Borsod - Miskolci Értesítő, 1889 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1889-11-21 / 47. szám

Miskolcz, 1889.­ november 21. 47-ik szám­onezonharmadik évfolyam. BORSOD. Társadalmi érdekeket képviselő vegyes tartalmú hetilap, Borsodmegye és a „borsodmegyei gazdasági egylet“ hivatalos közlönye. Megjelen minden csütörtökön. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: BEIGTATÁSI DIJ : Helyben és vidékre: Fél évre........................2 frt—kr. Egész évre...................4 » — » Rendkivülileg: Negyed évre . . . . 1 frt 20 kr. Nyilt-tér sorsa ... »25 kr. Előlegesen fizetendő: 50 szóig...................—frt 50 kr. 50-től 100-ig .... 1 » — » Bélyegdij: minden hirdetéstől 30 kr, melyek a kiadó-hivatalhoz intézendők. MIEKOLGII értesítő­­jegyei hivatalos közlemények. 6295. sz. al. 1889. Ezen rendelet köztudomaás végett a »Bor­sod* hivatalos lapban közzététetik. Miskolcz, 1889. november 15. Melczer Gyula, alispán. Másolat. 67800. sz. Magy. kir. belügyminiszter. mm­ Körrendelet a megyei tisztujitásról. Az 1883-ik év deczember havában meg­ejtett általános tisztujitás alkalmával hat évre megválasztott vármegyei tisztviselők megbíza­tása a f. év deczember hó 31-ik napján lejár­ván , felhívom a törvényhatóságot, hogy az álta­lános tisztújítást az 1886. XXI. t. ez. 79. §-a értelmében az év vége előtt tartsa meg. Mindenekelőtt figyelmeztetni kívánom a törvényhatóságot az 1886. XXI. t. ez. 96-ik §-ának ama rendelkezésére, mely szerint a most idézett törvény 57. § ának h. pontjában és a 80-ik §-ban a szolgabíráknak a járásokba való beosztására, illetőleg némely eddig választás útján betöltött tiszti állásnak kinevezés útján való betöltésére vonatkozó intézkedések ezen tisztújítás alkalmával lépnek életbe. Nem kétlem ugyan, hogy a törvényható­ság teljes tudatával bír ama felelősség súlyának, mely a tisztviselők választása tekintetében ré­szére biztosított jognak gyakorlásából reá há­ramlik, mindazon­által kötelességemben állónak tartom a vármegye közönségét tájékoztatni azon szempontokról, a­melyeknek jóakaratú megfigyelése fogja legfőbb biztosítékát szolgál­tatni annak, hogy a törvényhatósági közigazga­tás valódi szakértelmet, igaz kötelességérzetet, s ezzel párosult hivatali buzgóságot igénylő sokoldalú teendőinek ellátásáról megnyugtató módon gondoskodva leend. Feltétlenül ragaszkodnom kell ahhoz, hogy a megválasztott egyének a tisztviselők minősíté­séről szóló 1883. I. t. cz.-ben az egyes hivatali állásokra előirt elméleti minősítésnek birtoká­ban legyenek. A­mennyiben pedig valamely tiszti állásra, törvényszerű elméleti minősítéssel nem bíró egyén a törvény 34. §-ában foglalt kedvezmény alkalmazásával fogna megválasz­tani, elvárom a vármegye közönségétől, hogy a törvény szóban levő kedvezményét, az előfor­duló esetekben csak a legszigorúbb értelmezés mellett alkalmazandja, s ezen kedvezményben csak oly egyéneket fog részesíteni, kik a tényle­ges szolgálat terén teljes hasznavehetőségüknek, gyakorlati képzettségüknek megbízható jeleit szolgáltatták. De a mellett, hogy a törvényhatósági tiszti állásokra eszközlendő választásoknál a törvény­nek szorosan megfelelő minősítettséget elenged­­hetlen feltételnek tekintem, ezenfelül elvárom, hogy a választások eszközlésénél a minősített­ség magasabb foka, a physikai munkaképesség, a fedhetlenség és megbízhatóság is részrehajlás nélküli megérdemelt figyelemben részesüttes­­senek. Minthogy pedig a tiszti állások betöltésé­nek nem az alkalmazást keresők megélhetési érdekeinek kielégítése, hanem egyedül és kizá­rólag csak az képezi a czélját, hogy a közigazga­tási teendők kielégítő ellátása, szakképzett és kifogástalan munkaerők megválasztása által biztosíttassék, azon reményemnek adok kifeje­zést, hogy a vármegye közönsége, a tisztújító szék alkalmával a személyi, avagy családi érde­keken alapuló jogosulatlan igények mellőzésé­vel, csakis oly egyéneket fog bizalmára érdeme­síteni, kik megnyugtató kezességet szolgáltat­nak arra, hogy nagy felelősséggel járó meg­bízatásuknak a köz- és államérdeket minden irányban kielégítő mértékben lesznek képesek megfelelni. Ezek után felhívom a vármegye közönsé­gét, hogy a tisztújító közgyűlésnek­­összehívása iránt, tekintettel az 1886. XXI. t. sz. 83. §-ában foglalt rendelkezésre, akként intézkedjék, hogy az új tisztikar a jövő év január 1-ével meg­kezdhesse működését. E helyütt, tekintettel arra, hogy az imént idézett 83. §. szerint tisztújításkor azon törvény­­hatósági bizottsági tagok bírnak szavazattal, kik a következő, t. i. az 1890-ik évre vetettek föl a legtöbb adót fizető és választott bizottsági tagok névjegyzékébe, hivatkozással a f. évi 49.900­ sz. a. kibocsátott körrendeletemben előadottakra, figyelmeztetem a törvényhatóságot, hogy a bizottsági tagok választása, valamint az esetle­ges pótválasztások megejtése iránt a kellő idő­ben és akként intézkedjék, hogy az 1890-ik évre megbízatással biró bizottsági tagok, a tiszt­újító közgyűlésre meghívhatók legyenek. A tisztújító szék határnapjáról és a tiszt­újítás eredményéről annak idején külön-külön jelentést várok. Budapesten, 1889. évi október hó 14-én. Gr. Teleki s. k. 6770. sz. Borsodvármegye alispánjától. A nagyméltóságu m. kir. belügyminiszté­rium f. évi 71829. sz. rendelete folytán ezennel köztudomásra hozom, hogy a miskolczi dohány­beváltó hivatalnál a beváltás kezdődik 1889. decz. 16-án és végződik 1890. február 18-án. Ezen dohány beváltó hivatalhoz tartozik Bor­­sodvármegyének egész területe. A dohány be­váltáshoz közigazgatási biztosi minőségben Ka­szál Ferencz miskolczi lakos neveztetett ki. Erről a t. főszolgabíró urak is tudomás végett értesittetnek. Miskolcz, 1889. november hó 7-én. Molczer Gyula, alispán. I 242 frt 60 kr., 19 frt irodai átalány és 6 frt előfo­gati dij, természetbeni lakás — javadalmazás — van egybe kötve. — Felhivatnak a pályázni óhaj­tók, hogy kellőleg felszerelt kérvényeiket decz. hó 13-áig a szentpéteri főszolgabírói irodába annál is inkább adják be, mert az elkésve be­adottak figyelembe nem fognak vétetni. Szentpéter, 1889. nov. hó 15-én. Elek Kálmán, főszolgabíró, 5751. sz. k. 1889. Hirdetmény. Az alacskai körjegyzői állás megüresülvén, ezen állás választással f. évi deczember hó 14-ke reggeli 11 órakor fog az alacskai jegyzői irodá­ban befőhezni. Ezen állással Alacska község ré­széről 157 frt 40 kr., 17 frt irodai átalány és 7 frt 50 kr. előfogati dij, Berente község részéről Borsodvármegye közigazgatási bizottságából. Vármegyénk közigazgatási bizottsága f. hó 12-én tartó havi rendes ülését dr. Vay Béla főispán elnöklete alatt. Mielőtt a bizottság, mint ilyen, mű­ködését megkezdette volna, először hite­lesítő közgyűlés minőségében működött, hitelesítvén a hétfői rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyvét. Ennek folyama alatt ifj. Miklós Gyula felszólalt az ellen, hogy a jegyzőkönyvben nincs szó rólla, miszerint ő a katonatartási pótadó-emelés tárgyá­ban hozott határozatot felebbezte, holott a jegyzőkönyvnek a közgyűlés lefolyása hű tükrének kell lenni. Lévay József fő­jegyző felhozta ellene, hogy a jegyzőkönyv­nek nem a közgyűlés hű tükrének kell lenni, hanem a hozott határozatokat kell híven visszaadni. Mindazáltal e kérdés nem villálván a dolgot, a felebbezésre szóló ki­jelentés bejegyeztetett. Másik felszólalása Miklós Gyulának a jegyzőkönyvnek hite­lesítési módja ellen volt, helytelennek mondván az eddigi szokást, t. i. a hitele­sítő gyűlés általi hitelesítést kívánta, hogy hitelesítés gyanánt a főispán írja alá a jegy­zőkönyveket. A gyűlés a régi gyakorlat mellett maradt. Ezután kezdődött a közigazgatási bi­zottság működése. Felolvastattak a szak­előadói jelentések, s ezek között első­sorban: Az alispán jelentése a köz­­igazgatás állapotáról. Ezen jelentés szerint az állategészségügy állapota még mindig kedvezőtlennek mondható. A száj- és kö­römfájás megszűnt ugyan némely község­ben, de viszont több, még eddig mentes községben fellépett.­­ A községek ré­szére megrendelt tűzi fecskendők egy ré­sze a gyáros által már leküldetett, sőt az illető községeknek ki is adatott, miután az előlegesen berendelt községi közegek a fecskendőkkel való bánásmódra beok­­tattattak. Az alispáni jelentéssel kapcsolatban

Next