Borsodi Vegyész, 1989. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)

1989-03-14 / 11. szám

Legyen miénk örökké e szép tavaszi ünnep! „ Szívből hű, csak szabad ember lehet...” Írta: Nagy Lajos az Északmagyarországi Vegyiművek nagyüzemi pártbizottságának titkára . Kedves Olvasó! A nagy ünnepek alkalmával hosszú idő óta megszoktuk a formát, a pátoszt, az érzelmek nél­küli történelemidézést. Én azonban nem vállalko­zom erre. E sorok ihletése közben nem tudtam ösztöneim leküzdeni, újra és újra csak arra érez­tem biztatást, hogy őszintén, kicsit személyesen szóljak önhöz. Érzelmeimet az a tisztelet fokozta, amely 1848. március 15-höz fűződik, és ahhoz a tényhez, hogy népünk történelmének máig ható nemzeti büszkeségét, dicső nagyjait az Ország Háza, méltón, rangjára emelte. Elismeréssel szólok ar­ról, hogy a Magyar Szocia­lista Munkáspárt is kezde­ményezője volt e döntés­nek, önkritikát is felvál­lalva. Az olvasó tudja, hogy a sokéves tartózko­dást nemcsak a nacionaliz­mustól való félelmünk okozta, hanem nemzeti büszkeségünk, önbecsülé­sünk leértékelése is. Ma azonban már felis­mertük, hogy történel­münk emlékezetes nagyjai, népünk kiemelkedő egyé­niségei hozzánk tartoznak. Nélkülük üres a szívünk, és kevesebb ösztönzést kap a cselekvés. 1843. március 15. annak a folyamatnak a csúcspont­ja, amelyet az 1970-es évektől felélénkülő reform­­folyamat elérhetett, küz­delmek és áldozatok árán. E folyamatnak lendületet adott Kölcsey Ferenc Him­nusza. Vörösmarty Mihály Szózata és gr. Széchenyi István Hitelének megjele­nése. A reformprogram kidol­gozói között érdemel tisz­teletet Deák Ferenc, Kos­suth Lajos, megyénk szü­lötte és gr. Batthyány Lajos. A párizsi és a bécsi for­radalom, a hazai éhínség okozta feltörő tömegelége­detlenség tehát nem érte váratlanul a nemzet fel­­emelkedéséért küzdő és gondolkodó nagyjainkat, tudták: a helyzet meg­érett arra, hogy a koráb­binál radikálisabban adja­nak hangsúlyt a jobbágy­rendszer felszámolásának, a közterhek közös viselé­sének és a nép jogai ki­vívásának. Kossuth figyel­meztető szavai ma is ak­tuálisak, amely szerint „szívből hű, csak szabad ember lehet”. Tisztelet azoknak az if­jaknak, akik fiatalos len­dületükkel, szívükkel tel­jessé tették a reformmoz­galom sikerét, a szabadsá­got és függetlenséget óhaj­tó magyar nép saját győ­zelmének megélését. Petőfi Sándor Nemzeti dalának „rabok tovább nem le­szünk” sora jól jelezte a forradalmi ifjúság elszánt­ságát, Vasvári Pál, Irányi Dániel, Jókai Mór, Tán­csics Mihály és mások, fia­talos hevének erejét és a széles néptömegek haza­szeretetét, szabadságvá­gyát. De elegendő-e emléke­zetünkben csak a sikert felidézni? Úgy gondolom nem, sőt nem szabad. Megfeledkezni Kossuth toborzására önként fegy­vert fogott parasztokról, a seregek élén küzdő pa­rancsnokokról, tábornokok­ról, súlyos mulasztás vol­na. Sőt nem csupán em­lékezést, hanem kegyeletet érdemelnek a túlerő áldo­zatai, a több mint száz ön­kéntes, az első magyar miniszterelnök gr. Bat­thyány Lajos és az Aradon kivégzett tizenhárom tá­bornok. Példájuk, helytállá­suk, mindazoknak, akik valóban büszkék gyökere­ikre, és tudatában vannak annak, hogy a fejlődés elő­segítése nem mások, ha­nem mindnyájunk köte­lessége, Vörösmarty Szóza­tának sorait idézi fel: „Légy híve rendületlenül / Hazádnak oh magyar”. 1848. március 15. a feu­dalizmust megdöntő, a pol­gári fejlődés alapjait meg­teremtő eredményei vitat­hatatlanok. Hatása a ma­gyar nemzet fejlődésére, olyan erejű volt, hogy jog­gal lett a haladás és füg­getlenség jelképévé. Megemlékezésünknek ez a jelkép is aktualitást ad. Azok a politikai és gaz­dasági reformtörekvések, amelyek a társadalom mari fejlődésének fő kontúrjait jelzik, összekapcsolják nagyjaink­at a forradalmi eszmékkel, azokkal a tö­rekvésekkel, amelyek 1848- ban nemzeti egységet ösz­tönöztek. A reformfolyamatot — melynek élére az MSZMP állt — széles néptömegek akarják. Eredményes to­vábbfejlesztéséhez, a re­formok sikeréhez azonban új közmegegyezés szüksé­ges. Kedves Olvasól A ma is lelkesítő márciu­si forradalom és áldozatai a nemzet, a magyar nép saját küzdelmének bizo­nyítékai. Az ünnep tiszte­letet érdemel, de önvizs­gálatra is ösztönöz. Miként tűzi fel tisztelgő kokárdá­ját az, akinek szemlélete, ösztönei a fejlődés és fej­lesztés helyett csak a fé­kezést segíti, aki fennhan­gon ad hangsúlyt hibái­nak, miközben a cselekvést mástól­­várja. Miként érzi magát ma­gyarnak az, aki nehezebb időszakban kivár, hallgat, sunyit és mit mond Szé­chenyi példája annak, aki kishitűségből vagy tehetet­lenségből a reformot csak szólamként vállalja fel. Ha tehát valaki igazi hazafi, és emlékezni kíván március nagyjaira, a nem­zet áldozataira, az ünnep­lés mellett mást is tegyen. Küzdjön ezért az ország­ért, a nép boldogulásáért, szűkebb közössége fejlődé­séért. Petőfiék élre álltak és nem másoktól várták azt. Példájuk tehát az élre ál­lást ösztönzik, de nem kü­­lön-külön, hanem egyre többen, és még többen együtt, nemzeti egységben. Emlékezzünk az 1848— 49-es forradalom és sza­badságharc kiemelkedő nagyjaira, áldozataira. Köszönjük, hogy kiállá­sukkal, áldozatukkal erő­sítették nemzeti önbe­csülésünk, és biztatást adtak a jövőért való küzdéshez. Legyen miénk örökké e szép tavaszi ünnep. Holland szakemberek a kombinátban A közelmúltban a Peta- Chemie cégtől, Gerard Kol­­man vezérigazgató és két munkatársa kereste fel a Borsodi Vegyi Kombinátot. A holland szakemberek — a Dobó István marketing- és értékesítési főosztályvezető által vezetett — BVK-s tár­gyalócsoport tagjainak megerősítették, hogy a ka­zincbarcikaiak PVC-por szállításával, mind a minő­séget, mind a szállítási pon­tosságot illetően elégedettek. Az év hátralévő részében havonta 1000 tonna PVC-por szállítását kérték, melyet a BVK elvállalt. A holland cég vezérigazgatója még azt is közölte, hogy PVC-por vásárlásaikat — várhatóan — havi 20—30 százalékkal kívánják növelni. IJUG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK ! A BORSOD MEGYEI VEGYIPARI VÁLLALATOK DOLGOZÓINAK HETILAPJA XXVI. ÉVFOLYAM, 1*. SZÁM ÁRA: 1.30 FT 1989. MÁRCIUS 14. « ■ —1 ■i » Százezer négyzetméter után ig­ak­ig népszerű a rotilak Hat évvel ezelőtt kezd­ték gyártani a Borsodi Ve­gyi Kombinátban a PVC- nyílászárókat. A próba­üzem 1983. áprilisában in­dult és az esztendő közepé­től már folyamatos volt a termelés. Az eltelt idő alatt 100 ezer négyzetméter ab­lak és ajtó készült az üzem­ben — erről tájékoztatott Molnár János, üzemvezető. A bűvös számot március 8- án délelőtt érte el a kollek­tíva. Mint köztudott a korábbi években — elsősorban a kedvezőtlen szabályozók mi­att — a PVC-ablakok ára valamivel magasabb volt a fáétól. Mára a mérleg nyel­ve átbillent a másik oldal­ra és négyzetméterenként néhány száz forinttal ol­csóbbak a műanyag nyílás­zárók. Számos gond forrása volt az üveg-és vasalathiány. Az utóbbi stabilizálódott, míg az előbbi még ma is fej­törést okoz. Gyártó ugyan volna, de az elkészült üveg egy részét exportálják, így nem mindig jut elegendő a BVK-ba. Ennek következ­tében a tervezett évi 20 ezer négyzetméternyit nem tudják jelentősen túlteljesí­teni. Átalakult a megrendelők összetétele is. Korábban előfordult, hogy a BÁÉV- nek egy esztendő alatt 10 ezer négyzetmétert is szállí­tottak. Mára ez a mennyi-­­ség a negyedére csökkent. Leginkább a kislakásépítőte és a szövetkezetek megren­deléseiből élnek. Amennyiben az igényeik úgy kívánnák meg, akár két műszakban is termel­nének, de a piaci kilátások egyelőre ezt nem indokolják. • A BORSODI VEGYI KOM­BINÁT vállalatvezetése március 5-én, a Kazincbarcika város te­rületén működő valamennyi tanintézet igazgatóját, továbbá a vezető óvónőket — mintegy 30 főt — meghívta a kombinátba. A megjelenteket a vállalat ve­zetése nevében dr. Varga Péter, személyzeti és szociális vezér­igazgató-helyettes köszöntötte, majd a BVK humánstratégiájá­ról tartott előadást. Szólt arról, hogy a BVK ve­zetése hogyan értékeli a város és a vállalat kapcsolatát, to­vábbá, hogy milyen anyagi és egyéb eszközökkel járult, és já­n ... . ..a a város fejlődéséhez a vállalat Még több aktivistát várnak! A sajóbábonyi MHSZ honvédelmi és rádióklubja az el­múlt hét elején tartotta meg ilyentájt szokásos számvetését. Az ülésen, amelyen részt vett Polák Zoltán, a nagyközségi tanács elnöke is, Erdélyi Csaba, honvédelmi titkár értékelte a klubok elmúlt évi munkáját. Beszámolójában eredményes­nek ítélte az 1988-as esztendőt. Eleget tettek kiképzési, ka­tonai szolgálatra való fel­készítési feladatai­knak. Az értékelés utáni vitában többen felvetették azt a kér­dést, miként lehetne saját forrást teremteni a honvédelmi klubok támogatására. Ezenkívül elhangzott, hogy a koráb­biaknál jóval több aktivistát várnak a klubok, ugyanis a bennük tevékenykedő fiatalok száma erősen megcsappant az utóbbi időben. A közgyűlés végén tisztújításra is sor került. A tagság egyhangúlag Bereczki Sándort választotta meg a rádióklub titkárává. Március 16-án Párizellséfi ülés a BVK-ban A héten, március 16- án délután, a Radnóti Miklós Művelődési Házban tartja soron következő ülését a Borsodi Vegyi Kombinát pártbizottsága. A tanácskozáson ez alka­lommal eszmecserére kerül sor az időszerű politikai kérdésekről. Napirenden szerepel még egy tájékozta­tó a BVK párttagjainak fe­gyelmi helyzetéről. Stratégia- és eszközrendszer Lapzártakor érkezett a hír: március 13-ára tájékoztató­ra hívta a sajtó képviselőit a Vegyipari Dolgozók Szak­­szervezete. A budapesti székházban két, rendkívül időszerű té­makörről szólt Főcze Lajos, M­­VDSZ főtitkára. Először az önálló, pártoktól független társadalompolitikai stratégia-és eszközrendszer kialakítá­sáról hangzott el a szakszer­vezeti vezetés állásfoglalása. A továbbiakban Szakszerve­­­­zetünk jogai a jogállamiság keretében címmel tartott előterjesztést a főtitkár. A tájékoztatón elhangzot­tak ismertetésére lapunkban visszatérünk. *

Next