Borsod - Miskolci Értesítő, 1891 (25. évfolyam, 1-53. szám)
1891-12-03 / 49. szám
ezelőtt 20 évvel; igaz, hogy nem is alkalmatlankodtak sohasem. De ennek a közönyösségnek meg kell szűnni. Az önérzet parancsolja azt. Másrészről a kormánynak kell belátnia, hogy nagy igazságtalanságot követ el, midőn a vármegyei tisztviselőket annyira mellőzi. A városi tisztviselők is részesülnek bizonyos periódusokban, fizetésemelésben és pedig a kor- és a helyi viszonyok által követelt mértékben, csak a vármegyeiek vannak kárhoztatva a tespedésre és a remény nélküli várakozásra. A közigazgatás államosításában felcsillant egy kis remény a vármegyei tisztviselőkre nézve, legalább anyagi helyzetük javulása tekintetében. Az is eltűnt, ki tudja mennyi időre ! Azt azonban nem lehet, nem szabad feltennünk, hogy a vármegyei tisztviselők fizetésjavításának sorsa a közigazgatás államosításához van kötve. Meg kell annak történnie a jelenlegi keretben is. A vármegyéknek és tisztviselőiknek együttesen kell felemelniük szavukat. Legyen Borsod vármegye közönsége az elsők között, melynek tisztviselői különbben bizonyára a legérdemesebbek közt is vannak, hogy felterjesztést intézzen a képviselőházhoz, hogy a vármegyék dotáczióit, főként a tisztviselők jobb javadalmazása czéljából emelje fel. Jegyzőkönyv felvétetett a borsodmegyei gazdasági egyesület borászati szakosztályának 1891. évi november 24-én Miskolczon, a megyeháznál d. u. 3 órakor tartott gyűlésén. Jelen voltak: Dr. Szabó Gyula szakosztályelnök elnöklete alatt: Tresza István, Losonczy Jenő, Mészáros Bálint, Soltész János, Dobozy Dániel, Piskóty János, Berger Venczel, Mérten János, Pamlényi János, Patzauer Mór, Asztalos Ferencz, Sztarcz Tivadar, Csorba Sámuel és Biró Géza titkár. Elnök az összegyűlt tagokat üdvözölvén, a gyűlést megnyitja és kéri a bizottságot, hogy hallgassa meg a titkár által felolvasandó elnöki jelentést: Mélyen tisztelt szakosztály! Miután a szőlők telepítésének egy új ciklusa elé értünk , amidőn az ősz hettitával e téreni működésünk jövő évi programmját már most kell megállapítanunk, sőt a területek kijelölését és a földforgatást a kijelölendő helyeken meg is kell kezdetnünk; szükségesnek tartottam a mélyen tisztelt szakosztály támogatását ismét igénybe venni s e czélból az érdeklődő tagokat jelen alkalomra összehívni. Mielőtt azonban az ezután végzendő teendők megbeszélésébe bocsátkoznánk, kötelességemnek tartom a szakosztálynak ez évben végzett működéséről, a rendelkezésére bocsátott vessző és pénzkészlet mikénti felhasználásáról és jelenlegi állapotáról jelentésemet a következőkben beterjeszteni. 1. Méltóztatott tudomással bírni arról, miszerint az elnökség a közgyűlés határozatából kifolyólag és jóváhagyásával az alapító tagok írásban beküldött beleegyezésével, a befizetett alapítványi tőkéből Miskolczon a szentpéteri kapu mellett egy központi szőlőtelep czéljaira 11 katasztrális hold földet vásárolt 3500 írttal, amit ki is fizetett. 2. Ugyancsak a szakosztály határozatából és jóváhagyása reményében megvásároltam tekintetes Bizony Tamás úrtól 400 írttal egy a telep közvetlen szomszédságában levő nagy borházat és pinczét , mely borháznak hátulsó részét a munkavezető lakásául át is alakítottam. Az egyesület úgy is szándékozott oda egy pásztorházat építeni, amit ennél jobb helyre úgy sem tehettünk volna, ami ennél kevesebbe úgy sem került volna, de még azon esetben is sem ajtó helyiségünk, — amely czélra a fűthető borház most nagyszerűen alkalmazható, — sem pedig a vesszőnk eltartására pinczénk nem lett volna. — Azt hiszem tehát, hogy ezen pincze megvásárlásával én az egyesületnek előnyére jártam el és bizton remélhetem ezen eljárásom jóváhagyását, mely esetben csak az lenne az elhatározandó, hogy a pinczének mint ingatlan vagyonnak a vételára az alaptőkének vagy a megyétől kapott beruházási tőkének hassék-e számlájára? Szerény véleményem szerint, miután a pincze az egyesület ingatlan vagyonát gyarapítja, az alaptőkéből lenne fedezendő annál is inkább, miután a beruházások czéljából rendelkezésünkre bocsátott 3000 főt ezen összeg kiadása nélkül is az utolsó krajczárig igénybe fog vétetni. 3. A telep megvásároltatván, abból 5 hold, a gyökereztető telepen pedig 2700 □-öt még a tavaszon megforgattatok és beültettetek. 4. A szakosztály nem csak a központban, de ezenkívül az alább kimutatandó községekben is létesített közös vessző termelő telepeket. A szőlő telepekhez szükséges vessző készletet a következő helyekről vettük be a szentpéteri filoxera részvénytársaságtól 15000 sima kevert ripáriát, Bánhorváti egyháztól is 1500 sima ripáriát, Tárd községétől 1000 Janquer, 1000 Herbemontot, 200 Canadát. (gőz- és egyleti élet. Hirdetmény. Miskolcz rendezett tanácsú város helypénz szedési joga az 1892. évi junius 1-től számított három évi időtartamra 1. évi deczember hó 15-ik napján délelőtt 10 órakor a polgármesteri hivatalban tartandó nyilvános árverésen bérbe fog adatni. Kikiáltási ár évi 16.000 forint. Miskolcz városában 5 országos vásár, 12 havi baromvásár, s minden héten két heti vásár van. Ezen kívül a helypénz egyes napokon is szedhető és a bérlet tárgyát a bérkocsisok, szekeresek által fizetendő helypénz is képezi. A szóbeli árverés megkezdéséig a kikiáltási ár 10%-val ellátott írásbeli zárt ajánlatok is elfogadtatnak Ezen ajánlatban kiteendő a megígért öszszeg betűvel és számmal és hogy árverese a feltételeket ismeri és azokat elfogadja. Az árverési feltételek a közigazgatási irodában megtekinthetők. Miskolcz, 1891. évi november 24. A városi tanács Soltész Nagy Kálmán kir. tanácsos polgármester. Hirdetmény. Az egyenes adók 1992. évre vonatkozó kivetésének megindítása tárgyában a nm. m. k. pénzügyminiszter ur által 6688189. sz. a. kibocsájtott rendeletben a munkaterv megállapítása mellett a vallomási ívek beadását bizonyos határidőhöz köti és pedig : 1891. decz. hó 31-ig bevaltandók : a keresetadók 111. és IV. osztálya, a tőke kamat és járadék adó alá tartozó jövedelmek, továbbá az általános jövedelmi pótadó kivetésénél tekintetbe veendő adósági kamat összegek. Minthogy azonban a III. oszt. kereset adó is a múlt 1890. évben 3 évre vettetett ki, magától értetik, hogy azoknak, kik már a múlt 1890. és a I. 1891. évben ezen adónemmel megvoltak róva és ezen üzlet vagy foglalkozás, melynek alapján megrovattak, évközben változást nem szenvedett, újabb vallomást adni nem szükséges. Ellenben mindazok, a kik a 1. 1891 évben teljesített pótkirovás eszközlése óta a III. oszt. kér. adó alá tartozó üzletet nyitottak, vagy foglalkozást kezdettek, vagy előbbi üzletükkel felhagytak, s ezt mindeddig az illető helyen benem jelentették, — kötelesek a fent kitett határidő alatt, a törvényes következmények terhe mellett az erre vonatkozó bejelentést megtenni, illetőleg szabályszerű vallomást benyújtani. Az általános jövedelmi pótadó kivetésénél tekintetbe veendő kamatteher vallomásokban előforduló oly kölcsönökre nézve, melyeket a vallomást tevő adózó pénzintézetekből vett fel, a vallomás «jegyzet» rovatában kitüntetendő az összeg, mely az eredetileg kölcsönvett és bizonyos évek alatt törlesztendő tőke összeg után a kötvényben megállapított kamatláb szerint kamat gyanánt egy évre esik. A bevallásra szolgáló nyomtatvány alólirt hivatalnál dij nélkül kapható és a hivatalos órák alatt ugyanott beadható. Miskolcz, 1891. nov. 30-án. Miskolcz város adópénztári hivatala. Meghivó. A borsodi orvos-gyógyszerész egylet f. hó 7-én d. u. 5 órakor a szokott helyiségben rendes havi ülést tart, melyre az egylet t. tagjait meghívom. Tárgysorozat: 1. Dr. Soltész Károly értekezése a d.-győri vasgyártelepen előfordult »trichinonis« kóresetekről. 2. A közigazgatási orvosok szakosztályának alakítása feletti határozathozatal. 3. A havi körjárat megbeszélése. 4. Bizottságok kiküldése. Miskolcz, 1891. év decz. hó 1. Dr. Markó László, egyleti elnök, helybeli és vegyes tirek. * Főispáni vizsgáltait Báró Vay Béla főispán ur ő méltsága a szolgabirói hivataloknál immár befejezte. A múlt héten a miskolczi és edelényi szolgabirói hivatalokat tegnap pedig Miskolcz városa hivatalait vizsgálta meg. Mindenütt kielégítő rendet és ügykezelést talált. * A nemzeti párt Miskolczon Azon nagyszabású politikai actiónak, melyet a nemzeti párt a jövő választásokra készít, egyik mozzanata, a múlt vasárnap folyt le városunkban. Egyik mozzanata volt ez mint mondánk ama szélesebb körű cselekvésnek, melyet valószínűleg még több is követ, de nem tervezetében, sem következményeiben nem az utolsó, amint azt a vasárnapi értekezlet külsőségeiből s a nemzeti párt vezérének kijelentéséből kivehettük. Amint lapunk múlt számában is jeleztünk, az érdeklődés városunkban nagy volt e mozgalom iránt, de főként a gróf Apponyi személye iránt, kinek nagy szelleme sugarait közelről érezni, sőt a páratlan szónokot hallgatni, valljuk meg az igazat, pártkülönbség nélkül mindenki óhajtotta. Ez elvégre olyan kívánság, mely a nagy szellemek iránt önként nyilatkozik, a melyet párt kötelékek által lenyűgözni nem lehet, a melyet eltitkolni gyerekségnek látszik. Csakhogy — és ezt mindenek előtt konstatálnunk kell — városunk közönségénél még vasárnap reggel is nagy volt a bizonytalanság: várjon az értekezletre lehet-e, avagy illik-e felmenni azoknak a kik oda meghiva nem voltak. Mert Miskolczon sem falragasz, sem magán meghívó útján nem lett meghiva senki, s még maguk a nemzeti párt tagjai is bizonytalanságban voltak a felől. Hiszen a dolog természetében fekszik, hogy egy ilyen politikai gyülekezésben való részvétel mindenkire nézve szabad, de denique ez a kétely felmerült, s tartotta magát az utolsó pillanatig, sőt még most sincs megmagyarázva, hogy legalább Miskolczon miért nem hirdette ki a nemzeti párt az ő szándékát falragaszok útján is. A fennebbieket ily kiváló súlylyal azért érintjük lapunkban, mert erre reflexiót sem a fővárosi, sem a helyi