alkalmazást keresők megélhetési érdekeinek kielégítése, hanem egyedül és kizárólag csak az képezi a czélját, hogy a közigazgatási teendők kielégítő ellátása, szakképzett és kifogástalan munkaerők megválasztása által biztosíttassék, azon reményemnek adok kifejezést, hogy a vármegye közönsége, a tisztújító szék alkalmával a személyi, avagy családi érdekeken alapuló jogosulatlan igények mellőzésével, csakis oly egyéneket fog bizalmára érdemesíteni, kik megnyugtató kezességet szolgáltatnak arra, hogy nagy felelősséggel járó megbízatásuknak a köz- és államérdeket minden irányban kielégítő mértékben lesznek képesek megfelelni. Ezek után felhívom a vármegye közönségét, hogy a tisztújító közgyűlésnekösszehívása iránt, tekintettel az 1886. XXI. t. sz. 83. §-ában foglalt rendelkezésre, akként intézkedjék, hogy az új tisztikar a jövő év január 1-ével megkezdhesse működését. E helyütt, tekintettel arra, hogy az imént idézett 83. §. szerint tisztújításkor azon törvényhatósági bizottsági tagok bírnak szavazattal, kik a következő, t. i. az 1890-ik évre vetettek föl a legtöbb adót fizető és választott bizottsági tagok névjegyzékébe, hivatkozással a f. évi 49.900 sz. a. kibocsátott körrendeletemben előadottakra, figyelmeztetem a törvényhatóságot, hogy a bizottsági tagok választása, valamint az esetleges pótválasztások megejtése iránt a kellő időben és akként intézkedjék, hogy az 1890-ik évre megbízatással biró bizottsági tagok, a tisztújító közgyűlésre meghívhatók legyenek. A tisztújító szék határnapjáról és a tisztújítás eredményéről annak idején külön-külön jelentést várok. Budapesten, 1889. évi október hó 14-én. Gr. Teleki s. k. 6770. sz. Borsodvármegye alispánjától. A nagyméltóságu m. kir. belügyminisztérium f. évi 71829. sz. rendelete folytán ezennel köztudomásra hozom, hogy a miskolczi dohánybeváltó hivatalnál a beváltás kezdődik 1889. decz. 16-án és végződik 1890. február 18-án. Ezen dohány beváltó hivatalhoz tartozik Borsodvármegyének egész területe. A dohány beváltáshoz közigazgatási biztosi minőségben Kaszál Ferencz miskolczi lakos neveztetett ki. Erről a t. főszolgabíró urak is tudomás végett értesittetnek. Miskolcz, 1889. november hó 7-én. Molczer Gyula, alispán. I 242 frt 60 kr., 19 frt irodai átalány és 6 frt előfogati dij, természetbeni lakás — javadalmazás — van egybe kötve. — Felhivatnak a pályázni óhajtók, hogy kellőleg felszerelt kérvényeiket decz. hó 13-áig a szentpéteri főszolgabírói irodába annál is inkább adják be, mert az elkésve beadottak figyelembe nem fognak vétetni. Szentpéter, 1889. nov. hó 15-én. Elek Kálmán, főszolgabíró, 5751. sz. k. 1889. Hirdetmény. Az alacskai körjegyzői állás megüresülvén, ezen állás választással f. évi deczember hó 14-ke reggeli 11 órakor fog az alacskai jegyzői irodában befőhezni. Ezen állással Alacska község részéről 157 frt 40 kr., 17 frt irodai átalány és 7 frt 50 kr. előfogati dij, Berente község részéről Borsodvármegye közigazgatási bizottságából. Vármegyénk közigazgatási bizottsága f. hó 12-én tartó havi rendes ülését dr. Vay Béla főispán elnöklete alatt. Mielőtt a bizottság, mint ilyen, működését megkezdette volna, először hitelesítő közgyűlés minőségében működött, hitelesítvén a hétfői rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyvét. Ennek folyama alatt ifj. Miklós Gyula felszólalt az ellen, hogy a jegyzőkönyvben nincs szó rólla, miszerint ő a katonatartási pótadó-emelés tárgyában hozott határozatot felebbezte, holott a jegyzőkönyvnek a közgyűlés lefolyása hű tükrének kell lenni. Lévay József főjegyző felhozta ellene, hogy a jegyzőkönyvnek nem a közgyűlés hű tükrének kell lenni, hanem a hozott határozatokat kell híven visszaadni. Mindazáltal e kérdés nem villálván a dolgot, a felebbezésre szóló kijelentés bejegyeztetett. Másik felszólalása Miklós Gyulának a jegyzőkönyvnek hitelesítési módja ellen volt, helytelennek mondván az eddigi szokást, t. i. a hitelesítő gyűlés általi hitelesítést kívánta, hogy hitelesítés gyanánt a főispán írja alá a jegyzőkönyveket. A gyűlés a régi gyakorlat mellett maradt. Ezután kezdődött a közigazgatási bizottság működése. Felolvastattak a szakelőadói jelentések, s ezek között elsősorban: Az alispán jelentése a közigazgatás állapotáról. Ezen jelentés szerint az állategészségügy állapota még mindig kedvezőtlennek mondható. A száj- és körömfájás megszűnt ugyan némely községben, de viszont több, még eddig mentes községben fellépett. A községek részére megrendelt tűzi fecskendők egy része a gyáros által már leküldetett, sőt az illető községeknek ki is adatott, miután az előlegesen berendelt községi közegek a fecskendőkkel való bánásmódra beoktattattak. Az alispáni jelentéssel kapcsolatban