Borsodi Bányász, 1969. július-december (12. évfolyam, 26-52. szám)

1969-12-03 / 48. szám

1969. december 3. BuKSuUl üAtv *ASÜ A frontról felöntjük: Rekordra számítanak Lyukóbányán­­ i­s“ A Lófettár­vn maróhengeres front UVU Lyukóbánya vérkerin­gésének fő ütőere. Az akna kitermelt szén­mennyiségének 35 százalékát innen küldik felszínre. Az itt dolgozó, „Gagarin” nevét viselő szocialista brigád hírét megyehatára­inkon túl is jól ismerik. A légvágatból indulunk a jobb szárny bel­sejébe Szilágyi László főaknásszal. A száraz, magas és sűrű vasrámos frontfejtésben szor­gos emberek végzik megszokott, mindennapos munkájukat. A szénfalnál hárman is serény­kednek a gerenda felrakásánál. Hátrább az omlasztók végzik feladatukat. Farkas Gergely és társa a tőlük megszokott megfontoltsággal és nyugodtsággal végzik ezt a rutinmunkát. A kiszedett vasrámok után a kemény márga morogva omlik alá. Az alapvágaton kissé előrébb kell menni a csilingelő kavaró mellett, hogy átérjünk a bal szárnyra. Ezen a szárnyon is hasonló len­dülettel dolgoznak. A kiöntő felőli részen a vasrámok áttelepítésével, a vége felé pedig a robbantás előkészítésén munkálkodnak. A maróhenger rövid pihenőjét Györfi Lajos gépkezelő arra használja fel, hogy a megko­pott késeket kicserélje. A légvágatban randevúzunk a két csapat­­vezetővel. — Nagyon fontos, hogy a két csapat sza­konként összedolgozzon — kezdi a beszélge­tést Kocsis István, a jobb oldali front vezető­je. — Ezen a fronton ez megvan, mert a két csapat mindenben segíti egymást. A két szárnyon nem egyforma a geológiai viszony, így a létszám leggazdaságosabb variálásával ellensúlyozzák. Ha valami gépi vagy más meghibásodás van az egyik fronton, akkor az embereket áttelepítjük a másik frontra, így a termeléskiesés csak minimális. Sajnos most a jobb szárny, vagyis az én csapatom jobban le van maradva a kelleténél. Szokatlanul sok volt a maróhenger-meghibásodás. —­ Most már helyrebillent a front egyen­súlya — kapcsolódik a beszélgetésbe Éles Sándor, a bal oldali front csapatvezetője. — Azon munkálkodunk és segítjük egymást, hogy csökkenjen a két front közötti különb­ség. — Volna egy más jellegű problémánk — vált témát a csapatvezető. — A fronton sokan dolgoznak segédvájárként, akik szeretnék letenni a vájári vizsgát. A lyukói bánya súj­tólégesnek van nyilvánítva, így mások a vizs­gakövetelmények. Talán ennek tudható be, hogy nehezen szerveződik meg a tanfolyam. Sokan és régen várják, hogy megszerezhes­sék a vájári képesítést. — Bosszantó dolgok fordulnak elő a MÁVAUT járataival — kapcsolódik a beszél­getésbe Pávai Tibor vájár. Sokan járunk Perecesről dolgozni és általában munka után mindenki siet haza, sajnos számtalanszor előfordul, hogy csak sietnénk, mert busz nincs. A front let fti robbantás hangja ráz­za meg a levegőt, s utána megjelennek a levegőt szennyező füst­csíkok. A főaknásszal elindulunk mi is kifelé, aki még hozzáteszi: ■ — jól megy ez a front. Ez évben minden hónapban 100 százalék felett teljesítettek. És ha november utolsó napjaiban semmi nem jön közbe, akkor az év legjobb eredményét érik el. — ez — A lyuk­ói IV/2-es fronton Faragó István és Pávai Tibor munka közben. Gyorsan mozog a kezekben a szívlapát a géptér kiszerelése közben. Rádiótelefon a bányában Közel egy hónapja vezették be üzemszerűen Lyukóbá­­nyán az új diszpécserszolgá­latot. A vezetők máris nagy elismeréssel nyilatkoznak működéséről. A függőakna közelében a legmodernebb technikai eszközökkel felsze­relt boltíves helyiségben min­den harmadban egy jól kép­zett bányatechnikus vezeti ezt munkát. A berendezések lehetővé teszik, hogy ellenőrizzék, irányítsák és összehangolják a különféle m­­unkahelyek ter­melését és a szén szállítását. A diszpécser szolgálatában áll 49 darab rádiótelefon. A kis méretű készülék — amely egy zsebben elfér — hívás­kor egy búgó hangot ad, s a jelzés után közli a diszpécser utasításait. A készülékek fel­ügyeleti személyek, iparos csoportvezetők és ügyelete­sek birtokában vannak. A parányi készülékek számok­kal vannak ellátva és a disz­pécser az adódó problémák figyelembevételével mindig az illetékes felügyeleti sze­méllyel tud érintkezésbe lép­ni, függetlenül attól, hogy a hívott személy mely bánya­részben tartózkodik. Az új szolgálat lehetővé te­szi az adódó üzemzavarok gyors elhárítását, nagymér­tékben segíti a termelés és a szénszállítás folyamatosságát és nem utolsósorban lénye­gesen növeli az üzembizton­ságot. Rövid ideig kísérleti jelleggel ipari televízió is szolgálatában állt a diszpé­csernek, amely egy kamerá­val működött. A kísérlet be­fejeződött és jelenleg szak­emberek bevonásával módo­sításokat eszközölnek a helyi viszonyok fi­gyelembevété­­vel. A tervek szerint a ké­sőbbiek folyamán állandó jel­leggel felszerelt ipari televí­­zió, több kamerával működik majd a bányában. L. J. A diszpécserszolgálat helyiségében Gábor István bánya­technikus. Hogyan áll a verseny? 1969. NOVEMBER HAVI SZÉNTERMELÉSI TERVTELJESÍTÉS: BORSODI SZÉNBÁNYÁK 1. Bükkaljai bányaüzem 120,7% 2. Szuhavölgyi bányaüzem 115,4% 3. Ormosi bányaüzem 112,0% 4. Edelényi bányaüzem 109,7% 5. Miskolci bányaüzem­­ 102,9% 6. Mákvölgyi bányaüzem________101,1% Vállalat: 109,7% AZ ÖT LEGMAGASABB TERVTELJESÍTÉST ELÉRT BÁNYA NOVEMBER HAVI EREDMÉNYE: Ella bánya 132,2% Tervtáró 130,4% Szeles akna 125,4% Ormos III 116,2% Ormos II 115,3% A TERMELÉS ALAKULÁSA DECEMBER 1-IG ÉV ELEJÉTŐL SZÁMÍTVA ÖZDVIDÉKI SZÉNBÁNYÁK 1. Putnoki Bányaüzem 121,7% 2. Királdi Bányaüzem 109,1% 3. Egercsehi akna 107,2% 4. Somsályi Bányaüzem 105,5% 5. Borsodnádasdi akna 105,4% __6. Farkaslyuki Bányaüzem 104,5% Vállalat: 107,2% Mozdony a mennyezeten A Leningrádi Bányaműve­lési Egyetem egyik laborató­riumában hármas sín halad a földön, majd a falhoz érve megtörik és meredeken felfe­lé ível. Fenn a mennyezetnél ér véget. A sínen indulásra készen egy új típusú moz­dony modellje. Felesleges lenne elrejtett vonókötelet, fogaskereket vagy elektromágnest keresni, amely szabályozza a moz­dony nyomását a sínekre. A legkisebb ellenállásra is rea­gál a meredek sínen haladás közben. Az új típusú mozdony első modellje mindössze 12 kilo­grammos,­ de egy embert könnyedén felemel. Most ké­szült egy másik, ennek vonó­ereje 8 tonna. A szovjet vasutakon hama­rosan megjelennek a csoda­mozdonyok, amelyek kön­­­nyedén megmásszák a me­­redekebb hegyeket és leeresz­kednek a mély völgyekbe. Szabad utat kérnek a kötélen gördülő csillék — Dózerok készenlétben — Két év helyett hét hónap — Ami nem tréfadolog — A mélyben és magasban HA NAGY KÉSÉSSEL is, megérkezett, itt van, minden kellékével beköszöntött a tél. A vastag hótakaró, a fagyos szél, a dermesztő hideg nem tréfadolog. Jelen van minde­nütt, a szabad ég alatt, a mélyben és magasban uralja a vidéket, elűzve a kellemes őszi napok üdítő, pezsdítő hangulatát. Erdő és mező, hegyhát és völgykatlan szik­­rázóan fehér lepelbe öltözött, amit a kötélpálya­ egyenes vo­nala szel át feketén, apró pon­tokkal tarkítva, e minden év­ben visszatérő és annyira is­merős ábrát. NEM EGYSZERŰ dolog megteremteni a feltételeit an­nak, hogy e hű segítőtársak, a magasban haladó csillék akadálytalanul közlekedhes­senek a megszabott pályán. Szabad utat kérnek és köve­telnek, mert a legkisebb aka­dály is súlyos veszteségekkel járhat. A szénosztályozó, amely a gazdája e különleges „ország­ainak” maradéktalanul igyek­szik eleget tenni a feladatá­nak. A karbantartók hozzá­értő, szívós emberek, akik le­küzdve sok-sok nehézséget és akadályt, mindig állják a sa­rat. Különösen ilyenkor télen növekszik meg a munka, sű­rűsödnek a tennivalók, hiszen a körülmények egészen más feltételeket diktálnak. Az osz­­tályozón értik a szót, a tél nyelvén leírt feladatokat, szinte egész esztendőben ké­szülnek — minden évben — a téli nagy próbatételre. Ezt tették most is. Jó előre felkészültek, hogy a szállítás­ban semmi fennakadás ne le­gyen. A KARBANTARTÁSSAL kapcsolatos feladatokat ma­radéktalanul végrehajtották. Az egyik legjelentősebb ten­nivaló a legjobban igénybe vett kondói kötélpályán adó­dott. Egyrészt ez indokolta, hogy olasz importból szárma­zó vonókötelet építsenek a pályára, mert a jelenlegi — sajnos — egy fél évnél tovább nem bírja a munkát, holott legalább két esztendőig kelle­­­­ne, hogy állja a straft. A­ kon­dóihoz hasonlóan, a Terv- s táró irányába futó ná­ ván is­­ ’Íven kötzie«;orp lesz, ahol __ R kisebb térhálós mi'■ 11 —_ 3 régi, h3«yományos anyagot; 'rj«!7nó1iák­ mni'1 -fp") ^ A T :*J’mvT A nvnon vr,1lTrn#% \ nű munkát lényegében a vo­ J CACTI te je­­lenti majd, amit kiegészít egy sor apróbb jellegű műszaki intézkedés is. A hajtóműve­ket általában csak­ negyed­évenként szokták ellenőrizni, most viszont hetenként sort kerítenek erre. Ugyanakkor a karbantartókat ellátták ben­zinlámpákkal, aminek fontos rendeltetése van. Gyakori je­lenség ugyanis, hogy a nagy terhelés már 10—15 fokos hi­degnél is, a vonókötelek szá­lai közül szinte kipréseli a kátrányt, így­i a korongokra rakódik. FELÚJÍTOTTAK egy lánc­talpas dózert is. Ezzel négy ilyen gép léphet azonnal ak­cióba, ha arra szükség van. S van még egy lényeges dolog, egy olyan feltétel, amit még a nyáron kezdtek el megte­remteni, s (mint arról hírt is adtunk) október végére el is készültek a munkálatokkal. Az új jelzőberendezésről, a föld alatt futó kábelekről van szó, ami a fokozott üzembiz­tonságot teremti meg Mindezek mellett az ember­ről sem feledkeztek el. Hóban, fagyban nem könnyű dolog helytállni a nyílt pályán, kü­lönösen akkor nem, ha üzem­zavar­ elhárításáról van szó. A melegedő helyiségeket amel­lett, hogy rendbe tették, új kályhákkal látták el. Rend­szeresen biztosítják a védő­italt, kiosztották a védőkesz­tyűket és a téli munkaruhá­kat. AZ OSZTÁLYOZÓ minden tekintetben nagy figyelemmel kíséri a kötélpálya munká­ját, a mélyben és magasban egyaránt ügyel arra, hogy semmi fennakadás ne legyen. S ez nem mindig egyszerű do­log. Sűrű hóesésben, nagy ködben az orrukig se látnak, nem még 50 vagy 80 méter magasba, ahol az égbe nyúló tartóoszlopok tetején sietnek a csillék céljuk felé. Ilyen­fajta nehézségekkel is szembe kell nézniük, de nem ijednek meg e különleges és nagy erő­próbát jelentő akadályoktól. (t.) Ha­táridőre el­kés­ző!... Tervszerűen, a határidők pontos betartásával haladnak Putnokon a beruházási munkálatok. Az új fürdő-öltöző építését határidőre, december 31-re be­fejezik. Üzemeltetni sajnos nem tudják még akkor, mert a lázbérci víztároló még nem szolgálja ki a regionális víz­hálózat fogyasztóit. Arra majd csak tavasszal kerül sor. Már az utolsó simításokat végzik a víz tisztaságát biztosító r­emítőmedencén. Ugyancsak jó ütemben haladnak az osztá­­lyozó felújítási munkálataival. A jelek szerint a két utóbbi építkezést is határidőre befejezik. Egyedüli gond isik, hogy akadab­okba ütközik a központ fűtós hőtávvezetékének lefektetése. A koonerÄe­ As üzemben létesítendő energiatermelő kazánból szeretnék a hőt az új öltözőbe szállítani. Ennek megvalósításához kérik a vállalat segítségét, hogy mielőbb megkapják a vezeték építéséhez szükséges földmunkagépet. A fürdő derítőjének készítése jó ütemben halad.

Next