Borsodi Vegyész, 1967. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1967-02-23 / 8. szám

▼tLÁG PROLET­ÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A BORSOD MEGYEI VEGYIPARI ÜZEMEK LAPJA IV. ÉVFOLYAM, 8. SZÁM, Ara: 50 fillér 1967. FEBRUÁR 23. Egy évtized Kazincbarcikán A munkásőrség jubileumára V­árosunkban 1957. február utolsó napjaiban kezdődött meg a mun­kásőrség szervezése, az Elnöki Tanács erről szóló törvényerejű rendelete értelmében. Március 10- én volt az első csoport eskü­tétele. A megalakulás körülményei magukon viselték az akkori idők jellegzetességét. Egyenruha még nem volt, a város üzemei — a BVK, az­­erőmű, az építő vállalatok, a bányák — adtak munkásruhákat a testület­nek, hogy a karhatalmi szervekkel együtt­működve, mielőbb demonstrálhassuk az újjá­szerveződő munkáshatalom erejét. Ezért biz­tosítottunk állandó, éjjel-nappali járőrszolgá­latokat a városban, az üzemekben, sőt időn­ként a környező községekben is. A közrend megszilárdulása után — a poli­tikai helyzet konszolidálását követően — a munkásőrség tevékenysége nem fejeződött be, hanem pártunk határozatainak megfelelően Kazincbarcikán is megkezdődött tervszerű kiképzésük. Egységünk életében nagy jelentőségű nap volt 1957. június 13. A város kommunistái csapatzászlóval ajándékozták meg az egysé­get, amely ekkor fogadalmat tett arra, hogy hű marad a zászlóhoz, s ha kell, életük fel­áldozásával is megvédik annak becsületét. Ez a ma is emlékezetes esemény az újvá­rosban, a mostani Hősök terén zajlott le, az összegyűlt több ezres tömeg jelenlétében. Amint a fogadalomtétel után egységünk dísz­menetben elvonult a térről, a több ezer ér­deklődő szűnni nem akaró, ütemes tapssal ünnepelte a munkásőröket. Hasonló tetszésnyilvánításban részesítették egységünk egyik századát Miskolcon, a Béke téren, 1958. április 4-én rendezett felszaba­dulási ünnepségen. Amikor a század dísz­menetben elvonult a tribün előtt, a tömeg nemcsak tapssal, hanem a menetsorok közé dobált virágcsokrokkal is kifejezte rokon­­szenvét munkásőreink iránt. Ám ezt a rokonszenvet nemcsak a katonás rend és fegyelem demonstrálásával vívta ki egységünk, hanem az évek során a lakosság­nak nyújtott áldozatkész segítséggel, a sze­mélyi és közjavak mentésével, védelmével is, a város területén és a környező közsé­gekben egyaránt, öt esetben vettünk részt például árvízkárok elhárításában, ennek kap­csán a falvakban személyi javak mentésé­ben, a kazincbarcikai üzemek, így a BVK üzemelési zavarának elhárításában. 1963—64 telén a legnagyobb hidegekben, munkás­őreink biztosították a vagonokba fagyott szén fellazításával a szénosztályozó és az erőmű üzemelését. Sok ezer társadalmi mun­kaórában segítettük évről évre a környező tsz-ekben a termés betakarítását. Az első években végzett alapozó kiképzés után kezdtük el a harckészültséget fokozó, összetett karhatalmi harcászati gyakorlatokat. Ezeket más, szomszédos munkásőr-egységek­­kel együttműködve hajtottuk végre, s az ed­digi tapasztalatok szerint személyi állomá­nyunk az ilyen gyakorlatokat kedvelte leg­jobban. Pedig ezeket mind bonyolultabb kö­rülmények — nehéz terepviszonyok — között hajtottuk végre, maximális erőkifejtést köve­teltek meg munkásőreinktől. Ezeket az igen jelentős — éjjel-nappali igénybevétellel járó — feladatokat évről évre mind nagyobb si­kerrel hajtottuk végre, amint azt az értéke­lések adatai bizonyítják. Elismeréssel kell szólni arról a segítségről, amelyet a városi KISZ-bizottságtól kaptunk e gyakorlatokhoz biztosított jelzők kiküldésével. M­unkásőr-egységünk mindenkor részt vett a párthatározatok vég­rehajtásában. Emlékezetes pél­dája ennek a mezőgazdaság szo­cialista átszervezésében való köz­reműködésünk 1960-ban. Ekkor a több községben kifejtett egyéni agitáció mel­lett kultúrcsoportot is szerveztünk, amely zenekari kísérettel 15 községben tartott egy­­egy előadást. Csobádon például böjti napon került sor az előadásra, amelynek műsora után bál következett. A vallásos hívők ezt szentségtörésnek minősítették, s tilalmuk el­lenére a fiatalok a kertek alatt szökve jöttek össze, s táncoltak együtt munkásőreinkkel. Ezeknek az előadásoknak olyan pozitív hatá­suk is volt, hogy nemcsak az átszervezés foglalkoztatta az embereket, hanem a műsor is beszédtéma volt az említett falvakban. 1963-ban nagy jelentőségű határozatot ho­zott a Politikai Bizottság a munkásőrség szer­vezési, politikai és kiképzési tevékenységé­ről, amelyet ezzel új alapokra helyezett. Meg­határozta a szolgálati időt, és ezzel feloldotta a korábbi szervezeti zártságot. Erre azért is nagy szükség volt, mert egyrészt lehetővé tette az idős — fizikailag is meggyengült — munkásőrök leszerelését vagy tartalékállo­mányba helyezését, másrészt soraink megfia­talítását is, a pártszervezetek által javasolt új munkásőrök felvételével. A párt bizalmá­ból felvett új munkásőrök beváltották a hoz­zájuk fűzött reményeket, s az előképzés után igen jól beilleszkedtek az alegységek mun­kájába. A leszerelt és tartalékállományba vonult munkásőröknek az egységhez való ragaszko­dását a városi pártbizottság mindenkor mesz­­szemenő elismeréssel méltányolta, és az ün­nepélyes évzáró gyűlésen a pártbizottság első titkára nyújtotta át részükre „A haza fegy­veres szolgálatáért” emlékérmeket. ■ májusától szocialista verseny­­mozgalom folyik egységünknél Ennek keretében eddig 13 ta- pa­rancsnokunk nyerte el a Kiváló parancsnok, és 28 munkásőrünk a Kiváló munkásőr címet. A ver­seny eredményeként 1964-ben a III. szakasz 2. raja (parancsnoka Szalánczi László), 1965- ben az I. szakasz 2. raja (parancsnoka Zó­lyomi István), 1966-ban pedig az V. szakasz 4. raja (parancsnoka Tóth József) nyerte el a Kiváló raj címet. A Kiváló szakasz cím első tulajdonosa 1966-ban a II. szakasz lett, parancsnoka Hanák Pál elvtárs. A szocialista verseny megyei értékelése során egységünk 1966-ban a Kiváló egység címet nyerte el (parancsnok: Szabó Lajos elvtárs). Ez a cím a megyei verseny első he­lyezettjének jár, s további kitartó, jó mun­kára kötelez. (Sz. L.) AKI ELŐSZÖR SZAVAZ gályosokból álló ifjúsági bri­gád vezetője. 1946-ban szü­letett Hejőkeresztúron. A leg­utóbbi tanácsválasztás évé­ben, 1963-ban került a TVK- ba, miután az­­ esztergályos tanulóból szakmunkás lett. A brigádban csak fiatalok dol­goznak, összesen kilencen. Valamennyien KISZ-tagok. Az 1963-as választáskor,még csak 17 éves volt, ennélfogva akkor még nem vehetett részt szavazáson. A jövő hónap 19- én járul először­ az urnához. A múltat csak a történelem­­könyvből és az idősebb nem­zedék elbeszéléseiből ismeri. De így is maga elé tudja kép­zelni a felszabadulás előtti kor­te­skedést, a régi Magyar­ország urainak választási ko­médiáját. A mostani válasz­tások demokratizmusáról, vi­szont már maga Hornyák Ist­ván is személyes élményei alapján győződhet meg. Mint elmondta: — Semmi kétség nem fér ahhoz, milyen óriási különb­ség van a két választás kö­zött. Régen egy magamfajta parasztszülők gyermeke még csak álmodni sem mert ar­ról, hogy beleszólása legyen a tanácstagok, képviselők je­­lölésébe, megválasztásába — állapítja meg. Most pedig mi a helyzet: fiatal korom elle­nére magam is jelölő bizott­sági tag voltam lakóhelyé­nél). Hornyrkt Istv­án, a TVK me­chanikai m­éban az egyik szocialista címet elért, észtét- T­udták, s engedélyük nél­kül egyetlen termék sem hagyhatja el a gyárat. Naponta üvegcsék hadserege sorakozik a lombikok, pipet­ták, érzékeny műszerek előtt. Az Északm­­agyarországi Ve­gyiművek központi laborató­riuma ellenőrzi a gyártmányok minőségét.­­ Egy-egy terméknél álta­lában 5—6 féle minőségi mu­tatót kell megvizsgálnunk — tájékoztatott a sokrétű tenni­valóikról Koós Pál, a labora­­tórium vezetője. — Persze nem kevés azoknak a gyárt­­mányoknak a száma sem, ame­lyeknél 8—10 fajta mérést végzünk. S ezzel még nincs vége fel­adatunknak. Igen sok, a ter­mékeikhez felhasználandó alap­anyagot is „bevizsgálnak” — ahogy ők mondják —, ellen­őrzik, hogy megfelel­ő-e, alkal­­mas-e a termék gyártására. — Nem túl népszerű feladat a miénk —, vallják a labor dolgozói. — Ahhoz, hogy a gyártmányok valóban a kí­vánt minőségben kerüljen­ek a megrendelőhöz, szigorúnak és lelkiismeretesnek kell lenni a minőségi vizsgálatoknál. Eb­ből aztán sokszor támad konf­liktus az üzemekkel. Előfordul, hogy gyártmány­­címke ■ nélkül érkezik a min­ta. Vagyis nincs rajta az „anyakönyvi” kivonat: neve­ a gyártmány­soro­zat száma, súly­tartalma stb. Gyakori, hogy olyan anyagot ajánlanak fel a központi labornak, amelyről nem győződtek meg az üzemi laborosok, hogy megfelelő-e? S ha a központi labor „visz­­szaminősíti” ezeket, többnyi­re sértődés a vége. — Persze, azt is el kell mon­dani, hogy javulás tapasztal­ható ezen a téren. Tavaly mindössze 20 visszaminősíté­sünk volt, de ebben már ben­ne vannak azok is, amelyek javíthatóak voltak, azok is, amelyek üzemzavar miatt vál­tak véglegesen selejtté, s vé­gül azok is, amelyeket már az üzemi laborban visszatartot­tak — mondta erről Koós elv­társ. A labornak 32 dolgozója van. Három technikus, tizen­hat laboráns, a többi szak­munkás, átvevő, mintázó. Több mint 5 éve szocialista brigádban dolgoznak, okleve­let, jelvényt őriznek a kollek­tíva eredményeiről. S mert ez itt dolgozók zöme korábban is a szocialista brigád tagja volt, beneveztek a szocialista osz­tály cím elnyerésére, amelyet tavaly májusban ítélt meg számukra a gyárvezetés.­­ Itt lelkiismeretes, gyors és pontos munkát kell végez­ni mindenkinek. Lazítani nem lehet. Nem csupán azért kö­vetelmény ez, mert a megren­delők által igényelt minősé­gi követelményeket kell biz­tosítanunk, de talán legkivárt azért, hogy őrködjünk a gyár termékeinek kialakult jó hír­neve felett — búcsúzott a la­bor vezetője. (Folytatás a 3. oldalon * A minőség őrei A poliuretán minősége elérte a világszínvonalat. Ebben nem kis részük van a gyár meósainak. Képünkön: Bá­rány Irén a poliuretán szakítószilárdságát méri. Mintegy 800 tonnás termeléskiesés a TVK savüzemében A közelmúltban váratlan üzemzavar szakította meg a folyamatos üzemmenetet a TVK hígsav-üzemében. A III. számú turbókompresszornál üzemzavar miatt az üzemben több napon át csökkentett ter­melés folyt. Február 12-re si­került a hibát elhárítani, az­óta ismét teljes kapacitással dolgozik. A III. számú egy­ségnek a termelésből való több napos kiesése mintegy 800 tonnával vetette vissza az üzem teljesítményét. Az üzem­zavar körülbelül másfél nap­nak megfelelő termeléskiesést okozott mind a savüzemben, mind pedig az ammonnitrát üzemben. Nehezítette a hely­zetet, hogy ez idő tájt szüne­telt a BVK-ból történő sav­­szállítás. Az érintett üzemek dolgozói azonban mindent el­követnek, hogy a termeléski­esést mielőbb pótolják. Szerencsére az ammónia­gyárban kedvezőbb a helyzet. Annak ellenére, hogy a sav­üzem csökkentett terheléssel dolgozott, az ammóniagyár teljes kapacitással termelt. Azt az ammónia mennyiséget, amelyet a savüzem nem tudott feldolgozni, nagyobbrészt ex­portra, egy részét pedig a testvér vállalatoknak­­ szállí­­tották A múlt hét második felében nyert értesülés alapján eddig igen jól alakult az ammónia exportterv teljesítése. Az első negyedévre­­ előirányzott 3 ezer 700 tonna ammóniából a múlt hét végéig­ több mint 3100 tonnát szállítottak ex­portra. A pillanatnyi helyzet alapján meg­van a remény ar­ra, hogy március végéig a TVK jelentősen túlszárnyalja első negyedéves ammónia ex­­porttervét. Ez annál is inkább elérhető, mivel január 1-től számítva, az ammónia termelés napi át­laga — minden eddigi telje­­­­sítm­ényt felülmúlt — elérte a finalt. A Vegyipari Tröszttel tör­tént megállapodás értelmében február első felében megkez­dődött a BVK-ba irány­uló ammónia-szállítás is. Ezenkí­vül az igényeknek megfelelő­en a TVK a Péti Vegyiműve­ket szintén ellátja cseppfolyós ammóniával Illetékesek figyelmébe Létesítsenek üzemi mosodát ! Társadalmunkban legfőbb érték az ember. Ezen elv meg­valósítását szolgálja a gyakor­latban — többek között — a dolgozók védő-, illetve munka­ruhával való ellátása, vala­mint folyamatos tiszt­íttatása. Ezen a téren, — vállalatunk dolgozóin­ak egészségvédelme területén — hiányosság ta­pasztalható. Vegyi üzem lévén, a munka- és védőruhák nagy­mértékű vegyi- és egyéb szennyeződésnek vannak kité­ve. Tisztíttatásuk jelenleg a Pa­tyolat útján történik. Ez — vé­leményünk szerint — egyrészt nem gazdaságos, másrészt — s ez igen lényeges — nem terjed ki a dolgozók egészére. Az otthoni tisztítás fokozott mértékben magában hordja a fertőzés veszélyét. Érmek ki­küszöbölésére javasoljuk: léte­sítsenek üzemi mosodát. Javaslatunk — úgy véljük — az új gazdasági mechaniz­musban, vállala­tunk önél­voss­á­gának növekedésével reáli­s, megvalósítása mind gazdasá­gossági, mind a dolgozók foko­zottabb egészségvédelme szem­pontjából­ szükségszerű. Amennyiben az iletékes szer­­vek elfogadják a javaslatot, a munkálatok meg­kezdésénekk első percétől, szócia­lista bri­gádjaink társadalmi munká­iján a legmesszebbmenő segít­séget ajánlották fel. Áramellátó* műhelybiztottsága Köszönni a BVK szocialista brigádjainak Az árvíz romba döntötte a Sajószentpéteren lakó özv. Dosz­­poly Jánosné lakását is. Nagy bánatában nem maradt egye­dül. Az állam által nyújtott segítségen túl, a BVK szocialista brigádjai is nap mint nap felkeresték s az új otthon építé­sénél segédkeztek társadalmi munkában. Mindenki, aki részt vett e nemes feladatban, szívvel-lélekkel dolgozott. Különö­sen eredményes munkát végzett a műszerész üzem, a gőz­ellátás, a szállítás, az oxigén üzem képviseletében megjelent valamennyi dolgozó, akiknek nagy szerepük volt abban, hogy másfél hónap alatt teljesen új lakás épült a 71 éves, idős néni számára. Kérésének teszünk eleget, amikor kö­szönetét tolmácsoljuk a szocialista brigádoknak, azok g­­ afcáö» moots. imilnm H iiiími'l mniiiÉ rmiinifflíi HMÉ

Next