Borsszem Jankó, 1901 (34. évfolyam, 1-52. (1726-1777.) szám)

1901-01-06 / 1. (1726) szám

Január 6. 1901. Borsszem Jankó Az a Dewett! Az a Dewett, az a Dewett! Olyan fürge, mint az evet. Itt feltűnik, ott eltűnik, szritet ütni sosem szűnik. Az a Dewett, az a Dewett! Hiába az angol vedett, Itt besiklik, ott kisiklik, Játszik brittel ezer stiklit. Az a Dewett, az a Dewett ! J Harcsászatból leczkét se vett, Mégis a nagy brit vezérek Lába sarkáig sem érnek. Az a Dewett, az a Dewett! Ilyet a brit még nem evett: Hol Dewett van, szégyent ott vall S veri aztán nyomát bottal. — Tekint, kir. Truszék! Élelmi­szerek hamisításával vádolt véden­­czem érdekében tagadom, hogy vizet kevert volna a tejbe , ellen­ben concedálom, hogy egy vödör vizet tejjel sürített. Miután pedig a víznek tejjel való hamisitása nem képez büntetendő cselek­ményt. k. fm ! — Тек. kir. Truszék! A köz­vádló úr terjengős fejtegetéseivel szemben megjegyzem, hogy meg­felel a valóságnak, miszerint védenczem panaszjának fején egy 5 koronás mekkoraságu folytonossági hiányt oko­zott egy kőnek dobásával. Csakhogy védenczem, ártatlan­ságának tudatában, minden törvények alaptörvénye, a szentirás alapján cselekedett, mely szerint: »az dobja a bűnösre az első követ, aki magát ártatlannak tudja!« M. f. k. fm! — Igaz, Тек. kir. Truszk! hogy védenczem Bota János, Látkai Gergelynek, ki a kertjén ment keresztül, a lábát egy bottal úgy megütötte, hogy belesántult; de tagadom, hogy e sántaság annak az ütésnek volna betud­ható, mert hiszen mindenki előtt ismeretes, hogy pana­szos ezelőtt sem állt soha jó lábon. — Igaz, Тек. kir. Truszk, hogy védenczem Gádor Péter a szegény eladósodott Kamár Jánosnak az ünneplő csizmáját a szegről ellopta; ám azért tettest vétség nem terheli, mert ő panaszossal csak jót tett. őt egy kelle­metlenségtől szabadítván meg, amennyiben tudva van mindenki előtt, hogy szegény Kamár Jánost mindig szo­rította a csizmája. — Igaz, Тек. kir. Truszk, hogy védenczem Hámor Mihály kirúgott a hámból, amennyiben hozzá éjnek ide­jén az ablakon át jártak be a menyecskék. De ő ezzel csak egy régi jó mondásnak akart érvényt szerezni. Mert ki ne tudná azt, hogy: »kinek isten akarja, ablakon is beadja«. K. v. fm! Népszámlálás. — Halva született javaslat. —­A népszámlálást elrendelő törvénybe még egy paragrafust kellett volna fölvenni: §. Aki az 1901-iki népszámlálás alkalmával hamis adatot vall be, legalább 100 korona pénzbírság­gal suttatik. Ennek az egy czikkelynek több haszna lett volna, mint az egész népszámlálásnak. Ami könnyen bebizo­nyítható. Van az országban legalább két millió nő, aki bizonyosan hamis életkort vallott be. Az ezek után járó birság minimo calculo 200.000.000 — szóval is: kétszázmillió korona. Ez már olyan summa, mellyel az állam már mehet valamire. Gyárakat lehetne építeni. Hozzá lehetne fogni az alföldi öntöző­csatorna munkálataihoz stb. Sok, sok ezer munkás kéz számára akadna bő foglal­kozás. Nagy kár, hogy a népszámlálást már megejtet­ték és igy a javaslat meghalt, mielőtt megszületett volna. Viczmándi Kalemburszky Viczibáld szóficzaviczamodásai (A „ Központi* fülkéjében.) ? Takács Zoltán végre töredelmesen vallott. Megszállta a jó szellem. A Banquo szelleme. ? Már nem csak a VI. kerületi Podma­­niczky-utczai kenyér­osztó intézet, de a VII. kerületi kortézia is jut­tat jótéteményt a nép­nek, de csak épp egy morzsányit. ? Panem et circen­ses. Ezt együtt köve­telik a szegények és a mágnások. Kenyeret a népnek, kártyajátékot a kaszinóknak. ? Miss Halton olyan szépen énekel Jones »San­ Toy« operettejében, hogy igazán nem lehet Sidney. ? A rector Abbáziába ment, ahol kenette magát. De le kellett neki mondani a kenetés kúrájáról, mert nem volt hasznos a massage. ? A klerikális lapok egész raja folyton támadja Rapaics rektort az egyetemi kereszt után. Csakhogy Rapaics nem nagyon bánja, amit e raj mond. *

Next