Borsodi Vegyész, 1965. július-december (2. évfolyam, 26-52. szám)

1965-09-16 / 37. szám

A VEGYTERV életéből: Egy év mérlege Cnk­­or hallottuk, s le­­voltszor mnár, hogy az ország­­ talán legnagyobb beruházása jelenleg a Borso­di Vegyikombinátban folyik. Hétről hétre lapunk hasábjain számolunk be az építkezések pillanatnyi helyzetéről, a gon­dokról, problémákról. Hétről hétre szó esik a beruházást kivitelező vállalatok munkájá­ról. Kevésszer szóltunk azon­ban arról, hogy kiknek a ter­vei, elképzelései valósulnak meg itt. Köztudott a szakem­berek körében, hogy a BVK generál­tervezője a VEGY­TERV,­­ vagyis a Vegyimű­veket Tervező Vállalat, amely­nek székhelye Budapest. Mint annak idején hírül ad­tuk, a beruházások időszakára szükségessé vált a VEGYTERV részéről egy kirendeltség lét­rehozása Kazincbarcikán. A kirendeltség létrehívása óta több mint egy esztendő telt már el. Milyen feladatokkal birkóztak meg ezalatt, hogyan töltötték be rendeltetésüket? A kérdéssel Balla László elv­társhoz, a kirendeltség veze­tőjéhez fordultunk: — Tudni kell, hogy a mi feladatunk elsősorban a ge­nerál­tervező által leszállított tervek „művezetése”, koordi­nálása, a kivitelezések ellen­őrzése. S, ha adódnak olyan részletek a terveknél, amelye­ket a helyi adottságoknak megfelelően kell módosítani, vagy esetleg éppen csak a he­lyi adottságok ismeretében le­het megtervezni, — azt is a kirendeltség kollektívájának kell elvégeznie, — mondotta Bálla elvtárs. Ha valaki ismeri a be­­na valali ruházásokon folyó munkákat, — az alapok lerakásától a gépek és techno­lógiai berendezések szerelésé­ig, a csatornázástól az ener­giaellátás biztosításáig, — tud­hatja: nem kevés az a mun­ka, amelyet a kirendeltség munkatársainak végezniök kell. Tulajdonképpen a külön­böző tervek összehangolása a leglényegesebb a munkájuk­ban. Az egyes al- és szakter­vezőktől beérkezett terveket — tehát például az épületobjek­tumról, a technológiai beren­dezésről, az energiavezetékek­ről, a csatornázásról stb. — úgy kell koordinálniok, hogy azok a helyi adottságokhoz al­kalmazkodjanak, sőt! — a leg­gazdaságosabban alkalmazha­tók legyenek.­­ A Borsodi Vegyikombi­nátnál annál is nehezebb a helyzetünk, mert itt élő, ter­melő üzemeken belül kell a beruházási terveket megvalósí­tani. A terület bonyolultsága sokszor igen jelentős problé­mát okoz a kivitelezések so­rán. A szintézis üzemi bőví­téseknél, átalakításoknál pél­dául helyszíni felmérés nélkül megoldhatatlan tervezési és kivitelezési gondok adódtak volna. Itt ugyanis igen nehe­zen lehet eligazodni mind a föld alatt, mind a föld felett húzódó vezetékek, szerelvé­nyek tömegében, — hangzott Bálla elvtáns tájékoztatója. A kirendeltségnek mintegy harminc mérnöke, technikusa, rajzolója (egy év alatt meg­duplázódott a létszám) közel félezer tervdokumentációval foglalkozott, s csupán ebben az esztendőben 72 költségve­tést, illetve pótköltségvetést adott át körülbelül 4 millió forint értékben. A tervező­­gárda többnyire szakosított, a mérnökök között megtalálható az építész, a mélyépítő, a gé­pész, a vegyipari gépész, az elektromérnök, a geodéta stb. S hogy mennyire jó erők, jó képességű szakemberek képvi­selik a kirendeltséget, bizo­nyítja az is, hogy a fejlesztés perspektívájáról is döntés szü­letett a budapesti központban. Úgy hírlik, október 1-től megalakul a VEGYTERV mis­kolci filiáléja, vagyis leány­­vállalata, fiókja. Az új filiálé székhelye egyelőre Kazincbar­cika maradna, s „alap­kádere­it” a jelenlegi kirendeltség szakemberei alkotják­ a filiálé létre­ A miskolci ázását in­­dokolja, hogy a III. ötéves terv vegyipari beruházásainak közel egyharmadát Borsod térségében valósítják meg, ami jelentős tervezői kapaci­tást követel. Ugyanakkor a Miskolcon, illetve Borsodban található szakemberekből egy olyan­ vegyipari tervező kol­lektívát hozhatnak létre, amely az évek folyamán — a fokozatos fejlődéssel arányo­san, — el tudja látni egész Észak-Magyarország vegyipari objektumainak tervezését. Megfelelő képzettségű és ké­pességű szakemberekről a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem is gondoskodna. Az új leányvállalatot min­denképpen örömmel kell üdvö­zölni, hiszen a megye már meglevő vegyipari objektumai is — éppen, mert mindhárom­ban bővítések, rekonstrukciók vannak és lesznek a követke­ző években is, s megkíván­ják az intézmény működését, segítségét. A VEGYTERV miskolci fi­ókja lehetővé teszi a további­akban a részletesebb, körülte­kintőbb és összehangoltabb tervezést, a legaprólékosabban kidolgozott tervdokumentáci­ók, az úgynevezett állapot­tervek készítését, amelyet gé­pészeti vonalon már most is eredményesen alkalmaznak. (Az állapot­tervekben a létesít­ményekhez szükséges vezérgé­­pektől az emelések és szállí­tások , útvonaláig kidolgozzák a kivitelezés módját is.)­i is üdvözöljük E helyen a születőbent fek­vő VEGYTERV-fiókot, sok­sok sikert kívánva működésé­hez. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜÉZETEK, A BORSOD MEGYEI VEGYIPARI ÜZEMEK­­.APJA ARA: SO FILLER 1965. SZEPTEMBER 16. 11. ÉVFOLYAM, 37. SZÁM. Nőnek a falak Épül, szépül a város, Kazincbarcika. Ú­j kórház, új lakóházak falai nőnek a magasba. Sajnos, időnként sok bosszúság is jelentkezik, mert az építők és kivitelezők gyakran nem tartják szívügyüknek, hogy mielőbb tető alá kerüljenek ezek az épületek. Így történt ez a Tardona-parti lakóházaknál is, ahol már elkész­ült néhány épület, de beköl­tözni még mindig nem leh­et. S ugyan mikor lehet?!... (A lapban megjelent fényképek Kápray János felvételei.) Szocialista brigádvezetők értekezlete a BVK-ban Negyedévenként rendszere­sen értekezletet tartanak a szocialista brigádvezetők a Borsodi Vegyikombinátban. Legutóbb szeptember 14-én gyűltek össze a Radnóti Mik­lós Művelődési Házban, hogy megvitassák eddigi termelési eredményeiket, gondjaikat és terveiket. Az értekezleten Széplaki Kálmán, a BVK szakszervezeti bizottságának termelési felelőse előadásá­ban ismertette, hogy január 1-től szeptember 10-ig a vegyi­kombinát a tervezettnél 19 663 tonnával több műtrágyát, 5969 tonnával több ammóniát ter­melt és minden lényeges, ki­emelt cikkből túlteljesítést ér­tek el. Ez­hez a szép terme­lési eredi­tekhez pedig két­ségkívül sok mindennel hozzá­járult az a 872 ember, aki 63 brigádban dolgozik a szocia­lista címért. Közülük is leg­kiválóbb az a 29 brigád, amely 317 taggal már elnyerte a szo­cialista címet. A továbbiakban Széplaki Kálmán arról beszélt, hogy a munkán kívüli vállalásokat, a szocialista módon élést és ta­nulást, tehát a mozgalom hár­mas­ jelszavát hogyan valósít­ják meg a brigádok. Szóba került a mezőgazdaság segí­tése is. A gyár szocialista bri­gádjai az első hívó szóra je­lentkeztek a tsz-ek termény­betakarításához. Mindezekhez a témákhoz hozzászólt az ér­tekezleten résztvevő Veres La­jos elvtárs, a VDSZ megyei bizottságának titkára, Szabari Szaniszló, a BVK pártbizott­ságának munkatársa és több brigád­vezető is Egyben vala­mennyien elmarasztalták azo­kat a brigádvezetőket, akik — mintegy harmincan — nem jelentek meg az értekezleten. Ki lesz a győztes? Újítási verseny az ÉMV-ben Az újító tevékenység fellen­dítése, a tervek sikeres telje­sítése érdekében az ÉMV vál­lalatvezetősége 1965. szeptem­ber 10-től 1965. december 1-ig újítási versenyt hirdetett. A versenyben részt vehet az ÉMV minden dolgozója. Külö­nösen számítunk a szocialista és a szocialista címért küzdő brigádok aktív részvételére. A témakörbe javasoljuk az újítási feladattervben szereplő témák kidolgozását, a termelé­kenység emelését, az önköltség csökkentését, a baleseti ve­szélyforrások újítással történő kiküszöbölését célzó újításo­kat. A verseny értékelése három szempont alapján történik: 1. az elfogadott újítások darab­száma, 2. az előkalkuláció alapján kimutatható népgazda­sági eredmény, 3. az újítások ötletessége. A verseny értéke­lését háromtagú bizottság vég­zi, melynek tagjai a vállalat gazdasági vezetésének, az szb­­nek és az újítási irodának kép­viselői. A jutalmazás rendje: A legtöbb elfogadott újítást beadó újító 1000 forint juta­lomban részesül. Az előkalku­láció alapján a legnagyobb megtakarítást elérő dolgozó 2000 forint jutalomban része­sül, amennyiben az elért meg­takarítás eléri a 20 ezer fo­rintot. Ha a megtakarítás a 20 ezer forintot nem éri el, a 2000 forint arányos része kerül kifizetésre. A verseny időszakában be­adott újításokból az ötletesség szempontjából bírálva, az első 2000 forint, a második 1500 fo­rint jutalomban részesül. A verseny eredményeit 1965. december 20-án megtartandó újítási ankéton hirdetik ki, egyben átnyújtják a győzte­seknek a jutalmat is. A ver­seny időszakában beadott újí­tást 15 napon belül az újítási iroda érdemben elbírálja. Kovács János szí term, felelős Kitárta kapuit az iskola: Tanévkezdés a Vegyipari Technikumban Szeptember tizenegyedikén ünnepélyesen megnyitotta ka­puit a Vegyipari Technikum. Az ünnepségen megjelentek a városi párt- és KISZ-bizott­­ság képviselői, jelen volt Ta­kács István elvtárs, a BVK üzemi pártbizottságának titká­ra és Sütő László elvtárs, sze­mélyzeti és szoc­lis igazgató­­helyettes. Linni István, a technikum igazgatója köszöntötte a meg­jelent hallgatókat és vendé­geket, majd ünnepélyes eskü­tétel következett, ötvennyolc új hallgató tett ünnepélyes fo­gadalmat. A helyi KISZ és a felsőbb osztályok nevében a technikum KISZ-titkára kö­szöntötte az új hallgatókat. Ezzel összesen mintegy két­százötven tanuló számára kez­dődött meg a rendszeres mun­ka és tanulás ebben az isko­lában. Ülésezett az üzemi tanács Szederkényben Szeptember 14-én a TVK- ban üzemi tanácsülést tartot­tak. Napirenden szerepelt az 1965. évi nyereségrészesedés irányelveinek megvitatása. Az ülésen sok felszólalás hang­zott el. Elmondták véleményü­ket a TVK gazdasági vezetői, a párt és társadalmi szervek képviselői, valamint az üzemi tanács tagjai. A nyereségré­szesedés elosztásával kapcso­latos problémákról, illetve az üzemi tanácsülésen elfogadott határozatról lapunk következő számában részletes tájékozta­tást adunk. Ismerkedés a gyárral A vegyipar jövő szakmunkásainak első látogatása a BVK-ban. Ismerkednek a gyár­­ral, ahol majd, ha szakmunkások lesznek dolgozni fognak.

Next