Borsodi Bányász, 1969. július-december (12. évfolyam, 26-52. szám)

1969-07-02 / 26. szám

oborsodi bányász ádermunka az ÁSZ-nél Az Ózdvidéki Szénbányák párt­ végrehajtó bizottsága jú­nius 27-én vitatta meg a Poli­tikai Bizottság káderpolitikai munkáról hozott határozatá­nak végrehajtásáról és ta­pasztalatairól összeállított je­lentést. A­ végrehajtó bizottság elé terjesztett vitaanyag az el­múlt két év káderpolitikai munkáját értékelve elöljáró­ban leszögezi, hogy az ÁSZ 1968-ban elért gazdasági ered­ményei, a vállalat rentabilitá­sa önmagában is bizonyíték arra, hogy a gazdasági veze­tők alkalmasak feladataik el­látására, politikai és szakmai szempontból egyaránt megfe­lelnek a követelményeknek. Az említett elvtársak poli­tikai, társadalmi tevékenysége jelentős. Valamennyien aktív propagandamunkát e­jtenek ki, vagy tagjai a já­rási, illetve helyi pártbizott­ságnak, végrehajtó bizottság­nak. Általában ismerik üze­mük gazdasági problémáit, látják a jövő feladatait és jó áttekinthetőséggel rendelkez­nek. A beosztottakkal való kapcsolatuk, a munkák köz­vetlen kiadása és a végrehaj­tás ellenőrzése szempontjából megfelelő. A gazdasági és politikai feladatok egységes értelmezése és végrehajtása é­dekében mindenkor felhív­ják a­­ műszakiak figyelmét ar­ra, hogy munkaköri kötelessé­geik ellátása közben az em­berekkel való ka­­ olatuk le­gyen emberséges. Vegyék ki részüket a politikai feladatok megoldásából, a dolgozók jó h­a igulatának kialakításából. Egyénileg is foglalkozzanak a beosztottakkal, mindig kísér­jék figyelemmel az üzemen belüli és üzemen kívüli tevé­kenységüket, magatartásukat. A műszaki középkáderek megítélésénél a hármas köve­telmény alapján már nem egyértelmű az alkalmasság. Szakmailag általában megfelelnek a köve­telményeknek, végzettségük is megfelelő. A munka közvet­len irányítása során az embe­rekkel való bánásmódjuk is sokat javult. Durva, emberi méltóságot sértő hangnemhez, cselekedethez csak elvétve fo­lyamodnak. Ilyen esetekben pedig mindig megtörténik a szükséges felelősségre vonás. A politikai követelmény szem­pontjából megállapítható a fejlődés, de ez a terület az, ahol a jövőben még igen sok javítanivaló akad. Politikai képzettségük elle­nére a műszaki középkáderek tevékenysége, aktivitása még mindig nem kielégítő. A helyi gazdaságpolitika irányításá­ban, magyarázásában az em­berek között végzett nevelő­­munkában még kevésbé kö­vetkezetesek. Ez a vállalat üzemeinél más-más formában jelentkezik. Egy részük aktí­van tevékenykedik a gazdasá­gi, politikai életben, helyesen kapcsolja össze a politikai, gazdasági tennivalókat. Ki­­ráldon, Borsodnádasdon és Bánszálláson az ilyen elvtár­sak vannak többségben. Ké­pesek arra, hogy türelmesen reagáljanak a dolgozók félre­értéséből adódó helytelen né­zeteire, kifakadásaira. Közü­lük kerülnek ki a párt-, szak­­ö­­vezeti, vagy KISZ-funk­­ciót betöltő propagandisták is. A műszakiak másik része a politikai képzettség hiánya, a hat­ározatlanság, tájékozatlan­ság, vagy nemtörődömség miatt különböző megjegyzé­seket tesz, nem foglal ál­lást, esetleg egyetlen odave­tett szóval ad választ és ki­tér a helyes magyarázat elől. A többség munkaidőn túli vi­selkedése, erkölcsi magatartás­beli tul­ajdonsága általában megfelelő. Túlnyomórészt ren­dezett családi életet élnek, botrányos viselkedéstől men­tesek. A vállalati pártbizottság, az igazgatóság és az üzemek ren­delkeznek a szükséges hatás­köri listával. A pártbizottsá­gon és az üzemeknél a hatás­köröknek megfelelően foglal­koznak a káderek ügyeivel, problémáival. A káderek ki­választásánál érvényesül a hármas követel­mény Szakmailag, politikailag meg­felelő, jó vezetői készség­gel rendelkező káderek kerül­nek vezető funkciókba a párt-, a tömegszervezeti és a gazda­sági vonalon egyaránt. A fele­lős gazdasági vezetők a káde­rek beállításánál, az előlépte­tések, leváltások, vagy kitün­tetések alkalmával csak az il­letékes párt-, tömegszervezeti vezetők meghallgatása után döntenek,­­s a két évvel ez­előtti állapotokhoz viszonyít­va fejlődést jelent az is, hogy az üzemek többségében figye­lembe veszik a KISZ képvise­lőinek véleményét is. A vállalat káderutánpótlása gazdasági vonatkozásban biz­tosítva van. Sok tehetséges, megfelelő képzettséggel, gya­korlattal rendelkező fiatal ké­pes magasabb, vezetői funk­ciók betöltésére. Inkább az je­lent problémát, hogy fejlődé­sük, előbbrelépésük nincs biz­tosítva. De a műszaki közép­káderek, aknászok, műveze­tők körében az utánpótlás még nagyobb gondot jelent. A vál­lalatnál jelenleg száz techni­kus dolgozik fizikai beosztás­ban, s ez a szám tovább nö­vekedett az idén végzett technikusokkal. Sőt az üzem­összevonással, majd a Somsá­­lyi Bányaüzem megszűnésével ez a helyzet még kedvezőtle­nebbé válik, s bizonytalansá­got szülve, a középkáderek munkájára, magatartására, hátrányosan hat. A párt-, szakszervezet és a I iSZ-bizottságon a függetle­nített választott vezetőknél — hangsúlyozza a jelentés — megfelelő az utánpótlás. Az üzemi párt- és tömegszerveze­­tek­nél azonban már ez nem ilyen egyértelmű. Általában fő hiányosság, hogy kijelölé­sük és a velük való foglalko­zás sem gazdasági, sem tö­megszervezeti vonalon nem felel meg a követelmények­nek. A vállalat igazgatósága a szakmai beiskolázást a körülmények figyelembevé­telével ütemezte be. A sze­mélyzeti osztály irányításá­val az üt vezetői felmér­ték a­zzakember szükségletet, és ennek alapján készítették el az OSZ beiskolázási tervét. 1967-től kezdődően a beiskolá­zást csak azokon az oktatási formákon engedélyezték, ame­lyek összhangban vannak a szükségletekkel. Az iskolázta­tási tervet az igazgatóság az üzemek illetékes pártszerve­zeteivel egyeztette. A politikai képzés terén azonban már javulás tapasz­talható. A pb iskoláztatási terve szerint a hatáskörébe tartozó párt-, gazdasági és tö­megszervezeti vezetők tovább­képzése biztosítva van. Az üzemi csúcsvezetőségeknél a határozat megjelenése óta szintén elkészítették a beisko­lázási terveket. A KISZ- és szakszervezeti bizottságon szintén megfelelőnek bizo­nyul a továbbképzés. A káderek minősítését a ha­tásköri lista alapján, az ille­tékes gazdasági vezetők, a párt- és tömegszervezeti veze­tők véleményének figyelembe­vételével állítják össze. A mi­nősítések tartalmilag sokat ja­vultak. Tartalmazzák a ká­derek pozitív és negatív em­beri magatartásbeli tulajdon­ságait. Hiányosság azonnali, hogy időközben a minősítések­kel való foglalkozás még ko­rántsem rendszeres. A jövő­ben mind a pártbizottságnak, mind a csúcsvezetőségeknek az ellenőrző munka során e hiányosságok megszüntetésé­re nagyobb gondot kell fordí­tani. Berenten hallottuk Világjárók Berentén a jól dolgozó bányászok munkáját el­ismerik és hogy nem is akárhogyan, bizonyítja az, hogy egyre több ki­váló munkás vesz részt külföldi jutalomüdülé­sen, így nemcsak példa­képei a többi dolgozók­nak, hanem világot lá­tott, sok tapasztalattal rendelkező emberekké válnak. Nemrégiben tértek ha­za moszkvai útjukról Koleszár Lajos és Kul­csár József szocialista brigádvezetők és Kiss Sándor szakszervezeti titkár. A három kiváló munkát végző dolgozó egy hétig ismerkedett a szovjet főváros szépsé­geivel, nevezetességeivel. Nemsokára a világjá­rók közé tartozik majd Hajzer László vájár is, aki az NDK-ba utazik jutalomü­dü­lésre. Július 9-én pedig Kál­lai József ifjúsági szo­cialista brigádvezető in­dul útnak Bécsbe, hogy egy hétig ismerkedjen az egykori császárvárossal jutalmul azért, hogy bri­gádja vállalati szinten negyedik helyezést ért el. Házibajnokság A Bükkaljai Bánya­üzem berentei aknájának VI-os és VII-es frontján dolgozó szocialista brigá­dok szép példáját adták annak, hogyan kell ele­get tenni a szerződésben lefektetett kulturális és sportjellegű vállalások­nak. A brigádok labda­rúgó-csapatokra oszolva házibajnokságot rendez­tek. Körmérkőzéseken mérték össze a futball­­sport területén szerzett tudásukat, tapasztalatu­kat. A „gólzáporos” küz­delemből a Koleszár La­jos vezette csapat került ki győztesen. Érdekessé­ge volt a mérkőzéseknek az, hogy több, már nem éppen ifjúkori „aktív” sportoló is harcolt. És ez ötven körüli idősebb dol­gozók is fáradhatatlanul, fiatalosan kergették a labdát. A „bajnokság” végén jól sikerült, hangulatos összejövetelen vettek részt a sportolók család­tagjaikkal és egyforma jókedvvel ünnepelték a győzteseket és a kevésbé győzteseket. 1969. július ». Utolsó simítások Újítási kiállí­tásra készülnek az edelényi I-es akna javítómű­helyében, ahol egy újfajta gu­miszalag feszí­tőhengert kon­struáltak. A fe­szítőhenger fe­lületét spirál­­szerű­en gömb­vassal vonták be és ezzel el­kerülhető, hogy a dob felülete porral, sárral megragadjon. A képen Vincze István lakatos csoportvezető az utolsó simí­tásokat végzi a kiállításra ke­rülő mintadara­bon. Félévi előzetes (Folytatás az­ 1. oldalról.) melés — elsősorban a dobso­­nosok érdemeként — eléri a 2500 tonnát. A minőséggel sincs különö­sebb gondjuk, csupán a maró­henger használata eredménye­zett a darabos szemhullásban 1—2 százalékos lemaradást. A hétvégi adatok szerint azonban az egész I. féléves fűtőérték­­tervüket és előreláthatólag ár­bevételi, valamint önköltségi tervüket is teljesítik. A Putnoki Bányaüzem dol­gozói — mint Schmotzer Imre főmérnök elmondotta — az el­ső negyedév folyamán igen szép eredményeket értek el, de a második negyedévben már csak áprilisban tudták a ter­vet teljesíteni. Májusban mintegy 34 vagonos terv sze­rinti lemaradással zárták a hónapot és júniusban is — egé­szen az elmúlt hét végéig — 100 százalék alatt álltak. Az üzem időarányos mennyiségi tervét pénteken „érték utol”. Természetesen az I. negyed­évihez hasonló túlteljesítésre már nincs lehetőségük, de a terv szerinti 100 százalékot mindenképpen tartani kíván­ják. Annyi azonban bizonyos, hogy Putnok — a fűtőérték és az árbevétel szempontjából — minőségi előirányzatát féléves szinten már túlteljesítette. Év elejétől, folyamatosan kedvező a kitermelt szenük darabos szemhullási aránya és ennek megfelelően május hónapban például mintegy 9 forinttal teljesítették túl árbevételi ter­vüket. A bányabezáráshoz időben egyre közelebb kerülő somsá­­lyiak — Dósa Zoltán főmérnök tájékoztatása szerint — az első fél év során mintegy 4200 ton­nával teljesítették túl terme­lési tervüket. A túlteljesítés a minőségi mutatókra is vonat­kozik, hiszen június végéig a tervezettnél 1—2 százalékkal több darabos szenet értékesí­tettek. Termékeik fűtőértéke pedig 4—5 százalékkal bizo­nyult jobbnak a tervben meg­határozott hamutartalomhoz viszonyítva. Somsály árbevé­tele ennek eredményeképpen kedvezően alakult, a tervezett szint felett lesz. Az önköltség tekintetében azonban már gyengébb eredményeket vár­nak, de a féléves üzemi szintű nyereségük valamivel jobbnak ígérkezik a tervezettnél. Az üzemösszevonás előtt ál­ló Borsodnádasd várható első féléves eredményeiről lapunk­nak Lamos Jenő főmérnök számolt be. Elmondotta, hogy üzemük a hét utolsó mun­kanapján minimális, mint­egy 150-200 tonna lemaradás­sal küzd. Az utolsó napokban ezt próbálják törleszteni, de a rossz geológiai körülmények és a több mint 40 főnyi létszám­­hiány hátráltatja a munkát. Ráadásul a pásztafestés egyik szárnya a napokban mintegy 50—60 centiméteres meddő­beágyazást kapott, amely a szénminőséget és teljesítmé­nyeket is rontotta. Így a kriti­kus helyzet miatt az utolsó na­pon dőlt el a Borsodnádasdi Bányaüzem I. féléves tervének teljesítése. A hónap utolsó napján 666 tonnával lépték túl a tervben meghatározott mennyiséget. A dolgozók körében a be­harangozott üzemösszevonás rossz hangulatot eredménye­zett, pedig az összekapcsolásra érdekeik legmesszebbmenő fi­gyelembevételével kerül sor. Az üzem július elsejétől mind­össze az Egercsehi Bánya­üzem egyik aknájaként, az eddigiekhez hasonló mennyi­ségi tervvel és hasonló körül­mények között látja majd el feladatait. A dolgozók aggo­dalma tehát teljesen indoko­latlan. Érdeklődésünkre Egercsehi­­ből Zsákai János főmérnök azt a választ adta, hogy március elejétől igen rossz körülmé­nyek között dolgoznak, és az első fél év vége előtt 1500— 1800 tonna tervhez viszonyí­tott szénadósságuk volt. Sőt a XII-es ereszkei és az újonnan beindított V-ös harántvágati frontokon is hirtelen el­véko­nyodott a telep, melyet a vági­­ tok alapján előre nem lehetett látni. A teljesítmények ezért 30—40 százalékkal az előirány­­­zott szint alatt maradtak. Ez az üzem önköltségi mutatóira szintén kedvezőtlen hatá­t gyakorol, de fajlagos árbevé­teli tervüket ennek ellenére teljesíteni fogják. Mint hétfőn megtudtuk­­,a­ hónap végi erőfeszítések — a rengeteg gond és nehézség el­­­lenére — Egercsehiben mégts meghozták eredményüket: jú­nius 30-án mintegy 876 tonna többlettermelés révén 10, 3 százalékkal ők is eleget tettek a tervben meghatározott I. féléves kötelezettségüknek. A válaszokat összegezve el­mondhatjuk, hogy június utol­só napjáig az Ózdvidéki Szén­bányák minden üzeme kivétel nélkül teljesítette a vállalat I. féléves tervéből reá háruló ter­melési kötelezettségeit. Így ez időközben módosult szezoná­lis tervnek megfelelően, az Ózdvidéki Szénbányák 103,4 százalékos egyenletes tervtel­jesítéssel zárta az első fél évet. Egercsehi központi javítóműhelyében dolgozik Bóta László háromszoros szocialista villanyszerelő brigádja, amely ez évben is szép eredményeket ért el. A képen a brigádvezetőt látjuk, amint magasfeszültségű biztosí­tékok bemérését végzi. Szakszervezeti taggyűlés Alberttelep I-es aknán Munkaver­senyt kezdeményeznek az akna dolgozói Június 25-én több mint 500 dolgozó vett részt az Albert­­telep I-es aknai szakszervezet II. negyedévi taggyűlésén. A taggyűlésen megjelent Kun Lajos, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének képviselője és Sztari József, a BSZ szak­­szervezeti bizottságának mun­katársa is. A négy érdekes napirendi pont két előadója — Simkó Illés üzemi szb-titkár és Pa­zsák János aknafőmérnök — ismertette a Lenin születésé­nek 100. évfordulója alkalmá­ból meghirdetett munkaver­seny részvételi feltételeit. A felhíváshoz az akna szocialista brigádjai egy emberként csat­lakoztak. Ezután az előadók értékelték a munkásvédelmi őrök tevékenységét, a szerve­zettség és tagdíjfizetés alaku­lását. Végezetül Pazsák János elvtárs szólott a közeljövőben életbe lépő, új premizálási mó­­dokról A napirendi pontok előter­jesztését követően élénk vita bontakozott ki, amelyben négy szakszervezeti tag tolmácsolta a dolgozók észrevételeit a ter­meléssel, a minőség alakulásá­val és a bérezéssel kapcsolato­san. Győrfi Zoltán brigádve­zető elmondotta, hogy a jö­­vesztőgép által kitermelt sze­net a II-es siklói alapkaparó nem győzi elszállítani, s kér­te az üzemi és szakszervezeti vezetőséget: gondoskodjon megfelelő kapacitású kaparó­berendezésről. Szilvási Gábor érdekes hoz­zászólásában azt javasolta, hogy a célprémiumokat ezen­túl a letöltött műszakok ará­nyában osszák el. Az elhangzott hozzászólások­ra Pazsák János elvtárs azon­nal reagált, s megígérte, hogy az akna vezetősége gondosan tanulmányozni fogja, s a dön­tések meghozásakor figyelem­be veszi a dolgozók javaslatait.

Next