Borsszem Jankó, 1878 (11. évfolyam, 1-52. (522-573.) szám)
1878-01-13 / 2. (523.) szám
2 A természettanból. A franczia tudományos akadémiához Genfből egy távirat érkezett, melyhez képest, Pieter Raoul úrnak sikerült 320 atmoszfére nyomása és 140° hideg mellett az elenyt folyóva tenni. Ennél azonban sokkal csudálatosabb!) dolgot említenek a konstantinápolyi lapok, hogy t. i. még nagyobb nyomás és a legerősebb bőség mellett sem sikerült az ottani kormánynak, a legcsekélyebb ezüstöt is folyóvá tenni. Január 13. 1878. Borsszem Jankó: A végő,Ш от, késik a próféta lobogója? Hisz senki más nincs, népét a ki óvja! Mint Laokon, úgy küzdött. Mind hiába — Közönyt talált a hősiség dijába! Mint használt megmutatni hogy a föld, Nemesi fajt nem hord. — Kardja tündökölt, Csodát tett, győzött egy nagy tenger ellen. De ő fogyott, és mindig nőtt az ellen. S mig győzedelmén tapsolt a világ: Most, hogy a medve a győzöttre hág, Farizeus pofával, mert »pogány« Elmegy mellette. — Nincs samaritán! Hol késik a próféta lobogója? Hisz a töröknek nincs más pártfogója! A »felix Austria« angolba bizik. Az angol hallgat, s gyapjuzsákján hizik. A többinek pedig nem »érdeke«. Hát hagyja, hogy teljék be végzete. Hogy irtsa embert embertársa, s ölje. Pusztuljon el asszonya, csecsemője! A Kereszténység szeretet tana, Pogány fölött hogy ne virasztana ? S a Megváltó, ki minden emberért Egyformán ontá az isteni vért. Hogy véres tanúságot, igy tegyen, — Most millióknak gyilkosa legyen? Hol késik a próféta lobogója? Föl Izlám! — itt van az utolsó óra. Már készen áll a fekete koporsó! Ne hadd magad! — ne legyen érted olcsó! Kétszázados nagy álmodás után Föl kétszáz millió mohamedán! Ha fegyvered nincs, hozz pestist magaddal! Végez helyetted a fekete angyal! Sötét szárnyát hol megsuhintja ez, Ágyú elnémul, tábor oda vesz! Útjában nincs se harcz, se harczmező, Csak holttetem, siratlan temető ! S azok közöl ki most hős véred issza: Egyetlen egy sem megy honába vissza! Mit keresett Miletics Belgrádban ? — Töredékek a tanúvallomásokból. — Furfangovics Euthém tanú vallja, hogy Miletics nem is volt Belgrádban, már mint Nándor-Fehérvárott. Tudtával Székes-Fehérvárra szándékozott utazni, de nem is Miletics, hanem Miletics nevű bánáti helységből egy kalmár s innen eredhetett a tévedés. Óvatics Péka látta Mileticset Belgrádban, de mivel tanú rövidlátó, nem bizonyos benne, vájjon nem-e Tisza Kálmán volt! Különben látásból is mer annyit állítani, hogy Miletics ott semmiféle felköszöntést nem mondott. Herczinácz Niko bizonyosan tudja, hogy Miletics Belgrádban tartózkodott. Azt is tudja mit keresett ott. Alkomozásokat kívánt Riszticscsel kezdeni az iránt, hogy Szerbia olvadjon be Magyrországba. Lojalitása annyira ment, hogy a »Szerb király «-hoz czímzett vendéglőben egy toasztot is mondott a szerbek beolvadására a magyar elembe, ami a hallgatóság közt nagy megbotránkozásra adott okot. Szrb Jova tanú hallott toborzásokról, de az újvidéki kaszinóban azt beszélték, hogy Miletics egy önkénytes csapatot akar szervezni, melynek feladata volna a muszka ellen a töröknek segítségül szolgálni. Egyáltalán meri állítani, hogy ha Miletics Belgrádba utazott, az csakis azért történhetett, hogy Milánt a törökkel való cooperátióra az orosz ellen rávegye. Hrabavalovics Jócza szerint Miletics Belgrádban volt, de nem most, hanem 10 év előtt. Összeköttetése a szerb vezérnek Belgráddal nincs. Tanú előtt is több ízben panaszkodott Miletics, hogy a magyarok tökéletesen félreismerik őt is még az omladinát is. Az omladinát ép arra alapította, hogy a szerb ifjúságot ártalmatlanná tegye. Ha tanulnának, veszélyesekké válhatnának a magyarokra. De az omladinának czélja őket a tanulástól elvonni és politikára, kártyára nevelni. Ezért a magyarok hálásak lehetnének. Fillentics Száva azt vallja, hogy Miletics nem is tudja hol fekszik Belgrád. Mindig azt hitte, hogy ott, ahol Moszkva van. Tanú világosította föl tévedéséről. Ilyen ember nem lehetett Belgrádban. Az egészből csak az látszik, hogy Militics Szvetykónál ártatlanabb embert s legálisabb honpolgárt pingálni sem lehet.