Borsodi Vegyész, 1973. július-december (10. évfolyam, 27-52. szám)
1973-07-05 / 27. szám
A „Két év alatt sok jót kaptánk” (Folytatás az 1. oldalról) románynak vagyunk Ma már örülök ennek, mert mint fizikainak jóval magasabb a keresetem. Ezt követően néztük meg a csomagolót és tettünk látogatást az üzem laboratóriumnában, majd az otthonossá varázsolt kultúrteremben. Az üzemvezetői irodában tudtam meg, hogy a gyárnak 114 dolgozója van, melyből 98 fő a fizikai. Ezek a munkások ezelőtt három évvel féltek gyáruknak a BVK- hoz való csatolásától. Félelmük nem volt alaptalan, hiszen az eltelt fél évszázad alatt a karaidnak már igen sok „ura” volt. Csak éppen olyan nem akadt, aki a munkások élet- és munkakörülményeivel is törődött volna. Pedig akkor is rendszeresen megtermelték az évi 10—11 ezer tonna karbidot. Most két és fél év elteltével — amióta a BVK-hoz tartoznak — a megkérdezett dolgozók közül egy sem akadt, aki ne így nyilatkozott volna: a BVK-tól többet kaptunk, mint annak előtte évtizedeken át. Jól jártunk, hogy a borsodiakhoz tartozunk. Aztán sorolják: rövid idő alatt bővítették és korszerűsítették a női, férfiöltözőt és fürdőt. Viszonylag kulturált étkezőhelyiséget alakítottak. Nagyon jó a munka- és védőruha-ellátottság, örülnek a kalóriapótló védőételnek. De a legnagyobb megelégedettséget a munkahelyi pótlék bevezetése váltotta ki. Kisgépesítéssel könnyítették a nehéz fizikai munkát. Az ez évben végrehajtott béremelés következtében az üzem dolgozóinak, átlag 12 százalékkal emelkedett a bére. A karbidgyáriak mindezért jobb munkával, a termelés fokozásával kívánnak felelni. Eddigi tetteikkel és termelési eredményeikkel ennek tanújelét adták. Múlt évi tervüket túlteljesítették. Ez esztendei első féléves 6360 tonnás tervükkel szemben 6722 tonna 240 1/kg acetilén tartalmú karbidot termeltek. Sajnálatos, hogy sem műszaki fejlesztéssel, sem technológiai módosítással számottevően nem lehet növelni az üzem termelését. Pedig több jelentősnek ítélhető műszaki fejlesztési elképzeléseik vannak. Ezek közül szinte halaszthatatlannak tetszik a csapolótéri daru lecserélése, amelynek megoldása munkavédelmi szempontból is sürgős. Ezáltal egy súlyos baleseti gócot tudnának felszámolni. Célszerűnek kell megítélni a karbid konténeres szállításának bevezetését is. Miután ennek megvalósítása létszámcsökkentéssel járna, ezért jelentősen emelné a gyár egy főre jutó termelését, illetve kb. 10 százalékos termelékenység-növekedést eredményezne. Terveikben szerepel még egy fekete-fehér öltöző, fürdő felépítése is. Mint látjuk, eredményeik és gondjaik egyaránt vannak a tatabányaiaknak is. Most július 2-án elkezdték a nagyjavítási munkálatokat, melynek megvalósításához Barcikáról várnak és kapnak segítséget. — Úgy akarjuk elvégezni, hogy jelentősen le tudjuk rövidíteni az erre kapott időt, hogy majd éves tervünket is jelentősen túlteljesítsük — mondta Burda Károly üzemvezető. Sipos Ferenc VIT-kiállítás Leninvárosban Június 29-én a Tiszai Vegyikombinát irodaházának előcsarnokában a VIT jegyében kiállítás nyílt. A megnyitó beszédet Hohn László, a nagyüzemi KISZ- bizottság titkára tartotta. Elmondotta, hogy az üzem területén dolgozó fiatalok eddig mi mindent tettek az ez évben megrendezésre kerülő Világifjúsági és Diáktalálkozó sikeréért. A KISZ-fiatalok számos vállalást teljesítettek, VIT-vetélkedőn vettek részt és bizonyították tudásukat. Társadalmi munkaakciókat szerveztek, melyre szép számmal jelentkeztek a fiatalok. A kiállítás célja, hogy még jobban megismerjék a Világifjúsági Találkozó történetét, múltját, jelenét és jövőjét. Számos érdeklődő tekintette meg az ízlésesen kiállított képeket, amelyek hűen tükrözik az elmúlt VIT-ek hangulatát, légkörét és szellemét, a baráti országok fiataljainak életét. " BORSODI VEGYÉSZ Propaganda a közművelődésért Egy kiadvány margójára Néhány lapos kis füzet hagyta el a napokban a miskolci nyomdát. Az esztétikus külsejű, szép kiállítású kiadvány — amint azt a címében hírül adja — célja, hogy tájékoztatót nyújtson az érdeklődőknek a sajóbábonyi művelődési ház munkájáról. Az ÉMV szakszervezeti bizottsága által fenntartott és a nagyközségi tanács támogatásával működő intézményben színvonalas és tartalmas művelődési tevékenység tanúi lehetünk évek óta. A művelődési ház vezetősége, s a sajóbábonyi kulturális bizottság célja természetesen az, hogy mind szélesebb körben fejthessék ki a közművelődés, a kultúra szerteágazó tevékenységét. Az intézményben négy klub, nyolc szakkör működik eredményesen. A rendezvényeknek már kialakult egy — mindig hűségesen visszavisszatérő — látogatói köre. Mindezekről a legfontosabb tudnivalókat megtudhatják az érdeklődők e füzet áttanulmányozása után. Beszámol a kiadvány a könyvtár munkájáról, az olvasás és az olvasnivaló lehetőségeiről, s az ismeretterjesztés helyi tapasztalatairól. A következő hetekben bizonyára sok száz emberhez, a gyár dolgozóihoz eljut e prospektus — és remélhetőleg érezteti kedvező hatását is, ha kedvet teremt embereknek a művelődési ágazatok megismeréséhez, egy-egy előadás meghallgatásához, és néhány új klubtag jelentkezik — akkor elmondhatjuk: hasznos és célt érő lesz a propaganda. (gy. k.) A TVK karbantartó gyáregység NMGY zsákolóüzemi TMK „Március 21.” szocialista brigádját aranykoszorús jelvénnyel tüntették ki az idén. A vállalat új aranykoszorús szocialista brigádja 8 taggal alakult 1969 januárjában. Az eltelt évek alatt a kis kollektíva kimagasló eredményeket ért el. Munkáik értékelése alapján 1970-ben dicsérő oklevelet, 1971-ben brigádzászlót kaptak. Tavaly zöldkoszorús , idén pedig aranykoszorús jelvénnyel tüntették ki a „Március 21.” szocialista brigádot. A brigád létszáma a megalakulástól nem változott. A brigádban jelenleg 5 lakatos, 1 hegesztő és 2 betanított munkás dolgozik. A kis kollektívára jellemző az összefogás, a barátság. Bár a létszámnak több mint a fele vidéki, családos, de ha műszak után társadalmi munkára kerül sor, ők teljes létszámmal dolgoznak. Így születhettek meg az elmúlt évi szép eredményeik is. — Műszaki fejlesztésben elsősorban a nehéz fizikai munkát igyekeztünk könnyíteni — mondja Kósa Lajos, a brigád vezetője. — A zsákolóüzemben, műszakonként, az átlag 30 fős termelő létszám 500 tonnát emelget. Ezért módosítottuk például, a zsákterelőt. Ezzel a vagonokban és a gépkocsikon tör- Aranykoszorús brigád ténő rakodás nehézségeit enyhítettük, s ezért az üzemtől megfelelő erkölcsi elismerést kaptunk. Az elmúlt évben egy-egy brigádtag 24 óra társadalmi munkát végzett, s többek között cső- és alkatrésztárolót készítettek a műhelyben. Felújították a hejőbábai sporttelepet, és megjavították a leninvárosi I. sz. óvoda belső felszerelését és berendezéseit. A tűzrendészeti és biztonságtechnikai előírásokat mindenkor betartják. Kósa Lajos brigádvezető elmondta, hogy az elmúlt 3 évben, amióta a szocialista brigádot vezeti, munkakieséssel járó baleset nem történt. A balesetmentes munkavégzésért már több dicséretet kaptak a tűzrendészet és biztonságtechnikai osztálytól. Rendszeresen részt vettek a szakmai és politikai oktatásokon. Az MSZBT által meghirdetett „Ez a való világ” című vetélkedőre ketten neveztek be. A karbantartó gyáregységen belül a Borsodi Vegyészt már évek óta ők terjesztik. Beteglátogatásokat, brigádösszejöveteleket, valamint közös színházés mozilátogatásokat szerveztek. — Elégedettek-e az eddig elért eredményekkel? — Igen, de nem szándékozunk a határainkon ülni — válaszolt a brigádvezető. — Az idei vállalásokat már a következő, magasabb fokozat elérése érdekében terveztük. Az idén 30 óra társadalmi munkát kívánunk teljesíteni tagonként. A vállalásainkat időarányosan teljesítjük. TMK-terven felül, az üzemben már elkészítettük az ötös és hatos szállítószalag összekötő csúzdáját. A napokban pedig megkezdjük a hármas számú szalag átalakítását. A szalagban állandó vízfolyás van, s a nedvesség az épületet veszélyezteti, a belső berendezéseket pedig korrodálja, ezért a szalagot átalakítják, hogy az víz nélkül üzemelhessen. Az NMGY jelenlegi nagy leállása után hosszabb üdülésre utaznak közösen. Az anyagi alap egy részét az aranykoszorús jelvénnyel kapót pénzjutalom fedezi. Túri Bertalan A BVK példát mutatott A vegyiparban a Borsodi Vegyikombinát az elsők között volt a földgáz bázisra való átállásban. Az új energiahordozók alkalmazásában ez a nagyüzem nemcsak hazai, de európai vonatkozásban is példát mutatott. Jelenleg kémiai technológiai célokra óránként 30 ezer köbméter földgázt használ fel a gyár. Szintetikus ammóniát, nitrogént, acetiléngázt és pvc-t gyártanak. Az újszerű technológiai folyamatnak vannak olyan pontjai, ahol több mint 1000 Celsius fokos hőmérsékleten dolgoznak, ugyanakkor néhány méterrel odébb ugyanazt a gázt már mínusz 40 fokon dolgozzák fel. „Zöld utat a vegyiparnak” „Ipar nélkül az ország félkarú óriás” — mondotta Széchenyi. A másik karjának — melynek ezernyi kezén milliónyi „ujja” van — a közlekedési utakat, vasutakat mondhatnánk. Egy-egy forgalmi térkép láttán pedig gondolkodóba ejt az az alkotó munka, ahogy percnyi pontossággal, óriási felelősséggel szervezik, „rajzolják” munkájukat. Hatalmas népgazdasági értékek „robognak” a vasúti pályatesteken. Fagyban és kánikulában, az éjjel-nappal helytálló példaképeként emlegetjük ma is a vasutasokat. Ott vannak mindenütt az élvonalban, figyelő szemekkel azokon az utakon, ahol közös érdekeink és céljaink megkövetelik. Közük van a nagy tempóban fejlődő vegyiparunkhoz is. Érzik a leninvárosi bővítés hatását, amely intenzívebb munkát, fokozottabb felelősséget követel a vasúton szolgálatot teljesítőktől. A leninvárosi ipari koncentráció beruházási munkái óta már naponta 12 pár vonatot indítanak az alapvonati rendszerben, ezek el nem maradnak soha. A megnövekedett teherszállítás biztosítására még két nagy teljesítményű gőzgép, két közép teljesítményű Diesel és egy nagy teljesítményű szovjet Diesel-mozdony útja előtt zöld a jelző. Az ipar, a vegyipar fejlődése azonban nem áll meg ezen a szinten. A gyárak munkáskollektívái mind magasabb termelési csúcsok meghódítására törekszenek. Tudják ezt a MÁV szakemberei is. Velük karöltve, segítve a népgazdasági programok megvalósítását, növelik a vágányok számát, új vasúthálózatokat terveznek, korszerű, megbízható biztonsági berendezéseket hoznak létre, legfőbb értékünk az ember és javaink megóvására. Leninváros térségében még ebben az évben két vágányt építenek, s egy emelt kihúzó vágányt, a kocsirendezés meggyorsítására. Ez, és a jövő évi fejlesztési tervük költsége mintegy 35 millió forint. A MÁV Tervező Intézetének rajzasztalain már készülnek a legújabb elképzelések. Vizsgálat tárgyává tették a Hejőkeresztúr—Leninváros vonalszakasz átépítését és kiválasztják a vontatás leggazdaságosabb módját, hogy a villamos-, vagy a Diesel-vontatás célszerűbb-e az itteni viszonyokhoz. Tanulmányterv készült egy deltavágány építéséről is. Nyékládháza forgalmának csökkentésére, egy Emőd— Hejőkeresztúr közötti vonalszakasz építésével gyorsítFotó: Kovács Endréné hatnák meg az egyre növekvő forgalmat fiatal szocialista városunk felé. A tervek szépek és biztatóak, ezek a MÁV ígéretei, Borsod egyre hatalmasodó ipari centrumának. Nem csak tervekről, már eredményekről is beszámolhatunk: a MÁV miskolci KISZ-bizottsága a tízéves a KISZ vegyipari centrumának. Nem csak han, 1970-ben elnyerte azt a vándorzászlót, amelyet a Borsodi Vegyikombinát, a Tiszai Vegyikombinát és az Északmagyarországi Vegyiművek adományozott a KISZ-védnökségben végzett eredményes munkáért. A „Zöld utat a vegyiparnak” akciójukban továbbra is eredményesen tevékenykednek vegyiparunk fejlesztéséért. Ehhez a munkához a MÁV minden dolgozójának a 23. vasutasnak alkalmából sok sikert, erőt és egészséget kívánunk a vegyipar minden dolgozója nevében. (—o—e—) Bodolai Balázs, a TVK vasútüzemének mozdonyvezetője az M—28-as Diesel-mozdonyán 1973. JÚLIUS' 1. Személyi változások Párbizottsái ülés Kazfetára Június 30-án, kibővített ülés tartott az MSZMP Kazincbarcika városi Bizottsága. A pb-ülés első napirendi pontjában a pártépítési munka tapasztalatairó szóló jelentés szerepelt az 1972 november 14—15-i KB és a megyei pártbizottság 1973. április 26-i határozatainak tükrében. Ezt követően dr. Vékony Ernő a városi pártbizottság első titkára tartott tájékoztatót a végrehajtó bizottság tevékenységéről, majd a pb-ülés személy kérdésekkel foglalkozott. A személyi kérdések tárgyalásánál a pártbizottság a következő határozatot hozta: All Lajos elvtársat érdemei elismerése mellett felmentette városi pártbizotttsági és végrehajtó bizottsági tagsága alól, mert magasabb gazdasági beosztásba került, az OVH vízellátási és csatornázási főigazgatója lett. Majoros Ottó elvtársat a Borsod megyei Kézműipari Vállalat műszaki igazgatóhelyettesét, pártbizottsági tagnak behívta és a végrehajtó bizottság tagjának megválasztotta. Dr. Veres Lajos elvtársat a városi pártbizottság pmv.-felelősi beosztása alól felmentették, s a Kazincbarcika Városi Tanács elnökhelyettesévé választották. Urbán László elvtársat, a városi tanács vb művelődésügyi osztály általános szakfelügyelőjét a városi pártbizottság pmv.-felelősi beosztásába kinevezték. Szabó Lajos elvtársat, egészségi állapota miatt a városi munkásőrség parancsnoki beosztása alól felmentette és az országos munkásőr parancsnok nyugállományba helyezte. Holló László elvtársat a városi pártbizottság pgp.-felelősi beosztása alól felmentette és megbízta a városi munkásőrparancsnoki feladatok ellátásával. Tőzsér Lajos elvtársat, a Magyar Nemzeti Bank kazincbarcikai fiókjának csoportvezetőjét a városi pártbizottság pgpfelelősének kinevezte. A pártbizottság mellett működő állandó munkabizottságok tekintetében a következő határozatot hozta a pártbizottsági ülés: Hollósi Bálint elvtársat, az ÉMÁSZ üzemigazgatóját felmentette a fegyelmi bizottsági tagsága alól és megbízta a gazdaságpolitikai munkabizottság vezetésével. Hegedűs György elvtársat, a városi tanács vb tervosztály vezetőjét megválasztotta a gazdaságpolitikai munkabizottság tagjának. Kádár József elvtársat, az ÉRV személyzeti oszály vezetőjét a fegyelmi bizottság tagjának megválasztotta. Stefán Ferenc e elvtársat, a BHV szakoktatóját, a fegyelmi bizottsági tagság alól felmentette és helyette Ávéd István elvtársat, a BVK osztályvezetőjét a fegyelmi bizottság tagjának megválasztotta. Találkozások NYÍRSÉGI VIDÉK első látásra nem tamnál sokat az embernek. Szikes, terméketlen föld, tanyavilág — kemény és nehéz emberek. Ezért most nem kívánkoznak e tájra, sőt e vidékről elmenekültek és elmenekülnek most is az emberek. Több tízezer szabolcsi jár Miskolcra, Kazincbarcikára és az ország távolabbi vidékeire, városaiba dolgozni. Természetes, hiszen odamegy az ember, ahol munkaalkalmat, megélhetést talál. Mert az embernek élni és dolgozni kell. Az újsághirdetések kínálják a munkalehetőséget, de csak kevés ember jelentkezik: a statisztikát kell megnézni és abból kitűnik: megyénkben az úgynevezett ingázók többsége szabolcsi, nyírségi ember. Ezek az emberek vagy kéthetenként, vagy jobb esetben hetenként találkoznak környezetükkel, családjukkal. Nehéz szívű és elkeseredett emberek, és jó az az úgynevezett jobb érzésű ember, aki megrója, megszólja őket a vonaton, a távolsági autóbuszon. Úgy tetszik, nekik mindegy, szólnak-e vagy sem . . . Mást is és egymást is ütik. Jómagam nem szólom meg őket. Miért is? Hiszen tudom, hogy kis pénzüket ha megkapják fizetéskor, akkor bizony az elkeseredés néha rosszat tehet, rosszra, vagy gondolatban talán jóra is vezeti az embert. És sokszor bizony hiába várja őket a család — ahová indultak. Tudjuk, hogy itt emberek élnek, emberek, akiknek valamiből meg kell élniük. A föld — bár ragaszkodik hozzá az ember — ezen a vidéken nem sok jót kínál, és az itteniek örülnek annak, havalahol munkalehetőség kínálkozik. Évtizedekkel ezelőtt is örültek ennek, és most is örülnek. Nagy gond ,ez nemcsak az ottaniak gondja. Jól tudjuk, a nyírségi ember mindig is máshol talált munkát. S, ha néhány évtizedre visszapillantunk e vidék történetébe, akkor eszünkbe jut az is, hogy 50 évvel ezelőtt ezen a vidéken élt egy vegyész.ny.vnöl:* Kabir János. Kutató és szerény, becsületes ember volt. A tudomány, a tudományos irodalom jegyzi a nevét; ő állított először a világon élő mákgubóból morfiumot. Nyírségi ember. És ez a kemény, szikár talaj, ez a terméketlen vidék, ez a jó megértetést nem kínáló tájtudósokat, írókat adott az országnak. Errő* a vidékről, ha el is mentek az emberek, valahogy mindig visszakivankoztak. Találkozni akartak azokkal, azzal a vidékkel, ahonnét elindultak. Tiszavasváriban van egy gyár. Talán a legnagyobb ezen a vidéken. Kabay János a tudós, a vegyészmérnök itt született, és amikor mindent elérhetett volna, amikor milliókat kínáltak a tudásáért, a találmányáért, nem ment el innét, itt halt meg fiatalon. Negyvenkét éves volt. Gyárat alapított, néhány rozoga épülettel, egy öreg gőzgéppel és munkát adott az ittenieknek. Ma az a gyár, amit ő alapított, világhírű. A MAGYAR GYÓGYSZERIPAR legrangosabb termékei innét mennek a világ minden tájára, gyógyítanak és találkoznak az emberekkel. Sz. D.