Borsodi Szemle, 1988 (33. évfolyam, 1-4. szám)
1988 / 1. szám - GAZDASÁGI ÉLET - Dombóvári Márta - Miklós Imre: A vállalatok és szövetkezetek 1987. évi gazdálkodásának tapasztalatai, az 1988. évi gazdaságpolitikai feladatok
A pártszervek és -szervezetek növekvő figyelmet fordítottak a gazdaságpolitikai, valamint a gazdasággal összefüggő tömegpolitikai feladatokra. Nagyobb hangsúlyt kapott a helyi, belső tartalékok feltárása. Széleskörűen ismertették a KB kibontakozási és a kormány stabilizációs programját, s igyekeztek kidolgozni a rájuk háruló feladatokat. Sok pártszervezet munkájára azonban továbbra is jellemző a rutin, a formalizmus, s a bátortalanság az újszerű feladatokkal együtt járó feszültségek felvállalásában. A párton belül sem sikerült még a szükséges szellemi egységet kialakítani a stabilizációs korszak feladatait illetően. Az ipari termelés volumene az egy évvel ko- A TERMELÉS ALAKULÁSA rabbi szinten marad. Jelentősebb mértékű terme_________________________________ résnövekedéssel csak a vegyiparban, kisebb mértékűvel az építőanyag- és az élelmiszeriparban számolhatunk. A gépipar és könnyűipar termelése bázisszinten alakul, a bányászaté, a villamosenergia-iparé és a kohászaté csökken. A termelés stagnálásának okai ágazatonként és vállalatonként eltérőek, de fellelhetők általános jellemzők is. A termelési volumen csökkenését idézte elő a gazdaságtalan termelés felszámolására irányuló intenzív vállalati tevékenység. A megszüntetett termelésből adódó teljesítménykiesést azonban a vállalatok többsége új termékek gyártásával nem tudta kompenzálni. A termelés és értékesítés felfutásának mennyiségi és minőségi korlátait jelentette, hogy a termékszerkezet-váltás gyakorlatilag változatlan technológiával, tovább avuló állóeszköz-állománnyal, csökkenő beruházás és kifogásolható marketing tevékenység mellett történt. A konvertibilis export bővítését ösztönző, illetve a rubelelszámolású kivitel dinamizmusát mérséklő kormányzati intézkedésekre a vállalatok többsége a termelés visszafogásával reagált, melynek oka az, hogy a termékek nagy része a különböző piacok között nem konvertálható. - A termelés folyamatosságát akadályozta a belföldi gyártmányú anyag- és alkatrészellátás ütemtelensége, sokszor nem kielégítő minősége, mely a vállalatközi kapcsolatok, a szerződéses fegyelem lazaságából származik. - Emelkedett a termelőberendezések romló műszaki állapotából adódó üzemzavarok, meghibásodások száma. A hibaelhárítást - főként importgépek esetén - tartalékalkatrész-hiány késleltette. A termelés alakulását az általánosan ható tényezők mellett ágazati sajátosságok is befolyásolták. A szénbányászatban és a kohászatban a fejlesztési-visszafejlesztési programok végrehajtása a gazdasági körülmények változásához igazodóan folya módon. A gazdálkodási feltételek változása - a központi támogatások csökkentése - a visszafejlesztés ütemének gyorsítását, további termékek gyártásának, illetve exportjának leállítását tették szükségessé. A Borsodi Szénbányák termelése a tervezettet meghaladja, de kevesebb az előző évinél. A lakossági igények kielégítése érdekében jelentős mennyiségű többletszenet szállítottak a kereskedelem részére. A bükkábrányi lignittermelés a bázisidőszaki kétszeresére emelkedett. A kohászati vállalatok termelése alapvetően a termelőberendezések tervszerű leállítása miatt csökken. Nyersvasból, nyersacélból és a fontosabb elsődleges termékekből az előző évinél 4-16%-kal gyártottak kevesebbet. A másod- és harmadtermékek volumene tovább emelkedett. A villamosenergia-termelés csökkenése a paksi atomerőmű teljesítményfelfutásának következménye. A megyei erőművek a tervezettet megközelítő, a bázisidőszakinál azonban 4-5%-kal kevesebb energiát termeltek. A hőkiadás ugyanennyivel több az előző évinél. A gépipari ágazatban indokolt termékszerkezet-váltás kezdeti stádiumában van, melynek eredményei még nem elegendők az eddig nagy súlyt képviselő gépi berendezések.