Borsszem Jankó, 1881 (14. évfolyam, 1-52. (677-728.) szám)
1881-10-09 / 41. (717.) szám
21 szabadelvűek lakomáján. Motto: „Tisza /(. hazánk leghűbb fia, alkotm á ауиnк Őre, nemzetünk leghöleebb, legerélyesebb vezére, mi előtt mindenkinek meg kell hajo lni.u (Jókai toasztja.) ULA TASSAL, áldomással kezd a harczhoz Tisza pártja. Régi és jó magyar tempó, — Borsszem Jankó is belátja. Kelyhet tölte s felköszönte Férfi férfit — igy volt régen . Bátran hangzó férfias szó: Rá kehely cseng, zug az »éljen.« De hízelgés, istenités — Igaz gyöngy helyt czifra kláris — Érdemesnek jól nem esnek. Nem volt ez divat, de már is Azzá lészen, légy rá készen Büszke szabad magyar nemzet, Nagy poéta ajkán léha Hízelgés szól: — ez a kezdet. Összegyűltek, nagy tort ültek, Hangozik sok felköszönt!», Tisza Kálmánt mint egy bálványt Imádja el a nagy költő. « ki hinné, mit tud ? — imé Jókai Mór megmutatja : Susztergyerek nem hizeleg így, ha eljö újév napja. »Mind kik élnek hitvány férgek ! Egy az isten : Tisza Kálmán.« Bizony csoda : nem pirula A hó abrosz ott a táblán. Derék Tisza felel vissza, Úgy, hogy senki meg nem hallja : »Fájva látom, nincs barátom, Hisz ez mind a talpam nyalja.« Apró hirek: -) Az országházban a múlt héten tűz ütött ki, amelynél Várady és Rohonczy képviselő urak könnyen, egy tűzoltó pedig súlyosan megsérült. Ж Istóczy, alig hogy befejezte röpiratának tvézetjét, azt látta, hogy az ő vállalata megszűntével rögtön megeredt a zsidó hajsza Magyarországon is. Már most, hogy czért érjen, a jeles bujtogató nem szerkeszt többé antisemita folyóiratot. JUTTYOMBERKI SaRIUS a. b.el37-b.ezet sign.atxiájáról. ^ Haza minden előtt e z a ház az ifjak háza. 4^a$Még két ilyen választás és nem lesz — »öreg a a háznál.« Szomorú kilátások! A honatyaság, honlegénységgé devalválódik s a becsületben megkopaszodott fejnek nemsokára nem lesz bátorsága mutatni magát az Absalonok és Sámsonok ily házaiban. Jertek Delilák, hálás fodrászi feladatok várnak reátok! Mi meg, vén sasok, bújjunk el odúnkba, már mi nem igen jövünk aszszonyszemek előtt kérdésbe — vagy ha kérdésbe is jövünk — annál roszabb — az már tárcza kérdés. Takarodót a véneknek! -- Pakolj Pista! Tönődések. (Seiffemnsteiner Solomontvl.) Félnek magokat az emberek, haid nem lesz szép a Deák monoment ülve, az áló Szécsinyi n-monomenttal vizavi. Pedig nem kül félni: a herr fűn Deák olejan lojál ember, haid mihelest fün oda a királtul a monoment, bizomosan fül áll.* »Gatt!« mondja a herr fűn Smekelesz, ami ed bécsi börziáner de kimaradta. »Gatt ! ezek a madjarok, nem tudnak más mind Abdol Kerim diszkard, Göczi diszkard, fakkzug, illumináczion, csopa párád.« »Vihájszt?« mondok, »én nekem manta ed fechtmájszter, hóid minden vágásra járja ed parád.«* Azt halotam már, hóid tolvajbul lette rindör és hojd rendőr lopta. De hogy tözb 11 ó ledjen fojtogató, ere rá sok mostanda Stengli uraságban látok példát. * A gróf ur arczfizionimíját előb jó eltonálta a redakter úr ; most a redakter ur arczfizionomíját jól eltonálta a gróf ur. Az egészet úgy hínak, hojd: jogi álom Borsszem Jankó. Október 9. 1881.