Borsodi Bányász, 1983. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)

1983-07-07 / 27. szám

Végső búcsú Halasi Istvántól Mély részvét mellett helyezték örök nyugalomra június 29-én este 6 órakor Halasi István vájárt a putnoki temető­ben. Ravatalánál ott voltak és osztoztak szerettei gyászában a magyar bányászat, az Oroszlányi Szénbányák Vállalat, a Borsodi Szénbányák képviselői, rokonai, ismerősei, barátai, harcostársai, s lerótták kegyeletüket, elhozták a tiszteletet és emlékezés virágait, koszorúit. A bányászok nagy családja nevében Magyar György az Oroszlányi Szénbányák Vállalat gazdasági igazgatója vett végső búcsút Halasi Istvántól. Ebből a búcsúbeszédből idé­zünk. Ennek ellenére június 22- én, hajnal , a természet erői kim­ondhatatlan fájdal­mat és pótolhatatlan vesz­teséget okozva, győzelmet arattak az emberi értelem és technika felett. Kegyelettel hajtjuk meg fejünket előtted, kedves bányásztársunk! Amikor Márkushegyre jöttél, akkor egyben a nemzetközi bá­nyász összetartozással járó kötelezettségeket is vállal­tad. Ezt a sors tragikus ese­ménnyel pecsételte meg. Veled együtt halt hősi ha­lált négy olyan ember is, akik a testvéri Lengyelor­szágból jöttek segíteni. Ti, márkushegyi hősök, mindig többet és jobbat akartatok tenni és tettetek is a vállalati munkameg­osztásban. Kezdettől elől jártatok, bár tudtátok, hogy aki elől jár, az hamarabb fárad, mert annak az élet szüntelen ütközet. Ezt a fá­radtságot azonban szívesen vállaltátok, mert mindan­­­nyian tudtátok, hogy a si­ker, a boldogulás, a jólét nem magától értetődő do­log. Azért harcolni, küzdeni kell. A társadalomnak so­kat és jó szívvel adtatok, a társadalom viszonzásul el­ismerte szakmai és politi­kai munkátokat. Ravatalod előtt fájdalom­tól megtört szívvel állunk. A magyar bányászat és az egész ország szeretteiddel gyászol. Torkunkat és szí­vünket­ szorítja a bánat, amikor azt kell kimondani, hogy már nem tudunk sze­retteidnek visszaadni. Az őket ért veszteség felmér­hetetlen és pótolhatatlan. Mindazok, akik utolsó utódra elkísértünk, hogy ki­fejezzük az irántad érzett szerzetünket és tiszteletün­ket, megfogadjuk, hogy em­lékedet megőrizzük. Nem fele­jtjük el, hogy örökül hagytál nekünk egy korán félbeszakadt, de annál tel­jesebb munkáséletet. Most már miénk a folytatás kö­telessége. Itt a koporsód mellett ígérjük, hogy elha­gyott lámpádat meggyújt­­juk, elárvult szerszámaidat kezünkbe vesszük. Most pedig utolsó leszál­lásodhoz búcsúzóul mon­dom a fájdalmas utolsó jó szerencsét!" Az oroszlányi bányásztársak nevében Hadnagy Ferenc szakszervezet titkár búcsúzott el Halasi Istvántól, akit a bá­nyászhimnusz elhangzása után helyeztek örök nyugalomra a putnoki temetőbe. „Az elmúlt napok döb­benetével szívünkben ah­hoz a pillanathoz érkez­tünk, amikor végső búcsút kell mondanunk, egy, az ereje teljében lévő munka­társunknak, Halasi István­nak. A nagy múltú magyar bányászat sok évszázados történelmének egyik legsú­lyosabb napjai állanak mö­göttünk. Alig két hét leforgása alatt, összesen 48 társunk, közülük a ravatalon fekvő Halasi István is áldozat lett. Halasi István 46 éves volt, mikor a munka frontján hősi halált halt. Életútja küzdelmektől és megpró­báltatásoktól egyáltalán nem volt mentes. Becsületes munkásembe­rek gyermekeként, 1937. augusztus 24-én született, Székely nevű faluban. Szü­leit igen korán elvesztette, helyettük nővérei álltak mögötte, ők igyekeztek pó­tolni a szülői gondoskodást. A munkáséveket 15 éves korában kezdte, munka­könyvét Nyíregyháza városi Tanácsa, 1952. VI. 5-én ál­lította ki. Szolgálati ideje több mint 30 év, amiből közel 20 évet a bányászat­ban töltött. A szénbányá­szatban először 1956 és 1960 között dolgozott. Mun­kahelye a Borsodi Szénbá­nyák bánfalvai bányája volt. 1958-ban lett vájár. 1961 és 1963 között a Bel­ügyminisztérium állomá­nyában­ rendőri szolgálatot teljesített. 32 éves korában, 1969 kö­zepén újra a bányászéletet választotta. Emiatt különös tisztelettel kell rá emlékez­nünk, hiszen olyankor állt csatasorba, amikor bizony kevés fiatalember útja ve­zetett hozzánk. Az Oroszlá­nyi Szénbányák Márkus­­hegyi Bányaüzemébe 1981. decemberében került. Felejthetetlen társunk, drága halottunk! Munkahelyedet, a Márkus­hegyi Bányaüzemet, ezt a modern, nagy teljesítményű új szénbányát felszereltük mindazzal a korszerű gép­pel és berendezéssel, amely a mai bányász munkáját könnyíti, biztossá teszi. El is sajátítottátok kezelésüket, megismertétek és alkalmaz­tátok a modern technikát. i BORSODI BANT*«? 4 bányabiztonság fokozása Munkavédelmi értekezlet (Folytatás az 1. oldalról) A levél kézhezvételét kö­vetően a Borsodi Szénbá­nyák valamennyi üzemében rögtönzött munkavédelmi ta­nácskozásra került sor. Ezt megelőzően a vállalat ve­zérigazgatója írásban általá­nos irányelveket tett közzé, illetve az illetékes fórumo­kon szóbeli útmutatót is adott az érdekelteknek a bányabiztonság fokozásának legfontosabb teendőiről. Július 1-én a déli órák­ban ültek össze a Mákvöl­gyi Bányaüzem szakembe­rei, hogy a helyi munkavé­delmi feladatokat megbeszél­jék, azokra ütemtervet dol­gozzanak ki, s a mozgósítás felelőseit meghatározzák. Ta­kács István üzemigazgató hangsúlyozta, hogy semmi­lyen lazaságot nem szabad megengedni. Kerüljön sor délutáni és éjszakás ellenőr­zésekre, ugyanakkor a vis­­­szaellenőrzésekről is gon­doskodni kell. A kiürítési gyakorlat megszervezése so­rán nagyon lényeges, hogy mindenkiben tudatosodjon: az ő érdekében történik a mozgósítás. Ugyancsak szi­gorúan kell fellépni a hi­­­­ányzókkal szemben, mert esetenként a műszaki veze­tés képtelen emiatt a szük­séges telepítést megoldani. Ugyanakkor ez a létszámhi­ány a munkahelyeken ve­szélyforrásokat okozhat. A bányabiztonság megte­remtését nem szabad kam­pányfeladatnak tekinteni. Mindig és mindenütt, így nemcsak a bányákban, ha­nem a külszínen is elsőren­dű a dolgozó ember védel­me, a biztonságos munka­végzés megteremtése. Az egymás iránt érzett felelős­séget semmi nem pótol­hat­ja! Fokozottan és folyama­tosan ügyelni kell a tech­nológiai és munkafegyelem betartására, mindenkinek a maga területén, mert ezzel nemcsak önmagát, társait is védi!­ ­ K.­­ Az értekezlet résztvevőinek egy csoportja Fotó: Pusztai A vb napirendjén káderképzés, polgári védelem Az elmúlt héten csütörtö­kön tartotta meg soron kö­vetkező ülését a vállalati párt-végrehajtó bizottság. Az első napirendi pontként Hor­váth Ferenc, a vállalati pártbizottság munkatársa je­lentést terjesztett a testület elé, amely a párt káderkép­­ző iskoláin (10 hónapos, HLEE általános és szakosí­tó tagozat) végzettek foglal­koztatásáról adott áttekin­tést. A második napirendi pontban Wrublovszki Nán­dor tájékoztatta a vállalati párt-végrehajtó bizottság tag­jait a Borsodi Szénbányák­nál folyó polgárvédelmi munkáról. Mindezekről rész­letesen a következő lapszá­munkban számolunk be ol­vasóinknak. Eseménynaptár KAZINCBARCIKA Ünnepélyes keretek között átadták az új véradó állo­mást. A város orvosai csat­lakoztak a béke megvédésé­re irányuló akcióhoz és nyi­latkozatukat eljuttatták az Országos­­ Béketanácshoz.­­ Az 1983. évre tervezett 75 darab állami célcsoportos lakás átadása megtörtént. Ez­zel a Kertváros III. ütem területén befejeződött a la­kásépítés.­­ Megkezdődött a lakás­építés az új építési terüle­ten, az I/B szomszédsági egységben. Többek között itt épül meg a 32 lakásos épü­let, amely a fiatalok háza lesz. Elkészültek az 1/B szomszédsági egységben épí­tendő 12 tantermes általános iskola és a 112. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet ki­viteli tervei.­­ A városi tanács a vá­ros környéki alapból 70 ezer forintot biztosított a közvi­lágítás bővítésére, a Bánhor­váti Községi Tanács és 30 ezer forintot óvodai kerítés építésére a Sajókazai Közsé­gi Tanács részére. — Az Országos Környezet­és Természetvédelmi Hiva­tal 50 ezer forinttal támo­gatja a minivadon megvaló­sítását. — A társadalmi munka végzése a felajánlások szerint történik. A fő területek: a csónakázótó, pihenőpark, a minivadon, az intézmények és parkok fenntartási mun­kái. — 1983. május 31-ig 89 darab tanácsi bérlakást ad­tak le a városi tanács részé­re, újrakiutalásra. — A megye ének-zene ta­gozatos általános iskoláinak kórustalálkozója maradandó élményt jelentett mind a résztvevőknek, mind a város lakói részére. — Május 27-én került sor az általános és középiskolák városi környezetvédelmi ve­télkedőjére, amely egyben a kétéves komplex környezet­­védelmi versenyt zárta le. — Kazincbarcikán az ál­talános rendezési tervben a családih­ázas beépítésre ki­jelölt területek elfogytak. Emiatt a városi tanács meg­állapodást kötött a Mucsonyi nagyközségi Tanáccsal, hogy OTP-hitellel, Mucsony terü­letén 70 darab telket alakí­tanak ki a kazincbarcikai igények kielégítésére. — Városunkban rendezte meg a Magyar Urbanisztikai Társaság észak-magyarorszá­gi csoportja III. találkozóját. A téma a városrendezés, -ter­vezés és -üzemelés társadal­masítása volt SAJÓKAZA — Megnyílt a can­kori te­lepülésrészen a Kazincbar­cika és Vidéke Áfész üze­meltetésében az új ABC-áru­­ház. — Az év folyamán 500 fo­lyóméter út salakozását vé­gezték el társadalmi munká­ban. 9UL? TKRVTEI.JESITES 19*3 JÜNIUS HÓNAPBAN Bükkaljai Bű. 110,2% Putnoki Bü. 107,0% Farkaslyuki Bü. 97,5% Miskolci Bü. 88,6% Mákvölgyi Bü. * 84,7% Ormosi Bü. 81,0% Szuhavölgyi Bü. 48,0% Vállalat: 84,2% LEGJOBBAKNÁK Szeles 123,9% Putnok Egercsehi 107,0% 102,0% 1083. JíWns 7. Lyukóbányán, a dombtetőn települt üzemhez érve nem­csak az erdő zöldjének meg­nyugtató látványa fogadja az embert. A munkásszálló előtt és környékén, az üzem bejá­ratánál frissen ültetett virá­gok pompáznak, díszcserjék, sokszínű nyíló virágok üdí­tik a szemet. Az üzem kertészét, B. Há­­da Ferencet éppen gyomlá­­lás, növényápolás közben ta­láljuk. — A közelmúltban mint­egy ezer ligustrumot, ötszáz berberist, húsz nyírfát, vala­mint közel ezerötszáz virág­­palántát ültettünk el. A munkákat én irányítottam, a Latinka Sándor KISZ- alapszervezetek fiataljai és szocialista brigádok segítkez­­tek társadalmi munkában az üzem és környéke virágosí­­tásában, szépítésében. A szebb, kulturáltabb környe­zet nemcsak a látványt eme­li, jobb közérzetet is bizto­sít. Lyukóvölgy tanácsi képvi­selője, Balogh Sándor, a vá­rosi tanács tagja érthetően lokálpatrióta, hiszen itt éli mindennapjait, ráadásul az üzemnél dolgozik. — Tizenöt éve vagyok a Miskolc városi Tanács tagja, Lyukóvölggyel és a bányate­leppel együtt közel kétszáz lakos gondjait, bajait képvi­selem, intézem. A perecesi bányatelepet annak idején elhanyagolták, visszafejlesz­tették, általában ez a kisebb települések sorsa. Ennek el­lenére szeretném, ha Lyukó megőrizné hagyományait, azt a miliőt, mely az itt lakók Szávra nagyon sokat jelent. Minden apró előrelépés­nek, részsikernek tudunk örülni, s igyekszünk társadalmi mun­kával tenni is saját érde­künkben. Bár a város pere­mén vagyunk, „beneveztünk” a Virágos Miskolcért moz­galomba. A növényekre a tanács adta az anyagit, az üzem és az itt lakók társa­dalmi munkával parkosítot­ták, virágosították a környé­ket. Az üzem kerítésének elké­szülte után — a munkálatok jelenleg folynak — újabb nagy feladatot végzünk el, társadalmi munkában vállal­tuk a közel nyolcszáz méter járdalap lerakását. A maj­dan az autóbuszmegállótól egészen a fatelepig vezető gyalogjárda a lakosság és az itt dolgozók kényelmesebb, s főleg biztonságosabb közleke­dését oldja majd meg. Tudom, ezek látszólag nem nagy jelentőségű dolgok, de csak annyira vállalkozha­tunk, amire erőnkből futja. Olyan fejlesztésekhez, mint a vezetékes vízellátás megoldá­sa, már kevés a társadalmi összefogás. Szeretnénk a bolt előtti italozást megszüntet­ni, egy asztalokkal, székekkel ellátott pihenő építésével át­hidalni a bolt körüli áldat­lan állapotot. BORSODI BÁNYÁSZ A BORSODI BÁNYÁSZOK H­ETIL­A­P­J­A Szerkesztőség: 3523 Miskolc, Kazinczy u. 1*. Postacím: 3201 Miskolc, p £. 146. Telefon: 17-884. 18-461. Felelős szerkesztő: TOROK 4UHLD. Kiadja: a Borsod megyei Lapkiadó Vállalat, 3527 Miskolc, Bajcsy- ZsUinszky lit 15. Postacím: 3501 Miskolc, pl. 178. Teleíoa: 36-131. Fe­­ megyei Nyomdaipari Vállalatnál, Miskolcon. Felelős v.: KILIÁN В [UNK].*

Next