Borsszem Jankó, 1868 (1. évfolyam, 26-52. szám)
1868-11-08 / 45. szám
November 8. 1868. BORSSZEM JANKÓ. « I (ft L l N G & G @ ш p» Oh ha csupán attól féltek, Úgy csak bátran jöjjetek, Nem törődik itt — higyétek, A kutya se veletek. Schmerling lovag, Skene, Rauscher, S ti többi nagy férfiak, Oh hogy szegény Budapestnek Falai nem láthatnak! Miért foszttok meg bennünket A nagy élvtől — szóljatok, Szemtől szemben megláthatni Fényes úri arczotok ? Féltek tán, hogy orrotok, mely Felnyúlik a toronyig, A sok falbaütődéstől Lekonyul és elkopik ? Vagy talán csak attól féltek, Hogy jó barátságtokért, — Melyet rég megszolgáltatok Kikapnátok majd a bért? Borsszem Jankó levéltárából. (Miután még mindig van idő az emancipatio elhamarkodásából származott károkat elhárítani, Pista bátyánk az ő kedvencz lapját, a B. Jankót választja közegül, hogy törvényjavaslatának népszerűséget szerezzen. Örömmel nyitunkért a jeles államférfiu közleményének, melyből csak a gyengébbek kedvéért húztunk ki néhány időszerűtlen káromkodást és használtuk a hétköznapi orthográfiát. A „B. J.“ szerkesztősége.) PATAY ADÓ TÖRVÉNYJAVASLATA. A) EGYENES ADÓ. 1. Földadó. Minden talpalatnyi föld, melyet egy zsidó akár élve, akár halva elfoglal, a kataszteri becsérték 30%-kán felül 70% emancipationalis pótlékkal terheltetik. Holtuk után ezen pótlék aequivalense gyanánt annak húszszorosa fizettetik, nevető örökösök hiányában a zsidó klérus gazdag javadalmaiból. 2. H á z a d ó. A hazai zsidók által fizetendő törzs és emancipationális pótházadó együttvéve a valóságos vagy képzeleti bérletjövedelem 102 %-át meg nem haladhatja ; a 2%-nyi többlet a házatlan zsidók által pótoltatik. A házaló zsidók ezen adót azon maradványból fizetik, melyet az alább említendő jövedelmi adó kivetésének alapjául szolgáló bevallásuk alkalmával eltagadni, vagy máskülönben reájuk bizonyítani sikerült. 3. A jövedelmi adóra nézve kulcs és adóalap közt zsidóknál különbség nem létezik, s csupán az elv kedvéért határoztatik, hogy az összes jövedelemadó 70%-ra képezze az emancipationális pótlékot. 4. Személyes kereseti adó gyanánt a házaló zsidók forgalmi tőkéjüket, a nemházalók pedig azon összeget fizetik, melyet bevallásuk alkalmával, mint fentebb, eltagadniuk, vagy ennek nem történtével reájuk bizonyítani sikerült. Az egész adóösszeg, mint fejadó, az emancipationális alapra számíttatik. 5. Külön jótékonysági és nemzeti adó hozatik be, melyet a zsidók testületileg spauschalter, a feloszlatott demokrata körök kiérdemelt tagjaiból alakítandó bizottságok kiszabása szerint tartoznak fizetni, s tekintet nélkül testületi alapszabályaik hagymaszago s szalonnaellenes, tehát az emancipatió után meg nem tűrendő separatistikus rendeleteire. Magától értetik, hogy az emancipatió után az önkénytes jótékonysági s nemzeti adakozásokra nézve az egyes zsidók, mint ilyenek, s a debreczeni s több efféle vallásuak közt különbség nem lehet, csak az erkölcsi pressió azon módjára nézve, hogy a zsidóknak esetről esetre az elhamarkodott emancipatio tartandó az orruk elé. B) KÖZVETETT ADÓK. a) Fogyasztási adók. Szesz-, bor- és söradó a zsidóktól nem vétetik, hadd szokjanak a részegeskedéshez. A czukor azon vegyi szerekkel keserítendő meg használatukra, mely a marhasó eltörlése folytán fölöslegessé válik, s ez esetben szintén adómentes. Húsadót csak a libahústól fizetnek, ellenben a disznóhús részükre állami trichines boncz-raktárakból kedvezményi árakon szolgáltatok ki. Ezenfelül külön hagymaadó hozatik be, melyre nézve a pénzügyminiszter a fogyasztási viszonyok tanulmányozása után külön javaslatot teend. b) Jövedékek. A jó adót illetőleg megengedtetik, hogy a zsidók só nélkül ehessék a maczeszt, tehát azért adót se fizessenek. A trafikok, daczára a zsidóknak és az emancipatiónak, eltöröltetnek s emlegessék meg a zsidók is, hogy ha egyéb örömük nem maradna, legalább száz dohányt szíhatnak. — A sorsjáték végleg megszüntettetik, s hogy az általa ápolt bűnös szenvedélynek nyoma se maradjon, ha valamely zsidó igen rövid, vagy a fentebbi adók mellett is bármily hosszú idő alatt irigyelhető módon meggazdagodnék, ez mint szerencsenyeremény, egészben confiscáltatik. c) Illetékek. Minden zsidónak homlokára az emancipatió évszámával bélyeg sütendő, melyért csak tiszteletdij fizettetik. A jogilletékeket az illető szolgabirák határozzák meg, folyamodás nélkül. d) Az iránt, hogy hogyan lehetne az ország határain kívül lakó zsidókat is a bennlakók utján közvetve adó alá vonni, s ily módon a közvetett adók nagy részének megszüntetése folytán bekövetkező fogyatékot pótolni, a miniszter megbizatik törvényjavaslatának mielőbbi benyújtására. Beadta kulcsostul Patay István, mp. sz. kir. Debreczen város szélső kerületének képviselője. 595