Borsod - Miskolci Értesítő, 1895 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1895-01-02 / 1. szám

Miskolcz, 1895. január 2. 1-ső szám Huszonkilenczedik évfolyam. BORSOD. MISKOLCI! ÉRTESÍTŐ. Társadalmi érdekeket képviselő vegyes tartalmú hetilap, Borsodmegye és a „borsodmegyei gazdasági egylet“ hivatalos közlönye Megjelen minden szerdán. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : BEIOTATÁSI DÍJ : Helyben és vidékre: Rendlcivüliley; Előleyesen fizetendő: Bélyegdij: Fél évre.........................2 írt—kr. Negyed évre . . . . 1 frt 20 kr. Egy háromhasáboK petit sor . 10 kr. minden hirdetéstől 30 kr, melyet Egész évre....................4 » — » Nyilt-tér sorja ... »25 kr. Nagyobb hirdetéseknél . . 5 kr. a kiadó-hivatalhoz intézendők. Egyes számok kaphatók a kiadóhivatalban : Nagy-Hunyad-utcza. Felhívás előfizetésre. Huszonkilenczedik évfolyamába lép lapunk a jövő év elejével. Midőn előfizetési felhívásunkban e körülményt előrebocsátjuk, nem min­den számítás nélkül tesszük azt, mert mindenesetre figyelmessé akarjuk tenni olvasó közönségünket arra, hogy reá mint az állandóság és következetesség egyik jelenségére mutassunk s ebből jogot meritsünk aztán arra, hogy kö­zönségünket előfizetésének megújítá­sára kérjük fel. Lapunk körülményei a jövő évben nem változván, tartalma és iránya is marad a régi, vagyis főfeladata lesz a vármegye határozatából származó megbízatást, t. i. a hivatalos rendele­tek és intézkedések közlését teljesíteni s e mellett aztán szerény hatásköré­ben társadalmi kérdésekkel foglal­kozni. Mint hivatalos lapnak természe­tesen mindig alapfeltétele volt lapunk­nak a teljes megbízhatóság; ugyan­erre törekedtünk a társadalmi moz­galmak visszatükrözésénél is. Ez lesz czélunk jövőre is. Nem kicsinylendő feladat s ha következetesen keresztül visszük az eredményt, sem lehet kicsinyleni. Ez ad bátorságot nekünk arra, hogy la­punkat a közönség figyelmébe ajánl­juk és kérjük, hogy a lapunk hom­lokán olvasható feltételek alatt előfize­tését a jövő 1895. évre megtenni szí­veskedjék. Tisztelettel maradván Miskolczon, 1894. decz. 18-án. A „Borsod“ szerkesztősége és kiadóhivatala. (Megyei hivatalos közlemények. 1 ai^SiJ-T' Borsodvármegye alispánjától. Hivatalos értesítés. A nagyméltóságu m. kir. honvédelmi mi­nisztérium folyó évi 70,807. sz. a, kibocsátott rendelete folytán mindazon polgárok pályázhat­nak a népfölkelő élelmezési járulnoki állás el­nyeréséért, a kik sem a közös hadsereg vagy haditengerészet, sem a honvédség, sem a pót­tartalék, sem a csendőrség kölelékében nem ál­lanak, továbbá a kik a védtörvény utasítás első része 75. § a A. pontja alatt felsorolt követel­ményeknek megfelelnek, a kik megfelelő pol­gári becsület és joggyakorlat korlátlan élveze­tében vannak és végül a kik megszakítás nélkül három hónapig egy katonai élelmező raktárnál a saját költségükön próba szolgálatot tenni ké­pesek és erre késznek nyilatkoznak. A gyakorlati próba szolgálat után beosz­tottaknak elméleti vizsgát kell tenniük. Azoktól, kiknek anyanyelvűk nem a né­met, a vizsgánál sem folyékony előadás, sem irályi tökéletesség nem kívántatik. A népfelkelő élelmező járulnokok ajánlat utján Ő Császári és Apostoli Királyi Felsége ál­tal neveztetnek ki. Ennek megtörténte után az illetők magu­kat teljes egyenruházattal tartoznak ellátni, mi végből beszerzési átalányt nyernek. A bélyegmentes pályázati kérvények a m. kir. honvédelmi minisztériumhoz czim- zendők. A kérvényekhez csatolandók : keresztle­vél, iskolai bizonyítvány, hatósági bizonylat a pályázónak polgári foglalkozásáról és községi honosságáról, valamint melléklendő azokhoz a következő szövegű nyilatkozat: „Alulírott önként elvállalom azon kötele­zettséget, hogy a katonai élelmező raktárnál teljesítendő próbaszolgálat tartamára magamat a katonai fegyelemnek alávetem.“ Kiteendő a pályázati kérvényben, hogy az illető folyamodó minő nyelvismerettel bir. A katonai élelmező raktárak közelebbi ál­lomáshelyei : Budapest, Kassa, Munkács. A pályázati kérvények hozzám nyújtan­dók be és azok ismét február hó első napjáig felsőbb helyre fognak terjesztetni. A pályázati hirdetmény teljes szövege a főszolgabiráknál és a miskolcz-városi csendőr­kapitányi hivatalnál bárki által megtekinthető. Miskolcz, 1894. deczember 22. Lévay József, alispán. Meditatiók az évfordulón. Különös — bár mindennapi jelen­ség az életben, hogy az emberek másként cselekesznek, mint a hogy beszélnek. Al­kalmasabb idő mint a mostani, alig van e tantételnek bebizonyítására, akár ha vesz- szük a dolgot kalendárium szerint, avagy a közéletben folyó jelenségek szerint. Krisztus szülétésének nagy ünnepe a ka­rácsony, békét hirdet égen és földön, s talán mig az ünnepi napok alatt a haran­gok konganak a toronyban s a zsolozs­mák zengenek a templomokban, meg is tartják a békét, de ha elmúlt az ünnep, az emberek a régi szenvedéllyel rohan­nak egymás ellen a harczba, Magyarul úgy hangztk e tantétel : vizet prédikál és bort iszik. Kivétel alig van e törvény alól. Az uj évet nemcsak a külső életben, hanem az emberi élet benső világában is az átváltozás, újjá alakulás, megtérés for­duló pontjának szokták jelezni. Aligha le­hetne pedig erre concrét példát találni. Az, a ki az ó év utolsó napján fösvény, ember kerülő, ádáz, hiú vagyis nem tu­dom miféle vétekben leledző volt, az uj év első napján sem válik adózóvá, bátor- ságossá, szelíddé, szóval nem javul meg. Sőt van valami csalogató bűvereje ennek az évforduló pontnak, mely az embereket vállalkozóbbakká teszi, energiájukat növeli. De csalódnánk, ha azt gondolnók, hogy nemesebb irányban. Hiszen az élet nagy küzdelmei, a létfenntartás nehézsége összes működésűnknek úgyszólván tengelyét ké­pezik és eme nagy kérdésekben — az emberek azt hiszik — lemondással, em- I berszeretettel, szóval a nemesebb erények i gyakorlásával boldogulni nem lehet. Itt J harczolni kell. Vagy te vagy én. A lét- j kérdés más választást nem enged, így van-e valóban ? E kérdésre azt hisszük találunk még egy-két félénk ne­met is. Az erőszakos, önző, kapzsi embe­rek azt tartják, hogy úgy van, de a kik ; szerény megelégedésben tudnak élni, 1 azok engednek élni másokat is, sőt örül­nek embertársaik boldogulásán és ben- sejökben élénken tiltakoznak ama felte­vés ellen, hogy a földről minden neme­sebb érzés kihalt már. Marad bizonyára a most beköszön- j tött uj év napjaira is közöttünk magva I azon embereknek, kik a szeretet és béke apostolainak művét nem puszta szerep- játszásból, de benső meggyőződésből, sziveik nemes indulata által hajtatva, fog­ják folytatni. * * * Különös és nem egészen megnyug­tató jelenség az is, mely hazánkban a po­litikai élet mezején folyik. A szabadelvű- ség az a zászló, a mely körül a p , ok csatája dúl. S a legkülönösehb a doicö bari, hogy csak egy kis rész az, mely e^ zászlót nem akarja nyíltan magáénak vallani, a többi a legsajátabb jogát tartja hozzá, azonban a körülményekből vilá­gosan kivehető, hogy egy nagy résznek csak jelszava a szabadelvűséghez való ragaszkodás, mert csak addig áll mel­lette, mig annak hasznát látja (az emberi természetnek ős jellemvonása ez) s hogy valódi hívei e zászlónak csak kevesen^.

Next

/
Thumbnails
Contents