Borsszem Jankó, 1868 (1. évfolyam, 26-52. szám)

1868-11-08 / 45. szám

November 8. 1868. BORSSZEM JANKÓ. « I (ft L l N G & G @ ш p» Oh ha csupán attól féltek, Úgy csak bátran jöjjetek, Nem törődik itt — higyétek, A kutya se veletek. Schmerling lovag, Skene, Rauscher, S ti többi nagy férfiak, Oh hogy szegény Budapestnek Falai nem láthatnak! Miért foszttok meg bennünket A nagy élvtől — szóljatok, Szemtől szemben megláthatni Fényes úri arczotok ? Féltek tán, hogy orrotok, mely Felnyúlik a toronyig, A sok falbaütődéstől Lekonyul és elkopik ? Vagy talán csak attól féltek, Hogy jó barátságtokért, — Melyet rég megszolgáltatok Kikapnátok majd a bért? Borsszem Jankó levéltárából. (Miután még mindig van idő az emancipatio elhamarkodásából szár­mazott károkat elhárítani, Pista bátyánk az ő kedvencz lapját, a B. Jankót­ választja közegül, hogy törvényjavaslatának népszerűsé­get szerezzen. Örömmel nyitunk­­ért a jeles államférfiu közleményé­nek, melyből csak a gyengébbek kedvéért húztunk ki néhány idő­szerűtlen káromkodást és használtuk a hétköznapi orthográfiát. A „B. J.“ szerkesztősége.) PATAY ADÓ TÖRVÉNY­JAVASLATA. A) EGYENES­ A­DÓ. 1. Földadó. Minden talpalatnyi föld, melyet egy zsidó akár élve, akár halva elfoglal, a kataszteri becsérték 30%-kán felül 70% emancipationalis pótlékkal terheltetik. Holtuk után ezen pótlék aequivalense gyanánt annak húsz­szorosa fizettetik, nevető örökösök hiányában a zsidó klérus gazdag javadalmaiból. 2. H á z a d ó. A hazai zsidók által fizetendő törzs és emancipationális pót­házadó együttvéve a valóságos vagy képzeleti bérletjövedelem 102 %-­át meg nem haladhatja ; a 2%-nyi többlet a házatlan zsidók által pótoltatik. A házaló zsidók ezen adót azon maradványból fizetik, melyet az alább említendő jövedelmi adó kivetésének alapjául szolgáló beval­lásuk alkalmával eltagadni, vagy máskülönben reájuk bizo­nyítani sikerült. 3. A jövedelmi adóra nézve kulcs és adóalap közt zsidóknál különbség nem létezik, s csupán az elv ked­véért határoztatik, hogy az összes jövedelemadó 70%-ra ké­pezze az emancipationális pótlékot. 4. Személyes kereseti adó gyanánt a házaló zsidók forgalmi tőkéjüket, a nemházalók pedig azon összeget fizetik, melyet bevallásuk alkalmával, mint fentebb, elta­­gadniuk, vagy ennek nem történtével reájuk bizonyítani si­került. Az egész adóösszeg, mint fejadó, az emancipationális alapra számíttatik. 5. Külön jótékonysági és nemzeti adó hozatik be, melyet a zsidók testületileg s­pauschal­­ter, a fel­oszlatott demokrata körök kiérdemelt tagjaiból alakítandó bi­zottságok kiszabása szerint tartoznak fizetni, s tekintet nél­kül testületi alapszabályaik hagymaszago s szalonnaellenes, tehát az emancipatió után meg nem tűrendő separatistikus rendeleteire. Magától értetik, hogy az emancipatió után az önkénytes jótékonysági s nemzeti adakozásokra nézve az egyes zsidók, mint ilyenek, s a debreczeni s több efféle vallásuak közt különbség nem lehet, csak az erkölcsi pressió azon módjára nézve, hogy a zsidóknak esetről esetre az elhamar­kodott emancipatio tartandó az orruk elé. B) KÖZVETETT ADÓK. a) Fogyasztási adók. Szesz-, bor- és sör­adó a zsidóktól nem vétetik, hadd szokjanak a részegeskedéshez. A czukor azon vegyi szerekkel keserítendő meg használatukra, mely a marhasó eltörlése folytán fölöslegessé válik, s ez eset­ben szintén adómentes. Húsadót csak a libahústól fizetnek, ellenben a disznóhús részükre állami trichines boncz-raktá­­rakból kedvezményi árakon szolgáltatok ki. Ezenfelül külön hagymaadó hozatik be, melyre nézve a pénzügyminiszter a fogyasztási viszonyok tanulmányozása után külön javaslatot teend. b) Jövedékek. A jó adót illetőleg megengedtetik, hogy a zsidók só nélkül ehessék a maczeszt, tehát azért adót se fizessenek. A trafikok, daczára a zsidóknak és az emanci­­patiónak, eltöröltetnek s emlegessék meg a zsidók is, hogy ha egyéb örömük nem maradna, legalább száz dohányt szí­hatnak. — A sorsjáték végleg megszüntettetik, s hogy az ál­tala ápolt bűnös szenvedélynek nyoma se maradjon, ha va­lamely zsidó igen rövid, vagy a fentebbi adók mellett is bár­mily hosszú idő alatt irigyelhető módon meggazdagodnék, ez mint szerencsenyeremény, egészben confiscáltatik. c) Illetékek. Minden zsidónak homlokára az eman­cipatió évszámával bélyeg sütendő, melyért csak tiszteletdij fizettetik. A jogilletékeket az illető szolgabirák határozzák meg, folyamodás nélkül. d) Az iránt, hogy hogyan lehetne az ország határain kívül lakó zsidókat is a bennlakók utján közvetve adó alá vonni, s ily módon a közvetett adók nagy részének megszün­tetése folytán bekövetkező fogyatékot pótolni, a miniszter megbizatik törvényjavaslatának mielőbbi benyújtására. Beadta kulcsostul Patay István, mp. sz. kir. Debreczen város szélső kerületének képviselője. 595

Next