Borsszem Jankó, 1887 (20. évfolyam, 1-52. (990-1041.) szám)

1887-01-02 / 1. (990.) szám

Január 2. IftöT. BORSSZ E M .) A N­Ů O. I. В Ľ c S­­ATHEDRAI BÖLCSESEGEK. — Ha ezek után sem tudja mi az élet, én többet nem tehetek, legföljebb szekun­­dát irhatok. — A nagyváradi székesegyházban csak közönséges falusi orgona nyekereg, mig a nagy penészedik ; s igy van ez egész Magyarországon ; az egriek azzal vigasztalódnak, hogy megrepedne a tem­plomuk, ha a nagy orgonán játszanának. — A cliensek a patronusok szárnyai alatt éltek. — Sokan el akarják tagadni, hogy az embernek szabad akarata van, mert félnek az Ítéletnaptól, midőn majd be kell számolniok. Ekkor majd ezen szavakkal akarnak előállani: »Kérem, én nem tehetek róla !« — És. . . jól értették ?. .. (A tanár kifújja az orrát.). . . és ez a költői igazságszolgáltatás. — Ítélet napja lesz a legrövidebb nap, mert az csak megkezdődik, de a végéért nem áll jót senki. Még én sem. — Melyik az a bögöncz ? Még nevetni sem tudnak literátus módon ! — Önök, ha valamely kérdés forog fenn, minden rend­szer nélkül ordítanak. az egyedül lehetséges bolgár fejedelm

Next