Borsszem Jankó, 1874 (7. évfolyam, 314-365. szám)
1874-09-06 / 349. szám
September 6. 1874. Borsszem Jankó. Mokány Bérezi a dombszögi kaszinóban. Servus vármegye ! Csakhogy itthon vagyok megest ! Mindenütt német ország van ebben az országban, csak itt Dombszögön van magyar haza! Hazai együttem hát. Mondok, illik szétnézni a nemzetben, hallassam népemet legelőiben, mint Ötvös Jóska előadja, akitül az a hegyes szöszke szavazott a feredői konczerten. És amint úgy széjjel tekintek Árpád apánk ivadékában, olyat éreztem, mint mikor erős guszta után hitvány alatt akad a kezemben. Frecandum puci ennek a nácziónak térést mint a vad kocza göthös asszony. Tátrafüreden beléüt a hegyi nyavalya s nem is a jércze halmát, hanem a kakasi csúcsot keresi. Azt a nagy sárosfürdőt meg ott a Balatony partján, akitől megvárja a haza, hogy magyar tenger legyen, úgy megczivilizálták a lecsapolással, hogy már kanállal szedi magába a vizet. Hazám képe vagy te nagy pocsolya, mondja ugyanazon versellő, akinek mivejit az a tomporos honleányka morzsolgatta, amikor oly vidáman mosolygott a szemünk közé a hangversenyben. Bizony, takaros fortrágja volt neki, eszem azt a fehérséges vállát! Szerettem volna köcsön adni neki a markomat, amikor a szívbe nyomta patyolat kacsóját. A vendégek közül még azt is megtette olyik, hogy czigánymesterségre vetemedett és hegedült, mintha kénytelen lett volna vele. Muzsikál, verset mond, gyalogol és vizet iszik — ilyen most a magyar! Frecandum ! De tán csak a nyári melegtől hígult meg az agyveleje. A hűvösön majd fölocsudik és — úgy reménytem — megest csak kilesz a harminczkét kártyája. Addig is hadd szálljék hát az a csöndes ! Nagyobb gúnyt képzelni sem lehet, mint azt, hogy a tréfa végén a dicsőség fog a nyomor (ez iszonyatos menynyiségü és minőségű nyomor) felett ítélni! * Ha a halált nem a természet oorogálta volna — úgy az ember nélküle is, mint az egyetlen helyes kibúvó lyukat, régen föltalálta volna. A. Svábhegyről. S szép magyar de Svábhegy legújabb lendületének naponkint újabb jeleit észleljük, melyeket örömmel registrálunk, így a zugliget felé kanyarodó út könyökén ülő és furkósbottal fölfegyverkezett muszáj koldus múlthéten leborotváltatta magát, hogy ez erdőirtás által a táj szépítéséhez ő is hozzájáruljon. Hasonlóképen az állomásfőnök kutyája is jobb karba helyeztetett, valami csavargó találkozván, ki azt éjnek idején ugatása miatt agyonveré. A hulla szabad ég alatt nyilvános utón két héten át közszemlére fog kitétetni, mialatt fényes szárnyú legyek döngendik el fölötte a halotti zümmögést. Nevezetes szépítési momentumot képeznek az Útmutató feliratok is, melyeknek helyesírása a svábhegyvidéki nyelvfejlődés tájfestészeti befolyására érzékeny hatással lesz. Azonban megbízható svábhegyvidéki aestheticusok sajnálattal észlelték, hogy a társaság az említett Útmutatókon előforduló festett mutató ujjakra festett pecsétgyűrűket nem alkalmaztatott, melyek nélkül pedig egy mutató ujj a szükséges aplombot nélkülözi. A Svábhegynek vízzel való ellátása, melyet jelenleg a vasúti vállalat kezel, igen sikeresen halad, mert a svábhegyi korcsmák korában e viz jótékony nyomai már is félreismerhetlenek. Ugyanazért a hires sváb hegyi részegségek veszélyes voltuknak jó részét már elvesztették s a szegett nyakak termelése egészségesebb iparágak által szorittatik ki. A disznófő után a detto gyomor is halad. Megemlítendő még, hogy az őszi idényre a vállalat a Svábhegyet már elkészíttette , a fák leveleit szolgai máson barnítják és sárgítják, a szőlő érésén is mindenütt munkálkodnak, reggel és este pedig jelentékeny hidegek bocsáttatnak a közönségre. Ilyenek a derék vállalkozók! A tojás a legtökéletlenebb tökéletesség. * Ha a betegség az egésség megbecsülésének oskolája, ha az árvíz rész hidakat ujjra építtet, ha a tűz hitvány épületek helyett szilárdakat alkottat, ha a jégverés a termés biztosítására öztönöz — úgy Uram csak mérd ránk csapásidat. ★ Az ultramontán jelszavakat: igazság, szabadság, jog — olyanoknak nézem, mint a bonbonokat; ezeket is addig tartjuk szánkban — míg elolvadnak. * Azon boldogság, viszontlátni azt, kit szeretünk: nagyobb azon fájdalomnál, melylyel el kell tőlük válnunk. * Azon férfi, ki részvéleménnyel van a nőről, nem szeretett eléggé, azon nő, ki részvéleménnyel van a férfiról, nagyon is sokat szeretett.