Borsodi Vegyész, 1965. január-június (2. évfolyam, 1-25. szám)

1965-01-14 / 2. szám

*­rILÁG proletárjai: egyesüljetek! A BORSOD MEGYEI VEGYIPARI ÜZEMEK LAPJA TI. ÉVFOLYAM 2. SZÁM ÁRA: 50 FILLÉR 1965. JANUÁR 14. Ülést tartott a TVK üzembehelyező bizottság­a Megtartotta ülését a Tiszai Vegyikombinát üzembehelyező bizottsága, amelyen Gór Nagy Sándor elvtárs, a Vegyipari Tröszt vezérigazgatója elnö­költ. Az ülés első napirend­jén a IV. óriáskompresszor megépítésével kapcsolatos probléma szerepelt. A jelen­tés megállapította, hogy a Tiszai Vegyikombinát nitrogén műtrágyagyára próbaüzemi tapasztalatait figyelembe véve szükségessé vált a gyár komp­resszor kapacitásának növe­lése. A próbaüzemelés idő­szaka alatt előforduló komp­resszor hibák miatt nem lehet elérni a termelő berendezé­sek maximális kihasználását. A próbaüzemelés eddigi me­nete azt bizonyította, hogy az ammónia termelés csúcs­értékének, valamint az am­mónia termelés éves mennyi­,­ségének növelését minde­nekelőtt a kompresszor kapa­citás növelésével lehet el­érni. A IV. gázkompresszor üzembehelyezése esetén mint­egy 20—25 százalékkal lehet növelni a műtrágyagyár ter­melését. Az üzembehelyező bizott­ság ülésén elsősorban a kompresszor építés megkezdé­sének feltételeit tárgyalták meg. A határozat a többi kö­zött kimondja: az 502-es épü­let teljes építési, kivitelezési tervdokumentációját január 20-ig adják át a 31-es Építő­ipari Vállalatnak, hogy az ja­nuár 25-ig felülvizsgálhassa a terveket. A határozat a továb­biakban leszögezi: a 31-es Építőipari Vállalat gondoskod­jék a szükséges építési anya­gok megrendeléséről. Az ügy­ben illetékes szervek adjanak ki olyan intézkedéseket, hogy nyílászáró szerkezetek és egyéb szükséges anyagok az építés ütemének megfelelően érkez­zenek. A kivitelezést előkészí­tő munkák (épületbontás, fel­vonulás) 1965. január 31-ig történő befejezéséről a 31-es Számú Építőipari Vállalat gon­doskodjék. Az üzembehelyező bizottság határozata a továb­biakban utal arra, hogy a 31-es Építőipari Vállalat a megren­delések feladásánál, valamint alvállalkozási szerződések meg­kötésénél tekintse irányadó­nak a TVK által kért 1965. július 1-i határidőt. Az üzembehelyező­­ bizott­ság ezután meghallgatta Szé­nási Tibor elvtársnak, a mű­trágyagyár főmérnökének, a próbaüzemelés állásáról adott tájékoztatóját. A gyár főmér­nöke elmondotta, hogy az el­múlt évben a műtrágyagyár napi átlagtermelése ammóniá­ból 196 tonna volt, ammón­­nitrátból pedig meghaladta a 400 tonnát. A gyár 1964. évi össztermelése — 20,5 százalé­kos hatóanyag-tartalommal ki­fejezve — 49 554 tonnát tett ki. Szénási elvtárs ezután részletesen kitért a zsákoló­üzem szűk kapacitásának problémájára, majd utalt a polietilén zsákgyár létesítésé­nek szükségességére. A gyár főmérnökének be­számolója után, az üzembe­helyező bizottság határozatot fogadott el. Ez kimondja: a zsákolóüzem szűk kapacitá­sának megszüntetése céljából, az üzemeltető és generálter­vezési főosztály 1965. március 31-ig a bővítéssel kapcsolatos összes építészeti és egyéb problémákra kiterjedő konk­rét javaslatokat dolgozzon ki. Derekas munka volt... Január 8-án, pénteken reg­gel leállt a BVK műtrágya­­gyára, hogy a II. sz. óriás­kompresszor rendszerét kiik­tassák az üzemelésből. Ez volt a leállás fő oka, de egyidejű­leg több, más fontos javítási munkát is elvégeztek a kü­lönböző berendezéseknél. Át­kötötték például az oxigén­­üzemből a szintézisbe vivő nitrogénvezetéket, megjavítot­ták a III. sz. szénsavmosó­­ttorony be- és kilépő szelepét, az I. sz. szintéziskor lyukas mélyhűtőjét, kicserélték a réz- lúgrendszer mélyhűtőjét úgy. (Folytatás a 4. oldalon.) A gépszerelők szocialista brigádja az i. sz. szintéziskor lyukas mélyhűtőjét javítja. e­ t­tragip pillanat­ a tűr­ke, sötét reggel volt. A sűrű, nehéz köd belopa­­kodott mindenhová, nedvesen telepedett rá a vasra, gépre, átjárta az embert csontig borzongató hideg­ségével. Amolyan igazi altató, hátborzongató decemberi reg­gel volt. Benn, az üzemekben fantasztikus gyorsasággal forog az óriáskompresszor, ide-oda cikáznak a dugattyúk, méltóságtel­jesen dohognak a gépek, sistereg a gőz, játékosan ugrabugrál­nak, avagy lassan kúsznak a műszerek mutatói — „ki-ki” ter­mészete szerint. És mindezt a pazarul egybehangolt nagy zenekart a munka jól megszokott illata olvasztja eggyé. Ilyen érzések tolongtak bennem — mikor a riadalom egy pillanatra megdermesztett. A gyár gőzsipja hatalmasat és hosszat fújt. Nem fájdalmasan és mélabúsan, mint szokott, — hanem valahogyan beszédesen. Igen. Fennen fújta, hir­dette, hogy íme, ma reggel, december 23-án 7 órakor befejez­tük­ az évet. Hét óra egy perckor a BVK már terven felül termeli a magyar föld éltető sóját, a műtrágyát. Ha az ország látta volna az arcunkat, büszkeség, a jól megérdemelt munka öröme, a magabiztosság jóleső érzése sugárzott és törölte le mélyen rólunk az előző, pillanatnyi riadalmat. A csúnya, ólmos köd nem engedte messzire hírünket. Talán még a városba sem hallatszott. De a betű és az éter segített. Megtudta az egész ország — talán egy kicsit a világ is. Év végéig még sokat termelhetünk, sok tsz kaphat a több­letből. Azt mondják, még ötezer tonnát is. Csak sikerülne! Most kiderült — nem annyit —, hat és fél ezer tonnát ter­meltünk. Hát ilyenek vagyunk mi. fp. A SZAKMA IFJÚ MESTEREI A „Szakma Ifjú Mestere” mozgalom vizsgái 1963-ban rosszul sikerültek — kaptuk a tájékoztatást a BVK­­KISZ- bizottságától. Rossz alapokról indítottuk a múlt esztendőt is. Ennek ellenére, mégis 112 fiatal vesz részt a mozgalom­ban. A mozgalom eredmé­nyességét az elmúlt évben befolyásolta, hogy a 112 je­lentkező közül, 50 fiatal bevo­nult katonának, s így a vizs­gákon ők már nem tudtak részt venni. A decemberben megtartott vizsgákra 32 fiatal jelentke­zett, a követelményeknek 29-en feleltek meg. A vizsgá­ra való alkalmasságra az üzemben elvégzett munka is feltétel volt A nehéz követel­mények ellenére is, eredmé­nyesen vizsgáztak a jelentke­zők, hiszen a vizsgabizottság 15 fiatalt bronz éremmel, 16-ot ezüst és négy fiatalt — Vajt­­kó Lászlót, Gyenes Albertet, Nagy Tibort és Bánhegyi Fe­rencet — arany fokozattal jutalmazta.­­A sikeres vizsgák visszaad­ták a „Szakma Ifjú Mestere” mozgalom hitelét. A BVK KISZ-bizottsága ez évben még több jelentkezőre szá­mít. Hogy elkerüljék a bevo­nulásból adódó lemorzsoló­dást, a vizsgákat ebben az év­ben szeptemberben tartják meg, hogy a katonai szolgá­latra bevonuló fiatalok is le tudjanak vizsgázni. NYOMOK A HÓBAN ... (Fotó: Kaprai János.) Teendők a pártmunkában A­z új esztendőben­­a megnövekedett fel­adatok lényegesen több tennivalót je­lentenek a pártmun­kában is. Régi igazság, a gya­korlat igazolta tény, hogy ahol jó a pártszervezet tevé­kenysége, ott a gazdasági mun­ka is nagyszerű eredményeket hoz. E meggondolásból kiin­dulva érdemes összegezni azokat a feladatokat, amelyek megoldása népgazdasági és egyéni szempontból is jelen­tős. Elvileg ezek a feladatok lényegében mindenütt egye­­zőek, de azok megoldása,­­az adott helyzetnek megfelelően változik, másként jelentkezik a cselekvés irányát, idejét, je­lentőségét és szerepét tekintve a munkában egy-egy üzemben. A legfőbb irányelv: dolgoz­zanak úgy a pártszervezetek, hogy minden tekintetben a legmesszebbmenőkig segítsék a termelési feladatok végre­hajtását. Más szóval: a párt­munka tükrében mindig le­mérhető legyen a gazdasági tevékenység és viszont­ a gaz­dasági munka értékéből ne hiányozzék az eleven, sokrétű, szerteágazó politikai munka. Mindhárom üzemben bonyo­lult feladatok megoldása elé néznek. A BVK-ban például — bármilyen furcsán hangzik is — bár kisebb a vállalat mennyiségi tervkötelezettsége, mégis több a feladat. Arról van szó ugyanis, hogy az or­szágos szinten is nagy jelen­tőségű beruházások és re­konstrukciós munkák megva­lósítása mellett az üzemnek termelnie is kell. E kettősség­ből adódik aztán, hogy a párt­munkában is sokkal nagyob­bak a követelmények, jóval többet kell tenni, mint az el­múlt esztendőben. Miről is van szó? T­udvalevő, hogy a szintézis üzemben mindeddig vizes mosást alkalmaztak. Ez a technológia már elavult, nem felel meg az állandóan növekvő követel­ményeknek. Éppen ezért új eljárást, az úgynevezett kar­­bamidos szénsavmosást alkal­mazzák majd, amelynek a tervek szerint április 1-én kell kezdődnie. Persze addig jócskán van még idő. Ez alatt rengeteg probléma, akadály kerülhet a feladat megoldá­sának az útjába. S éppen itt van a III-as pártszervezet sze­repe, mégpedig abban, hogy állandóan kísérjék figyelem­mel ezt a munkát, és ha va­lahol valamiben akadály je­lentkezik, tevékenyen kapcso­lódjék be annak megoldásába. Nem kis dologról van szó, hi­szen a legkisebb késedelem vagy lemaradás is, dekádon­ként 300 tonna kiesést jelent a nitrogén műtrágya termelé­sében. Az sem közömbös, hogy ne ez évi munkák előkészítése határidőre, sőt a határidő előtt befejeződjék. Ahány nappal megrövidítik ezt a határidőt, annyi millió forint megtakarí­tást jelent a népgazdaság­nak. Persze azok, akik eze­ket a feladatokat végrehajt­ják nem biztos, hogy tudják is ezt. Éppen ezért a pártszer­vezetre hárul elsősorban a feladat, hogy ilyen irányban kezdeményezően lépjen fel, és a legszélesebb körben meg is magyarázza ennek a kezde­ményezésnek a lényegét, tar­talmát. Sor kerül ebben az esz­tendőben az óriáskompresszo­rok átalakítására is. Ugyan­akkor nagy ütemben épül a kaprolaktám is, ahol a mun­kálatokat úgy kell irányítani, hogy szeptember közepéig megkezdhessék a próbaüzeme­lést. Sürgeti e tevékenységet, és ennek keretében a pontos­ságot, a határidők szigorú be­tartását az is, hogy Nyergesúj­falun már készen áll az az üzem, amely a­­kaprolaktá­­mot feldolgozza. Ha tehát itt, akár a legcsekélyebb késede­lem is előadódik, úgy a test­vérüzem sem dolgozhat, ami népgazdasági szinten jelent igen nagy megterhelést, hi­szen akkor külföldről kell be­szerezni a szükséges alapanya­got.­indezek a feladatok egyben arra is kell, hogy ösztönözzenek, hogy a takarékosság elvének legmesz­­szebbmenő betartása mellett dolgozzanak. Ennek érdeké­ben alakult egy bizottság, amely felülvizsgálja a lehető­­ségeket, és megteszi a szüksé­ges javaslatokat. De nemcsak a BVK-ban, ha­nem a másik két üzemben, a­z ÉMV-ben és a TVK-ban is hasonló jellegű feladatok meg­oldására kell felkészülni, és nekigyürkőzni ahhoz, hogy a vegyipar Borsodban is, nagy léptekkel haladjon előre. Az ÉMV-ben például a kazán­házi rekonstrukció követel alapos és körültekintő felké­szülést, mindezeken túl az ez évi feladatoknak megfelelően odaadó, szorgalmas munkát. Ugyanebben­ az üzemben nagy jelentőségű beruházási tevé­kenység is folyik a gyógyszer alapanyagok gyártására, amely­nek haszna mindenekelőtt népgazdasági szinten jelentke­zik majd. Más természetű, de a vegyipar egészét tekintve ha­sonló nagy kihatású munka fo­lyik Tiszaszederkényben is, mindenekelőtt a nitrogén mű­trágya gyártásában. Ám egyszerűen arról van tehát szó, hogy egy-egy üzemben csak körvonalaiban ismerjék a tenniva­lókat, hogy csak beszéljenek róluk, hanem elsősorban arról, hogy tettek álljanak minden műszak, minden nap, minden hónap mögött. S ehhez nyújt­hatnak és kell is, hogy nyújt­sanak igen nagy segítséget a pártszervezetek. M N

Next