Borsodi Szemle, 1968 (12. évfolyam, 1-4. szám)
1968 / 1. szám - Csókás János: A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Borsod megyei küldöttértekezlete előtt
A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Borsod megyei küldöttértekezlete előtt DR. CSÓKÁS JÁNOS tanszékvezető egyetemi tanár,nTIT megyei elnöke A szocializmus építésében, népünk kulturális nevelésében nagy jelentősége van a tudományos ismeretek terjesztésének. Ezt a célt szolgálja az ismeretterjesztést társadalmi hivatásként vállaló értelmiség szervezete, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat. A társulatba tömörült magyar értelmiség azoknak a hazájukat, népüket és a tudományt szerető tudósoknak nyomán kíván haladni, akik az elmúlt több, mint százhuszonöt év során népünk műveltségének emelésén munkálkodtak. A társulatot a marxizmus—leninizmus eszméi vezetik, tevékenységét az egyetemes és a magyar tudomány haladó tanításaira építi. Jelmondata: „Tudománynyal a népért!” Visszatekintve a IV. küldöttgyűlés óta eltelt négy évre, a TIT megyei szervezetének elnöksége számot fog adni az előttünk álló V. küldöttértekezleten arról, hogy társulatunk tagjai mit tettek az elmúlt küldöttgyűlés határozatainak végrehajtása érdekében, ezek közül elsősorban az ideológiai offenzíva győzelméért, továbbá a lakosság iskolai oktatásban szerzett tudásának kiegészítése és korszerűsítése vonalán. A küldöttértekezleten meg kell fogalmazni az MSZMP IX. kongresszusa határozataiból fakadó tennivalókat, hogy a tudományos ismeretterjesztésben kielégíthessük a Borsod megyei társadalmi igényeket mind tartalmi vonatkozásban, mind a társulat szervezeti továbbfejlesztésében. Az elkövetkező négy év folyamán minél előbb meg kell szüntetni megyénk népművelési életében az átfedéseket, az ismeretterjesztésben jobb „munkamegosztást” kell létrehozni. Meg kell vizsgálni társulatunk s a különböző állami és tömegszervezetek közötti együttműködést, ugyanis a gazdaságirányítási reform a szervezeteinkben dolgozó tisztségviselőktől „rugalmasabb” és „alkotóbb” együttműködést igényel mind a tanácsokkal, szakszervezetekkel, az ifjúsági szövetséggel, a népfronttal, a MTESZ-szel, mind a termelőszövetkezeti szövetségekkel és a nagyobb önállósággal rendelkező vállalatokkal. Mindezek alapján fokozni kell a társulatunk tagjaival szemben támasztott követelményeket, tehát emelni kell megyei szakosztályaink, járási szakcsoportjaink, a TIT-csoportok társadalmi munkájának színvonalát, fokozni kell a járási elnökségek és a megyei elnökség kezdeményező s ellenőrző munkáját. A megyei küldöttértekezletet előkészítő járási, városi és szakosztályi kibővített elnökségi ülések már lezajlottak, ez mintegy 30 százalékban a vezetőségek megújulását, valamint több nő és fiatalabb tagtársunk bevonását eredményezte. A kibővített elnökségi üléseken a megyei elnökség egy-két tagja is részt vett, ezzel közelebbről is megismerhette a helyi problémákat, és személyes ügyévé vált az ottani TIT-élet. Az értekezleteikre írásban előre összeállított beszámolók készültek, a felszólalásokat és a határozati javaslatokat jegyzőkönyvben rögzítették. Ezekből az okmányokból és a megyei elnökségi tagok személyes benyomásaiból megállapítható, hogy a TIT Országos Elnöksége és szakosztályai fokozott figyelemmel kísérték a megyei előkészületeket, számos kibővített elnökségi ülésen részt vettek, igen nagy elismeréssel méltatták munkánkat. Az elnökségi ülések hangulata reális alapokon optimista volt, őszinte kritikai légkör jellemezte, az eredmények mellett sok szó esett a nehézségek elhárításának módjáról is. 1