Borsodi Bányász, 1970. július-december (13. évfolyam, 27-52. szám)
1970-07-15 / 28. szám
ram jSafc 15. BORSODI BÁNYÁSZ Mélyponton is od&sén a Másk'Vegyi Bányaüzem nagyarányú vissaeséséd? A Mákivölgyi Bányaüzem az elmúlt évek során sokszor volt élüzem és szocialista üzem. Stabil egységként emlegették. Most azonban a termelésben utolsó helyen áll. Pedig az üzemet ugyanaz a viszonylag fiatal műszaki kollektíva irányítja, mint korábban. Miért hát ez a megtorpanás?! Mi az oka a lemaradásnak, ami részben már a múlt évben is tapasztalható volt? Erről beszélgettünk az üzem főmérnökével, Székely Tibor elvtárssal. A következőket tudtuk meg: Az üzemi terv nem teljesítése valóban már az elmúlt évben kezdődött. A lemaradás 25 937 torna volt, amely annak ellenére következett be, hogy vállalati szinten ez az üzem termelt a legtöbbet (964 713 tonna) a legjobb összteljesítménnyel (1,867 tonna/műszak), és a legkisebb önköltséggel (238,95 forintot). A lemaradást a rudolftelepi fletcheres frontfejtés idézte elő. 1969. évre 284 718 tonna lett betervezve, 12,75 tonna/műszak teljesítménnyel. A valóságban 209 123 tonnát termelt, 10,294 tonna/műszak teljesítménnyel. Tehát ez a frontfejtés 75 595 tonnával maradt le a betervezettől. — Meg kell mondanom, hogy a tervtárgyaláson az üzem és a vállalat vezetői között a betervezendő tonna és teljesítmény vita tárgyát képezte nyilatkozott a főmérnök. A tervkészítés időpontjában ilyen típusú önjáró biztosítást még nem láttunk, csak hírből ismertük, nemhogy a munka szervezését vagy teljesítményét tudtuk volna. A fejtés norma-kiteljesítési százaléka 100,7 százalék volt, ami azt jelenti, hogy ez a lemaradás elsősorban tervezési hibának tudható be. A kieső termelést igyekeztünk azáltal pótolni, hogy 39 frontcsákányos műszakkal telepítettünk naponta többet az előírtnál. Az üzem az 1970. I. félévben sem teljesítette mennyiségi tervét. Az első negyedévben 99,2 százalékot a második negyedévben 89,2 százalékot ért el. A lemaradást esősorban két akna idézte elő: Alberttelep, és Szuhakálló II-es akna. E két aknára jellemző volt, hogy egyes hónapokban viszonylag jó teljesítmények után a következő hónapban már csak 70 százalékos tervteljesítést produkáltak az önjáró frontfejtés eredményétől függően. Alberttelep I. aknán a tervlemaradás okát elemezve az alábbi állapítható meg: A 30-as számú önjáró frontfejtés február 3-án váratlanul az alapvájattal közel párhuzamosan, a homlok közepén egy 1,5—3,5 méter nagyságú vetőt kapott. Ezt a vetőt a hónap során végig harántolni kellett ami naponta 15—18 improduktív műszakot igényelt. A meddő elválasztás szintén sok energiát lekötött. Következmény: a január havi 4,36 méter/nap fejtési sebesség 2,76 méter/napra, míg a 12,40 tonna/műszak teljesítmény 8,24 tonna/műszakra csökkent. Az akna még júniusban sem lábalt ki a kátyúból, hiszen a tervét csak 70,9 százalékra teljesítette. Ennek az okai a következők voltak: A 31-es számú frontfejtés a februárihoz hasonlóan — az előkészítő vágatok által nem jelzett — tektonikailag hallatlanul zavart területre futott. Emiatt a fejtési sebesség 1,65 méter/nap, a csákányos teljesítmény pedig 5,331 tonna/műszakra esett le. (A 3 éves önjáró frontvitel ideje alatt ez a leggyengébb eredmény). Rossz időpontban történt a KB—125 Z.típusú jövesztőgép lecserélése KWB—2-re. A cseregép első hetében bekövetkezett 20 órás üzemzavar s a gyenge teljesítmény az amúgy is kedvezőtlen munkahelyi körülményeket még tovább rontotta. A tervezettől eltérő 40—50 műszak/nap hiány komoly telepítési gondot okoz. A hónap utolsó 4 napján jelentkezett 38 órás vagonhiány miatt a produktív munkahelyekről az improduktív tevékenységre, illetve kényszerpihenőre szorította az akna dolgozóit. Szuhakálló II-es aknán az I. negyedévben az V. telepi dobsonos frontfejtése jelentett állandó problémát. A periódikus nyomás alkalmával gyakoriak voltak a Dobson egységek eldőlései, támösszeülései, támtörések és a tömeges talpcsavar szakadás. Sajnos ez a frontfejtés mindennek nevezhető volt, de az „üzemszerű működés” semmiképpen sem illett rá. A frontfejtésnél javításokra, egységek kimentésére, új szállítórendszer kiépítésére kb. 3500 műszakot használtak fel. Az I. negyedév folyamán 115 darab támot cseréltek ki, valamint 5941 darab talpcsavart építettek be. A második negyedévtől ez az akna is nagyfokú létszámhiánnyal küzdött. Áprilisban a tervezett 742 fő helyett 672 dolgozóval rendelkezett. A napi tervezett 615 összüzemi műszak helyett 542-t tudott felhasználni. A nagyfokú műszakhiányt végül június 9-én a IV. telepi dobsonos frontfejtés beindításával kívánták megoldani. E fejtési mező geológiai viszonyai azonban nem a legjobbak. Annak ellenére, hogy az egységeket stabilizátorokkal látták el, a támteherviselés nem megfelelő volta miatt a jövesztőgép sokszor nem tud elmenni a konzolok alatt, illetve a mesteregységek hátsó támjai sorozatosan összeülnek. Eddig ez a frontfejtés még nem hozta meg a várt eredményt. A hasonló rossz kisérő kőzettel rendelkező kézi frontfejtésnél a csákányos teljesítmény 3,5 tonna/ műszak, itt pedig mindössze 2,856 tonna/műszak volt. Júniusban az üzem egyetlen önjáró frontja sem hozta meg a betervezett termelést. A hétköznapi műszakszám naponta 170 műszakkal volt kevesebb. Ezt a frontok állapota miatt részben túlműszakkal lefedezték, de havi szinten így is 1865 műszak hiányzott. Ilyen nagyfokú műszakhiány mellett bizony még tartalékfront beindítással sem tudták a gépesített frontok kieséseit pótolni, hiszen nem volt kivel. A vagonhiány érzékenyen hatott az üzemre, nemcsak a pillanatnyi termelést gátolta, hanem a frontfejtések állapotára, is kihatással volt. Van-e kiút a kátyúból? — Annak ellenére, hogy tervünket nem teljesítettük — mondotta végezetül a főmérnök — azt kell mondanom, hogy a rendkívüli geológiai viszonyok miatt a műszakiak többségének nemcsak szabad szombatja nem volt, de vasárnapja sem. Reméljük, hogy ennek a rendkívüli nagy erőfeszítésnek végre meglesz az eredménye, és az év hátralevő időszakában üzemünk jobb eredményt ér majd el. Hogyan áll a verseny? BORSODI SZÉNBÁNYÁK 1970. JOEHJS Ю [UNK] OZDVIDÉKI SZÉNBÁNYÁK 1. Putnoki Bányaüzem 134,6% 2. Egercsehi akna 108,6% 3. Somsályi Bányaüzem 103,4% 4. Királdi Bányaüzem 99,0% 5. Borsodnádasdi akna 96,9% 6. Farkaslyuki Bányaüzem 79,7% Vállalat 101,5% 1. Bifldkaljai Bányaüzem 99,% 2. Miskolci Bányaüzem 97,1% 3. Edelényi Bányaüzem 94,0% 4. Szuhavölgyi Bányaüzem 77,4% 5. Márcvölgyi Bányaüzem 73,0% 6. Ormosbányai Bányaüzem 71,7% Vállalat »4,5% LEGJOBB ÖT AKNA Tervtáré 104,3% Edelény Ш. 102,9% Berente 102,0% Lyukóbánya 98,0% Edelény I—IV. 93,0% J 3 m Jövőre készül el az új szénosztályozó Farkaslyukon Javulás várható az ózdi szénellátásban A múlt év őszén sok feljelentés, panasz érkezett az ózdi társadalmi és népi ellenőrzési bizottságokhoz, az elkésett szénszállítások miatt. A hideg idő már régen beköszöntött, de sok családnak még üresen, szén nélkül állt a pincéje, közöttük olyanoknak is, akik évi szénszükségletüket még tavasszal vagy kora nyár elején megigényelték. A szállítási késedelmek oka — mint ismeretes — az volt, hogy a bányaüzemek nagyrendelőiknek a szerződésben vállalt mennyiséget sem mindig tudták időben szállítani, s emiatt háttérbe szorultak a kisfogyasztók. Jó hír az ózdiaknak, s a környékbeli községek lakosainak, hogy a jövő év elején megkezdi üzemelését az új szénosztályozó Farkaslyukon, melynek elsőrendű feladata lesz a környék kisfogyasztóinak ellátása. Az új farkaslyuki szénosztályozó megépítése — mint ismeretes — több okból is szükségessé vált. A régi szénosztályozó még 1928-ban épült, elavult, korszerűtlen, s nem biztosítja a mai igényeknek megfelelően a szemcsenagyság megfelelő elkülönítését. A másik ok gazdaságilag érintette a bányaüzemet. A Farkaslyuki Bányaüzem szenét évtizedek óta az Ózdi Kohászati Üzemek fogasvasútján juttatja az ország vérkeringésébe. A fogasvasúton a szállítás eddig sem volt olcsó, s várhatóan a jövő évben a tonnánkénti szállítási költség 24,60- ról 35 forintra emelkedne. Ennél sokkal gazdaságosabb a közúti szállítás, melyre a közelmúltban a Borsodnádasdi Bányaüzem is sikerrel tért át. A szénosztályozó elkészülése után a Farkaslyuki Bányaüzem átveszi a jelenlegi TÜZÉP-ek szerepét, ugyanis az üzem a szén házhoz szállítását is magára vállalta. A jelenlegi kisebb TÜZÉP-ek megszűnnek, s ezért a 23 millió forintos beruházási költségből 6 milliót a TÜZÉP vállalt. A házhoz szállítás kedvezően érinti a kisfogyasztókat is, mert a szállítási költség alig lesz a fele annak, mint amit most a „maszek” fuvarosok kérnek. Az illetményszén szállításánál is sokkal kedvezőbb lesz a „tarifa”. Az új szénosztályozó próbaüzemelését december végére tervezik. T. I. Visszatekintés Az L fél év tapasztalatai a Putnoki Bányaüzemben TÚLJUTOTTUNK az év első felén. Mint mindenütt, Putnokon is mérlegre tették a fél év munkáját. Sajnos, a mérleg nem olyan kedvező, mint azt az év elején tervezték. Termelési tervüket igaz, 103 százalékra teljesítették, s ezzel 2811 tonna többletszenet adtak a népgazdaságnak. Ezt a többletet azonban a rendkívüli termelési napok segítségével érték el. Ezek nélkül mintegy 700 torna lemaradásuk lett volna. Az első fél év legérdekesebb eseménye kétségkívül a komplex gépesítésű front beindítása volt. Az előkészítés és a beszerelés hatalmas munkáját pontosan, a részhatáridők betartásával végezték el. Külön dicséret illeti a szerelésnél dolgozó embereket, mert tapasztalatok híján fogtak munkához. Ennek ellenére egyetlen baleset sem történt. Az új front beindítása természetesen hatással volt azüzem műszaki és gazdasági mutatóira. Az első időkben meglehetősen kedvezőtlenül alakultak ezek a számok, mert a tapasztalatlanság, a kezdeti nehézségek együttesen akadályozták a folyamatos, jó termelést. Áprilisban rendkívül gyenge eredményeket értek el az új fronton, májusban javult valamit a helyzet, s csak júniusban sikerült a kívánt ütemben termelniük. Ebben a hónapban 12,75 tonna/műszak átlagos fejteljesítményt értek el a I pajzsos fronton. A frontsebességet 2 méter fölött állandósították. Az eredményeket pozitívan módosítja az a tény, hogy a fronttal egy 25 méter hosszú ócska vágatot harántoltak június folyamán. Ez idő alatt is kedvezően alakult a baleseti helyzet, mivel mindössze egy három napon túl gyógyuló baleset történt. A VÁGATHAJTÁSI tervet a II. negyedévben szerzett lemaradás miatt nem tudták teljesíteni. Éppen ezért a termelés folyamatosságának biztosítása érdekében a II. félévben fokozott gondot kell fordítani a vágathajtási terv teljesítésére. A második negyedévben nemcsak a pajzsos front geológiai viszonyai voltak kedvezőtlenek, hanem az északkeleti bányamezőben is mostoha körülmények között dolgoztak a bányászok. Ebben a bányai részben hagyományos technológiával, fás biztosítású fronton dolgoznak. A 60 méteres frontot állandóan 7— 9 kisebb-nagyobb vető kísérte végig. Ezek közül a legnagyobb egy 3,6 méter magasságú volt, s csak rendkívüli erőfeszítések árán sikerült átjutni rajta. A II—ES TELEPI acéltómos frontfejtést leállították az I. fél év során. A brigád tagjait két másik frontbrigádba osztották be, illetve három fenntartócsapatot szerveztek. Ezek közül két csapat 100 százalék fölött teljesítette tervét, egy pedig feltűnően gyenge eredményt produkált. Az üzem vezetői nincsenek megelégedve az I. félév során elért eredményekkel, s az elkövetkezendő időszakban legfontosabb feladatuknak tartják, hogy a műszaki és gazdasági mutatókat a kívánalmaknak megfelelően alakítsák. Ez a célkitűzés meghatározza a II. félév feladatait. Szeretnék, ha az év végén már az előzetes terveknek megfelelő önköltségről és teljesítményről adhatnának számot. Jól működik a szénmosó Májusban helyezték üzembe a szénamosó berendezést a központi szénosztályozóban. A két hónapos üzemelés tapasztalatai kedvezőek. Az első napokban adódó nehézségeket megszüntették, egyre kevesebb az üzemzavar, s a mosóból kikerülő szén minőségi jellemzői megütik a kívánt mértéket. Az egyre javuló eredmények ellenére akad több apró probléma, melyek megakasztják az üzemelés folyamatosságát. Egy-egy járulékos szerkezet törése hosszabb időre is megbéníthatja a mosót. Ugyancsak gondot okoz, hogy a szállítóberendezés üzembiztossága elmarad a várakozástól. Az elkövetkezendő időben elsődleges feladata lesz a kezelő és karbantartó személyzetnek, hogy kiküszöböljék az apró hibalehetőségeket, és teljes mértékben zavartalanná tegyék a mosó üzemelését. Hogyan dolgoznak a szomszédaink? Egy lengyelországi tanulmányút tapasztalatai Május 10—20-a között lengyelországi tanulmányúton vett részt a központi bányagépjavító üzem három dolgozója. Babos László elvtársat, a villamos üzemegység vezetőjét kérdeztük meg, aki szintén részese volt az élményekben és tapasztalatokban egyaránt gazdag lengyelországi utazásnak. — Mi volt a tanulmányút célja? — A Lengyel Népköztársaságból a BSZ részére folyamatosan szállított villamos gépek és készülékek gyártását tanulmányoztuk, amely a szakszerű javítások miatt volt fontos számunkra. A tanulmányút kölcsönös és igyekszünk egymástól tanulni. — Hol voltak, mit láttak a 10 nap alatt? — Jártunk a Mikolowy transzformátorgyárban, a Cieszyn városban levő CELMA gyűjtőnév alatt ismeretes elektromotorgyárban és a ZWAR kapcsológépgyárban. A Mikolowy-gyárban évente 7000—1500 darab 100—1600 kWA teljesítményű transzformátorokat gyártanak teljesen automatikus eljárással. Egész Lengyelországban csak ők gyártják ezeket a transzformátorokat normál és sújtóléges kivitelben. A GELMA- gyárban készítik a nehéz üzemi körülmények között üzemelő speciális elektromotorokat. Az 1500 fordulat/perc szinkronmotor, teljesítménye 10—160 kW. A közel 12 ezer emberrel dolgozó ZWAR kapcsológyár a Ganz-Villamos Művekhez hasonló. Országuk részére közép- és nagyfeszültségű hálózatkapcsolókat készítenek. — Milyen tapasztalatokat szereztek, amelyeket a hazai javítások során is hasznosíthatnak? — Teljesen új és ismeretlen volt előttünk a transzformátorok készítésénél a tekercsrögzítő lakk automatikus adagolása és a huzalok feszesség-szabályozása. Új és hasznos ismereteket szereztünk az impregnáló kemencék fűtési megoldására vonatkozóan is. Itt a hőközvetítő szerepét az olaj látja el. Láttunk egy ITc 315/6 típusú transzformátor műszaki átvételét és az ezt szolgáló 7 speciális mérést. Üzemünkben az újra tekercselt trafók bemérése e módszerrel 10— 15 ezer forint ráfordítással megoldható. Módunk volt megismerni a vállalatunknál eddig ismeretlen, de a lengyel bányákban használatos 100—2500 kW teljesítményű 250—600 V feszültségű mozgatható, teljesen automatizált transzformátorral egybeépített egyenirányító-berendezést. De sorolhatnám még hosszan a látottakat. Jól megnéztünk mindent, füzetünk és ceruzánk mindig a kezünk ügyében volt. A tapasztalatok nyomán beterjesztünk egy javaslatot, az abban foglaltakat üzemünkben kívánjuk bevezetni. — Milyen élményekben volt részük az utazás során? — A tájból, a városokból a zsúfolt program miatt keveset láttunk. Emlékezetes marad a lengyelek vendégfogadása, a gyárak vezetőinek közvetlensége, segítőkészsége. Szinte a meglepetés erejével hatott, hogy mennyire megmutattak mindent. Dokumentációkat, rajzokat bocsátottak rendelkezésünkre. Látogatásunk nyomán elmélyültek a kapcsolataink és ezt bizonyítja, hogy kedvünkért leszállítási határidőket hoztak előre. Úgy érzem, hogy e kapcsolat elmélyülését a jövőben még előnyösebben tudjuk hasznosítani. —kolaj—