Borsodi Szemle, 1971 (15-16. évfolyam, 1-4. szám)
1971 / 1. szám - NAPJAINK KÉRDÉSEI - Bodnár Ferenc: Borsod megye fejlődésének néhány jellemző vonása a IX. és X. kongresszus között
valósított beruházások összege meghaladta a 20 milliárd forintot. E beruházások 90 százaléka Miskolc, Kazincbarcika, Ózd, Leninváros területére koncentrálódott. Az elmúlt időszakban több jelentős beruházás valósult meg, és közvetlenül a befejezés előtt áll a Borsodi Vegyikombinát pvc-II. üzemének szerelése, valamint a Borsodi Regionális Vízmű negyedik ütemének építése. Átépítették, korszerűsítették a Miskolc—Hidasnémeti közötti vasútvonalait, korszerűsítették a Nyékládháza— Miskolc közötti szakaszt, s más jelentős felújítási, korszerűsítési munkákat végeztek megyénk vasútjainis. Az örvendetes eredmények mellett a III. ötéves terv időszakában megmutatkoztak gazdálkodásunk olyan fogyatékosságai is, amelyek már korábban is fékezték a fejlődés ütemét, a termelésben és a felhasználásban aránytalanságokat okoztak, az egyensúly kialakítását nehezítették. A fogyatékosságok döntően gazdaságunk anyagi és szellemi eszközeinek nem eléggé hatékony felhasználásából adódnak. E problémák egyik csoportja független a gazdaságirányítás reformjától, annál jóval korábbi eredetű. Gazdasági életünk sok területén gátolja a fejlődést a nem eléggé hatékony gazdálkodás, a műszaki fejlesztés gyengesége, a termelékenység alacsony színvonala, a munka nem megfelelő szervezettsége, a munkafegyelem lazasága, a vezetők felkészültségének hiányosságai, a beruházási igények és az építőipari kapacitás közötti feszültség stb. A gazdaságirányítási rendszer reformja célul tűzte ki e fogyatékosságok felszámolását, a gazdaságossági hatékonyság fokozását. Ennek eredményeként az utóbbi években egyes területeken lényeges javulás tapasztalható: mérséklődött a készletek növekedésének üteme, gyorsabban fejlődik a tőkés viszonylatú export stb. A kedvezőtlen jelenségek másik csoportja újabb keletű, s a gazdaságirányítási rendszer reformja kapcsán bekövetkezett változásokkal is összefügg. Ilyen volt például az egy főre jutó termelés stagnálása, sőt átmeneti visszaesése 1968— 69-ben. De — mint már utaltunk rá — ilyen kedvezőtlen hatással járt az energiastruktúra átalakításával kapcsolatban hozott néhány olyan, a megyénket is érintő intézkedés, ami például a szénbányászatban a várttal ellentétes hatást váltott ki, és ellátási problémákat okozott. Abban, hogy még korántsem sikerült minden elgondolásunkat megvalósítani, szerepet játszottak a szabályozó rendszer egyes fogyatékosságai, valamint az, hogy sem az irányító szervek, sem megyénk vállalatainakvezetői nem értelmezték helyesen az elveket, a gazdaságpolitikai célkitűzéseket, egyes káros jelenségeket későn észleltek, illetve nem léptek fel határozottan a visszásságokkal szemben. Az utóbbi évek változásai számottevőek. Az eredményekben azonban még főleg a tartalékok feltárásából adódó lehetőségek jutnakkifejezésre, és még csak kibontakozóban vannak a hatékonyabb munkával, a gyorsabb műszaki fejlesztéssel, a magasabb szintű szervezéssel elérhető eredmények. A termelőerők fejlődése, a kereskedelmi kapcsolatok bővülése, a lakosság jövedelmének és fogyasztásának növekedése, s ezzel a dolgozók életszínvonalának emelkedése jó alapot biztosít a megye gazdaságának egyenletes ütemű, kiegyensúlyozott továbbfejlesztéséhez. Pártunk X. kongresszusának a gazda-GAZDASÁGPOLITIKAI FELADATAINK ság fejlesztésére hozott határozata, a -----------------——-------------------------——— népgazdaság negyedik ötéves terve abból indul ki, hogy a népgazdaság és a társadalom sokoldalú fejlődését biztosítva előkell segíteni alapvető célunknak, a szocializmus teljes felépítésének megvalósítását. Ennek érdekében biztosítani kell a termelőerők gyorsabb ütemű fejlesztését, és a társadalmi munka hatékonyságának magasabb szintre emelését. A terv célul tűzi ki az ehhez szükséges tudományos és technikai bázis megteremtés