Borsodi Szemle, 1982 (27. évfolyam, 1-2. szám)

1982 / 1. szám - NAPJAINK KÉRDÉSEI - Porkoláb Albert: Gondolatok a pályakezdő értelmiség helyzetéről

fordulójában kudarc ér, könnyen azt a szélsőséges következtetést vonja le, hogy ezek híján az elhelyezkedést a protekció befolyásolja leginkább. A pályakezdő fiatalokkal való foglalkozás, problémáik számbavétele, a megoldás keresése és segítése igen fontos ifjúságpolitikai feladat. Ugyanakkor a kérdés bonyolult és sokrétű. A megnyugtató rendezés — nem csökkentve a megoldásban a munka­helyi vezetők felelősségét — jelentős társadalmi összefogást igényel. Mit kell figyelembe vennünk a fiatal értelmiséggel való foglalkozás során? — Világtendencia, hogy növekszik az értelmiség száma. (Sok országban jóval dinamikusabban, mint nálunk.) — Erőteljesen növekszik az értelmiségi nők száma, egyes szakmák teljesen elnőiesedtek. Ez tovább színezi a pályakezdőkkel való foglalkozás problémáját. — A munkahelyi feltételek: a légkör, az üzemi demokrácia, a szakmai pers­pektíva döntően meghatározzák a pályakezdő fiatalok közérzetét. A munkahelyi feltételek alakulásában a munkahelyi vezetőkön túl a társadalmi szervezeteknek is jelentős a felelőssége.­­ A pályakezdőkkel szemben nagyobb türelemre van szükség. Figyelembe kell venni, hogy az egyetemeken elsősorban elméleti ismeretekre tettek szert, az elmélet összehangolása a gyakorlattal konfliktusokkal is járhat. Figyelembe kell venni azt is, hogy a fiatalok nem mindig türelmesek. A vitában könnyen ütnek meg szenvedélyes hangot. A kinyilatkoztatásokat nem tisztelik — csak az érveket. Nem elég például a Magyar Szocialista Munkáspárt politikájának helyességét deklarálni a közöttük végzett politikai munka során; érvelnünk kell tudni a párt politikája mellett. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy kérdéseikkel ne maradjanak egyedül; nagyon fontos, hogy érveinkkel meg tudjuk győzni őket. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a pedagógusok alkotják a legnagyobb lét­számú értelmiségi réteget. A megyében 10 725 pedagógus dolgozik, közülük majd­nem 600 az óvónő, kereken 6000 az általános iskolai tanító és tanár (közülük 223 képesítés nélküli), 1250 a gimnáziumi és szakközépiskolai tanár. Szakokta­tókkal együtt a szakmunkásképzőkben tanítók száma meghaladja a 950-et. Az értelmiség közül a pedagógusréteg elnőiesedése a legnagyobb. A megyé­ben a pedagógusok 83 százaléka nő. A városokban ez az arány még nagyobb, meghaladja a 90 százalékot. A megye iskoláiban 1369 kezdő szakember dolgozik. Döntő többségük pályá­zat útján került első munkahelyére. A pályakezdők számára a megyében úgy tudtunk megfelelő álláskínálatot biztosítani, hogy a befejeződött fejlesztéseink szakemberigényét döntő mértékben pályakezdőkkel elégítettük ki, és a már mű­ködő pedagógusok számára lényegesen kevesebb állást hirdettünk meg. A pályázatoknál elsősorban a rosszul ellátott területek álláshelyeinek meg­hirdetését engedélyeztük. Itt azt is javasoltuk, hogy az igazgatók a bértétel alsó határánál magasabb összeget biztosítsanak a pályakezdőknek. Mindez elő­segítette, hogy az idén 122 fiatal pedagógus kezdte meg a munkát falun. A pályakezdő pedagógusok gondját azzal is igyekeztünk csökkenteni, hogy a megye 183 településén megnöveltük a területi pótlék összegét. Évente 60—80 fiatalnak biztosítunk közel félmillió Ft összegben letelepedési segélyt. A megyei tanács évente 2 millió Ft-ot biztosít szolgálati lakások vásárlására, amelyhez a községek saját fejlesztési alapjukból közel ennyit tesznek hozzá. Ugyancsak évente 60—70 pedagógus — közülük 40—45 pályakezdő — kapcsolódik be a pe­­dagóguslakás-építő akcióba. Az anyagi jellegű juttatások mellett jelentősnek tartjuk a pályakezdők er­kölcsi, szakmai segítését. E munkának fontos része a pedagógusképző intézmé­nyekkel fenntartott jó kapcsolat is. Rendszeressé vált munkánkban, hogy elő­zetesen felmérjük a pedagógusképző intézményekben a megyébe irányulást, s álláskínálatunkat ennek megfelelően is alakítjuk. Gyakorlattá vált a legtöbb

Next