Szövetkezeti Élet, 1968 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1968-02-23 / 2. szám
fl SZÖVETKEZETI ÉLET Takarékszövetkezeteink életéből Tízéves lesz ez évben a Prügy és Vidéke Takarékszövetkezet A mi kis közösségünk 10 évvel ezelőtt alakult meg. Igaz, még csak május hónapban lesz tíz éve, de ilyenkor jó visszaemlékezni, a jubileum előtti hónapokra, hiszen már ekkor elindult úgyszólván a takarékszövetkezet megalakításának gondolata Prügyön és Taktakenézen. Bizony, elmondhatjuk, nehéz volt a kezdet. Mennyi felvilágosító munkába, mennyi agitálásba került, míg sikerült annyi tagot toborozni, hogy megalakulhasson a takarékszövetkezetünk. A fáradozás nem volt hiábavaló. Igaz, kevesen voltunk, alig százan tagok, a betétállomány alig 30 ezer forint, de megalakult a „Nép bankja”. Az igazgatóság és a felügyelő bizottság mikor a kölcsönigényléseket bírálta el, nagyon sok esetben gondot okozott,, hogy melyik igénylő kapja az igényelt összeget, mert kevés volt a keret. Nem sajnálták a dolgozók a fáradtságot, hogy felkeressék azokat, akiktől vártak segítséget, megmagyarázva a takarékszövetkezet lényegét, annak szükségességét. Minden alkalmat megragadtunk, hogy eredményesebben működjék a szövetkezetünk. Szülői értekezleten, tanácsülésen, Hazafias Népfront gyűlésen, s minden megmozduláson ott voltunk és vagyunk ma is, népszerűsítjük a szövetkezés nagyszerű gondolatát. Most, az 1967. évi mérleg elkészítése hogy megtörtént, visszaemlékezünk az elmúlt esztendőkre. Milyen boldogok voltunk, mondja a könyvelőnk, aki szintén a „régi garnitúrához” tartozik, hiszen már 8 éve együtt dolgozunk , amikor a 100 ezer forintot elérte betétállományunk. S ma már a kétmilliót is meghaladta és a 10 év alatt 2567 esetben folyósítottunk kölcsönt tagjainknak. Tartalékalapunk is 150 ezer forinton felül van, s ebben az évben új épületbe költözünk. Igaz, nehezen megy az építkezés, de reméljük, hogy május 1-én megnyithatjuk az új helyiséget, mely a dolgozók minden igényét ki fogja elégíteni. Elmondja még a könyvelő, hogy ez évi tiszta nyereségünk 50 726 forint. Elmondhatjuk, hogy szövetkezetünk eddig jó munkát végzett, legalábbis így gondoljuk, a körülményeket figyelembe véve. Célunk, hogy minél több legyen a betétünk, hogy minél több tagunk legyen, 750-ről 850-re emelkedjen tagjaink száma ebben az évben. Reméljük, tervünk sikerül. Takarékossági est Felsőzsolcán (Tudósítónktól.) Felsőzsolca kis község Miskolc peremén. Lakói főként a miskolci gyárak dolgozói, de termelőszövetkezete is igen eredményesen gazdálkodik. A falu évről évre fejlődik, szépül, új utcák nyílnak az egykori szántóföldek helyén, csinos kis családi házak épülnek egymás után. Ha idegen megy végig az utcákon, csodálkozva látja, milyen szorgalommal dolgozik a község lakossága a falu arculatának minél szebbé tételén. A falu fejlődésében igen nagy szerepe van az Országos Takarékpénztárnak. Kölcsönökkel segíti az építeni akarókat, s a több száz új ház bizonyítja, mennyire élnek a község lakói az állam által nyújtott lehetőségekkel. Az utóbbi években még inkább meggyorsult a fejlődés, lehetővé vált a régi házak átépítése is. 1958-ban a községben is megalakult a takarékszövetkezet, és új lehetőségeket nyitott a lakosságnak a különböző kölcsönök igénybevételére, de egyben meg is indította az erőteljes propagandát a takarékbetét-állomány növelésére is. 1958-ig a községben csupán 300 000 forint volt a betétállomány. A községi társadalmi szervek felkarolták az intézményt, a tanácson belül megalakult a takarékossági bizottság, melynek az volt a feladata, hogy megismertesse a takarékosság előnyeit a lakossággal, és elérje, hogy a nélkülözhető forintok takarékbetétben nyerjenek elhelyezést. Évről évre hagyománnyá vált a takarékossági estek rendezése, melyben, közreműködtek a társadalmi szervek és nagy népszerűségnek örvendtek a műsorral egybekötött, a takarékossági propagandában nagy szerepet játszó estek. A betétállomány rohamosan emelkedni kezdett és 1967. december 31-re a posta és a takarékszövetkezet betétállománya megközelítette a négymillió forintot. Ezzel a lakosság saját maga számára teremtett újabb lehetőségeket a kölcsönök igénybevételére, hiszen a betétállomány jelentős részét kölcsönként az igénylők részére a takarékszövetkezet rendelkezésre bocsátotta. Ma már a takarékszövetkezetnek 2180 tagja van és Alsózsolca. Ónod községben tart betétgyűjtő napokat, ahol a kölcsönöket igénylőkkel közvetlen kapcsolatot tart és takarékbetéteket is elfogad. Az elmúlt évben 727 igénylőnek 3 millió 60 ezer forint összegű kölcsönt folyósított, s a tagok számának állandó emelkedése bizonyítja, hogy helyes volt és jó eredményeket hozott az a rendelkezés, amely létrehozta a takarékszövetkezeteket. A szövetkezet működési területe 10 községre terjed ki. (Alsózsolca, Sajólád, Sajópetri, Ónod, Onga, Gesztely, Arót, Sajópálfalva, Sajóvámos.) A takarékossági bizottság a Hazafias Népfront helyi szervével együttesen legutóbb január 29-én rendezett takarékossági estet. A zsúfolásig megtelt terem bizonyította, hogy a lakosság továbbra is érdeklődik a takarékossági mozgalom iránt és minden lehetőség megvan arra, hogy a nélkülözhető forintok tovább emeljék a betétállományt, de arra is, hogy a lakosság egyre nagyobb része tehesse széppé otthonát a takarékosság eredményeként. Korszerű biztosítás — vagyonvédelem Az elmúlt években a szövetkezeti szervek gazdasági tevékenysége jelentősen megnövekedett. Áruforgalma mind a kereskedelmi, vendéglátóipari, mind egyéb ipari és szolgáltató tevékenységét tekintve, fejlődött. A társadalmi tulajdont képező szövetkezeti vagyon védelmét szolgálta — a bekövetkezett káresemények kockázatvállalása útján — az összevont vagyonbiztosítás. A megnövekedett feladatok, továbbá az évek során előforduló káresetek tapasztalatai alapján a biztosítási kockázatok bővítése, a feltételek korszerűsítése vált szükségessé. 1968. január 1-től az Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetek a „FOB” rövidítésű, korszerűsített, összevont vagyonbiztosítási módozatot köthetik meg az Állami Biztosítóval. A fontosabb változások az alábbiak: Az üzemi balesetből származó személysérülés, tárgyrongálás folytán előállt károkért való kockázatvállalás teljesen új. Ennek keretén belül a harmadik személlyel szembeni, szerződésen kívüli károkért is kötelezettséget vállal a biztosító. A szállítmánybiztosítás kiterjed a szövetkezet veszélyére feladott, veszélyére érkező, valamint a saját szállítóeszközén szállított árukra, termékekre. A szállítmánybiztosítás díjmegállapítása egyszerűbb, az a szövetkezet típusbesorolása szerint, éves díjban nyer megállapítást. Betörésbiztosításnál 10 000 Ft a postára nem adott készpénz felső határa, az eddigi 8000 Ft-tal szemben. Az alkalmazottak személyi ingóságaiban bekövetkezett károknál a kockázatvállalás személyenként 5000 Ft-ra módosult. Lehetőség nyílik az állatállomány (sertés, ló) biztosítására. A díjmegállapítás a szövetkezet nyilvántartás szerinti állományának átlagszáma alapján történik. (Sertésnél 50 Ft, lónál 200 Ft, darabonkénti éves díjban.) A méhcsaládokra kiegészítő biztosítás köthető, amelyben egy törzscsalád évi díja 6 Ft, míg egy tartalékcsaládé 3 Ft. Kiegészítő biztosítások köthetők még: a szövetkezeti vagyonban bekövetkezett árvízkárokra, a törpe benzinkutak szavatossági káraira (idegen személyekkel szembeni kötelezettség), személy- és teherautók kárai casco biztosítás megkötésével fedezhetők. Az új gazdaságirányítási rendszer a gazdaságos működésért, a szövetkezeti vezetők fokozott felelősségét veti fel. A biztosítás megkötésével a szövetkezeti vagyon elemi és egyéb kárai kockázatátvállóegyéb kárai kockázat átvállalásával nagymértékben megtérülnek. A vagyonbiztosítás a gazdálkodás folyamatosságát, egyben vagyonvédelmét is szolgálja. Darai Dezső rjjsághír: Ligeti László KPVDSZ főtitkár megköszönte a dolgozóknak a leltári munkákat, de felvetette, „egy-egy árjegyzék pontatlansága is sok gondot okozott.. A telefon idegenen csárrétit. .. Biliárd Kázmér osztályvezető remegő keze megállt a levegőben, a félúton. Egy ideig tétovázott. Már hajnal óta sejtette, hogy ma valamilyen súlyos eset vár rá. Az éjszaka ugyanis fekete macskával álmodott, egy helyes kis fekete macskával. Tudta, ez valami bűncselekményt takar. A telefon még idegesebben csörgött... Biliárd Kázmér bal kézzel megsimogatta kopasz fejét, jobbjával megemelte a kagylót. — Halló! — mondta izgalomtól remegő hangon. — Felügyelő... izé... osztályvezető kartárs, suttogta egy szőke hang — rettenetes dolog történt... Biliárd visszanyerte nyugalmát. Pillanatnyi izgalma elmúlt, s hideg acélossággal üvöltötte. — Nyugalom !! — és felállt íróasztala mellől — egy szót sem tovább!! Gyilkosság történt, hol, mikor, miért? Egy szót sem! Tudok mindent... csak mondja el.... — Sipeki Csaba boltvezető ... — Holtan találták! Elég! Egy szót se senkinek! A többi a mi dolgunk. A meghalt áldozat még él? — É... é... é... — Köszönöm, elég, tegye le a kagylót, figyelik... — és gyorsan ledobta a kagylót. A kagyló a zsinóron még idegesebben himbálódzott... A helyszíni szemlén megjelent a tanácstitkár, a helyi tűzoltófőparancsnok, Agy alájáró Galambos Levente, és a nőtanács hívatlan tagja, Pletykus Mari néni. A meghalt boltvezető már alig pihegett. A raktár kellős közepén feküdt, jobb oldalt göngyölegként elszámolható ládák, bal oldalt halálfejes Hypós-üvegek. Sipekit rengetek könyv takarta be, amelyből csak a lába látszott ki. Arra cipő volt húzva, benne zokni. Ez a tény nagyon gyanús volt! Tehát a lábon zokni és cipő volt! A cipő rángatódzott. A tűzoltófőparancsnok riadót fúvatott. Tömlőkkel, lapátokkal és poroltókkal vonult fel a helyi tűzoltóság. A sarokban a Szőke Hang tulajdonosa remegett. Erre érkezett meg Biliárd Kázmér. Erőteljes mozdulatokkal intett a körülsereglő tűzoltók felé. — Kiásni! — A tűzoltók lapátokat ragadtak és megkezdték a mélyre hatolást. Segédletek röpködtek a levegőben. Az izzadó, verejtékező emberek fújtatva szedték a levegőt. Száz és száz segédlet feküdt a szerencsétlen emberen. Legfelül a Fűszer árjegyzék segédlete, annak pótkiadványa, annak pótfüzetével és pótlapokkal. Alant, arrébb, mázsás súllyal nyomta kezefejét a Vasjegyzék vaskos tömbje. Az ásók nyele eltört, a tűzoltókat segédcsapatok váltották fel. Biliárd ránézett a Szőke Hangra és két ujjal mutatott rá. — Maga volt! A nő elsikította magát. — Jaj! — Ne tagadja, maga voltaki telefonált!... — a Szőke Hang lehajtotta fejét. Töredelmesen rebegte. — Én voltam. Biliárd diadalmasan felkacagott. — Az első nyom megvan! Nos? — és körülnézett. Pletykus Mari néni tapsolt, Biliárd meghajolt. Pletykus Mari néni kiosont a raktárból és a boltot körülvevő asszonyoknak elmondta, hogy mi történt. Suttogva harsogott. — ... mindég tudtam! A Szőke a szeretője volt Sipekinek. Egész éjszaka együtt voltak, Sipekiné mit sem sejtett, ő maga volt, aki mondta nekem!. .. félálmából felébredt, kiosont a hátsó szobából és benézett a raktárablakon! Na, mit szólnak? Nem volt ott csak a két ellenőr, a körzeti megbízott, az ellenőrök ellenőre, a hat másik beosztott és Sipeki, meg a Szőke! Ekkor berontott, mert rájött, hogy Sipeki megcsalja. Sipeki Hypót öntött Sipekiné arcába, az ellenőrök szétszaladtak és az a Sipeki még egy forró csókot nyomott a Szőke homlokára. Mit mondtam?... Én ott voltam, láttam. Nem hiába vett autót, meg két malacot a legutóbbi vásáron... Az asszonyok morogtak, így bízzanak a boltosban, hiszen ez mind igaz SipekitSletek, még 60 éves sincs, és szétszaladtak a faluba. Ezalatt Sipeki Csabát kiásták a segédletek alól. Már alig lihegett. Biliárd Kázmér felrántotta a halott embert és a szeme közé nézett. — Ki ölte meg, gyorsan vallja be! Az ember lihegett. Egy ideig némán meredt az osztályvezető detektívre. — A varrótű — lihegte. A tömeg felhördült, egymás szájába adták a szót. — Varrótű... tű__tűhegyes karó, hegyes szálfa... fenyőfa. .. erdő... az erdőbe akarta felkötni magát egy tűlevelű fára... sikkasztott... futott végig a falun. Ö, mindezt nem hallva folytatta. — A varrótűt kerestem segédletben... gondoltam ott van a ruházatiak között. Nem találtam. Méteráru, pamutáru, kötöttáru, ingek, cérnák. .. Hopp!! Megvan. Ahol a cérna, ott a tű... együtt ér valamit. Nincs ott... Nem baj... — megtörülte homlokát — Miből van? Vasból Gyerünk a vas-, műszakihoz.. gondoltam. Harapófogó, vaslapát, műszerek, varrógép... E: azt kiáltottam — a homloka újból gyöngyözni kezdett — Géptű! De csak a géptű. Hol a varrótű? 25 fillér volt darabja... de hol van? A fiókban van... nem az ára, a tű, de az ára hol van? — már extázisban volt, a többiek figyelték, a tűzoltók odakészítették a kényszersubbonyt— Gyerünk tovább — lihegte Biliárd is. — Zsilettpenge, borotva! Ha-ha-ha! Ilyen pipa, olyan pipa. Vegyi árjegyzék! — nótázott — Hej, haj! Sose halunk meg! A tűzoltóparancsnok kiszaladt segítséget hívni Sipeki táncolt. — Nincs, nincs' Sehol sincs! 267 segédletet nyálaztam át. A varrótű nincs! Sehol! Őrület! A világ meghalt számomra, — most már ordított a fájdalomtól. Biliárd gyorsan lenyelt egy andaxint. — És ekkor! Ekkor megleltem a Papíripari termékjegyzéket! Vágószerszám, tűáru!! Tűáru! 295! Megvan! Megvan! Ott ragyogott a TŰ ÁRU! Gyerünk... és keresem a varrótűt. .. a főcím már megvan, de hol a tű, a varrótű... lapozom, lapozom... nincs... fia-ha! Nincs! Emberek, tűz van! Tűz van! TŰZ! TŰZ — odarohant a pulthoz és kiragadott egy varrótűt, szemeiben az őrület lángja lobogott. — TŰ! TŰ! TŰZ! A tűzoltók gyorsan Sipekire dobták a kényszerzubbonyt, csak a cipője és zoknija látszott ki belőle. Elcipelték... Biliárd Kázmér széttárta karjait. — íme! megoldottam! Megölte a varrótű, legalábbis megbolondította... — diadalmasan mosolygott, és ünnepélyesen fogadta a sikeres nyomozását követő gratulációkat. Az egész falu örült Biliárd bravúrjának, a gyilkos megkerült és Biliárd Kázmért felterjesztették a Kiváló Segédleti clm „Krimi”-fokozatára. Bobko Gyula A gyttuto i aviátu SAJÁTOS MAGYAR KRIMI TflW. tehm&r SS. Jó üzleti lehetőség Kazincbarcika hívja a szövetkezeteket A városi tanács titkára, Jancsurák Barnabás kertelés nélkül kimondta: Kazincbarcika várja, hívja a szövetkezeteket. A ma már 32 ezer lakost számláló város olyan lehetőségeket kínál, amelyeknek ésszerű, okos kihasználása jelentősen növelhetné egyegy szövetkezet jövedelmét, gazdaságosan befolyásolná a munkát. A pillanatnyi helyzet is sokat ígér, de a távlatok még biztatóbbak. A város fejlesztésére csak ebben az esztendőben több mint 138 millió forintot fordítanak. Nagyarányú lakásépítkezések, kommunális és egyéb beruházások jelentik a fejlesztés irányát és a feladatokat. Emellett a Borsodi Vegyikombinátban folyó beruházások is tovább folytatódnak, ami azt jelenti, hogy Kazincbarcikán a kivitelezésen dolgozókkal együtt lényegesen több ember ellátásáról kell gondoskodni, mint amennyi az állandó lakosok száma. Mindez együttesen jelenti azokat a lehetőségeket, amelyek önként kínálkoznak a kereskedelem, a piac, így a szövetkezetek számára is. Kazincbarcika ilyen szempontból sokat kér, de sokat is tud adni. Különösen szezonban. nagy a kereslet, főként élelmiszeripari termékek iránt. Mindenből, minden mennyiség gazdára talál itt, jobban, mint akár Miskolcon. Mindeddig nem tudtak hozni annyi almát vagy egyéb gyümölcsöt, zöldségfélét, tejterméket, tojást, húsféléket (háziszalonna, zsír, kolbász, sajt, tepertő stb), hogy gazdára ne talált volna. Van piaca itt a játékárutól kezdve, a ruházati cikkeken át, bármi fajta ipari terméknek is, csak legyen aki piacra hozza és eladásra kínálja. Megéri-e? — adódik nyomban a kérdés. Megéri-e a sok fuvar- és egyéb költség, hoz-e hasznot a konyhára, ha bármelyik szövetkezet fontolóra venné az adott lehetőségeket? Feltétlen még. Erre utal a tiszakeszi „Tiszamenti” Tsz akciójának kezdeményezése is, amely nem sajnálta azt a közel kétmillió forintot, amit a Kazincbarcikán épülő beruházásaira fordít. Közvetlenül a strand szomszédságában már tető alá került, rövidesen megnyitja kapuit a tsz halászcsárdája, tejtetermékeket árusító boltja, zöldséges üzlete, ami iránt máris nagy az érdeklődés a városban. Hely, lehetőség mások számára is van még bőven. A városi tanács minden tekintetben a legmesszebbmenő, segítséget nyújtja az érdeklődő szövetkezeteknek. Kisajátítás nélkül, tehát ingyen ad területet, most került a vb elé a piac bővítésének a tervezette. A jelenlegi piac területe •már szűk, az élet követeli a bővítését. Ez a bővítés nem •egyszerűen csak azt jelenti,hogy nagyobb helyet jelölnek •ki a piac számára. Egyáltalán nem. A terv szerint a város •más helyein is, úgynevezett 2 kis piacot építenének, ahol •szintén helyet kaphatnának az •érdeklődő szövetkezetek. • A gyárak környéke is tarnálja a lehetőséget a szövetkezzetek számára a zöldséges, 2 vagy egyéb cikkeket árusító •standok felállítására. Pecsenyesütőtől kezdve, dinnyeáru•sításig, mindenre van itt még a felvevő piac, csak legyen, aki •árut hoz. A szabolcsiak tudnák megmondani, hogy például az almaszezon idején •nem tudtak olyan mennyiséget hozni, hogy el ne fogyott • volna. Jó üzletet kínál többek között a baromfieladás is. • Amikor két-három teherautónyi rakomány megérkezett, • még kevés is volt. • A város vezetői minden vonatkozásban készséggel állnak 2 az érdeklődő szövetkezetek • rendelkezésére, csupán egy alkérésük: 1 — Színvonalas, kulturált •körülmények megteremtésével, 2 minőséget nyújtsanak a város lakosságának azok, akik 2 a hívó szónak eleget téve, Kazincbarcikára jönnek. 2 A gazdaságirányítás új rendszere a termelőszövetkezetekben is nagyobb önállóságot, több lehetőséget biztosít. • A régi magyar közmondás,ahogy „ki-ki a maga szerencséjének a kovácsa” tettekké ”váltható, pénzt, nagyobb jövedelmet hozó tevékenység lehet, ha okos előrelátással írányítanak és gazdálkodnak, é ® nem félve a kezdeményezéstől, de még az esetleges kockázattól sem. Tóth Ferenc