Borsodi Bányász, 1960. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-06 / 1. szám
2 BORSODI BÁNYÁSZ A kommunisták helytállásáról GYAKORLATTÁ VÁLT, hogy ahol nehézségek, bajok vannak az üzemben, akkor ott gyorsan átszervezik a munkaerőket, és kommunistákat állítanak a problémák leküzdésére. Nem véletlenül történik ez. A kommunisták számtalan esetben bebizonyították és példáját adták annak, hogy ahol más emberek nem tudnak megbirkózni a nehézségekkel, ők helytállnak ott is, így volt ez, és így van ez ma is, a kondói aknánál is. No, de hadd beszéljenek a tények. Tavaly, a nyár folyamán nehézségekkel küzdött az akna. A létszámhiányon kívül a legsúlyosabb probléma a szállítás volt, ami abból adódott, hogy a szénmező lefejtése nagy tá*volságban, szerteágazó volt egymás* tól. Kiesést jelentett a tervteljesítés* ből az is, hogy a XVI. frontfejtés ki J búvásra ért. Vetőket kellett haránt tolni, amelyek nagymértékben hátráltatták a front sebességét. Nem véletlen tehát, hogy az akna májusban 85,2 százalékra tudta csak teljesíteni* az előírást. S ilyen viszonyok közelette az sem csoda, hogy az akna vezetői elcsüggedtek, nem bíztak az éves terv teljesítésében. Decemberi 29-én azonban büszkén jelentették, hogy befejezték éves tervüket. No, de ennek is megvan a története és ebben a történetben elsősorban kommunisták a hősök. SZEPTEMBERBEN a frontfejtésen váratlanul nagyobb omlást kaptak. Ezenkívül szinte egymást érték a vetők, amelyek nagyban meglassították a front előrehaladását. Gyors és hathatós intézkedésre volt szükség. Az akna vezetősége el is követett mindent. A frontelőkészítő kamrák kiképzésére tapasztalt vájárokat, kommunistákat, így Virágh Pál, Sulyok László, idős Bencs Pál, Masztics Lajos és Kövesdi Barna elvtársakat állította. Erre az intézkedésre annál is inkább szükség volt, mert ha csak egy napot is késnek a kamrák kiképzésével, akkor az 100—120 tonna szén kiesést jelentett volna a termelésből, ből. Nem volt könnyű feladat ez. Az amúgy is nehéz, fárasztó fizikai munkát még csak súlyosbította a rossz levegő, a füst. A kommunisták azonban önfeláldozóan dolgoztak, megunták helyüket. . . — Ha ezt a munkát más csapatok végzik, — mondotta Záhorszki László főmérnök —, akkor körülbelül két héttel később készültek volna el a a frontelőkészítő kamrák. ANNAK IDEJÉN, AMIKOR megalakultak az aknában a KISZ-brigádok, megintcsak a kommunistákat vették számításba. Mindegyik brigád élére egy-egy párttagot állítottak.) Mácsai József, Kocsis Géza és Kiss László elvtársak szívesen vállalkoztak a feladatra. Sőt, már a kezdet kezdetén elhatározták, hogy fegyelmezett munkabrigádokat „faragnak” a fiatalokból. Ezért is kérték, hogy az acéltámos biztosítást a KISZ-brigádok végezzék. ) Hogy mennyire jó kezekben voltak — és ma is vannak — a fiatalok, azt ékesen bizonyítja az, hogy amióta megalakultak a brigádok, sem egyetlen igazolatlan mulasztó, sem baleset nem fordult elő. A KISZ-brigádok 110—120 százalék között teljesítették minden hónapban tervelőírásukat. A türelmes nevelésben, a fiatalok összefogásában és serkentésében nyilvánult meg a fentebb említett kommunisták helytállása. S mondjuk meg őszintén, ez sem volt könnyű dolog. A KOMMUNISTA HELYTÁLLÁSNAK talán a legszebb példáját a hármastelepi lejtős akna kifalazásánál dolgozó elvtársak adták. Sztari József, a pártszervezet titkára és ifjú Drobon Pál igen nehéz viszonyok között dolgoztak. Veszélyes, már a lefejtett szakaszok alatt haladtak el. Micsoda bátorság és körültekintő unka kellett ahhoz, hogy mindezt megoldják baleset nélkül Ők megoldották. De megérte és ők joggal büszkék is rá, mert azóta zavartalanul történik a szállítás. SOROLHATNÁNK TOVÁBB a példákat, De ez a néhány eset is elegendő arra, hogy ahol az öntudat párosul a tenniakarással, a bátor kiállással, akkor ott nincs megoldatlannak látszó feladat. A kommunisták pedig ilyen emberek. Nem, ilyenehéz helyzetben különösen nem, az anyagiak ösztönzik ezeket az embereket, hanem az öntudat, a szocializmus tudatos építése. TÖRÖK ALFRÉD ♦*♦*♦ [UNK] [UNK]**♦ [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK]*♦ [UNK]*♦ [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] B UESET EttEM így nem szabad csillét összekapcsolni, mert a kezed összenyomja a két csilleütköző. Ne a földet nézd, amikor a csillét tolod, balesetet, mert emiatt is okozhatsz 1860. január 6. Értékelte a múlt év eredményeit és megtárgyalta a műszaki feltételek ez évi feladatait a királdi pártbizottság EREDMÉNYEKBEN GAZDAG esztendőt hagytak maguk mögött a királdi bányászok. Az üzem minden hónapban túlteljesítette termelési tervét, s ezzel együtt a legfontosabb mutatókat is. Ennek eredményeképpen elnyerték az élüzem címet és december 17- re befejezték éves tervüket. Az elért nagyszerű eredmények mellett voltak hibák is, melyek nagyrésze a munkafegyelem megsértéséből adódott. Az elmúlt évben nyolc dolgozót kellett elbocsájtani igazolatlan hiányzások miatt, kettőt a társadalmi tulajdon elsajátításáért, illetve hanyag munkáért. Négy dolgozótól elvonták a táppénzt, mert betegállományban, a kocsmában találták őket. E néhány esettől eltekintve általában jó volt a munkafegyelem, ami az eredményekben is megmutatkozott. EZ ÉVI MŰSZAKI FELTÉTELEKET illetően a pártbizottság megállapítása az volt, hogy a terv, melyet ez évre megkaptak, reális és teljesíthető, s ennek érdekében javaslatok hangzottak el. Az üzemvezető javaslata az volt, hogy bár a tervet főként két frontfejtésből akarják biztosítani, emellett három-négy pillérfejtést is meg kell nyitni, mert az egyes szalagvágat frontszárnyai zavartak a meddő beágyazások miatt. Az új akna üzembelépése nagyban elősegíti a tervteljesítést annál is inkább, mert a hozzávezető körvágat kihajtásával teljesen megszűnik az üres csillehiány. Ez évben a tavalyihoz hasonlóan igen komoly gondot okoz a kalória megjavítása, a szemhullási arány növelése, a nagyobb szemnagyság javára, valamint a fajlagos robbanóanyagfelhasználás. Ez annál is inkább fontos, mert elsősorban népgazdasági érdek, s nem utolsó sorban pedig jelentősen befolyásolja a dolgozók nyereségrészesedését is. A pártbizottság az üzemvezetők kérésére ígéretet tett, hogy a tervek teljesítéséhez minden segítséget megad. Ahol a fokozottabb ellenőrzés anyagtakarékossághoz vezetett SZINTE VALAMENNYI bánya♦ üzemünknél tapasztalható volt, hogy ♦ a TH-gyűrűkhöz használatos ken♦ggel és pipacsavarból jóval több fo♦gyott, mint amennyi a beépített ♦ gyűrűkhöz szükséges lett volna. ♦ Ugyanez volt a sínszög és a szer♦számfelhasználásnál is. Somsúlyon ♦ az indokolatlanul sok fogyó anyag ♦felhasználás csökkentése érdekében ♦ új módszert vezettek be, amely fokozottabb ellenőrzést követelt meg az anyag felhasználásánál. ♦ 1958-ban például több hónapon át, ♦majdnem kétszerannyi pipacsavart ♦ vételeztek fel a TH-gyűrűkhöz, mint ♦amennyi beépítéshez szükséges volt. ♦Ma már a kengyel és a pipacsavar ♦ nem csille számra megy a bányában,hanem csak annyi amennyit az aknász igényel. így tudták elérni, hogy Ju kivételezett mennyiség arányban ♦ áll a beépített mennyiséggel. A villamosmozdonyok reflektorainak égőit kicserélték az autóknál használatos bilux-égőkkel, s azóta tizenketted részére csökkent a felhasználás. A sínszöget most a bányamester adja ki és csak annyit amennyit előreláthatólag aznap felhasználnak. A kézi szerszámot csak ócska ellenében adják ki. Tapasztalható azonban még ma is egyes anyagoknál pazarlás, amely főként nemtörődömségből adódik. Ilyen például az üzem területén több mint egy éve a szabadon heverő karimás cső, amelynek értéke kb. 400 000 forint. SOMSÁLYON A FOKOZOTTABB ellenőrzés már eddig is jelentős megtakarítást hozott, ezt azonban mind szélesebb körben ki kell szélesíteni. Megalakult a Fiatal Műszakiak Tanácsa AZ ÓZDI JÁRÁSI KISZ-BIZOTTSÁG javaslatára megalakították az ‘Ózdvidéki Szénbányák legjobb fiatal műszaki dolgozóinak bevonásával a fiatal Műszakiak Tanácsát. A FIATAL MŰSZAKIAK TANÁCSÁNAK célja, hogy segítsék az üzemeket az egyes műszaki problémák megoldásában. A tanács tagjai rövidesen tervet dolgoznak ki és ennek megvitatására összehívják az Ózdvidéki Szénbányák valamennyi műszaki dolgozóját. Megvizsgálta a „Szocialista, ifjúbrigád“ címért versenyző brigádok munkáját az Ózdi Járási KISZ Bizottság . AZ ÓZDVIDÉKI SZÉNBÁNYÁSZATI Trösztnél 1959. február 22.óta 9 szocialista ifjúbrigád alakult, i A brigádok versenyének jellemzőire, hogy nemcsak a termelési tervi mutatók teljesítését, hanem politikai és szakmai továbbképzésüket is tervbe vették. . [ A járási KISZ-bizottság a vizsgálat alkalmával megállapította, hogy „a brigádok összetételénél fogva alkalmasak arra, hogy elnyerhessék a Szocialista ifjúbrigád” címet. A vizsgálat alkalmával igen alaposan mérlegelték a brigádok vállalásait és azok teljesítését, mert nem akarták, hogy a mozgalmat félig teljesített vállalások alapján odaítélt címekkel lejárassák. A KISZ V. B. VÉGÜL IS ARRA a megállapodásra jutott, hogy az eddigi eredményeket, illetve vállalások teljesítését figyelembe véve egyedül Nagy Szilveszter somsályi KISZ-brigádjának javasolja a „Szocialista ifjúbrigád” cím odaítélését. ^Visszatérve az anya, a haza ott Lésedt Még a második világháború kirobbanása előtt a japán hódítók sok koreai állampolgárt elhurcoltak hazájukból. A hosszú szenvedésekkel, megaláztatással és kínoztatással telt évek után a Koreai Munkapárt közbenjárására az elmúlt évben az elhurcoltak közül többen visszatértek hazájukba. Az alábbiakban közlünk néhány nyilatkozatot azoktól, akik a sok-sok szenvedés után újra visszatértek az édes haza ölelésébe. Ko Szun Szeng néni: — Én haltgyermekes anya, mikor arra gondoltam, hogy nem lehet gyermekeimet felnevelni, csak elnyomás és megvetés vár rájuk, gyakran összeszorult a szívem. E keserű percekben úgy határoztam, hogy gyermekeim miatt is mihamarabb haza fogok érni s azzal a gondolattal újra meg újra erőre kaptam. Ilyen körülmények között a Koreai Munkapárt és köztársaságunk meleg gondoskodása következtében az első hazatelepítési hajón visszatértem hazámba s ezzel életem vágya valósult meg. Én, aki visszatértem hazámba, melyet álmomban sem tudtam elfelejteni, elsősorban hálás köszönetemet fejeztem ki a Koreai Munkapártnak és Kim Ir Szen miniszterelnök elvtársnak. Gyermekeimmel hazám földjére lépve legelőször is azt láttam, hogy a gyermekek arca boldogságtól sugárzik. Alighogy partra léptek gyermekeim, a többi gyerekek örömmel karjaikba zárták őket. Mikor ezt láttam, nem tudtam megakadályozni könnyeim hullását, és szívem örömmel telt meg. Én, aki visszatértem a haza meleg ölelésébe, most már másokat nem irigyelve, nevelhetem gyermekeimet és ezzel fogom meghálálni hazám és Kim Ir Szen marsall meleg gondoskodását. Az öreg Dzen Szen lun: — Nekem, aki csaknem 70 éves vagyok, egyetlen kívánságom az volt, hogy hazám földjén temessék el csontjaimat. Elsők között nyújtottam be hazatérési kérvényemet. Amikor Csengcsinban laptam, mindent amit láttam olyan baráti volt és végtelenül örültem. Az ottani többszázezres tömeg, még összegyűlt üdvözlésünkre édes testvérként fogadott bennünket, ez annyira felizgatott engem, hogy sokáig egy szót sem tudtam szólni. Az út mentén, amerre kocsink elhaladt a tömeg teli szívvel ujjongott és üdvözölt bennünket, szálláshelyünkön pedig meleg padlófűtéssel vártak. 36 év után először ülhettem le padlófűtéses szobában, kinyújtva lábamat. A hatalmas ház valamennyi szobájában meleg padlófűtés van, rádióval és külön fürdőszobával van felszerelve és ízlésesen berendezve. Én, aki 34 éves voltam, amikor kivittek Japánba, ahol a Hakusima tartomány egyik bányájában dolgoztam, úgy, hogy a ház ama is belegörbült, azonban mégis elnyomás, lebecsülés és megvetés volt osztályrészem és állandóan életnehézségek miatt kínlódtam, most életemben először ily pompás lakásban lehetek, úgy bámulok, mintha álmodnál Megtudtam, hogy hazám földjén ez egy egyszerű ember lakását jelenti, e szálláshely mellett is ehhez hasonló komfortos lakások vannak sűrűn egymás után. Most, mikor visszatértem hazám ölébe, melyet sem álmomban, sem ébren nem tudtam elfelejteni, az a fő gondom, hogy sokáig éljek. Li Bjan Hon: — Goczi tartományban (Japán) ahol laktam, sokan a fiatalok közül ha csak összekerülnek, azt sem veszik észre, hogy már hajnalodik, ha elmerülnek a hazájukról szóló beszélgetésekben. Ilyenkor, mikor visszaemlékszem keserű helyzetünkre, hogy az idegen földön megszűnt a tanulási lehetőség, szívem elszorul és tűrhetetlenné lesz elkeseredésem. El akartam sajátítani a villany szerelési mesterséget és többször próbálkoztam ezzel, de sem iskolába nem lehetett beiratkozni, sem a gyárakban nem lehetett technikát vagy mesterséget tanulni. Ilyen körülmények között végre visszatérhettem ez alkalommal áhítozott hazám földjére. Megnyílt előttem az igazi élet fényes útja. A jövőben, miután el fogom sajátítani a villanyszerelési technikát, minden tehetségemet szeretett hazám felvirágoztatásának és fejlesztésének fogom szentelni. Jól tudom, hogy ez az út, mely hazámat szolgálja, mely hazánk fiatalsága számára meghozza a fényt és boldogságot és ugyanakkor a sötét Dél-Koreában élő fiatalság megmentésének útja. Kvan Dzon Szon: — Én, aki első alkalommal látom, hazámat, mely után szívem mélyén vágytam, örömöm kifejezésére nem tudok szavakat találni. Japánban születtem és 15 évet töltöttem ott. De már mióta gondolkozni kezdtem, büszkeség és öröm töltötte el szívemet, hogy nekem is van hazám. „Fáj, hogy úgy halok meg, hogy nem láthatom újra hazám földjét"." Ezt mondta apám könnyes szemmel, mielőtt tavaly novemberben lehunyta szemét és a szavak mindig fájdalmat és keserűséget okoztak, szívemnek. Mióta, meghallottam azt a hírt, hogy Csengcsin kikötőjéből elindult az első hazatelepítési hajó, nem jött álom a szememre. Hogy teljesítsem apám utolsó el nem múló vágyát, mely szerint „legalább csontjaimat temessék el haai földön", magammal hoztam, apám hamvait. • Azt hiszem most már apám is meg fog nyugodni. Forró hálámat fejezem ki pártunk és Kim Ir Szen marsallnak, kik valóra váltották apám vágyát és biztosították számomra a tanulás és megélhetés lehetőségeit. E földi anya, testvéreim és barátaim ölelésében, akik forró karjaikba zártak engem, mikor a hajóról leszálltam, szilárdan elhatározta, hogy szorgalmasan tanulok és fogok tanulni és hű fia leszek hazámnak. Üzemi tanácsülés Ormosbányán A nagyfontosságú összejövetelen szó volt a párt VII. kongresszusa tiszteletére indított munkaverseny kiértékeléséről és az 1959. évi nyereségrészesedés elosztásának módszereiről, ,illetve a kizáró tényezők meghatározásáról. A két beszámoló után, amelyet Visoczky György igazgató és Burka Imre szakszervezeti elnök tartott, y élénk vita következett. r) A VÁLASZADÁSOK BEFEJEZÉSSE után az üzemi tanács feljogosította az Üzem igazgatóját, főmérnökét (lés az üzemi tanács elnökét arra, hogy)a munkavédelem területén lévő hiányosságokért, valamint a technológiai élelőírások be nem tartásáért a felelősökkel szemben a helyszínen határozatot hozzon a nyereségrészesedés kifizetésének bizonyos mennyiségű, visszatartására. (k ********** AZ ELMÚLT NAPOKBAN az ormosbányai kultúrteremben értekezletet tartott a bánya üzemi tanácsa. Továbbá a kongresszusi verseny szellemében 7 A VII. pártkongresszus tiszteletére f) indított országos méretű szocialista munkaversenyben az Ózdvidéki Szénfjbányák dolgozói régi hírnevükhöz méltóan nagyszerű eredményeket éretek el. ( A verseny igazi értéke abban van, és hogy a kongresszus befejezésévelí («nem csökkent a verseny lendületes #) hanem azt tovább folytatva hazánk («felszabadulásának 15-ik évfordulója ) tiszteletére felszabadulási versenyt^kezdeményeztek. Ennek eredményeképpen december havi tervét két üzem kivételével valamennyi bányaüzem túlteljesítette s így a tröszt 105 százalékos eredménnyel zárta a múlt év utolsó hónapját. A kongresszusi verseny szelleme napról napra újabb kimagasló eredményekben nyilvánul meg, amelyeknek kivívásában a szocialista munkabrigádok járnak az élen.